Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-07 / 210. szám

2 1990. SZEPTEMBER T, PÉNTEK Az öbölválság és az együttműködés Mégse menjen! Az Egyesült Államok vissza­vonta Rainer Eppelmann ke­letnémet védelmi és leszerelé-- sí miniszter meghívását, mindössze néhány órával az indulás előtt. Eppelmann négynapos láto­gatása során Richard Cheney amerikai védelmi miniszterrel tárgyalt volna. Az amerikai hatóságok a döntést nem in­dokolták meg. Fiuggi-díj Gorbacsovnak Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamelnök egy-két hónapon be­lül Olaszországba megy, hogy átvegye a neki ítélt nemzetkö­zi Fiuggi-dijat — jelentette be csütörtökön Giulio Andreotti olasz kormányfő, aki a díjat adó alapítvány elnöke. Az 500 millió lírás (430 ezer dollár) Fiuggbdíjat általában a kultúra terén kiemelkedő munkásságért adja évente egyszer az alapítvány. Gorba­csovnak — szól az indokolás — azért a politikai tevékeny­ségéért ítélték oda, amely ré­vén „sok minden megváltozott a világban”. Andreotti táviratban értesí­tette a díjról a szovjet elnö­köt, aki azonnal válaszolt, hogy személyesen kívánja.azt átvenni egy munkalátogatás alkalmával. Tárik Aziz iraki külügymi­niszter csütörtökön elismerte, hogy vannak nézeteltérések Moszkva és a bagdadi vezetés között, ezek azonban szerinte ,,nem mondanak ellent a két ország közötti hagyományos barátságnak”. Az iraki diplo­mácia vezetője csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén ar­ra fordította a legnagyobb fi­gyelmet, hogy — a két kor­mány közötti nézetkülönbsé­gek jelentőségét csökkentve — bebizonyítani próbáljá : Bag­dad és Moszkva a fő kérdés­ben, az arab egység ügyének támogatásában egyetért. Az öbölválság megmutatta, mit tud eredményezni az ame­rikai—szovjet együttműködés — jelentette ki csütörtökön George Bush. Az amerikai el­nök a Kansas állambeli Tope- kában választási gyűlésen beszélt. Közölte, hogy a vasárnapi csúcstalálkozón az öböl mellett más regionális válságokról is tárgyal majd Mihail Gorba- csovval (várhatóan Kambo­dzsáról és Afganisztánról — a A bős—nagymarosi vízlépcső- rendszerrel kapcsolatos mű­szaki, gazdasági és környezeti kérdések átfogó felmérése ér­dekében még e hónap végéig csehszlovák—magyar szakér­tői bizottságokat hoznak lét­re. Erről adott tájékoztatást csütörtökön Pozsonyban Dó- minik Kocinger és Sámsondi- Kiss György, a két ország il­letékes kormánybiztosa. Tárik Aziz, aki szerdán ér­kezett Moszkvába az iraki el­nök személyes megbízottja­ként, „konstruktívnak, szívé­lyesnek és őszintének” minő­sítette Mihail Gorbacsovval folytatott szerdai megbeszélé­sét. A lelkes szavaknak ellent­mondani látszik azonban az, hogy a sajtóértekezlet szónoki emelvényén — a szokásoktól eltérően — tolmácsán és test­őrén kívül a miniszter egyedül foglalt helyet, nem csatlako­zott hozzá a szovjet külügy­minisztérium egy tisztségvise­lője sem. tud. megj.) Szeretné sürgetni a hadászati támadó fegyvereket korlátozó egyezmény megköté­sét, s emellett napirenden lesznek a szovjet gazdasági re­formok is — mondotta az el­nök. Az Egyesült Allamolk nem hagyja magát megfélemlíteni, kitart elvei mellett, és „min­dent meg fog tenni", hogy helyreállítsa a békét az öböl­ben — hangoztatta George Bush. Sámsondi-Kiss György hang­súlyozta: továbbra is az a ma­gyar álláspont, hogy a vízlép­csőrendszernek o remélhető hasznoknál nagyobbak a vár­ható veszélyei. Nem arról van tehát szó, hogy a magyar kor­mány eltávolodott volna a nagymarosi vízlépcsővel kap­csolatban már korábban ki­alakított véleményétől — vá­laszolta egy kérdésre a magyar kormánybiztos. Most azonban arra van szükség — tette hoz­zá —, hogy a szakértők össze­gezzék mindazt, amit eddig tudnak, és felelős döntési hely­zetbe hozzák a két kormány­zatot. Az objektív vélemény- alkotás elősegítése végett azt is tervezik, hogy a munkába szükség esetén bevonják az Európai Közösség vagy más ál­lamok szakértőit. Ők azonban nem a döntőbíró szerepét fog­ják játszani — hangsúlyozta a magyar kormánybiztos. Kocinger azt emelte ki, hogy a vízlépcsőrendszer-tervezet üzemeltetésének a várható ha­tásait kell felmérni, és a kár­enyhítő módszereket kell fel­kutatni. Cáfolta ugyanakkor azt, hogy Szlovákiában egyol­dalú kampány folyna a bősi erőmű felépítése érdekében. Nézeteltérések vannak Bagdad és Moszkva közt Szakértői bizottság alakul Kormánybiztosok Bős—Nagymarosról wta Jegyzet nm■ LESZ-E IGAZI A MEGFIGYELŐK az utol­só percig arra számítottak, hogy a látogatást valamilyen ürüggyel lemondják. Hiszen annyiszor volt már megegye­zés abban, hogy északi kor­mányküldöttség átlépi a két Koreát elválasztó fegyverszü­neti vonalat, s végül is min­dig történt valami, ami miatt a magas szintű kapcsolatfel­vétel meghiúsult. Most azon­ban több napon át Jón Hjong Műk kormányfő és 28 főnyi kíséretét szállító autósor vo­nult a szöuli utcákon, s ez a szenzáció erejével hathatott. Hiszen a tárgyalások létrejöt­te már önmagában is rendkí­vüli eseményt jelentett a vi­lág utolsó kettéosztott orszá­gában, amelynek északi és déli része között még ma is hiányzik a postai, távközlési, közúti és vasúti kapcsolat. Pedig a 22 millió lakosú Észak és a 43 millió lélekszá­mú Dél egyaránt koreai, nyel­vük, szokásaik, nemzeti ha­gyományaik ugyanazok, csak éppen a második világháború következtében, a hadművele­tek során keletkezett körül­mények nyomán a félsziget közepén húzott vonallal mes­terségesen két részre válasz­tották, s sorsuk a távol-ke­leti erőviszonyok függvényé­vé vált. A koreai háború, amely a panmindzsoni fegy­verszünettel ért véget, tovább kövesítette ezt a kettéosztást, s a két országrész közötti gaz­dasági, politikai szakadék jó ideig szinte reménytelen mó­don mélyült. A Szovjetunióban és a ke­let-európai országokban be­következett viharos változáso­kat sokáig a sztálinizmus tá­vol-keleti utolsó mentsvára­ként emlegetett Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban KOIELEDES? igyekeztek nem tudomásul venni. A TI éves Kim Ír Szén és a köréje tömörült konzer­vatív mag legfőbb törekvése az volt, hogy minden zökkenő nélkül ruházza fokozatosan át a hatalmat „a nagy vezető” fiára, Kim Dzong lire. A rea­litásoktól azonban Phenjan sem zárkózott el teljesen. Dél- Korea dinamikus fejlődésének hatása kétségtelenül érezteti hatását az északi lakosságra is, még akkor is, ha phenjani vezetők igyekeznek más képet festeni erről a hivatalos kiad­ványokban. Az is nyilvánvaló­vá vált, hogy Kelet-Európa és Szöul kapcsolatainak erősödé­se egyúttal azt is jelenti, hogy Észak mind jobban elszige­telődik, ha ennek útjába akar állni. A phenjani reformerek, akik ma már a Koreai Mun­kapárt egyik szárnyát alkot­ják, mind nagyobb nyomást fejtenek ki a vezetésre, s ar­ra kényszerítették a konzer­vatívokat, hogy óvatos válto­zásokat hajtsanak végre. Üj törvényt fogadtak el a vegyes tőkéjű vállalatokról, s meg­próbálják vonzóvá tenni az északi körülményeket külföldi beruházásokra. Az idegenfor­galom növelésével kemény valutához kívánnak jutni, s ezért nyugati cégek segítsé­gével szállodák egész sorát emelték. Tőkeberuházás, mo­dernizálás. hatékonyság — ma ezek a phenjani újságok fő témái. Amióta pedig Németország két része gyors léptekkel ha­lad az egyesülés útján, Phen- janban is felismerik, hogy a Távol-Keleten sem lehet megállítani az időt, itt is pontot kell majd tenni előbb vagy utóbb a második világ­háború következményeinek felszámolásában. Ezért egyez­tek bele abba, hogy Jón Hjong Műk Szöulba utazzon a két országrész közeledését előmozdító tárgyalások meg­kezdésére. Az, hogy ilyen észak-koreai magas szintű po­litikus tegyen látogatást a dél­koreai miniszterelnöknél és az elnöknél, még a közelmúlt­ban is elképzelhetetlen volt. Valami tehát a két Korea kö­zött is megkezdődött a köz­vetlen párbeszéd felvételével. Persze az álláspontok még messze vannak egymástól. Kang Jun Hun dél-koreai mi­niszterelnök gyakorlati, kis lé­péseket szorgalmazott, s nyil­vánvaló, hogy Szöulnak végső célként a teljes gazdasági és politikai egyesülés lebeg a szeme előtt. Utazások szerve­zése, családegyesítések, közös beruházások, a postai, vasúti, közúti forgalom helyreállítása és egymás fővárosaiban a kap­csolatokat tartó irodák létesíté­se — ezeket szorgalmazta Dél- Korea a tárgyalásokon. Phen­jan viszont, mint kitűnt, fenn akarja tartani a két különálló koreai államot, és konföderá­ciós szerződést kíván kötni. Nyilván az a cél, hogy az észa­ki országrészben tovább éljen a jelenlegi rendszer, s a hatal­mat ott Kim Dzong II gyako­rolhassa. A phenjani minisz­terelnök arra szólította fel Szöult, hogy két-három évig szüneteltessék az amerikai— dél-koreai hadgyakorlatokat, és távozzanak a déli országrész­ből az Egyesült Államok csa­patai. EGYELŐRE tehát a nyitás ellenére olyan a helyzet, mint­ha ugyanazon ország két ré­szének egyaránt koreaiul be­szélő politikusai más nyelven beszélnének. A dialógus felvé­telétől tehát a jelek szerint még nehéz lesz az út addig, amíg a szükséges kompromisz- szumokon át eljutnak a kellő egyetértésig, s amíg közöttük megszűnik a kölcsönös bizal­matlanság légköre. Árkus István Ismét extenzív szakaszba szorulhat a mezőgazdaság Észrevételeket fűzött a csőd­törvény koncepciójához a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­gének (MOSZ) elnöksége, amely pénteki ülésén úgy ítél­te meg: a csődtörvény, mint jogintézmény feltétlenül üd­vözlendő. ám végső formában ..érzékenyebbnek” kell lennie a mezőgazdaság sajátos hely­zetével szemben. Egyebek kö­zött a foglalkoztatási gondok kezelését is valamilyen formá­ban tartalmaznia kell a maj­dani törvénynek és egyfajta garanciákra is szükség van ah­hoz. hogy a biztosító által nem téríthető elemi károk elvise­lése se jelentsen zsákutcát a törvény betartásakor a terme­lők számára. Az elnökség döntött arról is, hogy jövedelemkockázati alap létrehozására tesz javaslatot, kiindulva abból, hogy a gaz­dálkodók érdekeltek a gazda­sági nehézségek, váratlan hely­zetek zökkenőmentes áthidalá­sában. Alapítvány létrehozását is szükségesnek tartják a MOSZ-ban azért, hogy a fel­számolás után segítséget kap­janak azok, akik az újrakez­désre vállalkoznak, bármilyen szervezeti formában. A szövet­ség felszámoló szervezet meg­alapítását is fontolgatja; ez pénzszolgáltatás ellenében végrehajtaná a bírósági utasí­tásokat. Testre szabott gyakorlat német támogatással Az NSZK—magyar oktatási kormányegyezmény keretében a Budapesti Közgazdaságtudo­mányi Egyetem Vezetőképző Intézete német gyakorlati szakemberek vezetésével hét- hetes menedzserképző tanfo­lyamokat indított. Az első programok a napokban kez­dődtek Budapesten, Miskolcon és Debrecenben. A német partnerba Carl Duisberg Ge­sellschaft, a két vidéki kurzus társszervezői a regionális ka­marák. A legjobb eredményt elért, hallgatók kéthetes né­metországi tanulmányúton vesznek részt testre szabott gyakorlati programmal. Az öt évre szóló kormányegyezmény keretében az intézet további tanfolyamokat szervez a hazai igényekhez igazodó tartalom­mal és formában. Az elnökség foglalkozott az aszályhelyzettel is. Az ülésen kialakult véleményről Bálint Csaba MÖSZ-titkár elmondot­ta: a legkézenfekvőbb az len­ne. ha a kormány az agrárága­zatot egyenesen katasztrófa sújtottnak nyilvánítaná és eb­ben a szellemben hozná meg a szükséges intézkedéseket. Mindez az aszály merőbén új megközelítését teszi szükséges­sé. Ettől nem lehet eltekinteni, mivel ha a termelők az aszály anyagi következményeinek je­lentős részét kénytelenek elvi­selni. úgy a mezőgazdaság is­mét extenzív szakaszba szorul­hat. Lévén, hogy az üzemek a mai karban már meg nem en­gedett szükségmegoldásokat részesítenek előnyben, és az intenzív módszerek fokozato­san visszaszorulnának. Sorkatonák kopogtatócédulái Hogyan jelölhetnek önkor­mányzati képviselőt a sorka­tonák? — kérdezte az MTI ■munkatársa csütörtökön a Honvédelmi Minisztérium szó­vivőjétől. Keleti György ezredes el­mondta, hogy a Magyar Hon­védség vezérkari főnöke a sorállománnyal rendelkező katonai szervek parancsnokai számára intézkedést adott ki erre vonatkozóan. Ennek lé­nyege: a sorkatonai szolgála­tukat teljesítő, már esküt tett fiatalokat parancsnokaik — a szolgálati és harckészültségi feladatok függvényében — szeptember 12-ig lehetőleg legalább egy alkalommal en­gedjék haza, hogy kopogtató­cédulájukkal önkormányzati képviselőt jelölhessenek. Ez azonban nem vonatkozik az újonc katonákra. Tízezer Favorit-fulajdonos A piac diktál Az idei magyar—csehszlo­vák árucsereforgalmi jegyző­könyv 1,7 milliárd rubel érté­kű forgalmat irányozott elő, ez 10 százalékkal kevesebb, mint a múlt évi tényleges áru­csere. Az ok elsősorban az, hogy a csehszlovák gazdaság teljesítőképességének vissza­esése miatt az árukínálat nem bővült, s a magyar vállalatok pénzügyi nehézségei követ­keztében csökkent a magyar- országi kereslet, elsősorban a gépek iránt. E tendenciák az év első fe­lében felerősödtek, s énnek következtében jelentős fizeté- simérleg-aktívumunk alakult ki. Az egyensúly megteremté­se érdekében szükségessé, vált a magyar export egyedi enge­délyezésének bevezetése, s en­nek köszönhetően a fizetési mérleg az év közepére konszo­lidálódott. A magyar követe­lés augusztus 1-jén 11,8 millió rubel volt. Minthogy mind Magyaror­szágon, mind Csehszlovákiá­ban a piacgazdaság kiépítése a cél, a felek a közelmúltban megállapodtak abban, hogy az eddigi állami kötelezettségvál­laláson alapuló kereskedelmi rendszer helyett a kapcsolato­kat piaci alapokra helyezik. El­vi megegyezés született arról, hogy 1991-től szabaddevizás elszámolásra és a világpiaci árak alkalmazására térnek át. Magyar vállalatok mintegy 15 millió dollár értékben adtak el tavaly vegyi anyagokat, alu­míniumtömböt, olajos magva­kat, és 30 millió dollárért vá­sároltak Csehszlovákiából töb­bek között szenet, kokszot és vegyi anyagot. A magyar—csehszlovák kap­csolatokban is felértékelődött az Adria kőolajvezeték szere­pe, elsősorban a bizonytalan­ná váló szovjet kőolaj szállítá­sok miatt. Kölcsönös érdek, hogy a vezeték jövőbefli üze­meltetése zökkenőmentes le­gyen, de ehhez rendezni kell a korábbi évekből fennmaradt problematikus kérdéseket. Rö­videsen szakértői tárgyalások kezdődnek, ahol tisztázzák, hogy melyik ország mennyit fizet a hitelek törlesztéseként, a tranzitdíjért, s mekkora a magyar fél jogos kötbérigénye. Valószínűleg sokakat érdekel a Skoda Favorit személygép­kocsik magyarországi export­jának ügye. Az államközi meg­állapodásban tízezer autó ma­gyarországi szállítása szere­pel, s most. hogy az első szál­lítmányok már megérkeztek, a Merkur bízik abban, hogy az év végéig valóban tízezer Fa- varit-tulajdonos lesz az or­szágban. Társadalmi kontrollnak ott az irigység Az exképviselő nem állt a nuit moaé — Mit fogsz te ebből írni? — kérdezte töprengve kolléganőm, akinek elmeséltem kerepcstarcsai és péccli tudakozódásom ered­ményét. Az előzmények: névtelen levél tájékoztatta szerkesztő­ségünket arról, hogy Vassné Nyéki Ilona, Kerepestarcsa ta­nácselnöke — volt országgyűlési képviselő —, aki korkedvez­ményes nyugdíjazását kérte, megnyitotta palackozottital-üzletét a péeeli vasútállomáson. A levélíró állítása szerint a betegál­lományban lévő elnök asszonyt ez idő alatt többen látták az üzletben kiszolgálni. A bejelentő tudni vélte, hogy emiatt a ta- nácstestület kezdeményezi Vassné Nyéki Ilona korkedvezmé­nyének visszavonását. — Erről nirícs tudomásom — mondja Mladoniczki Mi­hály vb-titkár, akitől az el­nök asszony távollétében az ügyről érdeklődünk. — Sem­milyen jelzés nem érkezett hozzánk arról, hogy a tanács­tagok közül bárki is kezdemé­nyezte volna a korkedvezmé­nyes nyugdíjazás visszavoná­sát. Arról viszont tudok, hogy téma a településen ez a péeeli bolt. Pártok — ugrásra készen Azt hiszem, a vb-titkár lel­ke mélyén örül. hogy nincs sok ideje ránk, két tárgyalás között szakít néhány percet a beszélgetésre. így nincs mód arra, hogy az ügyről a saját véleményét is tudakoljam. A július 7-i tanácsülés szeptem­ber 23-ával mentette fel Vass­né Nyéki Ilonát. Azóta volt betegállományban és szabad­ságon is. Dolgozik, bejár — mondja a vb-titkár, majd tesz egy megjegyzést arról, hogy ennek nem sok értelmét látja. Ez az egyetlen szubjektív mondata. Ajánlja, olvassam el a tanácsülési jegyzőkönyvet, abból mindent pontosan meg­tudhatok. A jegyzőkönyvet azonban nem találják sem a vb-titkár irodájában, sem az elnök asz- szony asztalán. Aláíráson van, mondja zavartan a titkárnő. Végül a végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyvébe pillant­hatok bele. A vb készítette a tanácsülés elé kerülő előter­jesztést az elnök asszony nyug­díj kérelméről. A kormányzat lehetőséget biztosít a korkedvezményes nyugdíjra, és a munkáltató él­het a jogával, hogy teljesíti a kérést, vagy sem, hiszen a nyugdíjjogosultságig a költsé­geket a munkáltatónak kell viselnie. Tanácselnökök eseté­ben a kormány döntött arról, hogy a szükséges összeg öt­ven százalékát a központi költségvetésből biztosítja. Így a Kerepestarcsai Tanácsnak 240 ezer forintba kerül Vass­né Nyéki Ilona korkedvezmé­nyes nyugdíja. A végrehajtó bizottsági ülé­sen Molnár István, a Pest Me­gyei Tanács személyzeti főosz­tályvezetője ismertette a je­lenlévők által pontosan ismert életpályát és érdemeket. Hogy »

Next

/
Oldalképek
Tartalom