Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-19 / 246. szám

1990. OKTÓBER 19., PÉNTEK Találkozás az eltévedt harckocsikkal Ki fogja fizetni a számlát? Telihold volt, és szeptember. Az ezüstös fényben jól látszott az út menti bokrok sziluettje, s egy távoli tele­pülés ablakai úgy csillogtak, mintha valamennyi mögött szerenádot hallgató lányok szobroznának libbenő fényű gyertyákkal. Aztán feltűnt két pufók felhő, a holdnál rövidzárlat, odalent sötét lett, a kihalt M7-est már csak egy száguldó kocsi reflektorai világították meg. — Százhússzal mentem, egy majdnem új, bérelt Ladával — emlékszik vissza az 1974 szep­temberében történt eseményre Bárány László, aki akkor 23 éves volt, s túl azon, hogy hi­vatásos gépkocsivezető, aktív versenyzőként is profi módon bánt a volánnal. — A versenyzések során megszerzett reflex segített, különben most aligha beszél­gethetnénk. A baleset azalatt a néhány másodperc alatt kö­vetkezett be, amíg a felhők elfedték a holdat. Egyszerre, mintha csak a földből nőtt volna ki, megjelent egy kerék, úgy tornyosult elém, mint egy hatalmas szikla. Ösztönösen bal felé csaptam a kormányt, hogy kitérjek. Aztán egy ha­talmas csattanás, majd néma csend. A bal karomban zsib­badást éreztem, odanyúltam. De könyöktől nem volt ka­rom, pontosabban az alkart egy bőrfecni tartotta, a ron­csolt felkarból ömlött a vér. A két utasomnak szerencsé­re nem történt baja, egyikük, egy százkilós tag, kiszabadítot­ta a leblokkolt ajtót, kiránga­tott, s egy nadrágszíjjal váll­bán elkötötték a karomat. Közben a felhők elvonultak, újra világított a hold. Vala­hogy felálltam, és visszabotor­káltam a két harckocsihoz, amelyek a balesetet okozták. Két kivilágításán, infrareflek- toros szovjet kétéltű . állt ke-. resztbe az úton. Jobbról ér­kezve, balra tartottak. Mint utólag kiderült, eltévedtek, ezért hajtottak fel a sztrádára. Pechemre az egyik lerobbant, tehát vontatták. A két kocsi és a vonórúd sorompóként zárta el az egész utat. Én a kettő között a vonórúdnak csapód­tam. A szerencsétlenségben az volt a szerencsém, hogv a rúd egyik szeme kiszakadt. Kü­lönben ... Bárány Lászlót egy arra vetődő Ford Mustang szállí­totta a siófoki kórházba, ahol dr. Klabuzai Zoltán sebészorvos öt órán keresz­tül műtötte. Mestermunkát végzett. Bárány ugyan egész életére megrokkant a sérült kezére, de ahhoz ké­pest, hogy 19 helyen volt eltörve, ráadásul egy nyolc centiméteres csontdarab „elveszett”, a műtét ragyo­góan sikerült. Az, más kér­dés. hogy a könyökbe be­épített fém csontpótlókat a szervezet nem fogadta be, körülötte az izomzat rend­szeresen begyullad, a kar pedig sipolyos. — Én azóta nem hordhatok rövid ujjú inget, nem járhatok strandra, fürödni, arról már nem is beszélve, hogy lekerül­tem a pályáról, úgy is mint sofőr, úgy is mint autóver­senyző. Mellesleg ezért vált el tőlem az első feleségem — a gyereket neki ítélték —, de hát ezt nem írhatom oda a veszte­séglistára, ez nem ok a kár­térítési igényre. Tévedni, hibázni emberi dolog, és az ember hajlik a megbocsátásra, ha az, aki vétett, vállalja a felelőssé­get. A két harckocsi sze­mélyzete ki sem szállt a járműből, csak miután Szé­kesfehérvárról megjöttek a rendőrök. Hogy a helyszí- nelési jegyzőkönyv mit rög­zített, azt Bárány soha nem látta, a műtét előtti vérpró­ba viszont eltűnt, s utólag egy „lojális” magyar rendőr százados azt próbálta bi­zonygatni, hogy Bárány it­tasan vezetett. — Dr. Klabuzai kiállt mel­lettem, cáfolta az ittasság té­nyét. így ezt ejtették. Később, 75 elején bevittek a III. Ke­rületi Rendőrkapitányságra, ahol a szovjet nagykövetség képviselője alá akart velem íratni egy orosz nyelven írt jegyzőkönyvet. Nem írtam alá. Az ügyet végül is Szegeden társvírtták. ahova engem is meghívtak — útiköltséget nem küldtek, azt^n , -Jdjflölt időpontban nemhogy behívtak volna, de még el is zavartak. Fogalmam sincs, mi zajlott le odabent, csak annyi szivárgott ki később, hogy nem engem marasztaltak el. Kártérítésként — a ruháért, cipőért és egy 13 grammos aranygyűrűért — a magyar—szovjet vegyes bizott­ság küldött 15 ezer forintot. Egy évig voltam betegállo­mányban, aztán leszázalékol­tak. Kapom a nyugdíjat és a keresetkiegészítést, ez utóbbit olyan áron, hogy előbb évente, később kétévenként, most öt­évenként kell végigjárnom az orvosszakértő bizottság tortú­ráit. Ami mindig biztos: az a nyugdíj. A szovjetektől kapott keresetkiegészítés viszont volt úgy, hogy húsz hónapot is ké­sett. Utólag kifizették egyben, de azt senki nem kérdezte, hogy közben miből élek. Pedig Bárány Lászlónak ugyancsak nem mindegy, hogy miből él, rajta és fe­Hajléktalanok - testvériségben ’'»lysxr Joerjie.*«-.'- - ■ Budaörsön alakult meg január 29-én Budapest Főváros Tanácsa Hajléktalanok Rehabilitációs Otthona. A honvédségtől kapott barakképületben 200-250 embert szállásoltak el. Közülük 25-en tanácsi alkalmazottak, ők az otthon falai között találtak mun­kát. A munkaképes lakók alkalmi munkából tartják fenn ma­gukat, s fizetik az ellátásukhoz szükséges térítést. A tél beáll­tával várhatóan az elesett, hajléktalan emberek száma is nö­vekszik, s újra gondot okoz ellátásuk, elszállásolásuk leségén kívül még hárman ülnek az asztalhoz. Második házasságából nem született gyerekük, ezért magukhoz fogadtak három állami gondozottat. Azért hármat, mert testvérek, s nem volt szívük elszakítani őket egy­mástól. Az Ócsán élő Bá­rány családnak joggal van miért neheztelnie a „rusz- kikra”, most mégis aggód­nak. amiért a szovjetek tá­voznak. — Tudomásom szerint 1991. májusáig a magyar—szovjet vegyes bizottság is megszű­nik. Ki fogja akkor fizetni a nyugdíj-kiegészítésemet, hogy fogok elboldogulni netán Moszkvával, amikor még a Pálffy György utca is „húsz hónapos” távolságra volt? Bárány Lászlónak volt egy igénye nem vagyoni kártérítés címen. Elutasí­tották. Valamennyi válasz­levél, amely az igényekre, panaszokra érkezik, egy ugyanazon passzussal vég­ződik: az 1957. május 27-én kelt államközi megállapo­dás 11. §-a értelmében fel­lebbezésnek helye nincs. — Már kibékülnék egy tisz­tességes végkielégítéssel is. Kétmillió forinttal. Azz^l bele tudnék vágni valami vállalko­zásba. Nyithatnék egy butikot vagy dohányüzletet. De így? Jelenleg 5500 forintot kapok ki­egészítésként és Stá'O forint nyugdíjat. Ebből csak tengődni lehet, nem vállalkozni. Az „elvtársak” nem hajlanak az egyezségre, a magyar illetékes meg arra hivatkozik, hogy pil­lanatnyilag nincs joggyakorlat az ilyesmire. Mikor lesz? Ma­holnap elvonul az ármádia, jó volna tisztázni, ki fizeti majd ás „esedékes., .számlákat. Nem 'ártana azt sem nyilvánosságra hozni, hány ilyen kivetett sor­sú ember él Magyarországon, akik a szovjet—magyar fegy­verbarátság áldozatai. Matula Gy. Oszkár Vásárvárosi autócsodák Budapesten a vásárvárosban ma nyílik a négynapos „Autószalon '90” kiállítás. A vezető euró­pai autógyártók termékeikkel már megérkeztek a bemutató helyszínére. Felvételünkön: egy Ferrari a kiállításon A DUNA TOUR5 MÁR A TÉLRE KÉSZÜL A holland kártya jó lapokat ígér Idegenforgalmi és utazási irodáink számára vészesen közeleg az az időpont, amikortól a rubelelszámolásról végleg átallnak a konvertibilis sínpályára. így van ezzel a Pest megyei idegen- forgalommal foglalkozó Dunatours is, amely évekig kizárólag hazai vizeken evezett, ám nemrég megkapta a külföldi utazá­sokkal kapcsolatos valamennyi jogosítványt. Pest megyében a Dunaka­nyar ezernyi szépségére újab­ban felfigyeltek a hollandok, a franciák és a kanadaiak is. A Dunatoursnál hamarosan holland idegenforgalmi főisko­lások vendégeskednek. No­vember 6 és 9 között 33 ifjú szakember érkezik a tulipánok hazájából azért, hogy alapo­san megismerkedjen a megye idegenforgalmi lehetőségeivel. Háromnapos kemény tanul­mányút lesz ez, amelyre elkí­séri őket a magyar vendéglá­tóipari főiskola idegenforgalmi tagozatának 29 diákja. Inkább gond volt, mint öröm Egy szál lepedőben A székesfehérvári kórházból, egy szál lepedőbe burkolva, megszökött egy súlyosan sérült fiatal férfi. Az infúziót kitépte magából, ennek a helye erősen vérzett, s érthető, hogy ilyen állapotban, bármilyen elszánt is volt egyébként, nem jutha­tott messzire. A rendőrök an­nak rendje és módja szerint visszavitték a kórházba, ahol felépüléséig kezelték. A bün­tetett előéletű fiatalember el­len egyébként már hónapokkal előbb kiadták az országos kö­rözést. A huszonhárom éves Dániel Ferenc, immár gyógyultan és megbilincselve, megérkezett a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság vizsgálati osztályára, ahol Boros László főhadnagy előtt egy késő éjszakába nyúló kihallgatáson részletes beisme­rő vallomást tett. Íme a nem mindennapos his­tória. mellyel Boros László már annyit foglalkozott, hogy akták nélkül is idézi a neveket, dátumokat, eseményeket. Az ügy azzal indult, hogy idén, március 21-én hajnalban ismeretlen tettesek elloptak Dunakeszin egy IFA tehergép­kocsit, melyben nem kevesebb mint 2880 flakon kiwi volt. A tettesek nem egészen egy hónappal később, saját köny- nyelműségük miatt buktak le. A teherautó ugyanis ismét fel­tűnt Dunakeszin — csak éppen más rendszámmal — valaki felismerte és utánajárt a do­lognak. Jelentette az ügyet a rendőröknek, akik őrizetbe vették a gépkocsit vezető Hor­váth Imrét, valamint bűntár­sát, Kovács Tamást. Harma­dik társuk, a bevezetőben már említett Dániel Ferenc, eltűnt. No, mint a továbbiakban ki­derült, Horváth Imre önálló fuvarozóként óhajtott dolgoz­ni, amihez meg is kapta az en­gedélyt. Vásárolt egy teher­autót, de az meglehetősen ro­zoga volt, s nem tudott azzal egyről a kettőre jutni. Két jó­barátja — mindketten bünte­tett előéletűek — felajánlotta önzetlen segítségét. így került sor az IFA megszerzésére, melynek rakományát csak utólag vették észre. Ekkor is inkább gondot ökozott nekik mint örömöt, mert nem tud­ták, mit kezdjenek ennyi üdí­tővel. Értékesíteni nem mer­ték, így hát elvitték egy barát­juknak, Bakondi Lászlónak Erdőkertesre, hogy őrizze a pincéjében. Végül, mikor már mindannyian megutálták a toi- wit, éjszakánként kiöntözték, a flakonokat pedig elégették. A gépkocsilopás ügyét a rendőrség vádemelési javas­lattal lezárta, de Dániel Fe­renc továbbra sem került elő. Ekkor pedig már halálos köz­lekedési baleset okozása és se­gítségnyújtás elmulasztása miatt is elfogató parancsot ad­tak .ki ellene. Örbottyán hatá­rában ugyanis — barátja La­dájával — halálra gázolt egy kerékpárost, és megállás nél­kül továbbhajtott. Végül a mindenre elszánt bűnöző — lopott kocsival — súlyos balesetet szenvedett, és így jutott rendőrkézre. Egy kiégett autóhoz hívták a .men­tőket és a tűzoltókat augusz­tus 27-én az M7-es autópálya agárdi leágazásához. Az öt sú­lyos sérült között ott volt — eszméletlen állapotban — Dá­niel Ferenc. Kihallgatása során még két további autólopást is beismert, melyeket barátjával — az idő­közben szabadlábra került — Kovács Tamással együtt követ­tek el. Ga. 3. A Börzsöny vidékét kívánják bebarangolni, mivel a ven­déglátók ajánlása szerint ide­genforgalmi szempontból ez a táj sok feltáratlan lehetőséget rejt még magában. A ven­dégek nemcsak a vidék üdü­lésre alkalmas házait térképe­zik fel, hanem a patinás építé­szeti remekeket, templomokat, Lízimalmpkat és nem ütplsó-, sorban a környék három ked­ves kisvasútfát, a kemencéit, a nagybörzsönyit és a szokolyait is. A Börzsöny vidéke csábít a gyalogtúrákra is, ezért a ven­dégek ezt is kipróbálják. Itt szerzett tapasztalataik nyomán végezetül szakmai ér­tékelést adnak a Dunatours számára. ígéretük szerint. Hol­landiába visszatérve pedig új marketing lehetőségként ha­zánknak ezt a táját is felveszik ajánlásaik sorába. A holland kártya, úgy tűnik, biztató lapokkal kecsegteti a Dunatoursot. Ahhoz azonban, hogy a Börzsöny igazán a ieg- bájosabb arcát mutassa maj­dan az ide látogató hollandu­soknak. feltétlenül minél több fizetővendéglátóra, bérbe ad­ható panzióra, nyaralóra len­ne szükség. A környék lakos­sága egyelőre sajnos, nemigen mozdul, hogy ősi parasztházai­ra, nyaralóira kifüggessze a Zimmer frei feliratot. Enélkül pedig nincs és nem is volt, nem s lesz sehol működő ide­genforgalom. Mint leírtuk nemcsak a hol­landok, hanem a franciák is fölfigyeltek a Börzsöny kiak­názatlan lehetőségeire. A Pest megyével négy éve testvérme­gyeként együttműködő Savoie megye most felajánlotta a Du- natoursnak, hogy ingyen ki­dolgoz számára egy komplex idegenforgalmi innovációs, fejlesztési programot, amely­nek alapján francia szállodai és utazási cégek tőkéjükkel belépnek Pest megye börzsönyi vidékére. Az Asadac nevű francia cég jövő év tavaszára leteszi a kész tervet a magyar partner asztalára. A napokban Kanada ugyancsak ilyen szán­dékkal kezdett tárgyalásokat a Dunatoursszal. A megyei idegenforgalmi hivatal természetesen nem szorítja háttérbe saját honfi­társainak utazási igényeit sem. Ajánlatait most bővítette a francia Savoie megyebeli sí­túrák lehetőségével. Az 1500 és 3000 méteres magasságban lé­vő síparadicsom számos üdülé­si, szórakozási programot igéi'. Akik pedig közelebbre kí­vánnak kiruccanni, azokat az osztrák hegyekben Sankt Co­rona három neves panziója, a Fern blick, az Orthof és az ödenhof várja. A téli szezon előtt nagysza­bású bált is rendez a Duna­tours Budapesten, november 24-én. K. K. Önkormányzati képviselők Folytatjuk a 10 ezer főnél nagyobb Pest megyei településeken megválasztott önkormányzatok összetételének ismertetését. Ugyanak­kor jeleznünk kell, hogy az adatok nem hivatalosak és nem tekint­hetők véglegesnek, mivel a listákról még lehetséges a visszalépés. FÓTON, az egyéni választóke­rületben megválasztott képviselők névsora: Cselötei János (Fóti ökumenikus Közművelődési Egye­sület), Forgács István (Fóti öku­menikus Közművelődési Egyesü­let), Pénzes Pálné dr. (Fóti öku­menikus Közművelődési Egyesü­let), Mike István (Fóti ökumeni­kus Közművelődési Egyesület), Rádóczki Sándorné (Fóti ökume­nikus Közművelődési Egyesület), dr. Csáder Dezső (független), Nagy Sándor (Fóti ökumenikus Közmű­velődési Egyesület), Németh Jó­zsef (független), Mókusné Kecs­kés Éva (Fóti ökumenikus Köz- művelődési Egyesület), Bákány Mihály (KDNP—MDF koalíció). Lista alapján szerzett mandá­tumok: dr. Boronkay Péter (KDNP—MDF koalíció), Mérei Sándor (Fóti ökumenikus Közmű­velődési Egyesület), Jakab István (Fóti ökumenikus Közművelődési Egyesület), Lévai Sándorné (Fóti ökumenikus Közművelődési Egye­sület), ifj. Lassú József (Fóti öku­menikus Közművelődési Egyesü­let), Székely Lajos (SZDSZ), Bo­ri István (SZDSZ), dr. Papp Zol­tán (SZDSZ), Kaposi Pál (MSZP). DUNAKESZIN egyéni választó- kerületben megválasztott képvi­selők: Ádám László (SZDSZ), Ga- lántai Ambrus (független), Bauer Márton (SZDSZ—Fidesz), dr. Bar­na Judit (SZDSZ), Seltenreich Jó­zsef (Fidesz), Döbör Ferenc (SZDSZ), ifj. Bán Mihály (FKgP— MDF), Kliment Géza (SZDSZ), Fidel Gábor (SZDSZ), Halmágyi József (SZDSZ), dr. örményi László (SZDSZ), Németh István (SZDSZ), dr. Kindler József (MDF), dr. Koppány Miklós (füg­getlen). Lista alapján szerzett mandátu­mok: Bányai István (SZDSZ), Enyingi Lajos (SZDSZ), Kovács Árpád (SZDSZ), Sziráki Jánosné (SZDSZ), Décsi Attiláné (SZDSZ), Csapiár Judit (SZDSZ), dr. Gau­la nd Mária (Dunakeszi Nagycsalá­dosok Egyesülete), Greskovits Já­nos (Dunakeszi Nagycsaládosok Egyesülete), Tóth József (FKgP), Hámor József (Dunakeszi Város­védő és Városszépítő Egyesületi, Varga Lajos (MSZP), Péter Zsolt Csaba (FDSZ), Apor Péter (FDSZ). DABASON egyéni választókerü­letben megválasztott képviselők: VVeisz Lajos (Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövetsége), Bozsik István (KDNP), Majoros József (Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége), Kosz­tolányi Ferenc (FKgP), Garajsz- ki István (független), Nagy Fe­renc (független), Králl Béla (füg­getlen), Harminc István (FKgP), Gugyerás Mihály (FKgP), Zadu- najszki József (független). Lista alapján szerzett mandátu­mok: Szemző Péter (MDF), dr. Polácska László (MDF), Horváth István (FKgP), ifj. Szőnyi János (FKgP), Horváth Sándor (FKgP), id. Szeltner Árpád (SZDSZ), Pet­rányi Lukács (Magj^arországl Szlovákok Demokratikus Szövet­sége), Bálint Jenő (KDNP), Vo- lentér József (KDNP).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom