Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-27 / 227. szám

nr PEST MEG YE3 XXXIV. ÉVFOLYAM, 227. SZÄM nt 1990. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK A társadalom hercegei vagy a mi gyerekeink voltak az utcán Nem diák—tanár háborá Az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség a hallgatói szociális támogatá­sok csökkentése, s a felsőok­tatás általános válsághelyze­te miatt diákdemonstrációt szerveztek az ország több városában és Budapesten. Felhívásukhoz a magyar fel­sőoktatási intézmények több mint háromnegyede csatla­kozott. A tüntető diákok kö­zé szolidaritásukat kifejezve több helyen a tanárok is be­álltak. A fővárosi tiltakozó felvonuláson, amelyen az or­szág különböző pontjairól 8-10 ezer egyetemista és fő­iskolás gyűlt össze, követel­ték: válasszák szét a hallga­tói juttatásokban a szociális és a tanulmányi ösztöndí­jat, amelyeket a művelődési tárca a közelmúltban egybe­olvasztott. Siralmasan alacsonynak tartották az egy főre jutó havi 3 ezer 150 forintos álla­mi támogatást, kilátástalan­nak ítélték a felsőoktatás helyzetét. Petíciójukat átad­ták a miniszternek, aki kész­ségesnek mutatkozott a tár­gyalások megkezdésére, il­letve folytatására. A fővárosi demonstráción ott voltak a zsámbéki taní­tóképző főiskola és a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem hallgatói is. A hallgatók azonban nem csak szabad­idejükben protestáltak, ha­nem a délelőtti előadásokról is hiányoztak. Pontosabban szólva, délelőtt egyáltalán Felmérik a gazdaságik igényeit Érkezik a tengeren túli tengeri A magyar mezőgazdaságot sújtó aszály következtében, mint ismert, az ország jelen­tős takarmányimportra Sze­rül. A Nemzetközi Gazdasá­gi Kapcsolatok Minisztériu­ma engedélyt adott arra, hogy 600 ezer tonnányi ter­ményt hozzanak be az or­szágba. Ennek felét a kukori­ca, míg a fennmaradó 50 százalékot az árpa és egyéb szemes takarmányok jelen­tik. Szakemberek megítélé­se szerint ez az import meg­felelően szolgálja a gabona- mérleg egyensúlyának biztp- sítását. Az Agrimpex révén a szomszédos., Ausztriából már két hete folyamatosan 1990-es kukorica Benedek István rajza érkeznek az árpaszállítmá­nyok. A legfrissebb értesülé­seink szerint az országba már megérkeztek az első, tengerit hozó járművek. Ez­zel kapcsolatban dr. Deme­ter János, az FM mezőgaz­dasági főosztályának helyet­tes vezetője azt a tájékozta­tást adta, hogy az USA-ból származó tengeriről van szó, amelyet NSZK-beli kikötők­ben raknak ki. A közel 300 ezer tonnányi kukorica na­gyobb tételei azonban no­vemberben, decemberben érkeznek hazánkba. Viszont az is elképzelhető, hogy a megvásárolt termény egy ki­sebb hányadához csak ja­nuárban juthatnak hozzá a gazdák. Az USA-ból érkező kukorica tonnája 9000—9200 forint között ingadozik. Ez a nagykereskedelmi ára, de a kiskereskedelmi forgalom­ban valószínűleg 400—500 forintot még rátesznek ton­nánként. Dr. Demeter utalt arra is, hogy a takarmány­hoz az ÁFÉSZ-ek és a gabo­naforgalmi vállalatok révén, azok üzlet- és bolthálózatai­ban juthatnak hozzá a fel­használók. A közelmúltban voltak olyan értesüléseink is. hogy kisebb hazai külkereskedel­mi cégek is beszállnak a ta­karmányimportba. Ez azt je­lentette volna, hogy tonnán­ként 180—190 márkáért hoznak be az országba ten­gerit. Egy tárcaközi bizott­ság erre felhatalmazást is adott azzal a kikötéssel. hogy meg kell keresni azo­kat a szállítókat, akik á leg­kedvezőbb ajánlatokat te­szik. Mivel ilyen jelzések ed­dig nem érkeztek az illeté­kes hatósághoz, maradt az Agrimpex által beszerzett, tengeren túli kukorica. Herceg István, a Budapesti és Pest Megyei Gabonafor­galmi Vállalat kereskedelmi osztályvezetője e témával kapcsolatban elmondta, pon­tos adatokkal nem tud még szolgálni arra vonatkozóan, hogy eddig hány ezer ton­nára tartanak igényt, mivel javában tart a gazdaságok­tól beérkező igények feltér­képezése. Gy. L. nem voltak előadások a két Pest megyei felsőoktatási in­tézményben. Valószínűleg azért, mert az intézmények vezetői nem akarták tovább mérgesíteni a helyzetet, másrészt — legalábbis ami a tanári kar többségét illeti — magánemberként teljesen egyetértettek a diákokkal. Stark Ferenc, a zsámbé­ki főiskola megbízott főigaz­gatója például azt mondta, ..belenyugodtak” a diákok demonstrációjába, tehát a mostani megegyezéses sztráj­kot semmiféle retorzió nem követi. A gödöllői egyetemi diák­tanács szintén „szilenciu- mot” hirdetett — legalábbis ami az előadásokat illeti. Annál hangosabbak voltak a délelőtti diákgyüléseken és a délutáni diáktüntetésen. Dr. Nacsa János egyetemi adjunktus, a délelőtti diák- gyűlés egyik szemlélője sze­rint ezen az egyetemen egy évtized alatt nem hangzott el annyi őszinte szó, mint tegnap délelőtt. Szerinte a hallgatóknak igaza van, va­lóban becsapták őket az új juttatásokkal, s a felsőokta­tás reformja ügyében sem történik semmi. Hasonló vé­leményen volt a délelőtti diákgyűlésen dr. Szendrö Péter, a mezőgazdasági gé­pészmérnöki kar dékánja, aki szerint „ma a diákok többet tanulnak, ha hiányoz­nak az órákról, s részt vesz­nek a demonstráción, mint­ha a padokat koptatnák”. A budapesti diáktüntetés­nek éppúgy, mint a gödöllői- nek és a zsámbéki helyi de­monstrációnak, a pedagógu­sokon kívül számos szimpa­tizánsa volt, akik, úgy lát­szik, tökéletesén megértették a fiatalok panaszát. ' 'Nem úgy Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatás- ügyi miniszter, aki a napok­ban a társadalom hercegei­nek nevezte az egyetemistá­kat. Ha a miniszter úr job­ban belegondol, talán mégis egyetért velünk : ezek a her­cegek a mi gyerekeink. Ügy, sőt annál is rosszabbul él­nek mint a szüleik. S túl­nyomórészt mi nem vagyunk arisztokraták. d ÍME ©Műi Szentendrén kezdte meg programját az az olasz tá- borilelkész-küldöttség, amely Kapisztrán Szent János nyomdokain haladva Ma­gyarországon és Jugoszlá­viában tesz a napokban za­rándokutat. Az olasz hadseregben mű­ködő lelkészek feladata, hogy átsegítsék a fiatalo­kat a katonai szolgálat ne­hézségein, és lehetővé te­gyék az egyházzal való kap­csolat ápolását a hadsereg­ben is. A katonai lelkészek békeidőben és háborúban egyaránt jelen vannak, mint ahogy most például három lelkész dolgozik a Perzsa­öbölben. Az olasz delegációt Szent­endrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán Szabó János mérnök vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka fo­gadta, és többek között ar­ról tájékoztatta, hogy a jö­vő évtől etikát és erkölcs­tant is tanítanak. A társa­dalomtudományi oktatáson belül fakultatív órákon val­láselmélettel és vallástörté­nelemmel is foglalkozhatnak a hallgatók. A főiskola könyvtárában megtalálható a Biblia is, és bármely ka­tona, civilben vagy egyen­ruhában, szabadon látogat­hatja a templomokat. Az MTI érdeklődésére, hogy a Magyar Honvédség­nél is tervezik-e bevezetni a táborilelkész-szolgálatot, Kovács Lajos ezredes, a Magyar Honvédség vezérka­ra szervezési és hadkiegé­szítési csoportfőnök-helyet­tese elmondta, hogy foglal­koznak ezzel a kérdéssel, egyelőre azonban még a ta­pasztalatokat gyűjtik. Ismét elzárták az okjesapet Szerdán 11 órakor ismét leállt a szovjet kőolajszállí­tás a Barátság, vezetéken. Ismeretes, hogy egy hét szünet után kedden indult meg újra az olajszállítás, de a jelek szerint ez csak „átme­neti” intézkedés volt a szov­jet szállító részéről. Végül a karbantartás viszi el a pénzt Ami olcsó, az silány is Budapest forgalomkeltő és vonzó hatása rányomja bélyegét Pest megye útháló­zatára. Igénybevétele növek­szik, terhelése időszakon­ként a teljesítőképesség ma­ximális határát is eléri. Ennek ellenére elmondható, hogy a többi megyéhez ké­pest az úthálózat sűrűsége, a pályák szélessége és kiépí­tettsége,— a műszaki állapo­tot kivéve — elfogadható. Az MO-k összekötő szaka­szának elkészüléséről már beszámoltunk, a közlekedés és a forgalom helyzetének javítására azonban még je­lentős tartalékok vannak. Az MO-s autóút említett új szakaszának .. építésével. egy időben elkészült az 51. sz. főút Dunaharasztit elkerülő szakasza, míg a Taksonyt ki­kerülő feltehetőleg jövőre készül el. A Csepel-szigeten ugyancsak a körgyűrűhöz csatlakozva kívánják kiépí­teni — a Szigetszentmiklóst nyugati oldalról elkerülő út­tal együtt — a szigeti ge- rincutat. Ezzel az érintett te­lepüléseken várhatóan nagy­mértékben csökkenni fog az átmenő forgalom, jobb lesz a forgalombiztonság, nem be­szélve a környezeti hatások — zaj- és levegöszennyezett- ség — kedvezőbb alakulásá­ról. i (Folytatás a 3. oldalon.) _ AZ AR ELLEN ÚSZVA CÉGERKÖLCS Már-már viharos cégalapítási láz söpör végig a megyében. A feltérképezhető nyolc hónap alatt az újonnan alakult önálló gazdálkodó egységeknek a száma több mint hétszázzal nőtt. Ez örvendetes folyamat, hiszen benne rejlik egy gazdagabb hol­nap lehetősége. Kevésbé örvendetes, hogy mint ta­pasztalom, ezeknél a cégeknél — no meg a többinél, a hosszú évek óta tevékenykedőknél úgyszintén — alig jut, vagy egyáltalán nem jut figyelem a cég erkölcsi arculatának a kialakítására. Mert mostanában divatos a legjobbak példájának az idézése, legyen hivatkozási alapom az Egyesült Államok. T. J. Peters és R. H. Waterman világhírt kapott— 1986-ban publikált — könyve szerint ku­tatásaik azt bizonyították, hogy a feltérképezett • hatvankét, hosszú távon sikeres amerikai nagy- vállalatnál a legfőbb alap egy világos, mindenki számára érthető értékrendnek a tudatos követése. Ennek az értékrendnek a fókuszában a munkatárs­ként felfogott ember áll, s ennek logikus eredmé­nye, a kiemelkedő munka. Ennek a két alapvető tényezőnek a meglétét bi­zony gyakran hiába keresem az új (meg a régi) cé­geknél, annál inkább rálelek arra a harácskapita- lizmusra jellemző magatartásra, amellyel ideig- óráig lehetséges elboldogulni, hosszú távon azonban lehetetlenség. A cégerkölcs jelenlegi hiánya persze nem mai keletkezésű ... ! Az 1945 előtti harács- kapitalizmust a harácstervgazdaság követte, s most ismét előkerült a régi recept... Csak éppen közben alapvetően megváltozott a világ, a nagy ipari és ke­reskedelmi cégek a maguk cégerkölcsét (és gazdál­kodási filozófiáját) természetes mérceként alkal­mazzák a partnerek kiválasztásakor. Amire gondol­niuk kellene az itthoni gazdálkodóknak, néhány látványos visszalépés a remélt külföldi partner ré­széről legalábbis erre figyelmeztet. Kérdés azonban, mikor és miként tudatosulnak a figyelmeztető jelek. <M)

Next

/
Oldalképek
Tartalom