Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

rrsr • MF.ii Y Ft 1990. OKTÓBER 1., IIÉTFÖ Â p® s fás havon fa egyszer csen gef Mindennap kiállnak a sarokra Közelítenek a mepMéshez Nagykovácsi után, . az idén márciusban Budaörsön is el­kezdték szervezni a telefon- részvény társasággt. Mint Tar-, ján Erőnek, az-egyik helybéli szervezőnek a tájékoztatójá­ból kiderült, jelenleg 3700 te­lefonállomás található a vá­rosban. Ezek túlnyomó többsé­ge ipari üzemeké, illetve in­tézményeké. A felmérések szerint több mint 4000 egyéni igénylőt tartanak számon, és 2-3000 vonalra volna szükség vállalatoknál, különböző szer­vezeteknél. Hogy eddig nem sikerült érde­mi lépéseket tenni telefonügy­ben, annak — Tarján Ernő szerint — egyetlen nyomós oka van. Nem készült még el az úgynevezett távközlési tör­vény. Várhatóan csak az év végén dönt erről az Ország- gyűlés. Megfogható eredmény, hogy több cég érdeklődik külföldről is, például Svédországból. A szerveződő budaörsi telefon­részvénytársaság tagjai ebből a skandináv országból vették fel a kapcsolatot egy vállalko­zó céggel. Azok felajánlották, ha az üzlet megköttetik, akkor körülbelül 450 ezer forintért vállalják a központ szállítását, és megfelelő összegért a szük­séges szerelési munkát. M. I. Az évtizedek múlásával még a szorgalmas ember is belefá­rad a munkába. Nyugdíjas- éveit legszívesebben szemlélő­déssel, nyugodt tempójú ker­tészkedéssel, ebéd után pihen­tető szendergéssel töltené. Időt szakítani az unokákra, hogy emlékezzenek majd csön­des derűjére, a maga faragta kisszékre, meséire. Érthető ez. az óhaj, aminek a ledolgozott évtizedek után megvolna a jogi és erkölcsi alapja. A többség e szerény óhaja mégsem teljesül. A léte­zéshez sokak számára kevés az, amit havonta egyszer hoz a postás. Pisák András, akinek a ne­ve után nyugodtan írhatjuk, hogy bácsi, mert 70 éves múlt az idén, eredetileg cipész volt. Aztán gyári munkás lett. Most 5 ezer 000 forint a nyugdíja. Talán, ha még azt az 500-at megkapja, amit újabban a ha­difogságért vár, akkor egy ki­csit könnyebb lesz. Most vi­szont, mint a dunakesziek kertbarátkörének egyik tagja, 30 fokos tűző napon, szeles, esős, hideg télben ott áll né­hány társával a város egyik legforgalmasabb pontján, a Felszabadulás és a Verseny ut­ca sarkán. Portékájuk néhány szál virág, pár kötegnyi zöld­ség vagy a szezonban erő gyü­mölcs. Várják a vevőket. Jobb heiyük lenne a szemközti nagyáruház bejárata előtt, de onnan mint konkurenciát el­tanácsolták őket. Gesztesi Gyula még csak négy éve ,.örvendhet” a nyug­díjnak, amelyet 38 évi munka- viszony után állapítottak meg, 4 ezer 800 forint összegben. A MÁV Járműjavító Üzemben kereskedelmi érettségivel a könyvelésben dolgozott. Aztán képzettség ide vagy oda, a pénz miatt felállt az íróasztal­tól. Dolgozott műhelyben, volt térmester. Most aztán kényte­len kiállni a sarokra azzal, ami a kertjében terem. Pencz István ma jómódú ember lehetne, talán még másokat is dolgoztatna, ha nem fordul másként a világ. Kétszáz kishold földje volt Bács megyében. Annak akár a feléből is jól élhetne. Bajáról költöztek Dunakeszire 1964- ben, ahol a maradék vagyon­kából házat vettek. Abból azonban már nem maradt, igÿ ő is árulja az almát, hozza a virágot mindennap, s a töb­biekkel együtt várja a vevőket. Sohasem vesznek össze amiatt, hogy kitől vesznek a járóke­lők, nem tekinti egymást kon­kurensnek. Legfeljebb a hiva­talra gondolnak rossz érzéssel. Az kényszerítette végül ide őket a viszonylag védettebb, 100 méternyire távolabbi feny­ves mellé. Ott is áll még a tábla, bizonyságául annak, hogy az az őstermelők helye volt. Ám a pénz mindennél előbbre való még a városnak is. Ezért kerülhettek oda pri­vát zöldségesek. Széttárhatjuk a kezünket, mondhatjuk, hogy kéremszé- pen ilyen az élet. Ám a Pisák Andrásokon, Gesztesi Gyulá­kon, Pencz Istvánokon ez nem segít. Egész életükben valami jobbra vártak a korosztály tagjai. Háborúk, infláció, dik­tatúrák, foszlatták szét álmai­kat, miközben vívták az élet­tel a nagy és kemény csatát. Sorban álltak ,a kenyérért, most filléreiket számolgatják a húsbolt előtt, életük filmkoc­kái pedig elperegnek. A finálé itt az utcasarkon jászódik. Nézzük, nézzük tehetetlenül. A képsorokból hiányoznak a köröttünk rajzó unokák. K. T. r. Százharminchat ellopott irat Rendhagyó küldemény A minap zokogó asszonykára figyeltem fel a Nyugatiban, a Balt-Orient expresszel akart hazautazni Marosvásárhelyre. Már bent ült a fülkében, ami­kor észrevette, felszállás köz­ben ellopták a kézitáskáját. Pénz, iratok, de ami a leglé­nyegesebb, útlevél nélkül ma­radt egy idegen országban. Bár soha nem láttam, pró­báltam segíteni rajta. Felhív­tam a budapesti román nagy- követséget, az ügyfélszolgálatos hö'gy mély sóhajjal csak any- nyit mondott: tessék behozni, kap némi pénzt és egy alkalmi igazolást, amivel átengedik a határon. Egyébként az ön be­jelentése ma a tizenhetedik. Átlag tizenöt-húsz román ál­lampolgártól lopják el az út­levelet naponta. Alkalmi ismerősöm 24 órai késéssel és fölöttébb rossz be­nyomásokkal távozott Magyar- országról. Sok mindenre találtak már mértékegységet, talán olyan gép vagy műszer is létezik, ami az idegfeszültséget méri. A tortúrát, ami mindezt ki­váltja, amin az áldozat át­megy, nem jelzi, nem méri semmi. Azt magával viszi, s pészei szakági helyszínrajzo­kat, részletes közmütérképeket készítenek. A teljes felmérés­sel a tervek szerint 1994-ben végeznek, s becslések szerint körülbelül ötmillió forintba kerülnek majd a dokumentu­mok. : ■•"•A Kartográfiai VállalaCszer- ződési'a'íá'nla'túr •tehát'-éMogad»- ták, de a költségekét már az új" ö'rfkorrtáVíyá'atnak kell áll­nia. Az őket terhelő kiadások közül az egyik legnagyobb, a több mint másfél millió fo­rintba kerülő alaptérkép. A központi támogatáshoz szükséges pályázatot a pénz­ügyi, valamint a hatósági osz­tály munkatársai előkészítet­ték és azt az illetékes minisz­tériumhoz továbbították. Ha ezt a pályázatot sikerül el­nyerni, akkor az önkormány­zat terhe mindössze 470 ezer forint lesz. Információink szerint kizá­rólag az elektromos közmű­nyilvántartáshoz szükséges költségvetési nyilatkozat hi­ányzik, a többi üzemeltető résztvevője a komplex mun­kának. Ráckeve város érde­ke, hogy az egységes közmű­nyilvántartás rendelkezésre álljon. Molnár Ildikó Húsz esztendővel ezelőtt hozott rendelet, illetve törvény írja elő. hogy a települések közrpűveit nyilván kell tarta­ni, térképeken fel kell dolgoz­ni. A dokumentumnak magá­ban kell foglalnia az összes közművezeték térbeli és fon­tosabb műszaki sadatait.--azok - rendszeres karbantartását. Ráckeve és a hozzá tartozó társközségek eddig közmű-, nyilvántartással nem rendel­keztek. A Kartográfiai Válla­lat tett "szerződéses ajánlatot a feladat elvégzésére. Mint dr. Bárdos Istvánnak, a Ráckevei Tanács hatósági osztályvezetőjének tájékozta­tójából kiderült, az ajánlat a város belterületére — az An­gyali és a Kerekzátony-sziget kivételével — terjed ki. kö­rülbelül 876 hektárnyi részre. Az utolsó végrehajtó bizott­sági ülésen a vállalat ajánla­tát elfogadták. -A szerződés aláírására csak akkor kerül sor. ha a közműüzemeltetők többsége már megkötötte a költségvállaló szerződést. A munkákat, a helyszínraj­zok és tervek elkészítését jö­vőre kezdik el. A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, a helyi tanács, a Fővárosi Elekt­romos Művek, valamint a PVCSV földmérői és térké­Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Ka­rinthy Frigyes út 3.) Telefon: 185-2411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson. A MÁV körzeti üzemfőnöksége Rákosrendező (Bp. XIV., Teleki Blanka u. 19—21., tel.: 140-2943) felvesz: 18. életévüket betöltött, 8 általános iskolát végzett, orvosir lag alkalmas férfiakat kocsiren­dezőnek és sarusnak. A_ kikép­zés 6 hét, ennek idejére 7500 Ft hó alapbért (átképzési támogatást) biztosítanak. A Vízügyi Építő Vállalat (Bu­daörs, Kállai Éva u. 32.) felvé­telre keres öt szállító rakodó- munkást és tíz gépkocsivezetőt. Ez utóbbiaknál a jogosítványka­tegóriák: B, C, D, E, F3. F4. Je­lentkezés telefonon: 166-9333 68, 69 mellék. Az Albertfalvai Cérnázőgyár (Bp. XI.., Fonyód u. 2—4.) felvé­telre keres 8 általános iskolát végzétt előkészítőt, szövőket, DC- marádékólókat, • szövószerelőket, cérnátokat és géptisztítókat. A női dolgozóknak .munkásszállást biztosítanak. Jelentkezni lehet a Pest megyei foglalkoztatási köz­pontban. A Tárogató úti kórház (Bp. II., Tárogató út 84—90.) felvesz rönt­genasszisztenseket (szombat és vasárnap szabad, ügyelet nincs), ápolónőket és diétás nővért. Je­lentkezni lehet személyesen vagy telefonon az 170-7349 számon, az intézetvezető főnővérnél. A Gáz- és Olajszállító Vállalat 21. üzeme (2221 Vecsés, Pf. : 2.) felvételre keres : elektronikusokat, lakatosokat és 2 kazánfűtőt. Az Elzett Zár- és Lakatgyár (Bp. XIII., Váci út 117—119.) felvételre keres: női és férfi betanított munkásokat, takarítókat, géplaka­tos, forgácsoló- és galvanizáló szakmunkásokat. Budapest kör­nyékéről a vállalat saját autó­busszal szállítja dolgozóit. Ebéd- térités* kedvezményes üdülési le­hetőség. Érdeklődni lehet a 140- 9943 telefonon Baloghné Payer Gi­zella gazdasági igazgatóhelyettes­nél. A Csillag Faipari Szövetkezet (Bp. IX., Vágóhíd u. 12.) keres 1 férfi és 3 női betanított mun­kást. i Érdeklődni lehet Papp La­josaiénál a 112-9674-es telefonon. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az Álláskereső című hetilap kedden megjelenő számában további Pest megyei és budapesti munkalehetőségekről olvashatnak részletes infor­mációkat. A tábla maradt, az őstermelőket áthelyezték. Helyükön kiskereskedők árusítanak (A szerző felvétele) többnyire nem egy szűk rété­gét, hanem egy társadalmat minősít a labilis biztonság és a nem kielégítő közállapotok kapcsán. Sajnos, de így van. ★ A gyáli rendőrőrs rendha­gyó „szeretetcsomagot” kapott uz elmúlt éjjel, Fehér Ottó és lncze József r. törzsőrmesterek egy degeszre tömött táskái ta­láltak bedobva a kerítés mel­lett. A táska tele volt iratok­kal, melyek „felleltározására ’ telefonon kaptam meghívást Fülöp Sándor r. törzszászlós­tól. — Erre még nem volt pél­da! — mondja az őrsparancs­nok, s mutatja a glédába ra­kott irathalmazt, már orszá­gok szerint szétválasztva. A. jegyzőkönyv a következő­ket rögzítette: 41 lengyel, 15 román, 11 szovjet, 1 csehszlo­vák, 1 arab és 2 magyar útle­vél — összesen 71 darab. A különböző kategóriában sze­mélyi igazolványok, jogosítvá­nyok, forgalmi engedélyek, vasúti szabadjegyek, valutaíü- zetek — 65 darab. A stemplik alapján fél Európa megfordul a gyáli piacon, hisz hol is lop­hatták el, ha nem ott — okos­kodnak joggal a rendőrök. A lopás ténye nem vitatott, az ok sem, a zsebtolvaj nem iratra vadászott, hanem valu­tára. De miért juttatták el a rendőrségre ilyen rendhagyó módon a felesleges zsákmányt? — Két verziónk van — mondja Fülöp Sándor. — Az utóbbi időben keményen rá­hajtottunk a zsebesekre, jó né­hány lebukott. Lehet, a „klán" így akarta jelezni, érzékeltetni: az csupán csepp a tengerben, amit mi felderítettünk. Amo­lyan csibész kérkedés. Az is lehet, hogy előzőleg az egészet behajították egy piac közeli ház sufnijába, a tulaj most vehette észre a nyárvégi. nagytakarításnál, de nem óhajtott szereplője lenni egy nyomozási procedúrának. Százharminchat irat, akta, százharminchat idegeskedés, mire valamennyi visszakerül jogos tulajdonosukhoz, már mindegyikből lesz másolat. Okulni mindenesetre lehet be­lőle: legalább az iratainkra vigyázzunk jobban. Azt már csak mellékesen kockáztatom meg, mint tanácsot: akinek nem muszáj, ne menjen a gyáli piacra. — gye­Nem tudták eltussolni a gázolást Orvos helyett fenyegetés Egy piros 1200-as Lada állt Dobáson a helyi rendőrkapi­tányság közlekedési alosztálya épületének az udvarán. A gép­kocsi teljesen ép, de nemrég javították. A törött szélvédő — amit bűnjelként sikerült előkeríteni — a kocsi egyik ülésén. Emberi hajszálak is tapadnak hozzá, pedig a gép­kocsivezető, mikor javítani vitte a Zsigulit, azt állította, hogy egy madarat gázolt vele. Ám az állítólagos madár egy idős ember volt, akinek a ke­rékpárja ugyancsak ott áll a rendőrség udvarán. Elvitték a sérültet Nem mindennaposak annak a közlekedési balesetnek a kö­rülményei, amely idén szep­tember 9-én délben 13 óra 45 perckor történt, az Üjhartyánt és Újlengyelt összekötő úton. A rendőrségre egy szemtanú jelentette, hogy a nagy sebes­séggel haladó piros Lada meg- farolt, kifutott a jobb oldali útpadkára, ahol hatalmas por­felhőt felverve, hátulról elgá­zolt egy kerékpárost. A szem­tanú azt is látta, hogy két férfi szállt ki a kocsiból, akik a vérző arcú, magatehetetlennek látszó sérültet beültették az autóba, kerékpárját a csomag­tartóba rakták és elhajtottak. Bakó Károly főtörzsőrmestSr és Sterbek Ervin főtörzsőr­mester azonnal a helyszíni’e sietett, ahol látszottak a bal­eset nyomai, ám senki sem tudta, hogy mi történt a sé­rülttel. A helyszínre érkezett egy mentőautó is, melynek ve­zetője elmondta, hogy látta elrobogni azt az 1200-as piros Ladát, melynek csomagtartó­jában ott volt a kerékpár, de akkor még nem gondolta, hogy a sérültet viszik el a helyszín­ről. A tanú, aki jelentette a dol­got a rendőrségen, a gázoló gépkocsi rendszámát is felje­gyezte, így ennek alapján in­dulhatott el a nyomozás. Hi­szen ekkor még azt sem lehe­tett tudni, hogy mi történt a sérülttel. A rendőrök ugyanis érdeklődtek a számí­tásba vehető kórházakban és orvosi rendelőkben, de sehol sem találkoztak ezzel az eset­tel. Ne pofázz, öreg! Megkeresték a feljegyzett rendszám alapján a személy- gépkocsi tulajdonosát, aki el­mondta, hogy járművét körül­belül másfél esztendeje eladta Búzás János nagykátai lakos­nak, de az átírás még nem történt meg. A nagykátai körzeti megbí­zott megtalálta a keresett gépkocsit és azt is megtudta, hogy előző nap javíttatták a törött szélvédőt. A műhelyben azt állították, hogy madár re­pült az üvegnek, és így kelet­kezett a kár. S míg mindez lezajlott, a rendőrök nyomára bukkantak a sérültnek is. Megtalálták otthonában a 65 esztendős Sztackó Mihályt, aki elmond­ta, hogy azért nem mert ed­dig orvoshoz menni, mert a gázolok megfenyegették és félt tőlük. A baleset egyébként a következőképpen történt : a kukoricaföldjére indult kerék­páron. szabályszerűen halad­va, . amikor hátulról hatalmas ütés érte és a földre zuhant. Két férfi kiugrott az autóból, és mielőtt teljesen magához tért volna, betuszkolták az egyik ülésre. Azt ígérték, hogy or­voshoz viszik, de rövidesen észrevette, hogy más irányban haladnak. Amikor szólt róla, hogy nem arra van a rende­lő. egyikük rákiabált, „ne po­fázz, öreg, mi tudjuk, merre kell menni!” Végül a szenny­víztisztító telepen álltak meg vele. ahol kiszállt a kocsiból és becsengetett az üzemépület­be, ott azonban senki sem tar­tózkodott. Ekkor ismét betusz­kolták az autóba, és megfenye­gették, hogy! „Fogd be a pofád, öreg, mert különben itt van e2 a fokos, ezzel verjük szét a fe­jedet és elásunk.” Ám szerencsére ezt a fenye­getést nem váltották be, ha­nem megkérdezték a címét és hazavitték. Amikor a kapu előtt kitették, még figyelmez­tették, hogy ha bárkinek szól a balesetről, az egész családját kinyírják. Ázután 500 forintot adtak a kerékpár javítására és eltávoztak. Sztackó Mihály, mint utólag kiderült, a balesetnél 8 napon túl gyógyuló sérülést, borda­törést szenvedett. A rendőrök ezt követően ki­hallgatták á gépkocsi tulajdo­nosát, Búzás Jánost• és Kecs­keméti Zsoltot, aki elgázolta az idős embert. Látták a mentát Mint Kecskeméti Zsolt val­lotta, unokabátyjának, aki a gépkocsi tulajdonosa, nincs jo­gosítványa, ezért ő vezetett azon a napon, amikor Nagy há­táról a dabasi vásárba mentek. Száz kilométeres sebességgel jött le az autópálya felett íve­lő felüljáróról, és későn vette észre a kerékpárost. Bár féke­zett, mégis fellökte az autó­val. A sérültet beültették a ko­csiba, és , ekkor már unoka­bátyja — akinek nincs jogosít­ványa és ivott is a vásárban — ült a volán mögé. Szembe­találkoztak a helyszínre érke­ző mentőkocsival, de nem tö­rődtek vele. A 18 éves fiatal­ember vallomása szerint ek­kor már Búzás vette át az irá­nyítást, és ö fenyegette meg a sérültet, hogy hallgasson a balesetről. Kecskeméti Zsolt és társa ellen a közlekedési baleset okozásán túl személyes sza­badság megsértésének alapos gyanúja miatt is folyik á bün­tetőeljárás. Gál Judit id közműhálózat dcksmsniuma k főid alatti Ráckeve

Next

/
Oldalképek
Tartalom