Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-06 / 209. szám

2 1990. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK tkm tarthatják mg a zsákmányt Iraknak atomfegyvere ? Irak atombombával rendel­kezik — mondták szaúdi for­rások az Európai Parlament egy küldöttségének, amely Roberto Formigoni olasz ke­reszténydemokrata képviselő, ft parlament egyik alelnöke vezetésével tartózkodik az öböl térségében. A küldöttség eddig Egyip­tomban járt, és a Közel-Kelet több országát keresi még fel. Szaúd-Arábiába kedden érke­zett, és Dzsiddában találkozott Szaud el-Feiszal szaúdi kül­ügyminiszterrel és a kuvaiti kormány több tagjával. E Vlagyimir Movszeszján, az örmény KP KB első titkára, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja felhívásban for­dult Mihail Gorbacsovhoz, radikális intézkedéseket kö­vetelve az Azerbajdzsánhoz tartozó területek örmény nem­zetiségű lakosainak védelmé­ben. A szovjet Regina hírügynök­ség által ismertetett üzenetben az örynény politikus a Kara- bafa-hegyvidéki autonóm terü­leten. továbbá a Saumjanovsz- kij kerületben és a Hajlarszkij kerülethez tartozó Getasen fa­luban kiéleződött helyzet kap­csán szánta rá magát a felhí­vás megírására. Movszeszján arról írt, hogy az említett vidékeken az Azerbajdzsán Népfront embe­rei, a köztársaság belügymi­nisztériumához tartozóknak adva ki magukat, terrorizál­ják, zsarolják a lakosság több­ségét alkotó örményeket, szü­lőföldjük elhagyására kény­szerítve őket. Az örmény vezető határo­zatlansággal és közömbösséggel vádolta a Szovjetunió vezeté­sét, mondván, hogy annak ide­jén a szumgajti, kirovabádi és más vandál, népirtó akciók nem kaptak kellő politikai és jogi megítélést. Mindez a két köztársaságot a nemzetiségek közötti háború küszöbére so­dorta, a védtelenség érzését keltette az örmény népben — hangzik az üzenet. Kié a föld? Albán-görög viszály Az albán külügyminiszté­rium határozott tiltakozását fejezte ki a görög kormány területi követelései miatt — jelentette szerdán az AT A hír- ügynökség. Az albán hírügynökség sze­rint Athanásziosz Kannelopu- losz görög miniszterelnök-he­lyettes és igazságügy-minisz­ter a két ország határa men­tén fekvő Kónitszában mon­dott beszédében Görögország­hoz tartozónak nevezte Albá­niának azt a délnyugati terü­letét, amelyet a görögök ál­talánosan Eszak-Epirusznak neveznek. megbeszélésen a szaúdi vezetők részletes értesülésekről adtak számot, amelyek szerint Szad- dam Husszein iraki elnöknek si­került régi tervét megvalósíta­nia, és atomfegyverhez jutnia. Az iraki politika erre is tá­maszkodik jelenleg — hangoz­tatták. Formigoni — az AN'SA olasz hírügynökségnek adott nyilat­kozatában — mélységes aggo­dalmának adott hangot a hal­lottakkal kapcsolatban. Mind a szaúdi vezetés, mind a szám­űzött kuvaitiak rendkívül sú­lyosnak ítélik az öböl térségé­— Ha a legrövidebb időn belül, ön mint a Szovjetunió elnöke nem tesz radikális lé­péseket az említett kérdések megoldására, a helyzet stabili­zálására, a biztonság szavato­lására, akkor ez végérvénye­sen aláássa a kommunista párt tekintélyét, s felismerve személyes felelősségemet a köztársasági párt és a köztár­saság népe előtt, kénytelen le­szek lemondani és távozni a politikai bizottságból — feje­ződik be az örmény pártveze­tő Gorbacsovhoz intézett ulti­mátuma. A Regina jelentése szerint a szovjet belügyi csapatok egy­ségei megakadályozták, hogy az azerbajdzsán belügyi erők alakulatai bejussanak Getasen faluba. Az örmény parlament első alelnöke szerint ez annak a megbeszélésnek az eredmé­nye, amelyet Mihail Gorba­csov és Vagyim Bakatyin bel­ügyminiszter kedden késő es­te Vazgen Manukján örmény miniszterelnökkel folytatott. Javaslatok özönét zúdította egymásra Észak- és Dél-Korea miniszterelnöke szerdán a kor­mányfői tárgyalások első nap­ján. Korea különválása óta el­ső ízben tárgyalt szerdán a Jón Hjon Műk vezette phen- jani és a szöuli küldöttség, amelynek élén Kang Jung Hun miniszterelnök állt. A Dél mintegy harminc, az Észak is többtucatnyi javas­latot tett, élve a sajtó előtt nyitott első tárgyalási forduló adta lehetőséggel. Vitát nem indítottak a felvetésekről, mindössze a két delegáció ve­zetője ismertette országa alap­állását, amelyről csütörtökön fognák tárgyalásokat kezdeni zárt ajtók mögött. Mindkét kormány ugyanazo­kat a témaköröket érintette, kitért az együttműködés álta­lános elveire, a katonai biza­lomerősítő intézkedésre, a leszerelés és a gazdasági együttműködés ügyére. Meg­figyelők szerint az egyes ja­ben kialakult helyzetet — mondta el —, ugyanakkor elé­gedettséggel tölti el őket, hogy a válság hamarosan szovjet— amerikai csúcs témája lesz. Ideje, hogy regionális biz­tonsági rendszert teremtsenek a Közel-Keleten, hiszen az iraki válság nem az utolsó a térségben — jelentette ki szer­dán James Baker. Az amerikai külügyminiszter szerint e rendszernek mind a közel- keleti országok, mind más ál­lamok tagjai lennének, és cél­ja az lenne, hogy — a helyi realitások alapján — biztosítsa a békét és a stabilitást. Baker a szenátus külügyi bizottsága előtt beszélt. A ter­vet illetően nem ment részle­tekbe, de kiemelte: az elgondo­lás szerint a rendszer modell­je nem a NATO, és a bizton­sági szerkezet összhangban lenne az ENSZ alapokmányá­val, nem csorbítaná a világ- szervezet jelentőségét. A mi­niszter szavaiból kitűnt, hogy — egyelőre — általános elgon­dolásokról van szó, amelyek nyilván ' napirendre kerülnek mind a térség országaival, mind a Szovjetunióval és a többi nagyhatalommal folyta­tandó tárgyalásokon. Egy szenátor ' kérdésére, kí- vánja-e az Egyesült Államok atomfegyvereivel is szavatolni majd a jövendő biztonsági rendszert, Baker kijelentette: a kérdés felvetése még korai, de annyi bizonyos, hogy csak olyan rendszerről lehet szó, amelyet a térség országai tá­mogatnak. A külügyminiszter megismé­telte, hogy az iraki válság megoldását követően is szük­ség lesz amerikai katonai je­lenlétre a térségben — felte­hetően a hadiflotta révén. Nem engedhető meg, hogy Irak megtartsa zsákmányát, a törvényes kuvaiti kormányt helyre kell állítani — hang­súlyozta Baker. vasiatok sok esetben össze­csengenek, így alapvetően az egymás iránti mélységes bi­zalmatlanság felszámolásán múlthat, hogy sikerül-e ered­ményessé tenni a párbeszédet. Figyelemre méltó, hogy a phenjani javaslatokban is he­lyet kapott a javaslat egymás kölcsönös rágalmazásának be­szüntetéséről, a másik felet bemutató kiadványok publiká­lásának szabadságáról, a ha­tárok lebontásáról vagy az em­berek szabad mozgásáról. Az Észak a katonai bizalomerősítő intézkedések mellett azt java­solja, hogy három lépcsőiben, évente 100 ezerrel csökkentsék a hadsereg létszámát, és így álljanak be a 100 ezres szintre. A nemzetiségi háború küszöbén • • Örmény ultimátum Gorbacsornak Eztán nem rágalmazzák egymást Észak Dél mellett KüSföMi egy mondatban Dr. Horváth István, a Magyar Köztársaság Berlinben és Bonn­ban akkreditált nagykövete bemutatkozó, illetve udvariassági látogatást tett az NDK vezető pártpolitikusainál és a kor­mány több tagjánál. A Az Európa Tanács parlamenti közgyű­lése október másodikán, kedden tárgyalja Magyarország fel­vételének kérdését Strasbourgbam. A Hétfőn külügyminisz­teri szinten összeül Brüsszelben az Észak-atlanti Tanács, hogy meghallgassa Baker külügyminiszter beszámolóját Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök hétvégi helsinki találkozójáról, és információt cseréljen az Arab-(perzsa) öbölbeli helyzetről. A Mihail Gorbacsov szerdán a moszkvai Kremlben fogadta a Robert Dole vezette amerikai szenátusi küldöttséget. A Rövid látogatásra váratlanul Moszkvába ér­kezett szerdán délután Tárák Aziz iraki külügyminiszter, aki az öbölbeli válságról folytat konzultációt a szovjet vezetéssel, és nagy valószínűséggel fogadja őt Mihail Gorbacsov is. A A varsói kormány keddi döntésével eltörölte a nukleáris ener­giára való átállás programját, és végleg leállította a munkát az ország első, készülő atomerőművén. A Moszkvába utazhat az afgán felkelők küldöttsége, hogy Borisz Jelcin oroszorszá­gi vezetővel tárgyaljon az összes szovjet hadifogoly szabadon bocsátásáról — jelentette a TASZSZ. A A tizénkettek közös­ségének politikai főigazgatói ülést kezdtek szerdán az olasz külügyminisztériumban, hogy előkészítsék a külügyminiszte­rek péntekre összehívott külpolitikai egyeztető értekezletét. Gazdasági háború Románia ellen Iliescu román elnök egy keddi televíziós interjúban bí­rálta a nyugati országokat, amiért azok nem támogatják gazdaságilag Romániát. A román elnök jugoszláviai látogatása második napján a bukaresti televíziónak nyilat­kozva kifejtette: a nyugati bankok érthetetlen módon gazdasági háborút folytatnak Románia ellen. A nyugati bankokra nyomás nehezedik, hogy ne adjanak hitelt Romá­niának — mondta, de nem fej­tette ki, hogy szerinte kik és miért fejtik ki ezt a nyomást. A román elnök a jelenlegi helyzettel szembeállította a Ceausescu-korszakot, amikor a Nyugat kedvezményezett el­bánásban részesítette Romá­niát, s elmondta, hogy Buka­restnek nincsenek illúziói a nyugati segítséggel kapcsolat­ban. Az Egyesült Államok és a Közös Piac júniusban fagyasz­totta be Románia segélyezését, miután az Iliescu által Buka­restbe hívott bányászok bru­tálisan szétverték a diákmeg­mozdulásokat. Ólommal mérgezelt dolgozók Nagytétényben Szanálni kell a talajt Pest megyében az utóbbi időben számos környezet­szennyezési botrány robbant ki. Ha az ember nem lát to­vább az orránál, most felléle­gezhet: a nagytétényi ügy szű- kebb pátriánk határán kívül, de éppen tőszomszédságunk­ban hergeli a lakosságot, okoz fejtörést a vállalatnak, a szakhatóságoknak és három minisztériumnak. Dr. Vajda József, a Metal- loglobus Vállalat vezérigazga­tója felelősséget érezvén a Metallochemia Gyáregysé­gükben dolgozók és a kör­nyék lakosságának egészsé­géért, nem utolsósorban a munkahelyekért, tapasztalván az illetékesek bürokratikus ügyintézését, augusztus utolsó napjaiban nyílt levelet írt a népjóléti miniszternek. Dr. Surján László a tegnapi sajtótájékoztatón elismerte, hogy a vezérigazgató kritiká­ja — már ami az érintettek reakciókészségét illeti —, megalapozott, s bejelentette : szakértők bevonásával, a Nép­jóléti, az Ipari és ‘ a Környe­zetvédelmi Minisztérium, va­lamint a Metallochemia ve­zérigazgatójának közreműkö­désével tegnapelőtti megbe­szélésük alapján olyan tárca­közi bizottság létrehozását ja­vasolják, amely segít kiutat találni. Elhatározták azt is. hogy a későbbi, hasonló ügyekben operatívan intéz­kedni tudó, független tárca­közi bizottságot szintén élet­re hívják. Megszülettek azok a vizs­gálati eredmények, amelyek szerint a gyáregység alatti ta­laj 20 centiméteres mélység­ben súlyosan szennyezett ólommal, rézzel, kadmiummal, nikkellel, de ebben nem első­sorban a Metallochemia tech­nológiája, hanem a területen évtizedekkel korábban folyta­tott ólmos akkumulátorolvasz­tás a ludas. Vizsgálták a nö­vényzetet, és a levegőt, s ha­sonló eredményre jutottak. Is­mert továbbá a dolgozók és a lakosság yér-ólomszennyezett- sége is. Eszerint a dolgozók vérébe három-három és fél­szer több ólom jutott, mint amennyit a környéken élőknél regisztráltak. Utóbbiak között nyolc gyermek és tíz felnőtt vér-ólomszennyezettsége ha­ladja meg a határértéket, ami azonban nem minősül akut veszedelemnek. A dolgozók között huszonkét olyan férfira leltek, aki mérgezés miatt or­vosi segítségre szorul. A tények ismeretében — miután a több száz tonnányi anyagot feldolgozásra az NDK-ba elszállították —, a gyár területén a talajt szanál­ni kell, ennek viszont nincse­nek hazai tapasztalati mód­szerei, ezért nemzetközi segít­séget kell igénybe venni. A sajtótájékoztatón azt is meg­tudtuk, hogy az önhibájukon kívül munka nélkül maradot­tak közül többeket sikerült elhelyezni. a vállalat más te­rületén, de mintegy száz em­bernek ma még nincs munka­helye. F. E. A Justitia-tervrőf Csakis törvényesen Jóllehet a Magyar Demok­rata Fórum parlamenti cso­portjának júniusban elkészí­tett igazságtételi csomagterv« régi formájában idejét múlta, hiszen a kormány a benne fog­laltakat egyértelműen rendez­te, illetve folyamatosan rende­zi, számos javaslatot másképp, árnyaltabban valósít meg, a frakció politikai álláspontja e kérdéskörben változatlan. Az MDF-frakció a Justitia-terv egész szellemiségét vállalja; teljes politikai súlyával, min­den erejével támogatja a kor­mányt, hogy a régi rendszer­ben szerzett kiváltságokat, ér­demeket törvényesen szüntes­sék meg, az ország helyzetéért felelős egykori politikai és ál­lami vezetők felelősségét vizs­gálják ki, nevüket hozzák az ország közvéleményének tudo­mására. Egyebek között erről beszélt Kónya Imre, az MDF parlamenti frakciójának veze­tője a párt szokásos szerdai sajtótájékoztatóján. pezné a tisztánlátásnak. A frakcióvezető ugyanakkor an­nak a véleményének adott hangot, hogy az SZDSZ tör­vénytervezete nem kellően át­gondolt, abban rendkívül sok a bizonytalansági tényező, mert a hálózati listára indokolatla­nul is felkerülhettek szemé­lyek. Az MDF frakcióvezetője üd­vözölte a kormánynak azt a kezdeményezését, amely a múlt rendszerben vezető álla­mi, párt- és gazdasági funk­ciót betöltő személyek politi­kai felelősségét vizsgáló par­lamenti bizottság felállítását szorgalmazza. Kónya Imre szükségesnek tartja, hogy a kormány kérje fel a Magyar Tudományos Akadémiát törté­nész szakbizottság létrehozásá­ra, amely az 1956. november 4-ét követő időszak hiteles po­litikai, gazdasági történetének feltárását, a döntési mechaniz­musok vizsgálatát végezné el. Akik a zöldéi szeretik Ellenőrzött utasok Az osztrák hatóságok szerda hajnaltól minden útlevelet el­lenőriznek, de ez nem okozott fennakadást a határátkelőhe­lyeken — közölte az MTI kér­désére Zubek János, a BM-ha- tárőrség szóvivője. Mint ismeretes, szerdától a lengyel állampolgárok csak vízummal utazhatnak Auszt­riába, illetve az osztrák ható­ságok 1500 katonát vezényel­tek a határszakaszra, az illegá­lis határátlépők kiszűrésére. Szerdán a déli órákig mind­össze 37 lengyel állampolgár lépte át a magyar—osztrák határszakaszt, s közülük né­gyet küldtek vissza az osztrák határőrök. Magyar kollegáik ugyanak­kor a zöld határon hat román, két magyar és egy török állam­polgárt tartóztattak fel. Oszt­rák készről még nem érkezett jelzés illegális határátlépésről. À magyar és az osztrák határ­őrök között rendkívül szoros együttműködés alakult ki. Oda vissza négyezer . vjkj Háborús kockázat A Malév értesíti az utazó­közönséget, hogy a közel-keleti események hatására a londoni biztosítók a repülésekre vonat­kozó háborús kockázati bizto­sítási díjakat jelentősen emel­ték. Ennek kompenzálására, •határozatlan időre, a Malév, számos nemzetközi légifuva­rozóhoz hasonlóan, 1990. szep­tember 10. utáni jegyvásárlá­sokra pótdíjat vezet be a kö­zel-keleti (beleértve Izraelt is) járataira. A pótdíj összege egy irányban 2 ezer forint, oda- v issza utazásnál 4 ezer forint. Az érintett levele' Nem párttitkdr, csak egyszerű tag volt A frakcióvezető azért kérte ezt a lehetőséget, hogy elosz­lassa a csomagtervvel kapcso­latos félreértéseket, amelyek szerinte alkalmasak arra, hogy a közvéleményt téves hitben tartsák. Kónya Imre leszögez­te: a Justitia-terv nem szol­gál egyebet, mint hogy a múl­tat sikerüljön végleg lezárni, azzal szembenézni. Ennek alapján született lényegében a kormány döntése a Jogtalan Előnyöket Vizsgáló Bizottság felállításáról. A pártatlan szakértői testü­let az elmúlt több mint három évtized politikai, állami veze­tőinek felelősségét igyekszik tisztázni, felmérve egyúttal va­gyoni helyzetüket is. Az átfo­gó, alkotmányos keretek között lezajló vizsgálatok eredmé­nyeként — igaz csak nagyon szűk körben — lehetőség nyíl­hat egyes személyek büntető­jogi felelősségének megállapí­tására is. Ez azonban csak azokkal szemben foganatosít­ható, akik bűncselekményt kö­vettek el, s büntethetőségük nem évült el. Számonkérésük­re viszont csak az akkor hatá­lyos jogszabályok alapján nyí­lik lehetőség. A terv olyannyira nyitott, hogy más pártok, társadalmi csoportosulások igazságtételi javaslatát is kész befogadni. Kónya Imre szerint az SZDSZ javaslata a hálózati személyek névsorának nyilvánosságra hozatalára — szelleménél fogva — szervesen illeszkedik a Jus- tiitia-tervbe, mert részét ké­pest Megyei Hírlap szerkesztősége Tóth Béla Endre részére ' Az 1990. szeptember 4-én megjelent cikkére „Már dúl a háború” azonnali helyesbítést, illetve kiegészítést kérek, amit remélem, soron kívül lehoznak az újságjukban. Először is nem István a ke­resztnevem, hanem László. Kifogásolom, hogy Ön a Cikkben nem tett említést, hogy a beszélgetésen jelen volt a független szakszervezet, illet­ve a munkástanács képviselő­je. Továbbá azt nyilvánosságra hozta, hogy én elvállaltam a kezdeményezést, de azt nem, hogy további öt párt is támo­gatta az őket segítségnyújtá­sért megkereső független szakszervezetet. A pártok tá­mogatási szándékáról készült jegyzőkönyvet Önnek megmu­tattam, és azt is közöltem ön­nel, hogy ezt a nyílt levelet Bőd Péter Ákosnak nem írtuk alá, mivel a bizonyítékok nem álltak rendelkezésünkre, mi­vel a számlákhoz nem jutot­tunk hozzá. Ezt a nyílt levelet az egyik ellenzéki párt képvi­selője nyilvánsságra hozta a helyi Liberál Trend újságban a beleegyezésünk nélkül. Kifogásolom továbbá, hogy ön a Gálos Tibor úrral történt beszélgetés után nem hívott fel, hogy igaz-e az, hogy én MSZMP-párttitkár voltam. Én soha nem tagadtam, hogy az MSZMP-nek egyszerű tagja voltam, de még akkor kilép­tem, amikor semmiféle más párt nem létezett az országban. A Kisgazdapártnak alapító tagja vagyok, az igazolványom száma 301-es, és belépésem al­kalmával rögtön közöltem, hogy én tagja voltam az MSZMP-nek, tehát ez a tény őket nem lepi meg. Megnyugtatásul közlöm Gá­los Tibor úrral, hogy a meg­szerveződött munkástanács ve­zetőségében pozíciót nem vál­laltam, de a dolgozók által de­legált vezetőségi tagok köve­telni fogják, hogy saját válla­latuknál igenis maguk vá­laszthassák meg a vezetőiket, és el fogják utasítani a fel­ügyelőbizottság határozatát. Százhalombatta, 1990. szep­tember 4. Zsengellér László DHV-dolgozó * í

Next

/
Oldalképek
Tartalom