Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-04 / 207. szám
4 1990. SZEPTEMBER 4., KEDD Üzletembereknek amerikai angol Távoktatásban nyitott egyetem ■ Jogi tanácsok — Gépjárművásárlás illetéke • Birtokháborítás • Részletre vett dologban keletkezett kár Hosszas vajúdás után véget ért a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a TIT szervezeti átalakulása. Eredményeként a korábban monolit szervezet több, egymással párhuzamos és hasonló profilú utódszervezetre hasadt. így történt ez Pest megyében is. Az utódként létrejött Pest Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület mellett, egyidejűleg működik még a TIT Távoktató Egyesülete, a Mezőgazdász- képző Egyesület, sőt a Szolnok megyei és a budapesti (!) TIT is hídfőállásokat épített ki Pest megyében, ezenkívül sorra alakulnak a régiek mellé a különféle nyelvoktató egyesületek is. Az intézményes nyelvoktatással e s tervezetek foglal ko zn ak. Vagyis jócskán megszaporodtak azok az intézmények, amelyek idegennyeliv-tanulás- ra nyújtanak lehetőséget. Vajon a szervezeti átalakulással párhuzamosan tartalmilag javultak-e a nyelvoktatás lehetőségei, feltételei? Ugyanis közismert, hogy o hajdani TIT-nél szerzett nyelvtudást gyakran nem lehetett használni a modern vállalkozói, kereskedelmi életben. Egyrészt amiatt nem, mert az egykori TIT irodalmi nyelvet tanított, másrészt pedig nem adott módot arra, hogy a tanuló külföldön, eredeti környezetben, folyamatos beszélgetéssel, gyakorlással sajátítsa el a választott idegen nyelvek Az új tanév kezdetén ismét új kincsekkel jelentkezik a Kincskereső, a tíz—tizennégy évesek irodalmi folyóirata. A kiváló erdélyi költő. Markó Béla Vénasszonyok nyara című versével nyit a folyóirat, a nevető irodalomórában Karinthy Frigyes remek humoreszkjén mulathatunk, de ebbe a számba a sci-fi is betört: Stanislaw Lem A világűr csavargója című művével. A kamaszlélek rezdüléseit villantják fel Janikovszky Ëva (A tükör előtt) és Halla- ma Erzsébet (Nyári napló) kiváló „kamaszismeretről” tanúskodó írásai. Egy gyönyörű székely népköltést (fúl az Úton) követnek Kiss Anna népi ihletésű próza versei, majd Lázár Ervin meséje szól — a mese hatalmáról. Fekete István A bagoly című állatportréjára visszhangzik GalamboHetente hatszor Keddtől tovább bővül az országosan sugárzott nemzetiségi rádióműsorok adásideje. Az eddigi kettő helyett hetente hat napon — hétfő kivételével mindennap — sugározzák a pécsi körzeti és nemzetiségi stúdió német és szerbhorvát, illetve a szegedi stúdió szlovák és román nyelvű, húszhúsz perces nemzetiségi műsorát a Bartók Rádió hullámhosszán. A szlovák nyelvű adás tizennyolc órakor, a román 18.20-kor, a szerbhorvát 18.40- kor, a német 19.05-kor kezdődik. A nemzetiségi adások, a Pécsett és Szegeden szerkesztett műsorok ezután már nemcsak a dél-dunántúli, illetve a délalföldi régióban, hanem az ország minden pontján hallhatók lesznek. Eddig e műsorokat csak kedden és vasárnap hallhatta az egész ország. A műsorrend változásával nemcsak a nemzetiségiek, de a vidéken élők általában több, őket érintő helyi információhoz jutnak. A TIT Pest megyei szervezeténél ősztől arra nyílik lehetőség, hogy a nyelvtanfolyamaikon tanított, korábban kizárólag oxfordi, klasz- szikus, irodalmi angol mellett amerikai angolt is tanuljanak. Ez főleg azoknak a Pest megyei vállalkozóknak, üzletembereknek nélkülözhetetlenül fontos, akik a tárgyalásokon a szakirodalom és a szakcikkek olvasásakor az amerikai angol használatára kényszerülnek. Aki külföldön szándékozik gyakorolni az idegen nyelvet, annak a TIT Távoktató Egyesületénél kell jelentkeznie, ugyanis ennek a szervezetnek a nyitott egyetem — open university — akciója erre módot ad. A megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesületnél idén szeptemberben és októberben ér véget az az év elején kezdődött angol és német nyelvű két-két tanfolyam, amelyet érettségizett munka- nélkülieknek szerveztek első ízben. Az első csoport tagja) a nyelv vizsga után nemcsak ezt tanúsító bizonyítványt, hanem egyúttal középfokú idegenforgalmi ügyintézői szakképesítést is kapnak. A második csoport tagjai pedig — ugyancsak a nyelvvizsga mellé — középfokú külkereskedelmi ügyintézői szakképesítést. A nagy lemorzsolódás ellenére, a várhatóan végző 26-26 fiatalt, leendő szakmai és .nyelvi végzettségével marst László verse a „bíborban dolgozó” harkályról. Krúdy Gyula történelmi mondája a tokaji vár elfoglalását meséli el a Rákóczi-szabadságharc kezdetén. A 200 éve született Kölcsey Ferencet a Parainesis egyik szép, és tanulságos részlete idézi. □ Mindenekelőtt tisztázzuk: miért kell nekünk rendőrségi törvény? — A rendőrség tevékenysége alapvető állampolgári jogokat érint, egy jogállamban tehát fel sem vetődhet a kérdés, hogy kell-e vagy sem. Magától értetődő, hogy egy országnak van büntető törvénykönyve, büntetőeljárási törvénye, és van egy olyan törvény is, amelyik a rendőrség és az állampolgárok kapcsolatrendszerét, egymással szembeni jogait és kötelezettségeit szabályozza. Mint jogász, ehhez már csak „mellékesen” teszem hozzá, hogy a módosított alkotmány előírja ennek a törvénynek a megalkotását számunkra. , □ Milyennek kell lennie a jó rendőrségi törvénynek, egyáltalán létezik jó törvény, lehet olyat alkotni, amelyik az állampolgároknak és a rendőröknek egyaránt megfelel? — A rendőrségi törvénynek a lehető legegyértelműbben meg kell határoznia, hogy a rendőr és az állampolgár találkozásakor, például egy rendőri intézkedés során, kiis megyei állások várják. Ezzel a képzési formával a TIT megyei utódszervezete két legyek üt egy csapásra. Egyrészt megoldja az érettségi után gyakran elhelyezkedni nem tudó fiatalok állásgondjait. másrészt kielégíti a vállalatok meglepően mohó igényét. A Pest megyei intézmények közül ugyanis igen sokan ilyen végzettségű, egyúttal nyelvvizsgával is rendelkező dolgozókat keresnek. A kilenc hónapig tartó két-két tanfolyam a szervezetnek másfél millió forintjába került, de a résztvevők tandíja is borsos, 12 ezer forint. Igaz, ezért a szervezet az év eleje óta mindennapi elfoglaltsággal 200 szakmai, 50 gyakorlati és 400 nyelv- gyakorlati órát ad cserébe. örvendetesen több a jelentkező a Pest Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület felnőtt nyelvoktatására. A tavalyi hasonló időszakhoz képest most 20 százalékkal többen iratkoztak be angolra, németre, franciára és spanyolra. Továbbra is kedveli az általános és középiskolás korosztály az angol- és németoktatást. Aki kevésbé ismert nyelvet kíván tanulni, náluk is megteheti, mivel kellő számú jelentkező esetén éppenséggel egzotikus nyelven oktatókat is szerződtetnek a 40 angol-, német-, francia- és spanyol’tanáruk mellé. Sem a TIT-nél nem volt, sem a Tudományos Ismeretterjesztő Egyesületnél évek óta valójában nincs igazi őszi, évkezdési beiratkozási szezon. Ennek az az oka, hogy a vállalatok nyelvtanfo- lyamigényei egész évre egyenletesen oszlanak meg. A TIT Pest megyei jogutóda most 250 megyei vállalatnak, tsz-nek és gmk-nak küldte meg nyelvoktatási lehetőségeit ismertető szórólapjait. Nyáron a szentendrei Pokolszigeten 60 megyei és fővárosi középiskolásnak rendezett tíznapos játékos angol és német nyelvi tábort. K. K. nek mihez van jóga. Mit tehet a rendőr, azaz mit köteles tudomásul venni az állampolgár, s milyen esetekben élhet panasszal a vele szemben intézkedő; s az ilyen esetekben milyen fórumokhoz fordulhat. Ami a kérdés második részét illeti, nos, itt mindenekelőtt azt kell tisztázni, milyen feladatokat adunk a rendőrségnek. Azt, hogy tartassa be a jogszabályokat, vagy azt, hogy biztosítsa a közrendet. Ha ez utóbbi mellett döntünk, akkor reménytelen a jogi szabályozás. A közbiztonság fenntartása ugyanis számos nem jogi elemet is magában foglal. Szabad-e például parkban éjszakázni? Ha a törvény nem tiltja, akkor szabad. S ha ez így van, akkor hiába nyugtalanítják a környék lakóit a közeli parkban alvó csövesek, a rendőrnek nincs joga fellépni az érdekükben. Arról van tehát szó, hogy a jogszabályok betartását feladatul kapó rendőrnek a jogsértő magatartást kell korlátoznia. A törvény hatálybalépését követően — feltéve persze, hogy a Parlament is • G. B.-né tahi lakos egy Lada személygépkocsit vásárolt egy gépkocsi-forgalmazó kisszövetkezettől. Az adásvétel sikeresen lebonyolódott. Olvasónk akkor lepődött meg, amikor közölték vele, hogy átírási illetéket is fizetnie kell. Panaszára azt a magyarázatot kaptá, hogy a szövetkezet volt az első vásárló, és a továbbértékesítéskor jogszerű az illeték. Az illetékről szóló jogszabály szerint mentes az ellenérték fejében történő vagyonszerzés a vagyonátruházási illeték alól, ha az új kocsit az értékesítésre jogosult gazdálkodó szervezettől első ízben szerzi meg a vásárló. A jogszabályi rendelkezésből kitűnően tehát az illeték- mentességnek három feltétele van. Egyrészt új gépjárművet kell megvásárolnia a vevőnek, másrészt a vásárlásnak az értékesítésre jogosult gazdálkodó szervtől kell történnie, harmadrészt a tulajdonosváltozás csak első ízben élvez kedvezményt. Levélírónk joggal hivatkozik arra, hogy a Merkur — amennyiben eladja a gépkocsit — már kötött egy magánjogi szerződést a gépjárművet forgalmazó külföldi külkereskedelmi céggel, mégis törvényszerű, hogy az ott vásárló élvezi az illetékmentességet. A vásárló szempontjából ezt a megkülönböztetést hátrányosnak tartjuk, ezért a panaszlevelet állásfoglaláskérés miatt a Pénzügyminisztériumba továbbítjuk. • J. B. gödöllői lakos egy közös tanyán lakik. Tanyasi szomszédja a közös kútba szivaty- tyút szerelt fel, amellyel a marhatartáshoz szükséges vizet könnyebben kiemelheti. Emiatt olvasónknak csalt a zavaros víz jut. Mi ilyenkor a teendő? A közös tulajdont a tulajdonostársak a másik jogos érdekeinek sérelme nélkül használhatják. Abban az esetben, ha a használat a másik fél jogos érdekeit sérti, a sérelmet szenvedett fél követelheti a jogsértés abbahagyását, az attól való eltiltást és keletkezett kárainak megtérítését. Az így leírt jogi procedúra azonban igen hosszadalmas lehet, hiszen az igazságszolemellett a megoldás mellett dönt — az emberek majd azt fogják tapasztalni, hogy lesznek olyan helyzetek, amikor a rendőr nem avatkozhat be, nem csinálhat semmit, vagy legalábbis azt nem teheti, amit ők elvárnának tőle. Nem küldheti el a parkban alvó csöveseket pusztán azért, hogy elejét vegye egy esetleges, tehát csak a környékbeliek által feltételezett későbbi rendbontásnak. □ A törvény tehát egyfelől növeli az állampolgárok jogbiztonságát azáltal, hogy alkotmányos keretek közé szorítja a rendőrséget, ellenőrizhetővé teszi a tevékenységét, másfelől viszont közbizonytalanságot szül. Vagy nem erről van szó? — Ha nem is ennyire sarkosan, de lényegében erről van szó. Azt ugyanis látni kell, hogy a jog általános érvényű szabályokat igyekszik megfogalmazni, míg az élet egyedi, nemegyszer különös helyzeteket teremt. Igenis lesznek olyan szituációk, amelyek rendőri eszközökkel egyszerűen kezelhetetlenek. Kézenfekvő lenne persze azt mondani, hogy akkor kapja feladatul a rendőrség általában a közbiztonság fenntartását. Ez esetben azonban automatikusan lemondanánk a rendőrség jogi ellenőrzésének lehetőségéről. Hiszen ha nincsenek szabályok, megáltató szervtől messze élő polgárok egymás életét jócskán tönkretehetik, amíg a vitájukra pontot tesz a hatóság. Ezért szabályozza a törvény a birtokháborítás esetén követendő gyorsított eljárást. A birtokvita eldöntésére a helyi tanács az illetékes. Akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését. A szakigazgatási szerv harminc napon belül köteles határozatot hozni, amely ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, hanem azt három napon belül végre kell hajtani. Amennyiben a kötelezett ennek nem tesz eleget, őt bírsággal vagy más kényszerítő eszközzel is lehet sújtani. Az a fél, aki a szakigazgatási szerv határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 5 napon belül bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. • Egy beépített szekrényt adott el V. E. váci előadó lakása új bérlőjének. A vevővel úgy állapodtak meg, hogy részletekben fogja kifizetni a vételárat. Xemrcg lakástúz keletkezett a lakásban, és ennek során a szekrény megsemmisült. Ki viseli ilyenkor a kárt? A felek megállapodhatnak, hogy a vételárat a vevő több részletben is megfizetheti, és a dolgot már a vételár teljes kiegyenlítése előtt o vevő használatába adja. A részlet- i fizetés kikötése során az eladó kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Az elállás azt jelenti, hogy megszűnik a felek szerződése és az eredeti tulajdoni állapot áll helyre. A részletfizetési kedvezmény megvonása pedig azt jelenti, hogy az eladónak jogában áll a tartozást egy összegben követelni, ezt azonban csak akkor teheti meg, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és a teljesítésre megfelelő időt engedélyezett. Amennyiben a részletre vályekhez a rendőrnek igazodnia kell, nehéz ellenőrizni, hogy szabályosan, törvényesen intézkedett-e vagy sem. O Sok szó esik mostanában a növekvő bűnözésről, s egyben a rendőrség tehetetlenségéről. S nem kevesen vélik úgy — a testületen belül és kívül egyaránt —, hogy a készülő törvény csak tovább korlátozza a rendőrség mozgás- szabadságát. — Számtalan példát, fejlett demokráciák rendőrségeiről készített felmérést lehetne hozni annak bizonyítására, hogy ha a rendőrségnek szabad kezet adunk, még nem tettünk semmit a bűnözés visszaszorítására. Mindig konkrét esetekben, konkrét bűncselekmények körében ezeket a világ minden rendőrsége alkalmazza: a szervezett bűnözés, a csempészek, különösen a kábítószercsempészek ellen ezek nélkülözhetetlen eszközök. De arra semmi szükség, hogy általában kijelentsük: a rendőrség minden további nélkül betekinthet a bankszámlákba, és lehallgathatja a telefonokat. □ A készülő törvény tehát lehetővé teszi az efféle eszközök használatát? — Lehetőséget kell teremteni rá, hogy csak bizonyos, a törvényben meghatározott bűncselekmények esetén és szigorú engedélyezési, ellenőrzési garanciák mellett. □ Elméletileg ma is van lehetőség — az ön által említett feltételek mellett — bűnözök telefonjainak lehallgatására. Csakhogy a bürokrácia malmai lassan őrölnek, s előfordult, hogy mire megkapták a nyomozók az engedélyt, már késő volt. sárolt dolog megkárosodik, az eladó elállása esetén követelheti a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladó kár megtérítését. A kárveszélyviselés szabályait ugyancsak rendezi a törvény. Erre azért van szükség, mert általános szabály szerint a tulajdonost terheli az a kár, amelynek megfizetésére senkit sem lehet kötelezni. Ez vonatkozik a részletfizetésre is. Ha a részletre vásárló vevő tulajdonossá lesz, neki keli viselnie a kárveszélyt. Előfordulhat azonban a részletre vételnél, hogy az eladó a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. Ilyenkor tehát mindaddig ő marad a dolog tulajdonosa, míg az utolsó részletet ki nem fizetik. Ez a rendelkezés azonban a részletfizetéssel egyébként is előnyösebb helyzetbe kerülő vevő számára jelentene indokolatlan könnyebbséget, ezért rendelkezik úgy a törvény, hogy a vevőnek átadott dolog elpusztulásának, vagy értékcsökkenésének veszélyét még akkor is a vevő viseli, ha az eladó a tulajdonjogát fenntartotta. Ennek következtében a vevőnek nincs jogosultsága az elpusztult dologért kifizetett részletek visz- szakövetelésére. hanem még a le nem iárt részleteket is köteles kifizetni. Dr. Sinks, Imre Tíz nap o rendeletéi S A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló általános választásra a választási ' munká- csoportok feladatait és a szavazatösszesítés rendjét a 23? 1990. (VIII. 21.) BM rendelet szabályozza. A földművelésügyi miniszter 4 1990. (VIII. 21.) FM sz. rendeletében szabályozta a dolgozók tulajdonában levő egyes eszközök költségtérítését. A jogszabályokat a Magyar Közlöny 1990. évi 82. számában lehet megtalálni. — Nyilván a törvénynek lehetőséget kell teremtenie arra, hogy halaszthatatlan esetekben felsőbb szintű rendőri vezető is kiadhassa az engedélyt. Azzal a megkötéssel persze, hogy aztán haladéktalanul be kell szereznie az engedélyt az illetékesektől, s ha nem kapja meg, az addig elkészült anyagot meg kell semmisítenie, s ebből következően soha sehol nem hivatkozhat rá a nyomozó hatóság. □ Gyakran vitatott kérdés a rendőrök fegyver- használata, hogy az adott helyzetben jogos volt-e lőni, gumibotot alkalmazni \ az intézkedés közben .., —, A lőfegyverhasználat mai szabályozása tökéletes példa arra, hogyan nem szabad szabályozni valamit. Végül is ma a lőfegyver használatát ahhoz köti a rendelet, hogy az adott cselekményért hány év szabadságvesztés várható. Márpedig ez nevetséges, hiszen egy- egy éles helyzetben senkitől sem várható el, hogy a Btk. szakaszait mérlegelje. Egyszerű kategóriákat kell felállítani, olyanokat, amelyek szélsőséges helyzetekben is pontosan értelmezhetők. Ilyenek az ,.életveszély", a „jogos védelem”. a „közvetlen közveszély”. □ A koncepcióból mikorra lesz törvény? — Mi szeretnénk még szeptemberben a Parlament elé terjeszteni a rendőrségről szóló törvény szabályozási koncepcióját. Kétharmados törvényről van ugyanis szó. célszerű tehát, ha első olvasatban magát a koncepciót vitatják meg a honatyák. Fekete Gy. Attila Vers, humor, mese Kincses Kincskereső Elkészült a rendőrségről szóló törvény koncepcióid  gogbizfonség közbizonytalanságot szül? A Belügyminisztériumban elkészült a rendőrségről szóló törvény koncepciója, amely — elkészítői szándéka szerint, első olvasatban — még az őszön a Parlament elé kerül. De miért is olyan fontos ez a törvény? S vajon lehet-e törvénnyel szabályozni a rendőrség, tehát a közrendvédelem és a bűnüldözés szakembereinek tevékenységét? Egyebek között erről beszélgettünk dr. Szikinger Istvánnal, a Belügyminisztérium rendőrségi és határőrizeti főosztályának vezetőjével.
