Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-26 / 226. szám
2 1990. SZEPTEMBER 25., SZERDA Drágul a benzin Antall József a francia miniszterelnöknél r Átfogó kérdésekről tárgyéi tok Magyar érdeklődés Rotterdami ár Teljesen igazolhatatlannak és „védhetetlennek” nevezte a kőolaj árának a nemzetközi piacokon tapasztalható gyors növekedését kedden közzétett nyilatkozatában Cardoso e Cunha, az Európai Közösség bizottságának az energiaügye- kért felelős tagja. Cardoso e Cunha külön felhívta a figyelmet arra. hogy a kőolajár körüli spekuláció a földgázszállítási szerződések többségében szereplő, a földgáz árát a kőolajéhoz kapcsoló záradék következtében a földgázra is átterjedhet, holott a földgáznak alternatívát kellene képeznie a spekuláció révén megnövelt árú kőolajjal szemben. Ausztriában szerdától literenként 20 groschennel drágulnak a benzinfajták. Mint az ÖMV, az osztrák olajkonszern kedden bejelentette, saját benzinkúthálózatában az önkiszolgálással működő egységeknél a normál benzint 10,20, az ólommentes szuperbenzint 10,80. az ólomtartalmú szuper- benzint pedig 11,20 schillin- gért fogják adni. Az áremelést a cég a világpiaci olajárak növelésével és a környező országok hasonló benzindrágitási lépéseivel indokolta. Tovább emelkednek az árak a nyugatnémet benzinkutaknál is: hétfőn és kedden — az Arai kivételével — az ösz- szes nagy benzintársaság emelte arait, legerősebben a Shell. . • Az emelést, amely ellen most a nyugatnémet kartellhivatal sem emelt kifogást, azzal indokolták, hogy a rotterdami piacon megugrott a nyersolaj»és az olajszármazékok ára. A tervezettnél sokkal hosz- szabb ideig: mintegy másfél óráig tartott kedden Párizsban Antall József magyar és Michel Rocard francia kormányfő megbeszélése. A találkozó után Antall József újságíróknak elmondotta: az igen hasznos tárgyaláson főként azoknak a témáknak elemzését folytatták, amelyeket idén júniusban, hivatalos párizsi látogatása idején vetettek fel. — Ez nem volt hivatalos, kormányszintű találkozó, de azért mindezek a kérdések szerepeltek a megbeszélésen — mondotta a miniszterelnök. — Egyrészt átfogó tájékoztatást adtam a miniszterelnök úrnak a magyarországi gazdasági és politikai helyzetről, a legújabb fejleményekről. Foglalkoztunk Magyarország gazdasági neA rendőrség meglátása szerint alighanem az október 3-i egyesülési ünnepség „főpróbája” volt hétfőn este az a vandál randalírozás, amelyet mintegy félezer — részben álarcot viselő — fiatal rendezett Berlin keleti felének központjában. A fiatalok Nagy-Né- metországot ellenző jelszavakat skandáltak, kirakatokat zúztak be, autókat rongáltak meg, és inzultáltak számos járókelőt. A rendőrség információi szerint a r-^replők az úgynevezett kicdzbergi (Nyugathézségeivel, elsősorban :az energiaproblémákkal, az olajválság közvetlen hatásával. Másrészt a miniszterelnök úr újra biztosított Franciaország támogatásáról az Európai Közösségekkel kapcsolatos tárgyalásainkon. — Tárgyaltunk a Varsói Szerződéssel kapcsolatos ügyeinkről, megvitattuk mind a saját biztonságunkat, mind pedig az európai biztonságot érintő témákat, figyelembe véve a Szovjetunió helyzetét, Gorbacsov úr politikai törekvéseit. — Nyilvánvaló, hogy az ilyen tárgyalások' fő kérdése ma mindenütt az arab-öbölbe- li válság és az olajválság kérdése. Ez közvetve is, közvetlenül is rendkívül súlyosan érinti a kelet-európai térséget. Berlin) autonóm körökből kerültek ki: a kivezényelt rendőrökre kövekkel és ütőfegyverekkel támadtak rá, aminek következtében egy rendőr könnyebben megsérült. Peter-Michael Diestel belügyminiszter aggodalmát fejezte ki a jobb- és baloldali szélsőséges elemek tevékenységének október harmadikára várható tetőzése miatt. Közölte, hogy az ünnepségek megzavarását célzó akciók megakadályozása érdekében fokozott készültségbe helyezik a város rendőrségét. 7-72-os harckocsik Magyarország érdeklődik az NDK hadseregében rendszeresített T—7 2-es harckocsik iránti saját harckocsizóegységeinek erősítésére szeretne kapni azokból, s a Szovjetunió beleegyezésével kaphat is — Írja keddi számában a nyugatnémet Die Welt, egyebek között azt véve szemügyre, hogy a Bundeswehrhez átkerülő keletnémet hadsereg hadifelszereléséből a szabványok különbözősége miatt mi használhatatlan a nyugatnémetek számára. Miniszteri határtalálkozó Für Lajos Pozsonyban Kedden Pozsonyban munkatalálkozót tartott Für Lajos honvédelmi miniszter és Miroslav Vacek hadseregtábornok, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság védelmi minisztere. A találkozón áttekintették a két hadseregben végbemenő demokratizálódási folyamat és az együttműködés eddigi tapasztalatait. A két miniszter megállapodott abban is, hogy új alapokra helyezik a minisztériumok és a hadseregek közötti kapcsolatokat, és kialakították a további együttműködés legfontosabb elveit, irányait és módszereit. A megbeszélés első állomása volt annak a tárgyalás- sorozatnak, amelyet az új magyar honvédelmi vezetés az egyes szomszédos országokkal való kétoldalú katonai kapcsolatok újjárendezése céljából kezdeményezett. Randalírozás - főpróba A német egységre „készülve" r-» ■ . — .............................................................................. K ülföldi események — \ egy mondatban . ■ !... r ■ m í.,r ■ ....■ ■■ ■■■■ ■ — ■— K izárólag NDÍC-állampoigárok vehetnek részt a keleti országrész öt tartományában október 14-én a tartományi választásokon az országos választási bizottság álláspontja szerint. A Tajvan újabb kelet-euröpai országokat, köztük Albániát és a Szovjetuniót nyilvánította jogosultnak gazdasági segítségre. A Január elsejétől különféle szociális kedvezményekben részesülnek a politikai indítékú, tömeges sztálini megtorlások kazahsztáni áldozatai. A A szingapúri miniszterelnök Li Kuan-Ju moszkvai tárgyalásait befejezve Leningrádba utazott. A A Bolgár Szocialista Párt kedd késő este befejeződött XXXIX. kongresszusa Alekszandr Lilovot választotta a BSZP főtanácsa elnökévé. A A Szovjetunió és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 45. évfordulóján üdvözlő táviratot váltott a szovjet és a magyar külügyminiszter. Sevardnadze beszéde az ENSZ-ben Fekete csütörtök A szovjet külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésére készített felszólalásában „az agresszió sötét felhőjének” nevezte a Kuvait elleni iraki inváziót, és figyelmeztetett, hogy bármelyik pillanatban háború törhet ki a térségben. Az előzetesen nyilvánosságra hozott beszédben Sevardnadze megállapította: vannak, akik az agressziót elfogadott viselkedési formának tekintik. Az ENSZ-nek azonban meg-. van a hatalma az agresszív Tépések elfojtására. Teljesen nyilvánvaló, hogy a világszervezet ezt a jogát gyakorolhatja, de csak azt követően, hogy megpróbálkozott a meggyőzés békés formáival — hangoztatta a szovjet külügyminiszter. Sevárdnadze „fekete csütörtöknek” nevezte augusztus 2-át, amikor „Irak kirívó módon megsértette az ENSZ alapokmányát, a nemzetközi jogokat, a civilizált viselkedés általánosan elfogadott alapszabályait és erkölcsi normáit”. 'A MÜLT HÉTEN Rizskov kormányfői tisztségét tette fel egyetlen lapra, amikor bejelentette, hogy vagy elfogadják a piacgazdálkodásra lassabb ütemben áttérő és a folyamatba különböző korlátokat beiktató Abalkin-tevvet, vagy leköszön kabinetjével. Gorbacsov, aki korábban a radikálisabb Satalin-terv elfogadásában egyezett meg Jelcinnel, az Orosz Föderáció elnökével, a legfelsőbb tanács ülésein, ahol a reformtervek vitája zajlott, minden politikusi ügyességét latba vetette, hogy középutas vonalát fenntartsa, s olyan szavazási eredményt érjen el, amely megakadályozza a kormányválságot. Fáradságos munkával végül is elérte, hogy mind a radikálisok, mind a konzervatívok megszavazzák azt, hogy bizottságot hozzanak létre a két tervezet ötvözetére. A testületnek október 15-re kell a legfelsőbb tanács elé terjesztenie az Abalkin—Satalin tervezet összeházasított változatát. Az történt volna, mint any- nyiszor, hogy amikor elkerülhetetlennek látszik a kenyértörés, és a válság kirobbanása fenyeget, Moszkvában időt nyerni igyekeznek az égető probléma megoldása helyett, s egy bizottságot küldenek ki? Gorbacsov valóban időt nyert, s Rizskovnak nem kellett lemondania. Sikerült a politikai döntéshozó testületet megtartani a középúton a kompromisszummal, és e körül egységet is lehetett teremteni. De ennél lényegesen több is történt. Azzal ugyanis, hogy a legfelsőbb tanács megszavazta a két program összedolgozását, tulajdonképpen elvileg lemm Jég y z e t ELNAPOLT KENYERTQRES? számolt a tervgazdaságos modellel, hiszen mind Abalkin, mind Satalin a piacgazdálkodásra és a magántulajdon visszaállítására épülő rendszert kíván bevezetni a Szovjetunióban, csak éppen az egyik számos fék beépítésével, óvatoskodó, lassított ütemben, a másik ötszáz nap alatti, az előzőhöz képest szinte gyors- vonati sebességgel. Az Amerika Hangja rádióban a legfelsőbb tanács kompromisszumos szavazása után megszólaltatott vezető amerikai közgazdász szakértő nem véletlenül nevezte tehát történelmi, sőt forradalmi áttörésnek a moszkvai döntést. Nem az a fontos pillanatnyilag, hogy ötszáz vagy ötezer nap alatt valósítják meg a piacgazdaságra való áttérést, hanem azt kell tekintetbe venni, hogy a vezető szovjet testület a magántulajdon intézményesítésére hozott törvényt, és hátat fordított a csődöt mondott központi tervgazdálkodásnak — hangzott a washingtoni vélemény. Persze — mint erre Gorbacsov is a vitában rámutatott — az időtényező nem lehet közömbös, hiszen a szovjet gazdasági rendszer gyökeres és gyors megváltoztatása nélkül elkerülhetetlen a katasztrófa. Az elnök ezért rokonszenvezett korábban azzal a Satalin akadémikus és 13 közgazdász és a tagköztársaságok képviselői által kidolgozott reformtervvel, amely 500 nap alatt irányozza elő a döntő változtatások végrehajtását. E program szerint mind Moszkvában, mind a köztársaságokban megalakulnak az állami vagyonügynökségek, majd megkezdődik a privatizálás és a vállalatoknak csak szűk köre marad állami kézben. Ha október 1-jei hatállyal érvénybe léphetett volna, a terv szerint az év végéig már 50-60 nagyvállalatnak részvénytársasággá kellett volna átalakulnia. Satalin programja 150 nap alatt irányozza elő, hogy az alapvető fogyasztási cikkek kivételével minden termék árát felszabadítsák. A 250-től 400 nap;g terjedő időszakban az ipar 40 százaléka már a magánszektorban lenne. Az utolsó 100 napban az ötszázból az iparban 70, a kereskedelemben és a szolgáltatásban 80-90 százalékos lenne a privatizáció. A bizottság fe’adata lesz, hogy ezt a tervet összeelegyítse a lassúbb és körülményesebb Abalkin-programmal. Mindenesetre Gorbacsov ugyanezen az ülésen megkapta azt a felhatalmazást, amellyel a törvényhozás megkerülésével csupán elnöki rendeletekkel mozdíthatja elő a reformok megvalósítását, miután a legfelsőbb tanács majd törvénybe iktatja a piacgazdálkodásra való áttérés mikéntjét. Az elnök megnövelt jogköre a gazdaságra, a tulajdonviszonyokra, a költségvetésre, a pénzügyre és a közrend megtartására terjed ki. Amerika Hangja moszkvai tudósítója szerint Szta'i i óta egyetlen szovjet vezetőnek sem volt kezében ilyen nagy hatalom. Az újságíró azonban megjegyzi, hogy a legfelsőbb tanács bármikor megvonhatja Gorbacsovtól e megnövelt jogkör bármely részét, felülbírálhatja rendeletéit. A HELYZET ISMERŐI közül sokan vélekednek úgy, hogy Gorbacsov ügyes taktikázóképességével kivívta, hogy erősebb pozícióban kerülhessen sor a későbbi kenyértörésekre azokkal, akik vagy radikálisabb, vagy konzervatívabb oldalról kihívást intéznek középutas politikája ellen. Az első ilyen konfrontáció október 1-jén várható, amikor az Orosz Föderáció hozzálát az eredeti Satal intervezet 500 napjának gyakorlati megvalósításához, úgy, ahogy a legnagyobb szovjet köztársaság parlamentje ezt már korábban eldöntötte. Vajon mit tesz akkor majd Gorbacsov? Élni fog mostOnegnö- velt elnöki hatalmával? S ha igen, milyen eszközt alkalmaz? Mindmegannyi kérdőjel. Minthogy kérdőjel az is, hogy mennyire sikerül enyhíteni a jelenlegi feszültséget, amely államcsíny-híresztelések nyomán támadt Moszkvában. Ezeket hivatalosan légből kapottaknak nyilvánították. De az elégedetlenség és türelmetlenség széles körben rendkívüli, s így Gorbacsov és a reformok hívei ugyancsak nehéz napok elé nézhetnek. Árkus István Választás vagy kiválasztás... Kiből lesz kórházigazgató? Tegnap a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórházban ült össze az orvoskamara 13 Pest megyei tagjából álló1 testület (a kamara helyi elnökeiről van szó), amely elbírálta a kórházak orvosigazgatói állásaira beadott pályázatokat. Mint ismeretes, az 1/1990-es népjóléti miniszteri és belügyminiszteri együttes rendelet írja elő: újra kell választani a fekvőbeteg-intézmények vezetőit. A mostani álláspont persze nem végleges, a kamarai véleménvt elfogadhatja, vagy elutasíthatja majd a következő két hét során a kórházak szakorvosi testületé. Kísérleteztünk vele, hogy szóra bírjuk a kórházak jelenlegi vezetőit: pályáznak-e? S akár igen, akár nem — miért? Miként látják jövőjüket? Szerényen elzárkóztak az interjú elől, mondván : megpróbálom én is, s míg nincs eredmény, hadd ne népszerűsítsem önmagamat. így a beérkezett pályázatokról dr. Felmérai István megyei főorvost kérdeztük: O Hat kórház van Pest megyében. Hányán pályáztak a hat orvosigazgatói állásra? — Kilencen. Ám a statisztika felettébb megtévesztő. Ugyanis a Tárogató úti kórház vezetésére, ahol most dr. Zá- dor András az igazgató főorvos, öten is jelentkeztek, közöttük ő is. À többi kórházban viszont nincs semmiféle versengés, mindenütt kizárólag a korábbi igazgatók nyújtottak be pályázatot. S van egy kórház. a ceglédi, ahol a rendelet szerint nem is kell pályázatot hirdetni, mert újonnan, idén választott igazgató áll a gyógyintézet élén. Az üggyel kapcsolatos érdekesség: Vácott, ahol tavaly talán' áz országban elsőként volt demokratikus igazgatóválasztás, ismét vállalnia kell a megmérettetést dr. Szőnyi Mihálynak. O Mi lehet az oka annak, hogy ilyen népszerű a Tárogató úti kórház vezetői posztja? — Kis kórház ez, ráadásul Budapesten a II. kerülelben van. s vonzó a profilja: belgyógyászat, munkaegészségügy, tüdőgyógyászat, ultrahang-diagnosztika. Itt ritkán kell a szike. Tudnivaló, hogy most elegendő a pályázáshoz a 10 éves szakorvosi múlt, s nincs egyéb kizáró ok, mint ennek hiánya. így az igazgatón kívül három belgyógyász is jelentkezett, mindhárman a kórház dolgozói, s egy külső pályázó is akadt, a megvei onkológus szakfelügyelő-főorvos, a Rókusból. O S vajon miért csak egy- egy ember pályázott a többi kórház vezetésére? — Őszintén szólva fogalmam sincs róla, csak találgathatok. Mindenesetre úgy tűnik, mégsem vonzó annyira az igazgató főorvosi állás, mint ameny- nyire a kívülállók gondolják. Meg azután gondoljunk csak bele: ha egy beosztott orvos nyeri el mondjuk egy ezerágyas kórház nem függetlenített igazgatói állását, akkor munkaügyi problémák elé kell néznie, ugyanis az osztályvezető főorvos az ő,szakmai felettese marad, ö meg igazgatóként az osztályvezető főnöke lenne. Ha pedig osztályvezető főorvos pályázik, akkor pedig nagy valószínűséggel veszélyezteti a szakmai karrierjét, a tudományos munkáját, mert egy kórház igényes igazgatása egész embert kíván. Azt hiszem, ezért van, hogy a hosszú évek óta gyakorló kórházvezetők pályázták most meg a saját állásukat. O Hogyan tovább? Mi lesz a többi kórházi vezetővel, a helyettesekkel? — Először is tisztázzuk: választás helyett szerencsésebb lenne igazgatókiválasztást emlegetni. Ugyanis a kamarai és a szakorvosi testületi vélemény után kerül majd sor a kinevezésre, amit a megyei ön- kormányzatot képviselő szak- igazgatási szerv vezetője kell, hogy megadjon, ez esetben magam mint megyei főorvos. Tehát nem valamiféle össz- kórházi szavazással dől el, ki lesz az orvosigazgató a következő időszakban. .Egyébként az időszak hosszáról nem szól a rendelet, így a kinevezés meghatározatlan ideig lesz érvényes. Ami a többi posztot illeti: az eddigi gazdasági igazgatóhelyettes, s az intézet- vezető főnővér a rendelkezés értelmében az orvosi gazgató kinevezése után, s vele egy szinten mint gazdasági igazgató és ápolási igazgató tevékenykedik majd. Triumvirátusok állnak tehát riiájd a kórházak élén. örvöM kérdésekben perV/.e à döntő tltot áz örvosigazgató mondja ki ezután is. Arról pedig, hogy a jelenlegi igazgatóhelyettesek közül ki lesz az. aki megőrzi e feladatát, a kórházak belső ügye lesz dönteni. V. G. P. Magyar-román határ Embercsempészek Kedden reggel a magyar— román határszakaszon a határőrök elfogtak 87 török és 4 iráni állampolgárt, akik a zöld határon át kívántak magyar területre jutni — Zubek Jánosnak. a BM Határőrség szóvivőjének tájékoztatása szerint. Elmondta, hogy elfogtak a Gold-tourist utazási iroda két buszsofőrét, akik a cég autóbuszával a magyar oldalon várták a határsértőket. Rajtuk kívül egy taxigépkocsi-ve- zetőt is bekísértek a határőrök a csengeri őrsre.
