Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-10 / 238. szám

1990. OKTÓBER 10., SZERDA 5 A TV Budaörsöt sikerült szétrobbantani Marakodás a közös koncon ^ A budaörsi illetőségű S. úr ^ — neve és cime szerltesztősé­^ Síinkben megtalálható — min­is dent elkövet, hogy beszéljenek ' róla. Rágalmaz, mocskoiódik, ÿ és mint elmondta, a felielen- i téstöl, bíróságtól sem fél, hi- S szén ha beperelik, akkor leg- S alább foglalkoznak vele. El- $ ítélni úgysem fogják, labilis ^ idegrendszere autóbalesete óta ^ védelmet nyújt számára. Utol- ^ só munkahelyén sem torolta ^ meg senki, hogy kolléganőit ^ rendszeresen megverte. Mind- ^ össze leszázalékolták miatta, ÿ azóta ráér ..közügyekkel” fog- S lalkozni. Hiányt oótol, hiszen $ ahogyan Szentendrének meg- ^ volt a maga Lipcsik Mártonja, ^ aki plakátjaival, falragaszaival ^ rendszeresen .hallatta vélemé- !» nyét. úgy Budaörsön is a kő­it pár falak némi színfolt után s, kiáltottak. Erről gondoskodóit ^ S. úr, habár ő jobban favori- $ zálja a postaládákat. Szerze- S menyeit, amelyben Budaörs $ prominens személyiségeit hol ^ fasisztának, hol sztálinistának ^ titulálja, számítógépes szöveg- ^ szerkesztővel írja, legutóbbi ^ rágalmazó röpirátait pedig tíz- ^ ezer példányban nyomatta ki, k Vajon ki pénzeli? Szolgálatait , felajánlotta már az összes itt működő pártnak, tevékenységétől azon­ban mindegyik elhatárolja magát. S. ür legutóbb a budaörsi kábeltévét vette célba levelei­vel, szórólapjaival és plakát­jaival. Sikerrel. Edelényi Gá­bor, az MTV Híradójának munkatársa, lelkes budaörsi lokálpatrióta, aki mind ez idáig társadalmi munkában végezte a Tv B műsorának szerkesztését, tegnap elküldte lemondását, „Budaörs város volt tanácsának, illetve leen­dő önkormányzatának”. Lépé­se igen lehangolta Budaörs lakosságát, hiszen az emberek — nem túlzás állítani — ra­jongtak műsoraiért. Naponta mindig érkezett 4-5 levél a Budaörsi Közösségi Házban működő stúdióba, amely a né­zők elragadtatását, bizalmát tükrözte, tanácsaikat < kérte, il­letve a munka folytatására ösztönözte őket. Ilyen olcsón — 93 forintból kihozni egy műsorpercet, egyedülálló az enész világon —. ilyen színvonalasan helyi tévét csi­nálni még sehol nem tudtak. Igaz. Edelényi Gábor renge­teg felszerelést vásárolt kül­földi útjai alkalmával saját zsebéből, a munkatársak igen sok eszközt, monitort, videót, hangosítót kölcsönöztek saját felszerelésükből. S nem utol­sósorban néha 20 órákat is egyhuzamban, társadalmi munkában, lelkesedésből dol­goztak, ellenszolgáltatás nél­kül. Edelényi Gábort azonban nem csupán S. úr rágalmazó röpiratai késztették lemon­dásra, sőt... A kábeltévé dolgozói politi­kamentes műsorok készítésére törekedtek. A budaörsi-pár­toknak egy része ezt akcep­tálta is, voltak azonban olyan tömörülések, amelyek a vá­lasztások előtt vonzó eszközt láttak e lelkes csapat által, a semmiből létrehozott médiá­ban. A Magyar Demokrata Fórum és a Budaörsi Keresz­Hyifás előtt Törökbálinton Vámudvar a sztráda mentén alakult Vámdepo Kft. üzemel­teti. A társaság minden olyan tárgyi, személyi, műszaki és technikai feltétellel rendelke­zik, amely a vámudvar folya­matos működését biztosítja. A Depó vezetői azt remélik, hogy a jövőben a vámkezeléssel kapcsolatos ügyintézés egysze- 'rűsödik, s nem titkolják azt sem, hogy hasznot is remél­nek a vállalkozásból. Arra számítanak, hogy az itt vá­moltatok a Depó egyéb szol­gáltatásait is igénybe veszik. H. É. Vámudvar nyílik október kö­zepén a Depó Szolgáltató Kö­zös Vállalat törökbálinti telep­helyén. A jövőben itt vámke­zeltethetik a Depóval kapcso­latban álló gazdálkodó szer­vezetek a magánforgalomban értékesített árukat, a magán- forgalomban behozott gépjár­műveket, valamint a szolgál­tató vállalattal jogviszonyban álló diplomáciai szervezetek és tagjaik részére érkező hol­mikat, s azokat, amelyeket a szállítmányozó, fuvarozó cé­gek a Depó területén tárolnak. A vámudvart a nemrégiben tény Egylet október 8-ra, a ké.sz hétfői műsor helyébe vá­lasztási vitaműsort szerveztek. Erről falragaszokon értesítet­ték a lakosságot, amely így szólt: Az MDF budaörsi szer­vezetének képviselői részt kí­vánnak venni az október S-i, pártok közötti szakmai vitá­ban, amelyet a Tv B közve­tít. Pont. Hogy a Tv B fő- szerkesztőjének mi erről a vé­leménye, hogy valaki egyálta­lán megkérdezte, vagy beje­lentette volna, hogy a már kész hétfői műsor helyén ez és ez lesz. erről szó sem volt. „Ez az a pont, ahol fel kell állnom — írja Edelénvi Gá­bor lemondó levelében. — Nincs szükség főszerkesztőre ott, ahol néhány párt és egye­sület — ha éppen akar — szer­keszt ... Érző és budaörsi em­ber vagyok. Belső világomban nem egyeztethető össze a tü­relmetlen erőszak a kereszté­nyi elvekkel. Nehéz elviselni, hogy a Keresztény Egylet a választási kampányból való kizárásunkat kéri, majd min­den műsorunkban maximális összpropagandát fejt ki. Sem a keresztényi, sem a haladó demokratikus elvekkel, de még saját ízlésemmel sem tu­dom összeegyeztetni, hogy töb­ben ide járnak a volt tanács költségén készült műsorban szidni a tanácsot, amelytől többségük lakásproblémáik megoldását kapták.” Edelényi Gábor felmondását persze meg lehet érteni, hi­szen az egykori pilóta mun­kája mellett mind a mai napig aktív repülőgépvezető, és mint ilyen, biztos kezekre és jó idegekre van szüksége. Azonban hogy mi lesz Bu­daörs lakosságával, akik meg­szerették és igénylik ezt a műsort, árra senki nem tud választ adni. Hiszen mind ők mondják: Ilyen profi módon, mint ahogyon Gábor csinálta, senki nem tudná megoldani. Karambol volt a közelben? Kiállítás nyílt a kultúrház- ba-n? Kilenc kölyke született egy vizslának a lakótelepen? Akármi történt, az ő riporterei azonnal a helyszínen voltak. Iskolák, gyerekek, felnőttek küldték levelek özönét a kö­zösségi házba, dicsérték, hív­ták őket. Nem csoda, hogy egyes pártoknak megfájdult rájuk a foguk, szerették volna rájuk tenni a kezüket! A Tv B-t sikerült tehát szétrobbantani. Hogy most ki fog Budaörsnek kábeltévét csinálni? Talán majd S. úr. Szegő Krisztina Fő munka az alállomás A posta telefonkorszeríísítési programjába rövidesen bekapcsolódik a dióscli Datacoop is. A né­hány éve dinamikusan fejlődő vállalkozás a Schrack és a Comex céggel vegyes vállalatát alakított százvonalas digitális telefon alközpontok szerelésére és telepítésére. A diósdi üzem­ben már megkezdték a korszerű alközpontok építését és bemérését. Képünkön Csóka Kata­lin egy panelkártyát forraszt (Vimola Károly felvétele) Három tervváltozat Hol épüljön a ráckevei híd? A ráckevei Duna-híd meg­építésének 100. évfordulójá­hoz közeledik. Fontosságát mutatja, hogy már az évszá­zad elején a hidak-utak nyil­vántartása is a fővárost a Du­na—Tisza közével összekap­csoló főútvonal részének mi­nősítette. A közel száz esztendő alatt a hidat sok baj, károsodás ér­te. A II. világháborúban fel­robbantották, s csak 1949-ben építették yjjá — részben a szegedi vasúti híd megmen­tett acélszerkezetéből, részben a budapesti Lánchíd újjáépí­tésekor megmaradt alkatré­szek felhasználásával. A helyreállított hidat 20 ton­na teherbírásúra méretezték. Ez ma még akkor sem lenne kielégítő, ha időközben nem növekedett volna sokszorosá­ra az átmenő forgalom. Egy al­kalommal — 1964-ben — ugyan részben tatarozták, de ez is csak a legégetőbb hiányossá­gokra terjedt ki. Mind egyértelműbb, hogy el­odázhatatlan egy új híd épí­tése. A szakemberek most azt kutatják, hogy hol legyen az új híd helye. Jelenleg három helyszírfre tettek javaslatot, s ezekre készült tanulmány- terv. Egyesek azt indítványozzák, hogy közvetlenül a jelenlegi mellett helyezzék el az újat. Ennek előnye, hogy ez a leg­olcsóbb megoldás, ugyanak­kor szervesen kapcsolódik Rác­keve forgalmi centrumához. Ez utóbbiból adódnak hátrá­nyok, mert számos, környe­zetre káros hatás jelentkezne. A második terv a Savoyai- kastély melletti elhelyezést ja­vasolja. Ez háromszor annyi­ba kerülne, mint az eiő'pbi megoldás, de ugyanakkor ked­vező, hogy elkerülné a túl­zsúfolt városközpontot. A harmadik változat az An­gyali-sziget mellett javasolja a hídépítést. Ez már olyan messze lenne a várostól, hogy nem szolgálná megfelelően a jelenlegi híd terhermentesíté- sét és a forgalom elterelését. Mindezek figyelembevételé­vel azért mind a három ter­vet az illetékesek elé terjesz­tik. Ugyanakkor a döntésbe bevonják az új önkormány­zatot is, hogy a lakossági ér­dekek megfelelően érvénye­sülhessenek. K. Z. Mégy kerékpár és egy Trabant Taps és pezsgő Némi lokálpatriotizmussal azt mondhatnánk, hogy az olászországi Dosoló leginkább arról nevezetes, hogy a Pest megyei Tápiógyörgye testvér- városa. A két kis település cseregyerekei évről évre vált­ják egymást a nyári szünet­ben, idén a magyarok voltak soron. Négy fiatal, Molnár György, GITÁRON ZENG AZ ŐSI ZSOLTÁR „A pap ne politizáljon 99 tanított zsoltárokat és dalla­mos hozsánnákat. — Zenével könnyebb az em­berek, főleg a gyerekek leiké­hez hozzáférkőzni. Gitározni eleve azért tanultam, mert tud­tam, a vidéki református templomok többségében nincs orgona, sőt sok helyt a harmo­nium is hiányzik. A gitár mind felkapottabb az egyházi ze­nélésben. Él Baja mellett, Sze­relmien egy lelkésztársam, Zá- hányi Bálint, direkt azzal fog­lalkozik, hogy gitárra hangsze­reli a református egyházi ze­nét, s évente tanfolyamokat szervez Tahiban. A gitáron zengő ősi zsoltárok mellé mást is kaptak a dabasi gyerekek. Szemet gyönyörköd­tető köntösben három új könyvet bocsátott útjára a Re­formátus Zsinati Iroda sajtó- osztálya, mindhárom a hitok­tatást szolgálja. Utaid Uram mutasd meg! — a 8—9 évesek »részére. így szerette Isten a világot a 10—12 évesek okulá­sára, s a konfirmációra készü­lőknek: Te taníts engemet Krisztus! Tankönyv tehát van, oktató­kedvben sincs hiány, s a daba- siak jó szándéka kiérződik ab­ból a néhány egyszerű mon­datból, amit az egyik nénike mondott a lelkésznőnek nem rég: — Érezze magát jól nálunk, kedves. Adjon a Teremtő erőt, egészséget, hogy minnél több szép prédikációt mondjon. A mi épülésünkre s az Isten di­csőségére. Matula Gy. Oszkár Molnár Gábor, Petrovics At­tila és Szabó György elhatá­rozta, összeköti a kellemest a hasznossal, és mellékesen sportol is egy kicsit. A kát kistelepülés közötti távolságot ugyanis — egy éve tartó fi­zikai felkészülés és edzés után — kerékpáron tették meg. A csapatot egy Trabant kísérte, amely csomagjaikat — sát­rakat, pótalkatrészeket, kon- zerveket — volt hivatott szál­lítani. Az első napon a jugoszlá­viai Varasáig jutottak, más­nap pedig hegyeken, völgye­ken, emelkedőkön keresztül 220 kilométert tekertek egy- végtében, egészen Ljubljanáig. Az olasz határt a harmadik nap délutánján lépték át, es­te már Triesztben, szálltak meg. A következő nap város­nézéssel, fürdőzéssel, pihe­néssel telt, az azt követő pe­dig ismét kerékpározással egészen Velencéig. Itt szin­tén eltelt egy kis idő a ne­vezetességek megtekintésével, majd Padován és Mantován keresztül megérkeztek Dosoló- ba. Az éjféltájban befutó kis csapatot Tápiógyörgye felira­tú transzparensekkel meg pezsgővel várta a város veze­tősége, az éjjel is az utcán tar­tózkodó dosolói lakosság pe­dig éljenzéssel, tapssal, példa nélküli szeretettel és barát­sággal. A vendéglátók jóvol­tából Verona és Mantova ne­vezetességeivel is megismer­kedhettek a fiatalok. Visszafelé valamivel nehe­zebben telt útjuk az időjárás viszontagságai és a szervezés hiányosságai miatt. Hazatér­ve elmondták, hogy ez a tú­ra többször is elérte teljesítő- képességük végső határát, ugyanakkor a dosolóiak ked­vessége kárpótolta őket. így hát tapasztalhatták, milyen nagyszerű egy testvérvárosi kapcsolat. Sz. K. A rézsűt odavetődö fényben a négy oszlop megnő, s ettől olyan érzése támad az ember­nek, mintha nemcsak az ámbi- tus tetejét tartanák, hanem a fölötte kéklő eget is meg a két bárányfelhőt. Sok mindent elbír négy ilyen oszlop. A fel­futó borostyángondolat köny- nyű szárát, a sárguló szölőin- dát. s a végtelen időt. Az időt, mely feledést borít az itt éltek emlékére, s azokéra is, akikért e ház lakói voltak és éltek. A ház, amihez az ámbitus tarto­zik, parókia. Lelkészek, lelkész­generációk lakták. Mostani la­kója egy huszonéves lány, il­letve ... bocsánat, esetében lelkésznőt illik mondanom. Az igazság az, palást nélkül nehéz elhinni róla, hogy lelkész, kül­lemre olyan, mint egy serdülő, törékeny bakfis. ■ — Tessék beljebb fáradni — invitál szíves szóval. — Maradjunk inkább a ve­randán — hárítom a hívást, egyrészt mert ragyogó idő van, másrészt nem szívesen tenném ki kényes szituációnak, még ha úgy másként a lányom is le­hetne. — Hogy miért jöttem? Ud­variassági vizitbe. Hallottam, a verebek csipogják, még a rendőrkapitány is beugrott le­vizitelni. Igaz, neki nyomós oka volt, az egyik beosztottja nem vett részt az illemtanórá­kon .. — Tisztáztuk a félreértést. A rendőrségen nem tudtak az őrségváltásról, én meg a helyi szokásokat nem ismertem. Hét­végén, éjjel, túl élénk a ker­tem, ide jár át a szomszédos diszkóból a fiatalság „pótszóra- kozni”. Megijedtem, beszól­tam telefonon a rendőrségre, a szolgálatos tiszt meg azt' hit­te. valaki ugratja. # Túl ezen, hogy érzi magát az új szolgálóhelyen, hogyan fogadták a nadrágos lelkészhez szokott dabasi hívek? — Nem új, hanem a legelső szolgálóhelyem. Egy kezdő lel­késznek az első benyomások egy életre szólnak. Hálát adok az Istennek és köszönöm a hí­veknek, minden szempontból úgy éreztem, hogy hazaérkez­tem. Még akkor is, ha ez a kül­detés csupán egy évre szól, ad­dig, leszek itt, amíg Csontos József tiszteletes úr visszatér az amerikai tanulmányútjáról. Kicsike ez a gyülekezet, 140 egyházfenntartó hívet számol, Am ezekre lehet számítani, az egyház és a nyáj közt harmoni­kus a kapcsolat, a férfiak lova- giasak, az asszonyok, lányok kedvesek, szeretetre méltók. Eddigi tapasztalataim szerint nem a nadrág vagy szoknya alapján mérik a papjukat, ha­nem, hogy mit nyújt a pap a gyülekezetnek. @ Ön. mit nyújt? — Amire a teológián tanítot­tak, amit a Biblia tanít, mind­ezt megtetézve a magam em­berségével és csekélyke képes­ségeimmel: sok-sok lelki törő­dést. A szorosan vett lelkészi teendők a keresztelés, az eske- tés és a temetés. Ez nem elég. Az embereknek érezniük kell, hogy Isten és Krjsztus után a pásztor is ott áll rnellettük. ön az előbb azt mondta a paró­kiáról, sok gondjukat elhozták e falak közé a dabasi reformá­tusok. De vajon az örömüket megosztották-e ugyanígy a papjukkal? Lehet igen. lehet nem. Szerintem az utóbbiról elsősorban a pap tehet. Nem tudott kialakítani egy olyan szoros lelki kontaktust, minek- folytán a nyáj magától értető­dően az örömeit is eljöjjön megosztani a pásztorral. @ Ehhez nyilván hozzájárult az elmúlt évtizedek politikai kurzusa, a túl lelkes papot ese­tenként még a püspök is csendre intette. Ha már a poli­tikánál tartunk, hadd kérdez­zem meg öntől, mi a vélemé­nye a politizáló lelkészekről, vagy ha úgy tetszik, politizál­jon vagy ne politizáljon Isten szolgája? — Válaszom egyértelmű NEM. A lelkész látogassa a híveit, kivált ha a ház népe közül beteg valaki. Szervezzen be minél több gyereket a hit­oktatásra, gyűjtse maga köré a nyájat énekelni, tanítsa őket szép régi zsoltárokra és a Bib­lia forgatására. A politikát hagyják a politikusokra és — ne vegye személyeskedésnek — az újságírókra. Erről talán még annyit, az utóbbi időben több olyan esetről hallottam, hogy a hívek elfordultak a politizá­ló lelkésztől. A fentiekkel kapcsolatban a krónikásnak is megvan a ma­ga személyes véleménye: egy politikai fórumon való részvé­tel után disszonáns látvány ugyanazt a személyt a szószé­ken látni. Hogy miért? Mert a hit eleve türelemre, egymás­sal szembeni toleranciára int, míg a politika harc, küzdelem, függetlenül a harcmodortól. — Egyfajta csendes harcot nekem is meg kellett vívnom — mondja a lelkésznő halkan. — Vissza kellett hódítsam a nyáj egy részét. Nem 140 refor­mátus él Dabason, hanem en­nél jóval több. Csak széjjelszó­ródtak. Bárány Ágota fegyverzete egy hangversenygitár. Ezzel kíséri a biblia- és hittanórákon

Next

/
Oldalképek
Tartalom