Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-27 / 227. szám

1996. SZEPTEMBER 21, CSt nem Nyugdíjasparlament a Dunán Beváltatlan ígéretek Fennállásának első évfordu­lóján születésnapi találkozón látta vendégül 200 olvasóját a Hírhozó, a nyugdíjasok érdek- védelmi újságja. A Dömös ne­vű kis hajón az ország min­den részéből gyűltek össze a meghívott idős emberek, hogy a Budapest és Szentendre kö­zötti hajóúton egymással ba­rátkozzanak. Pest megyéből ott láttuk, többek között, a kér epést ar- csai nyugdíjasház, a lajosmi- zsei öszike nyugdíjasház va­lamint a tápiószecsőiek kül­dötteit. A vendégeket a híres tápiószecsői asszonykórus vi­dám műsora és Kovács Erzsi, a népszerű dalénekesnő szóra­koztatta. A jó hangulatot teremtő mű­sor mellett jutott idő arra is, hogy nyugdíjasfőrum kereté­ben elmondják az idős embe­rek gondjaikat, panaszaikat. A meghívottak sorában ott vol­tak a parlamenti pártok kép­viselőin kívül a Népjóléti Mi­nisztérium, a Nyugdíjintézet és több nyugdíjasszervezet küldöttei, akik a felvetett kér­désekre nyomban válaszoltak és szakszerű eligazítást adtak a problémáié elintézési módjá­ról. Természetesen a legtöbb kérdés és panasz a nyugdíjak értékállóságával kapcsolatban hangzott el. A válaszok azon­ban nem mindig elégítették ki a kérdezőket, akik hangot ad­tak annak, hogy jó lenne, ha a Parlament teljesítené azokat az ígéreteket, amelyekét a pár­tok a Választások előtt tettek a nyugdíjasaknak. A nézetkülönbségek ellenére a vendégek Budapestre vissza­érkezve jó hangulatban bú­csúztak el egymástól és a ta­lálkozóról, amit az egyik felszó­laló Dunán úszó parlamentnek minősített. K. Z. Alig száradt meg szeptem­ber 18-i lapszámunkon a nyomdafesték, a gyáli víz­üggyel foglalkozó riportunkat olvasva a solymári Vasút ut­ca egyik lakója hívott fel telefonon. — A mi vizünk is gusztus­talan, magas a vastartalma, nálunk is tönkremennek a bojlerek és a mosott ruhák. Ha a mindezért ludas cserép- gyári kutat egyszer és min­denkorra nem kapcsolja ki az üzemeltető, bírósághoz fordulunk — mondja határo­zottan Karall Mátyás. Érkezésem hírére Karallék­nál megtelik a szoba a szom­szédokkal. A vendéglátónak gondja volt rá, hogy a társa­ságban legyen vegyész, orvos, pénzügyi szakember és a víz­ügyekben járatos polgártárs. Karall Mátyás az asztalra te­szi a kút ügyében szerkesz­tett beadványaikat, közöttük azt is, amelyen 136 aláíró protestál a víz ellen. A lakók azt állítják, hogy az ominózus kútból évekig kapták a vizet, míg most tiltakozásukra a Duna Menti Regionális Víz­művek azt ígérte: ezentúl csak a kánikulában működte­tik a ‘kutat, s akkor is a Szent­endre irányából érkező víz­zel keverve adják a rendszer­A történelem megismétli önmagát Rottenbiüer" utca Budakeszin //' A kriminológiában példa értékűnek tartják azt a bűn­esetet, amelv a századforduló táján történt. Leleményes „üzletemberek” felszedték a fővárosi Rottenbiller utcát és eladták Székesfehérvár váro­sának. Budakeszin a minap ez a sztori jutott az eszembe, ami­kor meghallottam: a Gábor Áron utca lakói — mit sem törődve az utolsó vb-ülásen meghozott legeslegutolsó dön­téssel —, megunván a sártapo­sást. önhatalmúlag útépítésbe fogtak a tanács által a falu pénzén vásárolt zúzott köböl. A település vezetői előrelá­tóak voltak: kedvezményes áron, egymillió forint érték­ben vettek a fővárostól vala­melyik falusi utca (lehet a „Rottenbiller” utca) borításá­hoz zúzott követ, hogy az ánvagot támogatásként adják majd a később kiválasztandó lakóközösségnek. A Gábor Áron utca állam­polgárai azonban nem nyu­godtak bele, hogy az ámenre még várni kell, náluk ugyan­is nemrég őszi mélyszántást végeztek a gázcsőfektetők. Így másutt a több hónapja hőn várt eső számukra az evező és a csónak használatát hoz- la, ezért nyúltak a lerakott kőhöz. Kihasználva a válasz­tásokat megelőző „holt sze­zont”, a saját pénzükön ren­delték meg az elszállítást — mint ahogyan Székesfehérvár annak idején —, megoldották az útépítést az imigyen el­tulajdonított kőből. Mit ne mondjak, jól néznénk ki, ha Budakeszi minden sárt tapo­só utcájának lakói ilyen lele­ményesek lennének. Kíváncsian várom, mit tesz majd az új önkormányzat. Megfizetteti-e a lakókkal a kő árát, vagy kénytelen-kel­letlen elismeri az önkényes­kedők módszerét? —fe— MÁMA MÁR NEM SZAKAD TOVÁBB? Mindenki és mégis mást akar A tavaly megalakult Magyarországi Cigányok De­mokratikus Szövetsége szorgalmasan építgette szerve­zeteit Pest megyében is. ígéretes partnernek ígérkezett falun, városon. Sokat vártak tőle a gondjaikkal bajlódó cigányok, a velük jobb kapcsolatot kereső helyi szervek. Sajnos, a szövetségben hamar megbomlott az egység. Ez a téma adott okot Mezei Istvánnal, az MCDSZ -volt fő­titkárával folytatott beszélgetésünkre. Az MCDSZ-nél vannak jó­val korábban és később meg­alakult szervezetek. Ilyen köz­tük a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, a jó­részt értelmiségieket tömörítő Pralipe-Testvériség. Újabban számon tarthatunk vagy két cigánypártot. Lényegében mindenki egyet és mégis mást akar. Az MCDSZ az év elején akkor szakadt három részre, amikor nem érkezett meg a várva várt harmincmillió fo­rintos működési támogatás. Azt, hogy ezután ki, kit, mi­xel vádolt, melyik közgyűlés kit, miért váltott le, s közülük melyik a szabályos, jobb, ha a szövetség belügyének tekint­jük. Erről azonban még min­dig nem állíthatjuk bizton­sággal, hogy máma már nem szakad tovább. Mezei István most nyugod- tabban érvel, nem ragadja el az indulat, mint közszereplé­sei alkalmával. — Mi folyik a Magyarorszá­gi Cigányok Demokratikus szövetsége ben? — Állandóak lettek a viták. Más cigányszervezeteket tá­madtunk, ahelyett, hogy együttműködésre törekedtünk volna. A mérgezett légkörben én sem tudtam már együtt­működni Náday Gyula elnök­kel. Ezért a szekszárdi közgyű­lésünkön lemondtam, s itt le­mondatták az elnököt is. Ezt követően ő egy hét múlva Budapesten szervezett közgyű­lést, ahol én nem voltam je­len. Ott a kevés résztvevő őt ismét megválasztotta, de végül is a bíróság mindkét közgyű­lés döntését hatályon kívül helyezte. Az egy helyett most három szövetség közül, az ere­detit tekintik törvényesnek. Úgy, hogy mondhatnám: én vagyok a főtitkár, de én már nem tekintem magamat an­nak. A két vezető több évtizedes munkássága ismeretében csak sajnálhatjuk a történteket. A főtitkár, akiről úgy tudtuk, hogy függetlenített vezető, je­lenleg munkanélküli segélyből él. — Mi lesz a megosztottság következtnénye? Mi lehetne a megoldás? — Ha a vezetők saját nézet­eltéréseikkel lesznek elfoglal­va, akkor a cigányság szószó­lók, valóságos érdekvédelem nélkül katasztrofális helyzet­be kerül. A munkanélküliség tömeges lesz, a szociális nyo­mor, a létfenntartás kényszere miatt elszaporodnak a maf­fiák, feltalálják magukat a gagyizók, ügyeskedők. S vé­gül a tisztességes cigányokkal szemben is felerősödik az elő­ítélet. Beszélgetésünk folytatása­ként fel kell idéznem egy ta­valyi képet. Mezei István be­szél egy gyűlésen. Nyugodtan kezdi, aztán indulatosan foly­tatja, kitör az értelmiségiek ellen. A cigányságát vállaló tehetséges író és néhány társa szótlanul kimegy a teremből. Most tehát óvatosan, tagoltan mondom ki a tapintatosnak szánt kérdést: — Mondja meg őszintén! Az, hogy indulatos természe­tű és türelmetlen, nem veze­tett hibákhoz? A főtitkár té­vedései nem játszottak szere­pet az osztódásban? — Bennem mindig a jóin­dulat munkált — válaszol ki­csit elgondolkodva a kérdésre. — A természetem pedig ci­gány mivoltomból következik. Az évszázadok alatt belénk szorult félelem és gyanakvás, valós vagy vélt sérelmeink ilyenné tettek minket. Ma már egymástól is félünk. — Pest megyében mi vár­ható? Mi lesz a vezetők, érdek- védelem nélkül maradt ci­gányság sorsa? — Feltehető, hogy a főváros szomszédságában tömegesen kerülnek cigányok az utcára. Mi már az MCDSZ-ben is igyekeztünk rávenni azokat, akik házat vettek a falvakban, hogy a kertben termeljék meg a háztartáshoz való zöldséget, a gyümölcsöt. Ezenkívül fel kellene támasztani a régi mesterségeket. A kosárfonást, a vályogvetést — egyes építé­szek szerint ismét elterjedt építőelem lehet. A hulladék hasznosításából milliókat le­hetne nyerni. Az átképzésre nagyobb gondot kellene for­dítani. Bizonyos korhatár alatt akkor kellene kiutalni a munkanélküli segélyt, ha a fiata'ember hajlandó szakmát tanulni. Ennél is fontosabb a nvolc általános iskola elvég­zése. Ezért kellene összefog­nunk. Nem kellene itt ennvi szervezet. Egv iparira lenne szükség, amelyet az állam is támogat. Nekünk, cigányoknak naivon fontos az a láncszem, ami a magyarsághoz kapcsol bennünket. Beszélgetőpartneremet las­san ismét elragadja a hév. — Hiszen magyarok vagyunk mi is. Magyar cigányok. Kovács T. István be. Egyben elrendelték a há­lózat tisztítását is. — Az üzemeltető május is­in tényleg leállította a kutat, de a forró nyárban újra meg­kaptuk az „áldást” — mond­ják egybehangzóan a pana­szosok. — A magunk részé­ről a jelenlegi műszaki felté­telek, illetve a fogyasztói lét­szám tízszeres növekedése mellett kizártnak tartjuk, hogy a kifogásolt vizet ke-, verni lehessen. — Sajnos nemcsak a vastar­talma magasabb a megenge­dett határértéknél, hanem kénhidrogént is tartalmaz, sőt németkeménységi foka szintén több a kelleténél. Ezt szakér­tői véleménnyel tudjuk alá­támasztani, s arról is tájéko­zódtunk, hogy a Ph-érték maximális, tehát bizonyos nö­vényeket károsodás veszélye nélkül nem locsolhatunk ez­zel a vízzel — állítja Karall Mátyás. — A kénhidrogén jelenléte valamilyen bomló szerves anyagra utal. Ha klórozzák a vizet, a klór bizonyos szerves anyagokkal toxikus vegyüle- teket képezhet — mondja az egyik lakótárs, dr. Lieber Zsu­zsa orvos. — Nem szoktak ró­la beszélni, de ha a víz túl­ságosan kemény, rendszeres fogyasztása — annál, akinek erre hajlama van — hozzáse­gíthet a vese- és epekövek kialakulásához, valamint a szívkoszorúér-megbetegedések­hez is. A Pest Megyei Köjál egyik főorvosnőjét, dr. Hidvégi Mar- gitot meglepte, amikor a kén­hidrogénről említést tettem. — Való igaz, hogy jelenlé­tét rutinszerűen nem szoktuk vizsgálni, de erről Solymáron eddig nem is hallottunk. Meg­ígérhetem,. hogy a dolognak feltétlenül utánanézünk. Ma viszont csak azt mondhatom az előttem lévő vízmintavéte­lek vizsgálati eredménye alapján, hogy ez a víz ivóvíz­nek minősíthető. Buda kör­nyéki kollégáink többszöri vizsgálódás alapján ugyanezt tapasztalták, mi pedig csak megerősíthetjük őket. — Furcsának tartjuk, hogy mást mond a Köjál, és mást a független szakértő, akitől egyébként megkaptuk az ered­ményt, nem úgy mint a Kö­jáltól és a DMRV-től. A szak­hatóság úgy tesz, mintha nem mi innánk meg annak a levét, amiről a vizsgálati ered­ményt kérjük — mondja Si­vó Erzsébet. — A Köjál ed­dig olyan ellenségesen visel­kedett velünk, ami szerintem megkérdőjelezi alkalmassá­gunkat az egészségvédelmi munkára. — Kérdezem én, miért ne­künk kellett felvetnünk az egyik fórumon, hogy vizsgál­ják már meg a környező vál­lalatok felhasználását, hiszen a lakosság vízhiány esetén el­sőbbséget élvez. Ha ugyanis kikapcsolják a kutat, ez a helyzet áll elő. Ügy tudom, hogy a Pemünek olyan 'kútja is van, amit nem használ — állítja Molnárné dr. Murguly Anikó. Mint azt Rémai Jánostól, a Kövizig víziközmű-osztályá- nak vezetőjétől megtudtuk, a lakosság fenti kérése jogsza­bállyal támasztható alá, s az ügyben 30 napon belül intéz­kednek. — A rendelkezésemre álló dokumentumok szerint az üzemeltető Köjál-engedély alapján augusztus 3-tól szep­tember 1-jéig üzemeltette a cserépgyári kutat, mert a ká­nikulában kénytelen minden tartalékot a rendszerbe adni. Nekem talány az is, hogy a létező ivóvízszabvány táblá­zataiból miért olvas „szigo­rúbban” egy szakértő, mint maga a felelős hatóság? Más: amikor Solymáron el­készült a vízvezeték, rögvest betömedékeltették a régi ku­takat, pedig azzal a vízzel most legalább locsolhatnának az emberek. Tudom, nem szimpatikus manapság korlá­tozásokról, netán áremelések­ről szólni. Mégis valahol itt van a megoldás kulcsa: kon­tingenst kellene megállapíta­ni a háztartásokra is; az alat­ta felhasználókat kedvezmény­nyel illetni, a túlfogyasztókat pedig magasabb alapdíjjal el­számolni. Ez ösztönözne a ta­karékos gazdálkodásra, s így csinálják ezt nálunk sokkal gazdagabb országokban is. Ha a cserépgyári kutat vég­leg sikerül kiiktatniuk a Vas­út utcaiaknak a rendszerből, akkor felléphet a vízhiány.. De ha marad a kút, s vize nem lesz tisztább, amiatt nemcsak az említett utca la­kói bosszankodnak, hiszen, a zavaros léből már eddig is jutott jó néhányszor a távo­labb lakóknak is. Az állam­polgárok joggal várnak ki­fogástalan szolgáltatást. Ha kár éri őket, akár bíróságra is mehetnek, noha efféle köz­műper még nem volt. De sza­bad-e eljutni a bíróságig? Erkölcsös-e olyanokat peres­kedésbe hajtani, akik forint­jaikat adták a hálózat meg­építéséhez, és fizetik a köz­üzemi díjakat, de cserébe za­varos, olykor büdös vizet kapnak? Mikor lesz végre egészséges ivóvíz, nem pedig olyan valami, amire rámond­ják; ivóvíz-minőségű. Fazekas Eszter HHHHi Mozi Dunakeszi, Rákóczi: Szept. 27-én háromnegyed 6 és 8: Legénybúcsú (színes am.’vígjáték). 28-án há­romnegyed 6 és 8: Lángoló Mis­sissippi (színes mb. am.), 29—30­án fél 4: A bátor lovacska (színes mb. argentin rajzfilm), 29-30- án Háromnegyed 6 és 8: Egyik kopó. másik eb (színes mb. am. bűnügyi vígjáték), október í-jén háromnegyed 6: A szarvasvadisz (színes am. film). 2—3-án három­negyed 6 és 8: Bestseller (színes mb. am. krimi). Érd, Műv. Ház: Szept. 27-én fél 7: Micsoda nő! (színes mb. am. vígjáték), 30-án fél 3: Sókirályfi menyasszonya (színes mb. cseh­szlovák—NSZK mese), 30-án fél 7 : Kedvencek temetője (színes mb. am. horror), október 1-jén fél 7: A bankár (színes mb. am. krimi), 2-án fél 7: Rendőrakadémia 3. (színes mb. am. vígjáték). Gyál, Dózsa: Szept. 27-én fél 6: Heves jeges (színes mb. frartcia vígjáték), 28-án fél 6: Magánbű­nök, közerkölcsök (színes olasz— jugoszláv). 29-én fél 6: Jó reggelt, Vietnam (színes mb. am. film), 30-án fél 6: A bosszú börtönében (színes mb am akció), október 1- jén fél 0: Az 54. hadtest (színes mb. am. történelmi). Nagykáta: Szept. 27—23-án 6: Gyerekjáték (színes mb. am. hor­ror), 29—30-án 6: Robotzsaru 2. (színes mb. am. sci-fi), 29—30-án 8: Erkölcstelen mesék (színes fran­cia erotikus), október 1-jén 6 és 8: Feketemágia (színes mb. am. krimi). Öcsa, Műv. Ház : Szept. 28-án fél 6: A nagy kékség (színes mb. francia—am. kalandfilm), 29-én fél 6 : Bestseller (színes mb. am. krimi), október 1-jén fél 6: Lán­goló Mississippi (színes mb. am.) Pomáz. Szabadság: Szept. 28-án 7: Csőre töltve (színes mb. am. bűnügyi vígjáték), 29—30-án 7: Erik. a viking (színes mb. angol vígjáték), október 1-jén 7: Micso­da nő! (színes mb. am. vígjáték). Pllisszcnliván. Autós: Szept. 27 -28-án fél 9 : ölve vagy halva (szí­nes mb. am krimi). 29—30-án fél 9 : Robotzsaru 2. (színes mb. am. sci-fi), október 1-jén fél 9: Baseball- bikák (színes mb. am.), 2—3-án fél 9 : Legénybúcsú (színes mb. am. vígjáték). Ráckeve, Szabadság: Szept. 29 —30-án fél 6 és fél 8: Tango és Cash (színes mb. am. akció), ok­tóber 1-jén fél 6 és fél 8: Magán­bűnök, közerkölcsök (színes olasz —jugoszláv), 2 án G: Szuperheku­sok (színes mb. olasz vígjáték). Ráckeve, Autós: Szep't. 27-én fél 9: A bankár (színes mb. am. kri­mi). 28—30-án fél 9: Segítség, fel­nőttem! (színes mb. am. vígjáték), október 1—3-án fél 9 : Legénybú- csü (színes am. vígjáték). Szentendre, Autós: Szept. 27— 30-án fél 9: ölve vagy halva (szí­nes mb. am. akció), október 1— 3-án fél 0 : Robotzsaru 2. (színes nib. am. sci-fi). Szentendre. Dunakorzó: Szept, 27— 28-án 5 és 7: Kedvencek teme­tője (színes am, horror), 29—30-án 3: Vízipók. csodapók (színes ma­gyar rajzfilm) október 1—3-án 5 és 7: Csőre töltve (színes mb. am, bűnügyi vígjáték). Százhalombatta, Műv. Ház: Szept 29— 30-án 7: Vadászat a Vörös Ok­tóberre (színes mb. am. kaland), október l—2-án 7: Segítség, fel­nőttem! (színes mb. am. vígjá­ték). Szigetszentmiklős, Kossuth : Szept. 28- án 6 és 8: Furfangos gályara­bok (színes olasz kaland) 29-én 6: Szafű (színes magyar rajz), 29— 30- án 8: Erkölcstelen mesék (szí­nes francia erotikus) október 1- jén 6 és 8: Amerikából jöttem (színes mb. am. vígjáték), 2-án 6: Könnyű vér (színes magyar). \ Mást mond a Koját, mást a szakértő Na nem tiszta, vidd vissza...

Next

/
Oldalképek
Tartalom