Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-09 / 237. szám

1990. OKTÓBER 9., KEDD 3 ÖK ÍRTÁK Lelkek Leköptek sok-sok ezer embert. Nyilvánosan. Ve zércikkben. A Kis Újságban (90/40.). Abban a pillanat ban, hagy a Kisgazdapárt­nak az önkormányzati vá­lasztásokon nem jött be a „nagy győzelem”, a magát .,független politikai heti­lap”-nak nevező orgánum nekirontott a — népnek. Annak az áldottnak, ame­lyet a párt prominensei per­cenként emlegetnek. Ez a szegény nép most elkövette azt a könnyelmű­séget, hogy szavazott, dön­tően nem ilyen-olyan (és elsőnek kisgazda) pártiak­ra, hanem a független jelöl­tekre. Azokra, akik „az el­temetni vágyott rendszer hívei”, akik „álruha öltésé­vel, fű, fa ígérgetésével, nemegyszer burkolt fenye­getőzéssel — elérték, hogy továbbra is boldogítsanak bennünket”. Ezek a jelöltek Jifikásak” voltak, „mintha valamely központi utasítás­ra cselekedtek volna"..., s így tovább, Kis Űjság-mód- ra. Megkapják a magukét a választási bizottságok is — helyiek, területiek egyaránt mert nem léptek fel 'a gonosz függetlenekkel szem­ben, akik közül „nem egy” ezzel-azzal „tévesztette vagy zsarolta meg a válasz­tópolgárokat”. Ennyi bűnt, ennyi gonosz­ságot! Csoda-e, ha láttukon így kiált fel a szerkesztősé­gi cikk szerzője: „A kiste­lepüléseken élők igazán is­merik egymást, lelkűk vok- sukon”? Nem csoda. Bizony, lelke rajta a polgárnak, ha arra szavazott, akit ismer, ha fütyült arra, mit duru­zsolnak a fülébe a pártok, ha nem pártembereket óhaj­tott látni a képviselő-testü­letben, hanem alkalmasa­kat, hozzáértőket, tekintélyt élvezőket... S ha azok füg­getlenek, akkor függetle­nek. A Kis Újság azonban polgárnál is jobban tud­ja azt, amit csakis a polgár tudhat, hogy a függetlenek között „jócskán akadnak igazi átváltozó-művészek”, de persze azért „nem ... va­lamennyien képmutatók". Eddig sem voltak illú­zióink arról, hogy a Kisgaz­dapárt némely prominense (és a Kis Újság némely szerzője) mi ért demokrá­cián. Az újabb bizonyíték újabb megerősítés. Lelkűk rajta... KLIENS A gazdasági válság mélypontja jövőre várható Csökkenő jövedelmek, növekvő infláció Valószínűleg az 1991-es év lesz a magyar gazdaság mos­tani válságának mélypontja; a recesszió tovább erősödik, a jövedelmek csökkennek, növekszik az infláció és a munkanélküliség — mondotta hétfői sajtótájékoztatóján Vér­tes András, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója az idei és a jövő évi várható kilátásokat elemezve. Az igazgató az intézet „A magyar gazdaság 1990-re vár­ható fejlődése, kitekintés 1991- re” című, most közzétett elő­rejelzésére utalva azt mon­dotta: a prognózis annak elle­nére optimistának mondható, hogy korántsem szívderítő jö­vőképet vázol fel. Nagyon sok még az olyan bizonytalan té­nyező, amely gazdaságunk alakulását jelentősen befolyá­solhatja. Az előrejelzésnél kö­rültekintően felmértek min­den olyan számba jöhető ked­vező és kedvezőtlen tenden­ciát, amelyek már napjaink­ban tapasztalhatók. Az inté­zet tanulmánya a magyar gazdaság szempontjából elő­nyösnek ítéli, hogy külkeres­kedelmünk a rubelpiacról át­tér a dollárpiacra, a hazai vállalkozások száma erőtelje­sen bővül, s azt is, hogy a belföldi piacon érezhetően erősödött a verseny. A kedve­zőtlen tendenciák közé sorol­ja, hogy a tulajdonváltással kapcsolatosan még mindig nincs működőképes koncep­ció, a monopóliumokkal szem­beni fellépés késik, a beruhá­zások mérséklődnek, érezhe­tően gyorsul az infláció, s hogy a lakosság jövedelmi vi­szonyai erőteljesen differen­ciálódnak. Az inflációt egyéb­ként az év végéig 28-29 szá­zalékra becsülik. Az intézet szakemberei úgy látják, hogy noha a társadalmi-gazdasági feszültségek eddig még nem éleződtek ki, de számítani kell arra, hogy az év végéig tovább erősödnek. A Gazdaságkutató Intézet előrejelzése szerint a jövő év­ben várható a válság mély­pontja, elsősorban a kelet­európai kereskedelem össze­omlása, valamint az energia­árak alakulása miatt. A prog­nózis szerint tovább mélyül a recesszió, a fizetési mérleg nagymértékben romlani fog, s az sem kizárható, hogy a fi­zetőképesség megőrzéséért kell küzdeni, hiszen másfél-két milliárdra becsülik a várható exportcsökkenési és csere­arány-veszteséget. A válság elmélyülésének belső okai kö­zött elsődlegesnek tartják, hogy a kormányzat magatar­tása nem elég előrelátó, nem kiszámítható. A szakemberek a belföldön elosztható jövedelmek nagy­mértékű csökkenését is jósol­ják, úgy látják, hogy ennek terhei főként a lakosságra és a leendő önkormányzatokra hárulnak majd. Az infláció a számítások szerint felgyorsul — körülbelül 10-20 százalék­ponttal — s jövőre megköze­lítően 200 ezer munkanélkü­livel kell számolni. A Gazdaságkutató Intézet szakemberei javaslatokat is kidolgoztak. Ezek között első helyen áll, hogy a gazdaság ——i—---------------:-------------------­T elefon helyett még füstjelek ötven amerikai törvényho­zó, valamint az USA nyugdíj­alapjának vezetői tanácskoz­tak Budapesten, október 8-án és 9-én. A konferencia célja, hogy a mintegy 600 milliárd dollár tőkével rendelkező USA-beli nyugdíjalap vezetői tájékoztatást kapjanak a vál­lalkozási, befektetési lehetősé­Elkapták a fegyenceket Mint arról már korábban lapunkban beszámoltunk, 1990. szeptember 20-ra virradóra megszökött a Gödöllői Rend­őrkapitányság fogdájából négy fegyenc; Petkó János, Tóth Csaba, Ötvös István és Ko­lompár István. Három hétig tartó kemény munkával sike­rült közülük hármat kézre ke­ríteni, illetve, ezen a hétvé­gén tisztázni, hogy hová tűnt a negyedik bűnöző. Sándor István főhadnagy mondta el a nem minden­napos történetet. A bűnözők felkutatását a gödöllőiek mel­lett a Pest Megyei Rendőr­főkapitányság gazdaságvédel­mi alosztálya kapta felada­tul. Mint utólag kiderült, a szö­kést követő első héten együtt maradt a négy zárkatárs, akik úri módon éltek a főváros­ban, egy budai hegyvidéki luxuslakásban. A lakást egyi­kük barátnője, Balogh Ildikó bérelte a Delfin turiszttól, nem csekély bérért, tizenhat- ezer forintot fizettek egy hét­re. Ám mivel inkognitóban kel­lett maradniuk, nem tudtak újabb pénzhez jutni, így el­költöztek. Sándor István fő­hadnagy és Borsos László hadnagy szeptember 28-án a lakásán fogta el Petkó Já­nost, aki elmondta, amit tár­sai rejtekhelyéről tudott. Ugyanezen a napon a gödöl­lői rendőrök isaszegi lakásán lekapcsolták Kolompár Ist­vánt. Ötvös István kézre kerítésé­re nagy erőket vetettek be, mivel olyan információk ér­keztek róla, hogy fegyvere van. Így október 3-án dr. Né­meth Ferenc ezredes, a Pest megyei rendőrfőkapitány vezette az akciót, melyben a kommandósok is részt vettek. A felderítésnél kiderült, hogy Ötvös Budapesten, a XX. ke­rület Peterdi utca 7. számú házban lakik. A rendőrök több utcát lezárva körülvet­ték a háztömböt, s elfogták a bűnözőt, aki nem tanúsított ellenállást. Tóth Csaba nem került elő, de október 6-án és 7-én egy­értelműen sikerült tisztázni, hogy bátyja, Tóth Sándor út­levelével elhagyta az orszá­got. Három hétig napi tizennégy -tizenhat órás munkával ke­resték a rendőrök a szökött fegyenceket, mint a tűt a szénakazalban. Ezentúl nyil­ván szigorúbb őrizettel igye­keznek megelőzni az ilyen és hasonló eseteket. Ga. J. gekröl, képet alkothassanak azokról a politikai, jogi, pénz­ügyi, gazdasági, kulturális té­nyezőkről, amelyek hatással lehetnek a magyarországi tő­kebefektetésre. Mr. Lawrence A. Kudlow, a konferenciavezető gazdasági szakértője, Reagan elnök egy­kori gazdasági tanácsadója el­mondta, hogy 12 hónapja fi­gyeli a magyar gazdaságot, és úgy látja, hogy a forint esetle­ges stabilizálódása után a kül­földi befektetők mindenki szá­mára meglepő módon tömeg­ben jönnek Magyarországra. A magyar kormány politikáját vállalkozásbarátnak tartja, a gazdasági sikerek kulcsát a magánvállalkozók menedzseri felkészítésében, a magyar va­luta megerősítésében, a szám­viteli rendszerünk korszerűsí­tésében látja. Bőd Péter Ákos ipari-keres­kedelmi miniszter ehhez a Hil­tonban tegnap tartott sajtótá­jékoztatón hozzátette, hogy a külföldi tőkebefektetéshez vonzó lehet a liberális ma­gyar szabályrendszer, hazánk sajátos helyzete Közép-Euró- pában, valamint az a tény, hogy nincs elég hazai tőke az állami beruházások megvásár­lására. Mivel Mr. Kudlow udvarias­ságból annyira dicsérte a kor­mány vállalkozásbarát politi­káját, a beszélgetés' végén megkérdeztük tőle, hogy az el­múlt egy évben, amíg volt ideje tanulmányozni a magyar gazdaságot, találkozott-e olyan vállalkozókkal, akik éppen el­kezdték vagy abbahagyták vállalkozói tevékenységüket. Mr. Kudlow ügyesen kibújt a konkrét válaszadás elől. így megmaradhatott az a rózsa­színű kép, ami „hurráhangu­latot” teremtett: rövidesen jö­hetnek a Joe bácsik a nagy Amerikából, de a nagy bizni­szeket telefon helyett legfel­jebb ha füstjelekkel tudják majd egyelőre lebonyolítani. V. M. talpon maradásához minden­képpen prioritások kijelölé­sére van szükség. Elsősorban az adórendszer módosítását látják sürgősnek, ám úgy vélik, hogy adócsökkentésre nincs lehetőség. Célszerűnek látnák a kedvezmények szű­kítését, például, hogy az ál­talános forgalmi adó a most nulla adókulcsos termékeknél 6-8 százalékra növekedjék, s hogy a személyi jövedelem- adónál is bevezessék a 10 százalékos adókulcsot a je­lenlegi 0 százalékos adókulcs helyett. Az elosztási rend­szerek radikális átalakítása sem halasztható tovább, vé­leményük szerint a legfon­tosabb a lakáselosztás és a nyugdíjrendszer reformja. Molekuláris genetika; fehérjetervezés  biotechnológiáról - Gödöllőn Mind több szakember szor­galmazza a korszerű biotech­nológiák elterjesztését a ma­gyar agrárgazdaságban. Ta­lán a fokozott érdeklődés az oka, hogy október 12-én Gö­döllőn, az Agrártudományi Egyetemen a MTESZ Pest Me­gyei Szervezete a biotechno­lógiai kutatások magyarorszá­gi eredményeiről szervez elő­adássorozatot. Több mint 150 meghívót küldenek ki, ame­lyek címzettjei a termelőszö­vetkezetekben és állami gaz­daságokban dolgozó növény- termesztési és állattenyészté­si szakemberek. Felkért előadók számolnak be arról, hogy a növényi és állati fehérjetervezés és mo­lekuláris genetika milyen eredményekkel büszkélked­het, illetve a kutatók, a tu­dományos szakemberek mun­káját milyen tényezők nehe­zítik. A jelenlévők megtekintik majd a Gödöllői Biotechnikai Kutatóközpontot, ahol a szak­mai találkozó keretében lehe­tőség lesz a tapasztalatok köl­csönös közreadására. Az előadók között fejtik ki kutatási eredményeiket az Állatbiológiai Intézet, vala­mint a gödöllői Állattenyész­tési és Takarmányozási Kuta­tó Központ szakemberei, az utóbbiak például a nyúlte- nyésztés eredményeit vázol­ják. A szervezők ezúttal a fiata­lok tartalmas előadását — maximum 35 éves szakem­berekét — a szakzsűri érték­ítélete alapján díjazzák. Gy. L. Az erdélyi ács fél pénzért dolgozik ...de mennyit kér egy etióp? Budaörs egyik lakótelepét erdélyi ácsok, kőművesek épí­tik. Örömteli hír, hogy a vál­lalkozó, egy érdi székhelyű szövetkezet tömegesen alkal­mazza a jobb sorsot nálunk kereső határon túli magyaro­kat. Csakhogy azt a lakótelepet eme mesterek 65 forintos óra­bérért építik. Ma, amikor ha­tárainkon belül született pol­gár 100—150 forintos órabér alatt segédmunkát sem vállal. Örömteli tehát a hír, vagy sem? Attól félek, egyik sem: ez a mai valóság. A lakótelep építésére kiírt pályázatot versenyben nyerte el a fent említett építőipari szövetkezet, mégpedig jobb ár­ajánlata révén. S azért tudta olcsón vállalni a munkát, mert fél pénzért dolgozó munkaerőt kerített. Ezért nem neheztel­hetek a szövetkezet vezetőire, bár arra kíváncsi volnék, va­jon saját fizetésük is részese a bérversenynek? Az erdélyi munkavállalóknak pedig nyil­ván megéri ezért az órabérért húzni a falakat, hiszen ha vé­konyan is, de legalább forint csordogál a zsebükbe. Ami viszoyt tény: beindult a bérspirál. Ügy, ahogyan kúsznak feljebb és feljebb az árak, minden esély megvan rá, hogy hasonlóan kússzanak a bérek is — csakhogy lefelé. Mert ha 65 forintért erdélyi ácsot lehet kapni a munkaerő­piacon, ki lesz bolond 100 fo­rintos hazai segédmunkást fi­zetni? S ki fog 65 forintos er­délyi mesterrel dolgoztatni, ha a még szerényebb igényű af­gánnal, etióppal, vietnamival roboltoltathat? Utópia? A Pest Megyei Ta­nács ügyfélszolgálati irodáján idén már folyamodtak egyéni munkavállalási engedélyért afgánok, kínaiak, s a Szov­jetunió száz népe fiai közül néhányon. Valóban csak né- hányan : az afgánok mindössze csak ketten voltak. Budapes­ten is mindössze négy etióp munkavállalóról tudnak. Vi­szont ha úgy tekintjük, hogy tavaly még ismeretlen volt a harmadik világból érkező munkás fogalma, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy esztendő alatt az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöké­nek a külföldi állampolgárok honi munkába állását meg­könnyítő rendelete nyomán a munkát kereső afgánok, etió­pok száma megsokszorozódott. Csodálkozni nincs okunk: a piacgazdaságban természetes, hogy nemcsak a termék, ha­nem a munkaerő is verseny­helyzetben van. Az kelendő, ami olcsó. A kérdés csak az: mennyire licitálhat majd egy­más bére alá a magyar és az afrikai, ázsiai munkaerő? A fejlettebb országok gyakorla­ta szerint a szakszervezetek éberen figyelik és ellenőrzik, nehogy a munkaadók sokkal kevesebb bérért foglalkoztas­sák a külföldieket a hazaiak­nál. Emlékezetes az a néhány esztendővel ezelőtti eset, ami­kor az egyik svéd szakszerve­zet tiltakozott a kint dolgozó magyarok alacsony bére miatt. Felhívtam telefonon a Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetségének székházát, van-e számtalan irodájuk között olyan, amelyben foglalkoznak a negatív bérverseny kialaku­lásával? Nos, a MSZOSZ háza táján ez a dolog ismeretlennek bizonyult. Sőt, mint azt a Ma­gyar Távirati Iroda adatbank­jából megtudtam, e témában. még semmilyen publikáció nem látott hazánkban napvi­lágot. A Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási főosztályán pe­dig azt közölték, hogyha neta­lán valami változtatás történ­ne a külföldiek hazai munka- vállalásának szabályozásában, úgy az a változás további libe­ralizálást jelentene. Ehhez tudnunk kell, hogy a jelenlegi rendelet szerint a külföldiek munkába állásának gyakorla­tilag csak az szabhat gátat, ha az adott szakmában s az adott körzetben munkanélküliség tapasztalható. Ez a rendelet azonban könnyen kijátszható. Félreértés ne essék: termé­szetes, hogy hazánkban vállal­hasson munkát a külföldi. Le­gyen vendégmunkás, ahogyan nyelvünk igen szépen illeti őket, szemben a külhonban használatos „idegen munkás"’ kifejezés helyett. Ahhoz azpn- han, hogy ama bizonyos etió­pok, afgánok megrázkódtatás­mentesen integrálódhassanak hazánk munkamegosztásába, már fel kellene készülniük hi­vatalainknak, s talán mégin- kább — éppen a vendégmun­kások védelmében — szak- szervezeteinknek! Tóth Béla Endre Nem beépített, beszerelhető Ez a fürdőszoba sokban különbözik a házgyári lakásokból is­mertektől, megszokottaktól. Pest megyei ipari szövetkezetek azoknak kínálják, akik később alakítanak ki házukban, laká­sukban fürdőszobát. Bárhova felszerelhető, beállítható a mos­dó, a tartozékaként szereplő szekrényke, s a nélkülözhetetlen tükör. (Erdősi Ágnes felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom