Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-26 / 251. szám

4 1990. OKTÓBER 26., PÉNTEK Kétszáz éves a magyar színház A lángnak tovább kell égnie Csöndben, különösebb ün­neplések nélkül érkezett el a jubileum: kétszáz éve, 1790. október 25-én a mai Várszín­házban, mely akkor is e né­ven volt ismeretes, egy lelkes fiatalember (a gödöllői Gras- salkovich-uradalom ügyésze), Kelemen László a hasonló­képp lelkes, de szintúgy nem színésztársakból megalakított Magyar Teátromi Társaság előadásában színre vitte egy piarista pap, Simái Kristóf Igazházi című vigjátékát. Ez­zel az előadással kezdődött meg a hivatásos magyar szín­játszás. És bár a bemutatko­zás nagy siker volt (az épp Budán ülésező országgyűlés követei és a fiatal jurátusok — joghallgatók, joggyakorno­kok — megtöltötték a színhá­zat és kitörő örömmel fogad­ták a spektákulumot), akkor még nem indulhattak meg a rendszeres előadások. Két nap múlva a pesti Rondellában, ebben a színházzá alakított körbástyában még egyszer el­játszották az Igazházit, aztán bő másfél év szünet követke­zett, s csak 1792 májusában kezdhette rendszeres tevé­kenységét Kelemen László csapata. 1796-ig bírták. Akkor megszűnt a magyar színjátszás Pesten és Budán. A kezdetek viszontagságai azonban nem törték meg a magyar színház létrehozásá­nak szándékát és igényét. Igaz, hogy majd csak 1837-ben épül fel s nyílik meg a Pesti Magyar Színház, mely később veszi fel a Nemzeti Színház nevet, de az egyszer meggyúj­tott láng már nem huny ki többé. Amikor Pest-Budán nem loboghat, lobog Kolozs­várott, Kassán, Pozsonyban, lo­bog a vándorszínészek ekhós szekerein, falvak, kisvárosok csürjeiben, kocsmatermeiben. A szinháztörténészek a meg­mondhatói, milyen kevés iga­zán zavartalan, művészileg és Tervezz programot... ✓ ...Es váltsd valóra! Köztudott: a diákok közül a szakmunkásképző intézetek­ben tanulók körében a legel­terjedtebb a dohányzás, az italozás, az egészséget fenye­gető szenvedély. Ezt felismer­ve, az egykori Pest Megyei Alkoholizmus Elleni Bizottság, majd jogutódja, a megyei Egészségvédelmi Tanács fél évtizede esztendőnként és is­kolánként 16 ezer forinttal tá- mogotta az egészséges életvi­tel propagandáját. Idén, hogy valamelyest lát­hatóvá váljék az eredmény, pályázatot hirdetett az Egész­ségvédelmi Tanács huszonhá­rom középfokú tanintézetnek. Az egészséges ifjúságért cí­mű pályázaton tanulók vagy tanulócsoportok vehetnek részt az intézeten belüli egészség­nevelő munka forgatókönyvé­vel. A zsűri a legjobb munka készítőjét 20 ezer forinttal ju­talmazza, de kötelező feltétel, hogy a forgatókönyv szerinti programsorozatot még ebben a tanévben meg is rendezzék a szakmunkásképző intézet­ben, szakiskolában. A pályázat határideje rövi­desen, november 5-én lejár, addig még várják az újabb forgatókönyveket a Pest Me­gyei Egészségvédelmi Tanács címére (1052 Budapest V. ke­rület, Városház utca 5—7.). anyagilag is gazdag éve volt a magyar színházművészetnek e kétszáz év alatt. Az elődök küszködése el nem maradt, csak más és más formát öl­tött. Küszködik a magyar színház ma is, miként küsz­ködik az egész magyar kultu­rális élet, s az egész magyar társadalom. Nehéz idők jár­nak; nehéz idő jár a színhá­zakra is. Ám ahogyan min­den megpróbáltatás közepette is fennmaradt, élt, működött, bátorított, nemzeti nyelvet és nemzeti tudatot ápolt a ma­gyar színház, úgy teszi ezt (legjobbjai révén, önzetlen művészek áldozatkészsége ál­tal, olykor már hősies körül­mények között, az ár ellen úszva) ma is. Hangos, látvá­nyos, csinnadrattás ünneplés­re sem okunk, sem pénzünk. De azért: nem kételkedhetünk benne, hogy a magyar szín­házművészet előtt még újabb száz esztendők állnak. A lán­got meggyújtók hitének s a lángnak tovább keli élnie, ég­nie. (takács) Plasztikák és dísztárgyak A Szentendrei Képtárban ok­tóber 30-án nyílik a II. Pest megyei iparművészeti tárlat. A bemutatkozó ötven iparművész funkcionális tárgyakat, figura- tív plasztikákat, designokat, absztrakt reliefeket, dekoratív dísztárgyakat és háromdimen­ziós objekteket állít ki. Kerámiából és porcelánból készített használati tárgyakkal mutatkozik be például Bokor Zsuzsa és Nemoda Attila, figu- ratív munkákkal Sarkantyú Judit, expresszív formákkal Ascher Zoltán és Mészáros Gábor. A textilesek és a gobelin- sek igyekeztek megtartani a festészeti hagyományokat. Pé- reli Zsuzsa textiltervező há­romdimenziós objektjeinél fel­bukkan ugyan a plasztikai ih­letés, sőt Szegedi Katalin, va­lamint Tomka Erzsébet textil­bábjai is térhatásúak, de az al­kotók többsége kétdimenziós textilekkel mutatkozik be. Egyebek közt Csókás Emese, Czakó Margit, Csikszentmihá- lyi Réka, valamint S. Csordás Márta és Szalontai Éva textil­tervező alkotásait láthatjuk a jövő év január 15-ig nyitva tartó tárlaton. Ko— Zenei fesztivál 90 Mozart csillagmosolya A tejútrendszer valamelyik csillagán most ott mosolyog Mozart — írta Moldován Ste­fánia operaénekes, a nemesen egyszerű és mégis elegáns meghívókártyára. Ezt adta emlékül az előadóművésznek. Azonban nemcsak a Pest me­gyében is gyakorta vendéges­kedő művésznőt ragadta ma­gával a fiatal hegedűs játéka. A muzsikuslelkű közönség már a szünet előtt sem akarta leengedni a Zeneakadémia színpadáról Afiroston Andrást. Miközben ugyanis az Opera­házban zajlott a nagy ünnepi hangveseny, aközben az MHB zenei fesztivál 90 nyitóelő­adására került sor a másik — hasonlóan patinás — épület nagytermében. A Magyar Hi­tel Bank Rt.-ről köztudott, hogy kulturális rendezvények mecénása, most koncertsoro­zatot indított október 23-val. összesen négy estén át él­vezhetik a hallgatók és nézők a neves és kevéssé ismert, igen tehetséges művészek játékát. Az ötlet az egyszemélyes Ze- bulon Koncertirodától — Csombók Csabától — szárma­zik, akinek kivételes képessé­ge van ahhoz, hgy kitűnően válogasson. Ez már az első alkalommal is bebizonyosodott. Ágoston András hegedűművész kolozs­vári illetőségű, az ottani kon­zervatórium tanára. Vivaldi-, Philipp Emanuel Bach- és Mozart-műveket tűzött műso­rára. Talán mondanom sem kell, hogy az utóbbiakkal ara­tott fergeteges sikert. Nem maradt el mögötte a Marosvásárhelyen született Szabó Péter gordonkaművész és a budapesti vonósok pro­dukciója sem — művészeti ve­zetőjük Botvay Károly volt. Ezek után kíváncsian vár­juk a sorozat további részeit. Többek között hallhatjuk majd a 180-as csoportot, a Tomkins énekegyüttest, Krasszon Dezső orgonamű­vészt, a marosvásárhelyi Zsel­lér Éva és a nagyváradi Szi­lágyi Károly énekművésze­ket, Csősz János trombitamű­vészt és az Alexander kürt­kvartettet. V. A. Programok egész hétre Ezt látni, hallani kell « Színház, zene, irodalmi mű­sorok, kiállítások változatossá­ga színesíti a hétvégén a me­gye kulturális életét. Különösen érdekes irodalmi csemegének ígérkezik ma, ok­tóber 26-án este 6 órai kezdet­tel Szentendrén az az irodalmi találkozó, amit a Petőfi Kul­turális és Hagyományőrző Egyesület rendez. Farkas Ár­pád sepsiszentgyörgyi költőt látják vendégül, akivel a mai erdélyi magyar irodalomról folytatnak beszélgetést. Madárkedvelőknek rendez­nek érdekes kiállítást október 27-én és 28-án a budaörsi mű­velődési központban. Ugyancsak Budaörsön két érdekes képzőművészeti kiállí­tásra is invitálják az elkövet­kező napokon a közönséget. Hétfőn délután 5 órakor nyit­ják meg azt a bemutatót, ame­lyen Sarkadi lmréné iparmű­vész munkáiban gyönyörköd­hetnek a látogatók. Ugyanezen a napon szintén a budaörsi művelődési központ egy másik termében érdekes levelezőlap­kiállítást rendeznek abból az alkalomból, hogy 200 esztendő­vel ezelőtt született meg a ma­gyar színjátszás művészete. A könnyűzene kedvelői 28- án este 7 órakor Cegléden a művelődési központban Zorán­nal találkozhatnak, aki leg­szebb dalait és sanzonjait cso­korba kötve mutatja be a kö­zönségnek. A váci Madách Galériában november 1-jéig még megte­kinthetők Tamás Pál és Kádár Ferenc művészi fémplasztikái, illetve kerámiái. A fotóművé­szet kedvelői az emeleti galé­ból bemutatót. A Szabadság utcai, nyáron megnyílt népi la­kóházban ezen a hétvégén szombaton és vasárnap nyitják jjêtvé$e lián Michel Hunot francia fo­tóművész fényképeiben gyö­nyörködhetnek. A ráckevei Savoyai-kastély- ban Rába Lilla festőművész alkotásaiból rendeztek tárla­tot. Gödöllőn, a Petőfi Sándor Művelődési Központ galériá­jában megtekinthető Nagy Sándor és Kriesch Laura kö­zös képzőművészeti kiállítása. A tápiószeleí Blaskovich Mú­zeum vendégei erdélyi képző­művészek. Adorjáni Endre szobrászművész, valamint Fe­kete Zsolt és Kántor József festőművészek alkotásai az er­délyi táj hangulatát idézik. Zsámbékon a művelődési központban szombaton Grö­ber Tibor festőművész Űj. ősi jelek címmel rendez alkotásai­az első kiállítás, amelyen he­lyi gyűjtésből a népi vallásos­ság emlékemen tárgyait mutat­ják be. Nagykátán a nyugdíjasok klubja tartja október 27-én, délután 5 órai kezdettel össze­jövetelét. K. Z. Vásárprogram Ezen a hétvégén ugyancsak szerény a kirakodóvásár aján­lata, mindössze három helyen tartanak: Gyálon, október 27- én országos sertésvásár lesz. Vasárnap, 28-án az autóeladó­kat és -vásárlókat Albertirsán és Érden várják bőséges áru­kínálattal. Divat és egyéniség a lakástextiliában Az otthon ruhája A közmondás szerint nem a ruha teszi az embert. Ebben van némi igazság. Ez az elv azon­ban nem állja meg a helyét, ha lakásunkról van szó. A kör­nyezet kellemes légkörét, han­gulatát bizony nagyon is az ott­hon ruhája biztosítja. Ezt a frappáns megállapítást erősí­tette meg a közelmúltban egy nemzetközi konferencia, ahol a lakástextíliáik szerepét vitatták meg. Különös hangsúlyt ka­pott például az a nézet, hogy a lakástextiliák — szőnyegek, függönyök, bútorhuzatok, ta­péták — színének megválasz­tása nem csak esztétikai köve­telmény. Igen fontos például, hogy a lakástextíliák harmo­nikus összhangban legyenek egymással. Ugyancsak fontos, hogy — bár berendezési tár­gyaink hosszabb időtartamra szolgálnak — mindig megfe­leljenek a változó divatigé­nyeknek is. A Budapesti Divatintézetben, nemzetközi kapcsolataik segít­ségével, mindenkor élénken figyelik a lakástextíliák divat­változásait. Az ő jelzéseik ala­kítják ki a gyártóipar terme­lési programját. Az ősz beköszöntővel sok otthonban kerül napirendre a lakás szépítése. Milyen legyen az idén az otthon ruhája? — kérdeztük a divatintézet ille­tékes munkatársát. Az idei lakástextil-irányzato­kat négy színcsoport jellemzi Mint arról már lapunk ko­rábbi számában hírt adtunk, a zsámbéki Tanítóképző Főis­kola adott otthont az orszá­gos Benedek Elek mesemon­dóversenynek. Valamennyi ta­nító- és óvónőképző főiskola elküldte versenyzőjét, hogy egy-egy szabadon választott és kötelező mese elmondásával számot adjon felkészültségé­ről, tudásáról. A rendezők számára külön öröm volt, hogy idén a ver­senyfölhívás túljutott az or­szághatárokon, mert az erdélyi Székelyudvarhelyről is érkez­tek résztvevők. A rendezvény végén a zsűri elnöke — dr. Küllös Imola, az ELTE folklór tanszékének adjunktusa — nyolc produkció előadóját része­sítette Benedek Elek-díjban, il­letve egy versenyzőt a hallga­tók által felajánlott közönség­díjban. Kiemelte a zsámbéki Lakatos Márta teljesítményét, aki egy cigány mesét mondott el úgy, hogy előadásán érző­dött a tökéletes dialektus, rit­mus, mesemondói-hallgatói Országhatáron innen és túl A mese varázsa ma is él kapcsolat. Egyébként minden előadó oklevelet, illetve stíl­szerűen ajándék mesekönyvet kapott. Pest megyéből a zsámbéki Tanítóképző Főiskola II. éves hallgatója, Lakatos Márta lett Benedek Elek-dijas. Amikor beszélgetésre hívtuk, éppen az imént nyert plakettet keres­gélte, mert kézről kézre cso­dálták, és nem tudni hova lett... Márta elmondta, hogy egy hete készült erre a ver­senyre, tanárnőjének biztatá­sára. Korábban is szokott mondani meséket, de inkább csak a barátainak ... Nem igazán lelkesedett amikor fel­készült, de most látható az ar­cán az öröm ... A Magyarországtól 700 kilo­méterre fekvő Székelyudvar­helyről is érkeztek verseny­zők. Kísérőtanáruk, Szabó K. Attila elmondása szerint az erdélyi magyar gyerekek a népmeséket szüleiktől, nagy- szüleiktől hallják először. Az elmúlt 15 évben a könyvki­adás mostoha sorsa nem ke­rülte el a magyar írók és köl­tők műveit sem, de mára több kiadó is jelentet meg mese- gyűjteményeket, versesköny­veket. Berecz Anna és Bálint Krisztina ehhez annyit tett hozzá, hogy ittlétük alatt is rengeteg magyar nyelvű köny­vet vásároltak. Számukra azért fontosak a magyar nép­mesék, mert fantáziadúsak és igazságot szolgáltatnak az egyszerű embereknek. Szülő­földjükön gyerekeknek szok­tak mesélni, ápolva ezzel is a sok évszázados hagyományt. Végül a zsűri tagjai — Bene­dek Katalin, Benedek Elek dédunokája és Nagy Ilona, akik az MTA néprajzi kutatócso­port munkatársai — elmond­ták, hogy nagy élvezet volt számukra ez a verseny, mert magas színvonalú előadásokat hallhattak, és lemérhették, melyek azok a nyelvi értékek, amelyek a népi kultúrából át­kerülnek a gyakorlatba. Mint néprajzosok szembekerül­tek azzal, hogy szakmájukkal szemben a népművelők — joggal — igényeket támaszta­nak. Ez a mesemondóverseny — amelyet harmadszor rendeztek meg Zsámbékon — immár ha­gyománnyá nőtte ki magát. Talán nem fontos részletezni, hogy a leendő pedagógusok­nak, óvónőknek mekkora szükségük van a nyelvi kultú­ra ápolására. Ezért is bízunk abban, hogy a tanároknak jö­vőre is lesz erejük a verseny megszervezéséhez, a diákok­nak pedig kedvük a megmé­rettetéshez, a tanuláshoz, a találkozáshoz... V. M. — hangzott a válasz. Miután a jelenleg vásárolható bútorok­nál előtérbe került, az úgyne­vezett skandináv jelleg, amelynek jellemzője a nyers — naturális — bútorváz, ehhez igazodik a lakástextíliák vá­lasztéka. Legkelendőbbek a szürke kü­lönböző árnyalatai. Ezeket a szürke alapú textíliákat általá­ban egy-két élénkebb színnel egészítik ki. hogy melegebbé tegyék az otthon légkörét. A szürke padlószőnyeghez pél­dául élénkebb színű tapéta, bútorhuzat, sötétítőfüggöny illik. A többszobás hagyományos lakásokban mind gyakrabban jelennek meg a barokk stílű bútorok. Ezekhez a barna szí­nű. meleg árnyalatú textíliák illenek a legjobban. A harmadik szincsoportho2 tartoznak a skandináv búto­rokhoz illeszkedő, kellemesen barna színű, de kü'önböző ár­nyalatú. úgynevezett könnyű bútorhuzatok és függönyök'. Végül a modern lakásba a kék és zöld szín, a türkizkék- fehér-sárga legkülönbözőbb színváltozatainak keverékei illenek a legjobban. Ami a textíliák mintázatát illeti, legelterjedtebbek az apró, egymással keveredő geo­metrikus minták, amelyeket különböző folthatásokban he­lyeznek el a bútortextílián. Gyakori az úgynevezett mozaik­minta. itt azonban a szőnyeg­nek, függönynek harmoniku­san illeszkednie kell egymás­hoz. Divatosak a kovácsoltvas lakáskiegészítő bútorok. Ezek­hez jól illeszkednek a ková­csoltvas imitációjú mintázat­tal készült lakástextíliák. E mintákat — hogy a légkört oldják — álta'ában a kék és zöld különböző árnyalatai szí­nezik. K. Z. Az e heti szám tartalmából: Találkozás Ben Johnsonnal Grafikus a börtönben A magyar halálraítéltek sorsa Pozsgay Imre csak játszmát vesztett? Schwarzenegger: Az óvoda rendőre Kultúrbotrány Szegeden

Next

/
Oldalképek
Tartalom