Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-29 / 229. szám

Olcsóbban Két napon át Kedvezményes vásárt ren­dezett a napokban Cegléden a volt pártházban a Duna Fa­szért Rt. A kereskedők két na­pon át reggeltől estig állták a vásárlók rohamait, a készlete­ket folyamatosan töltötték fel. Vitték az emberek a leárazott mosó- és öblítőszereket, a konzerveket. száraztésztákat, vegyi árukat, ruházati és mű­szaki cikkeket. Az árenged- ménv mértéke tíztől ötvenszá­zalékos volt, így a lakosság 3-400 ezer forintot takarítón meg. összesen kétmillió 150 ezer forint folyt be a Füszért- kasszába. Svéd világbajnokokat várnak Profik a zöld asztalnál (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Nem kedvezett a sorsolás a Ceglédi VSE asztalitenisze­zőinek, akik az ETTU Kupa első fordulójában azt a svéd, BTK Falkenbergst kapták el­lenfelül, ahol két olyan játé­kos is játszik, aki tagja volt az 1989-es világbajnokságon győztes svéd válogatottnak. A játékosok tehát nem re­pesnek örömükben, ugyanak­kor — még ha a ceglédiek teljesen esélytelenül is állnak asztalhoz — a szurkolók nem bosszankodnak annyira, hi­szen testközelből láthatják, csodálhatják a világbajnokok, Erik Lindh és Peter Karlsson játékát. Nem utolsó a harma­dik csapatember, Nicky Mason sem, aki angol válogatottként erősíti a különben is hallatlan játékerejű Falkenbergst. Velük veszi fel a harcot a tisztes helytállás reményében a CVSE hármasfogata: Berta Zoltán, Halmai Attila és Szappanos Csaba. Az összecsapás október 5-én (pénteken) 17 órakor kezdődik a CVSE Damjanich utcai csar­nokában. A várhatóan nagy érdeklődés miatt a helyszínen elővételben is meg lehet vásá­rolni a belépőjegyeket. U. L. Kiállítás a kórházban Tóth István fotóművész képeiből nyílt kiállítás a Tcldy-kór- ház tanácstermében. A tárlat munkaidőben október 5-ig te­kinthető meg (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A Gubody-kertröl énekelt? A számítógép „ötlete" Néha egészen érdekes eredményekre vezethet, ha a kutató elme a szokásos, hét­köznapi látásától eltérően, más módon közelíti meg a problémákat. A matema­tika érdekében, a fizikai és mérnöki tudományokban már senki sem lepődik meg a számítógépek alkalmazá­sán. Talán kevésbé szoká­sos használata a humán tudományokban, vagy ép­pen szépirodalmi szövegek értékelésében, értelmezésé­ben. Lényegében egy ilyen vizs­gálat indította el és újragon­dolásra késztet irodalmárokat például Juhász Gyula költői nyelvével kapcsolatban is. Ceglédről lévén szó, érdekes­nek tűnt az egyik versének értelmezése, illetőleg a kelet­kezés körülményeinek a vizs­gálata. A ceglédi parkban cí­mű Juhász-vers 1927-ben szü­letett. Minden bizonnyal a Gu body-kertről énekeit a köl­tő, mivel az alapos értékelés nyomán kiderült, az akkori Árpád (ma Szabadság) téren akkor még nem voltak padok, holott a vers határozottan pá­don ücsörgő szerelmespárt említ. Juhász Gyula járhatott vá­rosunkban tranzitutasként, esetleg célzatosan, például megkeresve az indóházat, hogy tisztelegjen a nagy példakép, Tömörkény István emléktáb­lája előtt. Valójában teljesen mindegy, ha főleg a versépí­tés, a textus sajátságait kíván­juk vizsgálni. Ugyanis a ne­vezett vers nem egyedi alko­tás, mégpedig az előzménye­ket illetően, többféle „előz­ménye” van e költeménynek. Bizonyos hasonlóságokat si­került találni, így a Vérmező egy politikai, mozgalmi hát­térbe helyezi a költői szemlé­lődést, a Margit-sziget pedig emlékképekre épít. Mindkettő 1925-ből származik, s mind­kettő szabályos szonett. Juhász Gyula később a szobormotívu­mot építette tovább, sőt oly­annyira érdekes a kérdés és a lehetséges felelet, hogy arra érdemes következtetni : nem­egyszer spontán utazást tehe­tett Juhász Gyula Ceglédre. A Kossuth-szobor 1924-ben szü­letett. amelyet megelőzött A Gondolkodó (Rodin szobra) vagy a Csokonai szobránál cí mű versek. Ismerve a költő életvitelét, gyakran vállalt hosszú és fá­radságos előadói-szerzői este­ket, számtalan helyen fordul­va meg rövid idő alatt. Tehát semmiképpen sem zárható ki hogy valóban többszöri ceglédi sétálgatás adta e szép, elmú­lást idéző költemény témáját Évek múltak el, de a téma tovább dolgozott Juhász Gym Iában, s az élmények — ame lyeket több városban, több parkban gyűjtött — együtt je­lennek meg À szoborban, amely 1934-ben íródott. „Mint ércbe öntött örökké­valóság / Uralkodik a tér, idő felett, / Míg útjukat a sem miségbe róják / Az eljövendő s eltűnő emberek. // Alatta há­borúk cs forradalmak / Tom­bolnak és csitulnak, ő marad / Az ellenségnek és a hatalom­nak / ö nem hajol meg, áll az ég alatt. // Galambok szálla­nák vállára néha, / Vagy ráre­pül a keselyű, a héjjá, / ö egy­kedvű, nyugodt és mozdulat­lan. // Napfény csókolja, és vihar veri, / Diadal és bukás mindegy neki, / Mert ő az esz­me, és ő halhatatlan!” A versek szeretete, a jó em­lékezőképesség is szükséges az elemzőmunkához, bizonyá­ra a mostani példa is jelzi, mennyiféle módon hasznosít­hatók, használhatók a számí­tógépek, noha azért verset még ezután sem fognak írni. A megtalált hét vers szó- használata, az egyes szavak gyakorisága Juhász Gyula köl­tői nyelvében további követ­keztetések levonását segíti elő. A ceglédi parkban már nem igazán rejtély, az ered­ménye pedig a szülőföld szere- tetére is sarkallhat bennün­ket. Jobban a mainál. Surányi Dezső Vezér lett az igazgatóból Szó sem volt menesztésről, esak a szerkezetváltás zajlik Földrengésszerű termelési szerkezetváltás zajlik a Köz­úti Gépellátó Vállalat (Közgép) ceglédi gyáregységében. A hazai piac számukra egyenlő a semmivel, ezért a kül­honi kapcsolatok erősítését és bővítését szorgalmazzák. Lényegében szolgáltatásról szerkezetgyártásra állnak át. A vállalat 14 tőkés partner­rel áll kapcsolatban. Köztük a világhírű svéd Volvóval. Leg­újabban a német Wibauval működnek együtt, amelynek nagy teljesítményű, modern aszfaltkeverő telepek részegy­ségeit szállítják. A nagyvál­lalatnál 1700-an keresik ke­nyerüket, ebből 750-en a ceg­lédi gyáregységben tevékeny­kednek. Az irányításban je­lentős szerep hárul az 1986 tavaszán első ízben megvá­lasztott vállalati tanácsra. A kezdetektől látja el az elnö­ki teendőket Kartali Ferenc 52 éves közgazdász, a ceglé­di gyáregység főkönyvelője. Az egykori tmk-lakatos 28 éve dolgozik Cegléden. A vállalati tanács múltjáról és jelenéről beszélgettünk. — Több mint négy évvel ezelőtt 19 taggal alakult meg a Közgépnél a vállalati ta­nács. Tíz választott és kilenc delegált taggal. Akkor még dr. Bényi József volt az igaz­gató, aki az idén tavasszal korengedményes nyugdíjba ment. A helyére Venez Fe­renc a korábbi gazdasági igazgatóhelyettes került. Jött a rendelkezés, hogy 1990. jú­nius 30-ig újjá kell választa­ni a vállalati tanácsokat. Meg­tettük. Ebben az igazgató már nem volt benne. Az igazgatói állás betöltésére pályázatot írtunk ki. Hárman pályáztak. Pencz Ferenc, a dolgozók ké­résére tette ezt, és egyhangú­lag bizalmat is kapott. Szak­mailag és emberileg kifogás­talan vezetőnek tartjuk. — Azután újabb miniszter- tanácsi rendelet jött. Ez úgy rendelkezett, hogy idén szep­tember 15-ig ismét újjá kell választani a vt-ket, az igaz­gatókat pedig megerősíteni vagy felmenteni szükséges. Mit tettek a Közgépnél? — Mit tehettünk? Ismét vá­lasztottunk. Annyi változás történt, hogy a vt 19-ről 20-ra növekedett, mert az alapító szerv képviselője is helyet ka­pott a tanácsban. Hozzánk Szalai Bélát, a minisztérium közúti közlekedési főosztályá­nak helyettes vezetőjét dele­gálták. Változást jelentett, hogy a vt-elnök nem számított bele a választott 50 százalék­ba. Jelenleg tehát a vt-ben 11 dolgozó választott, kilenc pe­dig munkakörileg van benne, vagy delegálták, A választott tanácstagok közül négyen kép­viselik a ceglédieket. — Döntöttek-e már az igaz­gató megerősítéséről vagy felmentéséről? — Igen. Szeptember 12-én megtartottuk az új vállalati tanács alakuló ülését. Először az elnök és helyettesének nyílt választására került sor. A 20 vt-tagból 18-an voltak jelen. Elnökké — immár harmadik alkalommal — engem válasz­tottak 17 igen szavazattal és egy tartózkodással. A helyet­tesem — ugyancsak elsöprő többséggel — Borókai Tiva- darné munkaügyi osztályveze­tő lett. Utána került teríték­re az igazgatói funkció kér­dése. Titkos választás nyomán öt esztendőre ismét Pencz Fe­renc kapott bizalmat; 17-en mellette szavaztak, és egy vt- tag ellene voksolt. A meg­erősítés mellett felruháztuk azzal a joggal, hogy a vezér­igazgatói címet is használhas­sa. Ennek elsősorban a külföl­di partnerekkel folytatott tár­gyalások során van jelentősé­ge. Az idén megkaptuk az önálló exportjogot, és január elsejétől már gyakoroljuk is. Várhatólag két és fél milliárd forint árbevételre teszünk szert ebben az évben, és eb­ből félmilliárd forint a tőkés kivitelből ered. A fizetéskép­telenség nem fenyeget ben­nünket, bár több száz millió forint hitelünk van, de sok a kintlevőségünk is. — A privatizációhoz miként viszonyul a vállalati tanács? — Támogatjuk, bár a szele még alig csapott meg bennün­ket. A budapesti irányítású üzemeink közül Makón és Ba­lassagyarmaton a dolgozók­nak bérbe adtuk a berende­zéseket, hitellel és munkael­látással támogattuk őket a kezdeti problémák leküzdésé­ben. A bérrel is takarékosko­dunk. Cegléden például az idén úgy csökken 110 fővel a dol­gozók létszáma, hogy nem te­szünk senkit az utcára. A fogyatkozás korengedményes nyugdíjazásból, nyugdíjazás­ból és természetes lemorzso­lódásból ered. (r. i.) A helyőrségi klubban Katonaművészek A hadseregben szolgála­tot teljesítő tehetséges em­bereknek a művészetek művelésére is van lehetősé­gük. Ezt példázza az a ki­állítás, melyet a minap nyi­tottak meg a ceglédi hely­őrségi klubban. Keddi na­pok kivételével bárki meg­győződhet róla, hogy te­hetséges amatőr katonamű­vészek (összesen hatan) mutatkoznak be szeptember 29-e, a fegyveres erők napja alkalmából. A had­testtárlat ünnepélyes meg nyitóján népes közönség eíőtt Farkasházy István gi tárkísérettel két dalt adott elő. A továbbiakban mél­tatta az alkotót és alkotá­sát Bobori Károly alezre­des, a helyőrségi parancs­nok irodavezetője. Különö­sen elismerően szóltak a ceglédi Eke Zsolt hadnagy munkásságáról, aki a szé kesfehérvári hadseregkiál­lításon festményével máso­dik díjat nyer. Az Olaszországban is alkotott Nagy István őrnagy szintén sok gratulációt kapott. Si­kert aratott Végh Hajnal­ka több kerámiája, Németh József őrnagy (Eger), Mó­ricz István hadnagy (Cég léd) és Matetics László hadnagy (Hódmezővásár­hely) számos festménye és grafikája. (r.) Lépések a részvények felé A döntés nem volt kétséges A Dél-Pest Megyei Sü­tőipari Vállalat vállalati tanácsának tagjait szeptem­ber első felében — mint arról beszámoltunk — már újraválasztották. Most a héten viszont az igazgató személyéről döntöttek. A testület elnöke és helyet­tese frissen újságolhatta a hírt: Kovács Károlyt egyhan­gúlag megerősítették tisztében. — Valóban megerősítésről van szó — mondja Csikós Pál vt-elnök, akinek a funkciójá­ról, szintén újra egyöntetűen szavaztak a vt-tagok. — Fon­tos ezt kiemelni, mert a leg­utóbbi újságcikk nyomán so­kan azt hitték, hogy máris megpályáztattuk az igazgatói helyet, holott ez fel sem me­Kora őszi hangulatban rült a küldöttválasztó gyűlé­seken. Többen megkérdezték tőlem — nyugdíjasok telefo­non is felhívtak —, hogy mi van? — Es hogyan zajlott le a ta­nács ülése? — Csak azt mondhatom: jól elő volt készítve. Minden vt- tagot személyesen, külön-kü- lön is meghallgattunk. Mivel kizárólag igenlő javaslatok hangzottak el az igazgató megerősítésére, nem volt kér­déses, hogy a február 27-i elő­terjesztést nyújtsuk be ismét. Természetesen az azóta eltelt időszakot is értékeltük. — Nem volt vita, vagy más javaslatt — A szakszervezeti bizott­ság is eioierjesztette elképze­lését, tolünK. függetlenül. — A kettő különbözött va­lamiben! — Lényegében nem, csak a megközelítés volt más — szól kozoe Horvath tsanàor, a vt elnökhelyettese, aki az üzem­fenntartáson autószerelő. — A vt-tagok véremenyében egyre jobban tükröződik a kollektíva akarata. Például az abonyi üzem vezetője a mai ülésen hangsúlyozta, hogy beszélt a dolgozókkal, az ő nevükben szavazza meg az igazgató meg­erősítését. Az emberek ma mindenekelőtt biztonságot szeretnének, és tudják, hogy ez a vezetőgárda megbízható. Most már a javakból is része­sedhetünk az ingyenes va­gyonjegy kibocsátásával. Vé­gül is haladunk a részvények felé. Mindenképp a dolgozók részvényeit akarjuk — de ez még csak a jövő lehetősége. A vagyonjegy kibocsátásával kapcsoiatoan ezen a vt-ülésen többen kifejtették, hogy a dolgozók nem lehetnek az utolsók a sorban. — Most folyik a vagyonfel­mérés a vállalatnál, a szep­tember 30-i állapotnak meg­felelően a vagyon tíz száza­lékáig lehet vagyonjegyet ki­bocsátani az adózott eredmény terhére — teszi hozzá Csikós Pál. — Az értékpapír névér­tékétől és a vállalati ered­ménytől függően nyereségré­szesedés jellegű osztalékra jo­gosítja tulajdonosát. Az oszta­lék után nem kell tb. és nyug­díjjárulékot fizetni, csak húsz százalék forrásadó terheli. Ké­sőbbi vt-ülésen döntünk az el­osztás differenciálásáról, me­lyet a korábbi nyereségrésze­sedési szabályzat alapján pró­bálunk kialakítani. — A mai privatizációs fo­lyamatban elegendő ennyi tu­lajdoni részesedés? — Szerintem a sütőiparban a biztonságos termelés fonto­sabb, mint bármely más ipar­ágban. Ráadásul ekkora terü­let ellátásához kell az ilyen nagyságú üzem. Magánpékség­hez képest nagy, a nagyüzem­hez viszont kicsi, ezért vevők magánüzemeltetésre aligha je­lentkeznek — mondja Horváth Sándor. — A vt létrehozta a ..Pékek önsegélvező és Szociális Ala­pítványát”, amelyre a vállalat 35 millió forintot különített el. Ezzel is munkavállalóink szociális helyzetén kívánunk iavítani — fejezte be Csikós Pál vt-elnök. T. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom