Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-29 / 229. szám
A pesszimizmus rossz tanácsadó Keréktelenül és reménytelenül Keréktelenül és reménytelenül caplatok, mert a kerékpáromról letört a fékkar. Nem egy kerekem hiányzik, mindössze az a kar, amely így, csonkán nem „akar” behúzható lenni. Félkarú, ezüstszínű vaskecském azóta árván „kérődzik” a lomtárolóban, s hiába jártuk már meg együtt Kassát is. most neki a legkisebb távolság is messze van. Mint ahogy messze van a gyár is. ahol ez a kedves, kecses jószág született. No, any- nyira azért nincs messze, hiszen a váz domború mellén nem a Peugeot, hanem a Csepel márkajele díszlik. Igen, Csepel kerékpárom van, amelyhez a márkaszervizként kijelölt boltokban sem kaphatok alkatrészt. Persze örüljek, hogy az ország északi részén (végén) egyáltalán magához a kerékpárhoz hozzájuthattam . . . Pedig már abba is beletörődtem, hogy ha valahol lelek, komplett féket is veszek, kerül. amibe kerül! Igaz, hogy csak a kar hiányzik. De úgy látszik, csak nekem, a forgalmazással foglalkozó kereskedelmi egységek nagyra becsült képviselőinek kevésbé. De nem adom fel! Telefon a gyár kereskedelmi osztályára, ahol készséggel biztosítanak, hogy utánvéttel bármikor eljuttatják hozzám a keresett alkatrészt. Kerekezzünk tovább — persze csak úgy, gondolatban. Akkor miért vannak az üzletek? Járműboltok? Ne legyünk méltatlanok, hiszen már a cél közeleg. . . ! De hopp, akad itt még egy kanyar! Beutazok — természetesen vonaton — a fővárosba. A nagykörúti sportboltban álmaim kék kerékpárja. Tíz százalék előlegért azonnal az enyém lehet. Elmélázok : leteszek ötszáz forintot, és van egy vadonatúj komplett fékem, a felesleges kerékpárt pedig eldobom. Esetlég az ipar, a kereskede- delem képviselőinek országjáró kerékpártúrát szervezek, ahol a falvakban, városokban több kerékpárossal találkozhatnak, mint a Nagykörúton. S az országgal való ismerkedés közben fölfedezhetik a hazai piacot is. Bartiha Gyula A döntés mindent bizonyít A portás néni kedvesen fogad. Amikor elmondom honnan jöttem és kihez, annak rendje és módja szerint telefonál a titkárságra. Míg megérkezik kísérőm, aki az igazgatói irodába kalauzol, addig beszélgetünk.. Érdeklődöm a gyár vezetőjéről, akit nemrég a vállalati tanács megerősített beosztásában. — Nagyon rendes ember, nem felvágós, leereszkedik a dolgozókhoz és ugyanúgy felveszi a munkakövenyt mint más — mondja a néni. A beszélgetés már az irodában folytatódik Pádár Sándornál, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának igazgatójánál. — Ügy tudom, egy programmal mentek az Igazgatók a vállalati tanácsok elé, mi volt az öné? — Pontosan úgy volt, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium körlevele a vállalati igazgatókat úgy orientálta, hogy mintegy két és fél évről kell beszámolni. Hat-nyolc pontba foglalták össze, hogy miről, így többek között a vállalati vagyonról, a termékszerkezet alakulásáról. Kevésbé volt a felkérésben, hogy programot vigyenek a vt. elé. Ennek ellenére a mi írásos anyagunk tartalmazta ezeket az információkat. Benne volt az információ a vállalat mai helyzetéről, piaci lehetőségeiről, piaci feladatairól, s elképzelés a privatizációról. A beszámoló tehát az elvárásoknál többéi tartalmazott. Fejlesztés — Milyen fejlesztések voltak az elmúlt esztendőkben? — Az előző időszakban két területen, a ferrit és a nyomtatott áramkörök gyártásában voltak pénzigényesebb fejlesztések. Olyan eszközöket vásároltunk, amelyekkel magas színvonalú termékeket állíthatunk elő. Egy harmadik fejlesztésünk is volt — kevésbé pénzigényes — a híradástechnikai transzformátorgyártásban, ami főként Romhányban valósult meg. Ez a három fejlesztés határozta meg az elmúlt években a vállalat tevékenységét. Ám van egy témánk, az elektronika, ami Magyar—izraeli báréi li körök I igéi ja Vállalkozni szeretnének Mint megtudtuk, a közelmúltban hazánkban járt izraeli ifjúsági teniszválogatott Vácra is ellátogatott, s a fiatal sportolókkal együtt néhány üzletember is. Egyikük, egy építési vállalkozó hétmillió dollár alaptőkével hajlandó lenne egy vállalkozást alapítani itt, a városban. Elképzelései szerint, a zsinagóga melletti területen emelne épületeket, elvégezné a zsinagóga állagmegóvó munkálatait is. Élénken érdeklődött a .Duna-part iránt is, s hogy komolyan gondolta mindezt, arról szándéknyilatkozata tanúskodik ... Egy másik üzletember fantáziát látott abban is. hogy a helyrehozott zsinagóga udvarban izraeli termékekből olcsó piac létesüljön, s szerinte a nyereségből — ha lassan is — helvreállítható lenne maga a zsidó templom. A váci Magyar—Izraeli Baráti Kör Egyesületnek komoly tervei vannak. Október elsején, a mezőgazdasági szakközépiskola kollégiumában, 17 órai kezdettel találkoznak a zalaegerszegi társszervezettel, s meg akarják alakítani vidéki ligájukat. Szeretnének vállalkozni, a vállalkozások bevételét a zsinagógára fordítani. Az egyesület segíteni kíván abban is, hogy fiatalok izraeli vagy izraeli érdekeltségű nyugat-európai egyetemeken folytathassák tanulmányaikat. Vállalnák vo.kvezető kutyák kiképzését is, a látásukat elvesztett emberek megsegítésére. A céljaikkal, elképzeléseikkel rokonszenvezőket pedig továbbra is várják egyesületükbe, természetesen vallásuktól függetlenül. B. I. Nemzetközi diaporáma-fesztivál Rangos esemény lesz Űjabb rangos esemény helye lesz Vác: október 4. és 7. között városunk ad helyet a XIII. nemzetközi diaporáma-feszti- válnak. Kocsis Iván fotóművész, a Dunakanyar Fotóklub elnöke a fesztivál rendezőbizottságának vezetőjeként adott tájékoztatást.' A Dunakanyar Fotóklubon kívül a MTESZ Pest Megyei Szervezete és a Madách Imre Művelődési Központ a társrendezők. A védnökök között találjuk a többi között a Nemzetközi Fotóművész Szövetségei, a Művelődési, és Közoktatási Minisztériumot, s a Magyar Diaporáma és Multivízió Egyesületet. Nagy érdeklődés előzi meg a rendezvényt. Kilenc ország — Ausztrália, Belgium, Csehszlovákia, Déi-Afrika, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Magyarország és Románia — 26 szerzőjének negyvenegy alkotása érkezett Vácra, a megjelölt határidőre. Az előzsűri, Balázs Imre festőművész, Koch Aurél grafikusművész és Kocsis Iván fotóművész 29 szerző 30 művét fogadta el bemutatásra. Október negyedikén 18 órakor a művelődési központ színháztermében lesz a XIII. nemzetközi diaporáma-fesztivál ünnepélyes megnyitója. Beszédet mond Csányi Miklós tvrendező, a Magyar Diaporáma és Multivízió Egyesület elnöke, majd három napon keresztül vetítik a műveket. Október hetedikén fél háromkor lesz az eredményhirdetés és a díjkiosztás, ezt követi a gálaműsor, a díjazott munkák bemutatója. Papp Rezső évek óta napirenden szerepel. A HAGY ugyanis a passzív alkatrészek gyártásáról át akar és át fog térni az elektronika gyártására, de elég rögös és nehéz út. A fejlesztési folyamat az, amely a vállalat jövőjét el fogja dönteni, s meghatározza. -Ma már van néhány olyan elektronikai termékünk, amelyet részben saját mérnökeink találtak ki, vagy vásárolt licencet fejlesztettek tovább. Az egyik nagy feladat ezeknek a termékeknek piacot keresni. — Annyira újdonságok? — Mondhatom nyugodtan igen, hiszen szellemi tartalmukban nagyon szépen illeszkednek egy mai nyugat-európai követelményrendszerhez. Ám a piacon el kell fogadtatni, bevizsgáltatni, valamiféle hírnevet szerezni és ez részben időigényes, részben pedig igen nehéz, mert megfelelő áron is szeretnénk értékesíteni. Valószínűnek tartjuk, hogy a HAGY jövőjét a következő években ez a koncepció fogja eldönteni. Vagyis cél a vállalat által gyártott és eddig csak szólóban értékesített alkatrészek helyett egyre nagyobb arányban komplexebb termékeket vigyünk a piacra. Ez ad jó esélyt ahhoz, hogy valamilyen formában nyugat-európai vállalatokkal szövetkezzen a HAGY. Közvetlenül — Visszatérve fő témánkra, a vállalati tanácsra, mint igazgató hogyan látja a vt múltját, jelenét, jövőjét? — A vt-k, mindenki tudja, valamiféle hiányt pótolnak, hézagot töltenek ki. így van, véleményem szerint, a HAGY- i bán is. Valószínűnek fartbhi, hogy a jelenlegi forma átmeneti és-előbb-utóbb megszűnik.! Amíg fennáll, addig biztos, hogy jelent valamit. Ha nem is igazán tulajdonosi magatartást. hiszen ez nehezen várható el egy közvetlenül felelősségre nem vonható, anyagilag nem érdekelt, de nagyon jó szándékú vt-tagtól. Ennek ellenére jelentett a vt egv kontrollt, bizonyos mércét! A jegyzőkönyvek is tanúskodnak róla, hogy egy-egy napirendhez 10-15-en hozzászóltak, s ők egymással is vitatkoztak. Mindenki próbálta a saját véleményét érvényesíteni. Ha azokat a korlátokat, amelyeket a vt-vel kapcsolatban ismerünk leszámítjuk, akkor az igazgató ha akart a vt-ülések- ből profitált valamit, ugyanakkor a vt, ha akarta, ellenőrizhette az igazgató munkáját.. Megfigyeltem például azt is, hogy azok az emberek, akik bizalmat kaptak üzemükben, osztályukon és vt-tagok lettek, bizonyos szempontból jó értelemben befolyásolt emberekké váltak. Hiszen az sem semmi egy vállalatnál, hogy van néhány ember, aki nemcsak a beosztásánál fogva, hanem ettől'a bizalomtól is serkentve sokkal nagyobb intenzitással dolgozik. Egységesen — A jelenlegi gazdasági helyzet, gondolom, önöket is sújtja. — Ezt mi is érezzük, hiszen nagyon visszaesett a belföldi igény, holott eddig jórészt hazai piacra termeltünk. Véleményem szerint lehet ugyan a mai gazdasági helyzetben az esélyeket latolgatni, meg kétségbeesni, de ez a magatartás senová nem vezet. Dolgozni kell, azt a hangulatot kell a dolgozók szívében, agyában elhinteni; rajtuk is múlik, hogy a gyár, vagy egy nagyobb közösség ebből az igen mély gazdasági válságból kilábaljon Ha tudjuk ilyen irányba motiválni az embereket, s a mi teljesítményünk is olyan lesz. hogy sikerül a piaci visszaeséseket pótolni, akikor jó az esélyünk. Borszékiné Klucsár Terézia a vt elnöke 1985 óta. Megtudtuk tőle, hogy a vt-t már márciusban egyszer újjáválasztották, nagyrészt akkor kicserélődtek a tagok, s legutóbb szeptember 13-án mindössze két változás történt. A vt elnöke Pádár Sándort illetően semmiféle ellenérvet nem tudott felhozni, hiszen 24:1 arányban szavaztak az igazgató mellett, s ez gyakorlatilag mindent bizonyít. S ez a vélemény nemcsak a vt-tagoké, hanem mindenkié. mert liberálisan, demokratikusan közvéleménykutatást végeztek, s a tagok a szavazásnál a dolgozók álláspontját képviselték. Halász Erzsébet Nagy raktárház a Kiskörúton Betartották a szavukat Amikor a Delikát Market Kereskedelmi Kft. élelmiszerüzletének nyitásáról számoltunk be, Struve Gábor ügyvezető kilátásba helyezte vállalkozásuk kiterjesztését. Akkor mindez merész álmodozásnak tűnt, hiszen nem milliomosok, hanem fiatalemberek kezdtek vállalkozásba, kimerítve a lehetséges kölcsönlehetőségeiket. Most, szeptember végén azonban igazolták magukat, hiszen megnyílt a beígért raktárházuk. A volt bútorraktár épületét újították fel, több mint egymillió forintért, s így egy áttekinthető, kulturált bevásárlóközponttal lett gazdagabb a város. A kórház felé vezető úton már táblák jelzik az üzlet hollétét. A nagy, fehér épületnek két bejárata van. Egy a raktárba vezet, ahol nagy kocsikra tehetik az árut az „egyszerű” vásárlók, s a kiállított számla szerint a kizárólag számukra fenntartott pénztárnál fizethetnek. Az áruk itt csak csomagolva, dobozokban, illetve zsákokban vehetők át. Ilyenformán ezek mind nagyobb tételek a háziasszonyok számára. Fontosak az árak. Itt a kiskereskedelmi alapárakhoz képest 10 százalékkal olcsóbban kaphatják a kiválasztott termékeket. Más. a helyzet a viszonteladókkal. Ök a nagykereskedelmi árakhoz képest élveznek kedvezményt. Az ügyvezető szerint tartani akarják magukat ahhoz, hogy ez az ár mindig legalább 1 százalékkal kevesebb légyen, mint a konkurenciánál, tehát érdemes legyen hozzájuk jönni. Mivel a kereskedők feltehetően nagyobb tételben vásárolnak, az ő forgalmukkal nem terhelik á vásárlóteret, illetve a mintadarabok alapján egy külön irodahelyiségben adhatják le rendelésüket, amit a kisegítő raktári személyzet azonnal összeállít. Amikor a számlával kapcsolatos munkákkal elkészültek, és a fizetés is megtörtént, már a kereskedő gépkocsijánál találja a kiválasztott árukat. A folyamatos áruszállítás érdekében három teherautót tartanak a Delikát Market Kít.- ben. Ezek az egyébként 12 tagú társaság birtokában vannak, törzstőkeként vitték be az új belépők. Frick Sándor áruházvezető elmondta, mindent elkövetnek a mind szélesebb áruválaszték kialakításáért, s annak szinten tartásáért. Ugyanakkor azt se titkolta el, hogy vannak beszerzési nehézségeik, főként a monopóliumot élvező gyártók esetében. Mivel kizárólag magától a gyártótól szerzik be az árut, ezért súlyosan érintette őket, hogy például a növényolajgyár nem mutatott megfelelő készséget az együttműködésre. D. Z. Mintaértékű a városi ingyenkonyha Nem kérdeznek semmit Amikor a városházán leültek eszmét cserélni az ország különböző pontjairól érkezett vöröskeresztesek, már edényekbe merték a friss ebédet a városi kórház konyháján, hogy hamarosan az ingyenkonyha vendégeinek asztalán legyen. Július közepétől fennakadás nélkül üzemel a váci ingyenkonyha, ennek tapasztalatairól számoltak be a kollégák előtt. másodsorban, mint a szegediek elmondták, az a félelem, hogy a városokban megforduló nagvszfámü lengy-eL tiuusta is ráltapnq, az ingyenkosztra. A v£öj. családsegítő részéről KOCSis : ü'yöfgijné elmondta, itt nem áll fönn hasonló veszély. Egyrészt azért, mert a lengyel ttiristák nehezen találnak ide, ebbe az eldugott kis udvarba — amit a helyiek viszont ismernek —, másrészt, mert ez egy kisváros, mindenki ismeri a másikat és senki nem kockáztatná meg, hogy kibeszéljék azért, mert eleszi az ételt a szegények elől. Kiket is várnak akkor? Mivel a városban már évek óta kiterjedten működik a szociális étkeztetési rendszer, sokaknak házhoz viszik az ingyenebédet, mások pedig bejárnak heti napközibe, ezért nem elsősorban a legelesettebb rétegre, a kisnyugdíjasokra számítanak. Bár számos példa van arra is, hogy közülük nem részesülnek a szociális étkeztetésben, tehát ide jönnek. A napi egyszeri meleg étel sok is meg kevés is. Semmiképpen nem lehet végső megoldás, de lehet, hngy egy hajléktalannak a téli hónapokban magát az éleiben maradást jelenti. Vita — legalábbis a váci eszmecsere résztvevői között — nincs arról, szükség van-e továbbra is erre az intézményre. Félelem azonban igen, mégpedig attól, hogy mi lesz jövőre. Hogyan és miből fedezik akkor, ha a Vöröskereszt pénztárcája kimerül. Tudjuk, hogy pillanatnyilag végesek a kereteik. Erre az évre még futja ... Ismerve a gazdálkodásukat, nevezetesen, hogy a leszűkített fizetésért dolgozó vöröskeresztesek bérére elegendő mindössze az állami támogatás, az összes többi kiadásra, segélyezésre, stb. Ök maguk teremtik elő a pénzt gyűjtésekből, adományokból és vállalkozásokból, ami többnyire kiadványaik terjesztését jelenti, de azokat a kilós ruhaakciójukat is, amellyel már országszerte jó néhány ezer forintot kerestek. Remzső Zoltánné városi titkár szerint évekig lehetne fedezni az ingyenkonyhák költségeit, ha ezt a ruhaárusítási tevékenységüket adómentesen gyakorolhatnák. Mint elmondta, ezt a javaslatukat azonnal továbbítják a Pénzügyminisztériumnak. Dudás Zoltán Városunk a Duna túlpartjáról Váci látképek címmel nyílik fotókiállítás Városi Könyvtárban, október 2-án, kedden, 18 kerül a váci könyvesboltokba a fotóművész bász András fotója: Váci Tumbász András alkotásaiból a Katona Lajos órakor. A kiállítás megnyitásával egy időben városképeiből összeállított falinaptár is (Tum- átkép a Duna túlpartjáról) A családsegítő központ szomszédságában álló fölújított épületben naponta hú- szan-harmyqepri kapnak^mçjp,{ ételt. Maga a melegfÍokonyhí és az ebédlőrész a varos adománya,. a napi muríifSfca eg> szakácsnőt alkalmaznak, £ családsegítő dolgozói pedig fogadják. a vendégeket. Nerr kérnek igazolást anyagi helyzetükről, nem érdeklődnek kilétük felől sem, de azt mej szokták kérdezni: segíthetnek-e még valamiben. Ha valakinek elhelyezkedési gond.jé van, esetleg albérletre volns szüksége, megpróbálnak tenn valamit. Mint az eszmecsere délután: felében, amikor a többiek i: beszámoltak, kiderült, a vác módszer az egyetlen „klasszikus” ingyenkonyhamodell. fi többi városban szervezettel étkeztetik a rászorulókat, s azok köre nem tágítható tetszőlegesen. Ennek elsősorban az anyagiak szabnak határt
