Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-29 / 229. szám

Engedett a vállalkozó Nem arról volt híres Gödöl­lő, hogy a vállalkozók és a tanács között például városké­pi kérdésben megegyezés szü­lessen. Számtalan bódé csúfí­totta a települést, amit min­denféle büféknek és boltoknak kereszteltek gazdáik. Most végre jó példa is szü­letett, tájékoztatott a város fő­építésze, Bognár Rezső. Körül­belül féléves vita, közös gon­dolkodás után úgy készült el a Gábor Áron utcai üzletház­ban a Holsten söröző terasza, hogy annak esztétikumát még a városszépitők is elismerik. Bognár Rezső úgy látja, hogy a jövőben vállalkozások sora indul be, s tevékenysé­gük a városfejlesztésben meg­határozóvá válik. Ezt a moz­galmat olyan mederbe kell te­relni, amely a városépítészet (Balázs Gusztáv felvétele) céljaival sem mond ellent. Véleménye szerint a sörbár tulajdonosa, Kovács István ed­dig szokatlan anyagi áldoza­tot hozott, amikor a teraszt közmegegyezés szerint készí­tette el, átdolgozva eredeti ter­vét. Megfontolandó, hogy a jövőben a város érdekeit is fi­gyelembe vevő terveket adó- kedvezményben kellene része­síteni, A vendégeknek nincs több pénzük, de igényeik nem csökkennek, állítja a tulajdo­nos. A vendéglős nem tehet mást, mint tartja a színvona­lat, vagy ha lehet, emeli is. Számára jó befektetés a te­rasz, melyen 30-40 vendég ké­nyelmesen elfér, s a vénasz- szonyok nyarának enyhe dél­utánjain is a szabadban fo­gyaszthatják el italukat. Megerősített igazgatók Sokan a székükben maradtak Néhány évvel ezelőtt még csak kevesen tudták, mik is azok a vállalati tanácsok, mára pedig már sokan el is felejtették. Gödöllőn és körzetében számtalan üzem, gyár és termelőegység mű­ködik, de vállalati tanács csak nagyon kevésben van. A Gödöllői Gépgyárban Ács János gazdasági igazgató, ami­kor a vállalati tanácsról ér­deklődtünk, a következőket mondta el: — a Gödöllői Gép­gyár államigazgatási irányítás alá tartozó vállalat. A Honvé­delmi Minisztérium a felügye­leti szervünk. Ez év szeptem­ber elsejétől azonban működik egy felügyelő bizottság, amely hat főből áll. A Laboratóriumi Törzsállat­tenyésztő Intézetben régen az igazgató volt, ma az alakult kft. ügyvezető igazgatója Pri- beli László, aki a következő­ket mondta: — A LATI tíz éven keresztül közös vállalat volt, de vállalati tanács nél­kül, igazgatótanáccsal. Jelen­leg taggyűlés dönt a nagy horderejű kérdésekben. 1990 júliusától ugyanis kft. formá­ban dolgozunk, a kft.-nek ti­zenhat magánszemély mellett tulajdonosa a Chinoin és a Kőbányai Gyógyszergyár. Az Ipari Műszergyárban az igazgatót nem tudtuk elérni, mivel külföldön tartózkodik, tárgyalásokon. Nem volt köny- nyű megtalálni Szőcs Ferenc műszaki igazgatót sem, aki ép­pen külföldieket kalauzolt a gyár területén. Amikor föltettük a kérdést, újjá lett-e választva a válla­lati tanács az IMI-ben, vál­tozott-e az összetétele, a kö­vetkező választ kaptuk. — Itt, a Műszergyárban szeptember 13-án volt az ala­kuló gyűlés. Űjra lett választ­va a vállalati tanács, az ösz- szetétele sem maradt a régi. A huszonöt fős vállalati ta­nácsból tizenhárom a dolgozó, Kerekasztal — lovagok nélkül Már választott tagokkal A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen először ült össze az immár küldöttekkel meg­választott legitim Egyetemi Kerekasztal, hogy folytassa nyáron megkezdett munká­ját. Az előzmények július el­ső hetére nyúlnak vissza. Ek­kor alakult meg ideiglenes jelleggel a kerekasztal, amely­nek célja volt, hogy kibillent­se az egyetem működését ar­ról a holtpontról, ahová a ré­gi egyetemi tanács idejének lejárásával került. A valójá­ban szögletes kerekasztal mel­lé az oktatók-ku tatók 13, a hallgatók és az érdekképvi­seleti szervek 11-11 főt vá­lasztottak, s itt foglaltak he­Vendégjárás a gödöllői kastélyban Mielőtt az álomba merült TALÄN meg sem száradt a vakolat a köznemesi szárma­zású, gróffá emelkedett Gras- salkovich Antal (1694—1771) frissen épített gödöllői kasté­lyán, az udvarhű főúr máris a Habsburg-birodalom fejét, Mária Teréziát fogadhatta minden képzeletet fölülmúló pompával. A császárnő 1751- ben három napot töltött a francia stílusú, visszafogott dí­szítésű épületegyüttesben, lá­togatása azonban két évszá­zados vendégjárást indított el Gödöllőre. 1765-ben Albert lengyel ki­rály, Litvánia hercege érkezett a kastélyba és Krisztina oszt­rák főhercegnővel együtt szin­tén három napot vendégeske­dett itt, miközben az ország nemeseinek színe-java össze­gyűlt tiszteletükre. A kastély zajos napjai közül is a leg- mozgalmasabbak közé tartoz­tak a múlt század elejének napjai. Napóleon elől mene­külve 1805-ben Ferdinán d trónörökös és Ludovika főher­ceg asszony szállt meg a ba­rokk falak között, majd 1809- ben, Bécs francia elfoglalása után az ismét Budára szorított királyi család több tagja, Má­ria Beatrix főherceg asszony, Miksa főherceg töltött több hetet Gödöllőn. Ekkor járt er­re Károly Ambróz Ferdinand főherceg, aki Kámánházy László váci püspökkel még templomi körmenetben is részt vett. Nem szívesen látott vendé­ge volt a kastélynak 1849-ben Windisgraetz herceg, aki fő­hadiszállását tette Gödöllőre. Örömmel fogadta a település viszont a tavaszi hadjárat ide­jén Kossuthot, Klapkát és Görgeyt, a honvédsereg teljes vezérkarát. A szabadságharc leverése után évtizedekre csöndesek lettek a fényűzően berendezett termek, az egy­mást váltó tulajdonosok még az épület karbantartását is el­hanyagolták. Megélénkült az élet azonban 1867-től, amikor a kincstár átvette a kastélyt, hogy Magyarország frissen koronázott uralkodójának mél­tó rezidenciát alakítson ki benne. A királyi család ekkor­tól hosszú hónapokat töltött itt évente, és a környék nagy vadászatok kutyaugatásaitok lett hangos. A magyar arisz­tokrácia szinte minden képvi­selője megfordult az uralkodó vendégeként, rendszeresen jöt­tek az Andrássyak, Ester­házy Miklós, Károly István, Csekonics és Sztáray grófok, Wenkheim és Simonyi bárók, de vadásztak a Harásztosban az olasz, német és francia fő­konzulok is. Pihent itt Wal- dersee bárónő, gróf Almásy Kálmánné és Andrássy Etel­ka comtesse, ebédekre volt hivatalos Ráday Pál gróf. Ga­lamblövészeten nyert díjat Zichy Jenő gróf és Podma- niczky Géza báró, lóverseny­re érkezett Gödöllőre Ferdi- nánd toscanai nagyherceg, Lajos bajor herceg és Auers­perg hercegnő. A kastélyká­polnában esküdött örök hűsé­get menyasszonyának az oszt­rák belügyminiszter fia, gróf Larisch, a lakodalmas tár­saságban a királyon és Ru­dolf trónörökösön kívül ott volt Bombelles grófné és Andrássy Gyula gróf is. A kastélyban időző királyt 1878- ban meglátogatta Frigyes fő­herceg, különvonattal érke­zett versenyekre Liechtenstein herceg és Mondl bárct, 1894- ben pedig Sándor szerb király drapp színű vadászruhája tűnt föl a környék bokrai között. Gizella bajor hercegnő min­den évben meglátogatta Gö­döllőn Erzsébet királynét, hogy napjában kétszer is ki­lovagoljanak a barátságos dombvidékre. A királyné halála után is­mét csendesebb lett a kastély­beli élet, Ferenc József egy­re ritkábban kereste föl a ko­rábban idilli társasélet szín­helyét. A monarchia összeom­lásával Gödöllőről indulva hagyta el az országot IV. Ká­roly és családja, majd a ha­gyományokhoz híven a kas­tély Magyarország első számú emberének, Horthy Miklósnak vált rezidenciájává. Űjra né­pes társaságok jöttek a va­dászatokra, pufogtatott itt V/ilhelm Miklas osztrák el­nök, Viktor Emánuel olasz ki­rály és Pacelli bíboros, a ké­sőbbi XII. Pius pápa. Repre­zentatív rendezvények kerül­tek Gödöllőre, a jamboreen, a Pax Tingon a világ szinte minden nációja képviseltette magát. A MÁSODIK háborút kö­vető változások aztán végképp pontot tettek azokra a kor­szakokra. amelyek pezsgő élettel töltötték meg az im­már kétszáz éves barokk épü­letet, a kastély hosszú Csipke- rózsika-álomba merült. Bár sok királyfi próbálkozott, hogy cuppanós csókjaival életre keltse az ódon falakat, azok legföljebb egyik oldalukról a másikra dőltek ... csak vi­gyázzunk. nehogy végképp örök álomba merüljenek ... V. K. lyet az egyetem vezetői is összesen tizenegyen. (Később hallgatói kérésre egy gyön­gyösi diákkal kiegészülve.) A résztvevők az elmúlt idő­szak alatt folyamatosan dol­goztak (és dolgoznak) ki egy tervezetet az egyetem új szer­vezeti és működési szabály­zatának és alkotmányának létrehozására. A választott, te­hát legitim kerekasztal, fel­adata az egyetemi tanács mielőbbi megválasztásának az előkészítése is. A tanácskozá­son — amelyen végig a rek­tor, dr Kocsis Károly elnökölt — először az asztal melletti játékszabályokról döntöttek a küldöttek (nincs vétójog, egy döntéshez kétharmados több­ség szükséges). Vita bontako­zott ki az egyetemi tanács, a kari tanács összetételéről és a választás rendjéről. Elhang­zott az is, hogy az állami ve­zetők — ha nincsenek megvá­lasztva az adott testületbe — ne legyenek például az egye­temi tanács tagjai. A csaknem négy órán át ülésező kerekasztal kijelölte az egyetemi tanács tagjainak választásakor működő Válasz­tási Bizottságot. Az egyetemi tanács tagjait a héten választ­ják meg, s a képviselők ok­tóber 5-én — kétfordulós vá­lasztás esetén — később ül­nek össze először. Ám a ke­rékasztal sem hagyja abba a munkát. Szerdán az időhiány miatt vitára nem került egye­temi alkotmánytervezetet vi­tatták meg — egyetlen napi­rendi pontként. Az egyetemi tanács műkö­désével egy időben várható az úgynevezett egyetemi egyez­tető fórum megalakulása, ahol az érdekképviseleti szervek (például a szakszervezetek) a konkrét problémákat meg­beszélve, konkrét javaslatok­kal terjeszthetik majd az ET- felé. Durkó Károly s ebből a tizenháromból hat új ember, van közöttük fizikai munkástól a művezetőig min­den réteg képviselője — mondta Szőcs Ferenfc. — A vállalati tanács meg­erősítette-e az igazgatót? — Igen. Mégpedig 21-4-es arány volt a szavazat ered­ménye, tehát Molnár József, aki januártól az IMI igazgató­ja, bizalmat kapott. — Milyen a vállalat helyze­te, vannak-e, illetve lesznek-e önöknél elbocsátások? — Először a kérdés második részére válaszolok. Nálunk je­lenleg elbocsátás nincs, de hogy mit hoz a jövő, az attól függ, lesz-e munka. A kérdés másik fele, hogy milyen a vál­lalat helyzete, ha lehet, egy szóval válaszolok: élünk. Az Észak-Pest Megyei Sütő­ipari Vállalat kerepestarcsai gyárában szintén nem találtuk az igazgatót, de a vállalati ta nácsról a következőket tudtuk meg: az örökös munkaerő hiánnyal küszködő vállalat is újraválasztotta vállalati taná­csát szeptember folyamán. A korábbi tizenkilenc fős testü­let jelenleg huszonegy fővel működik, s belépett az alapí­tó szerv kéoviselőie is. Az igazgatói székben előrelátható­lag úiabb 5 évig dr. Oláh András fog ülni. ugyanis a ta­nács mellette döntött. A sü­tőipari vállalatnál Budai Jó­zsefet választották a vállalati tanács elnökének. A sütőipar­ban dolgozóknak egyébként nem kell félniük attól, hogy munka nélkül maradnak, hi­szen a kenyér mindennap kell. náluk — mint elmondták — csak minőségi csere jöhet szó ba, de jelenleg olvan nagy a munkaerőhiány, hogy szak­munkást korlátlan mennyiség­ben felvesznek. A dolgozók, az egyszerű munkásemberek tapasztala­taink szerint vajmi keveset tudnak a vállalati tanácsokról, illetve azok működéséről. Saj­nos. így nem is tudnak élni a tanácsok adta lehetőségekkel. Árvái Magdolna Zenei világnap Hangversenyek A zenei világnap alkalmá­ból a gödöllői művelődési központ két kórushangver­senyt is rendez. Szeptember 30-án vasárnap délután négy órai kezdettel fellép a Ge­sangverein Harmonie Giessen- Kleinlinden és a városi-egye­temi, valamint a szövetkezeti vegyes kar. A másik zenei eseményt ok­tóber’ elsején, hétfőn este tart­ják ötórai kezdettel a mű­velődési központ színházter­mében. Közreműködik a Friedrich Ebert Schule Vorvo­kalkreis Giessen és az ELTE Ságvári Endre Gyakorlóiskola kórusa. Vezényel Karl Theo Sames és Matos László. Wallen berg Egyesület Az elesettek melleit A Wallenberg Egyesület gö­döllői szervezetének lapunk­ban is meghirdetett közgyűlése a közelmúltban nem volt iga­zán sikeres. Nem volt megfe­lelő az érdeklődés. Som Lajos titkár szerint olyan félelmek élnek például a besnyői ci­gányságban, melyek távol tart­ják őket egy ilyen összejöve­teltől a városközpontban. Ezt megalapozatlannak ítéli. Az egyesület minden szom­baton a művelődési központ 3. számú termében ügyeletet tart. Igény esetén a jogászukat is kihívják. Terveik között sze­repel különféle szakkörök in­dítása, amely össze tudja fog­ni az azonos érdeklődési kö­rűeket. A szervezet legfőbb célja szót emelni az elesett, maguk­ra maradt emberek érdekében. Korai rajt Az NB II Duna csoportjá­nak éllovasa, a Gödöllői SC vasárnap Várpalotán játszik bajnoki labdarúgó-mérkőzést. A korábbi értesítéssel szemben az autóbuszok korábban in­dulnak. Az első fél kilenckor, a második negyed tízkor. László Lilla gödöllői ciklusa Kertek kócos halmaza űdvar. László Lilla pasztclljc Az ő számára a magyar táj a debreceni Nagyerdő, a Ba­laton és elsősorban Gödöllő. A gödöllői kertek és környe­zete, a dombvidék. Petőfi ön­tudatosan nevezte legszebb országnak hazáját, Arany Já­nos a maga hiteles szerény­ségével Isten telkének jelöl­te meg. Juhász Gyula szin­tén észrevette a kis sömlyék szélén legelő teheneket, ezt a meghitt szépséget emelte köl­tészetébe. László Lilla is a gödöllői intimitások festője — Istennek, hazámnak és embertársaimnak Cserkészek fogadalma Vasárnap reggel a zsúfo­lásig megtelt kastélykápolná­ban huszonöt leány és húsz fiú a szentmise keretében fo­gadalommal erősítette meg szándékát, hogy mint cser­kész életét milyen alapokra helyezi. A dr. Várady Ildikó vezet­te, virággal kedveskedő re­formátus cserkészek az öku- meniát erősítették. A feleme­lő és megható ünnepet dr. Surján László országos elnök, Sütő István, Máté György, va­lamint a gyermekkórus szol­gálata tette teljessé. Azonban a plébánus úr kö­szöntő és köszönő szavainak — melyek Schalkház Miklósné és Máté László csapatvezetők, továbbá a névtelen áldozat­vállalók munkáját értékelték — a kápolna falain túl, Gö­döllő, illetve az ország né­péig kell elszállni, mert nem­csak a 802. Számú Gödöllői Szent Korona Cserkészcsapata lett általuk gazdagabb...! Boros Bánk Levente mindenekelőtt. Technikailag is érződik bizonyos megosz­tás. Temperaképein a Bala­ton nagyobb méreteit és fen­ségét idézi, pasztellképein a loncsos gödöllői kertek kó­cos, dzsungelszerű halmaza látszik. A rendezett rendet­lenség. a festői komponálás szigora, mellyel a'bokrok nö­vekedésének növényi szabad­ságát ábrázolja. Mindez a táj karaktere egyben. Az már László Lilla festői természe­te, amikor a behavazott fák fölvillantják a nyár sárga, zöld tobzódását is, nem egy­szerűen a tavasz születő tó­nusait. Megejtő bőség és szor­galom jegyzi fel a látvány színes történéseit, esti fény­ben jeleníti a dűlőutakat, a kukoricás őszi színpompáját, a kastélypark vastagtörzsú fáit. Faműemlékek ezek. mely­re külön sorozatot szentel. Hallatlan érzékenységgel örö­kíti meg fáit. facsoportjait, mely állandó motívuma a ha­vas kertekhez, tájakhoz, bala­toni nádashoz hasonlóan. Mondjuk ki bátran; László Lilla az idill festője, annak a színes derűnek kifejezését- szorgalmazza, mely a nyári réten, a virágokkal hintett gö­döllői kertekben és a szívé­ben „virágzik”. L. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom