Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-25 / 225. szám

4 1990. SZEPTEMBER 25., KEDD Budapesti Művészeti Hetek Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg az idén a Buda­pesti Művészeti Heteket. A rangos kulturális eseményso­rozat — a hagyományoknak megfelelően — Bartók Béla halálának évfordulójához kap­csolódva, szeptember 25-én, a Magyar Állami Hangverseny- zenekar ünnepi nyitó hang­versenyével veszi kezdetét, s november 4-ig tart. Könyv a tisztességről Főnök, én magába rúgok! Különleges olvasmányél­mény Árpási Zoltán Főnök, én magába rúgok! című könyve. A szerző — jó néhány évvel ezelőtt Pest megyei KISZ-ve­Privalizációtörvény után Éteri szolgáltatások A Magyar Műsorszóró Vál­lalat — amelynek tevékenysé­gi körébe tartozik többek kö­zött a rádió, televízió, és adat­átviteli szolgáltatás — napi­renden tartja privatizálásá­nak kérdéseit. Ez fokozatosan, több lépcsőben valósítható meg: elsőként a vállalat át­alakulna egyszemélyes rész­vénytársasággá, majd ezt kö­vethetné az alaptőke emelése — az állami tulajdon többségi arányának megtartásával. A privatizáció azonban a frek­vencia- és tájékoztatási tör­vény megalkotását követően valósítható meg. Nem véletlenül van napi­renden e téma: a vállalat szol­gáltatásaink szinten tartása és színvonalemelése fontos ál­lami és lakossági érdek, de eh­hez pénzre is szükség lenne. Ugyanakkor a vállalat üzlet- politikai céljainak lényeges eleme a meglevő eszközök másodlagos kihasználása. Ku­tatásfejlesztési tevékenysé­gük is eredményes. Ilyen új szolgáltatás — ame­lyet már bevezettek — a bu­dapesti központi műsorvevő és -szétosztó (AM-mikro) rend­szer, a személyhívó szolgálta­tás és a rádiós távkapcsolás, illetve az adat- és szoftversu­gárzás. Az AM-mikro rend­szer előnyeit Pest megye lakói tavaly november óta élvezik, a személyhívó szolgáltatás pe­dig másfél éve létezik. A vál­lalathoz érkező információk szerint azonban van igény a megyében, nemcsak a régebbi, hanem az újabb szolgáltatá­sokra is. — vé — A báboniban ne keress logikát II Félelem diktálta csönd tak kimenni munkára, jkZujSkal ásatták a sitt. Fölrakták a holtakat két­kerekű kordéra, és belegu- Bították a gödörbe, ásóval megpattyingolták őket, aztán kész... Az otthonról elhozott dunnákat elvet­ték. Száraz levelekből töm- ködtünk szalmazsákot. Amikor végre lefeküdtünk volna: sorakozó! A 30 fo­kos hidegben, létszámellen­őrzés ... A poloskák, pat­kányok rettenetesen tud­tak dolgozni villanyfénynél is. A legborzalmasabb éj­szaka az volt, amikor hó­förgetegben egész éjjel pu­colni kellett a csillepályát, mert azt ott a földre épí­tették. Akkor tudtam meg, milyen iszonyatos a far­kasüvöltés. B Hogyan emlékszik az oroszokra? — Nem haragszom rá­juk. Egymás mellé voltunk beosztva, ők sem voltak sokkal jobb helyzetben, mint mi. Sokszor megosz­tották velünk kenyér-, savanyú uborka ebédjü­ket ... Idegileg tönkrement az ember ott. Feledésbe merült volna ez, most fel- tépődött a sok seb. Az emlékműre én is adtam. Talán, ha áll majd, akkor megnyugszom... B Miért hallgattak? — Öt évig voltam kint. Az utolsó szerelvénnyel jöttem haza. Debrecenben aláírattak velünk egy pa­pírt, hogy nem beszé­lünk... Csak néha, titok­ban, egymás közt, ha össze­jöttünk a fogolytársakkal. És Istennel, amikor imád­koztunk azokért, akik kint vesztek. Az unokabátyám, a nagynéném ... Nem jó er­ről beszélni negyvenöt év után. Megszoktuk. Min­denkitől, mindentől fél­tünk... A legjámborabb ember három évig volt Recsken egy elejtett szó­ért... Ne írja ki a neve­met. B Ma is fél? Ke..lényen préseli a sza­vakat: — Nem! Én már semmi­től se félek. De az én sor­som sem volt különb a többiekénél. Ezért. Vennes Aranka (Folytatjuk.) Fekete ruhás, egyenes testtartási! ősz asszqpYJil le közénk beszélgetni. A legfiatalabbak között volt — akkor. A kérdés meg­rázza szinte egész valóját. Egy pillanat alatt megtö­rik tartásának keménysége. — Tizenhat és fél éves voltam — kezdi, aztán el­hallgat. — Negyvenöt ja­nuár 1-jén volt az az ir­tózatos újév... A nővé­rem, a sógorom és én is rajta voltunk a listán .., Egy hónapig vittek marha­vagonokban. Férfiakat, nő­ket. Az egyik sarokban volt kivágva egy lyuk a padlón, az volt a vécé. Novidombásznak mondtál azt a helyet, ahová vit­tek. Addig még csak meg­voltunk, amíg a falubelie­ket egvütt hagyták. B Mivel tartották ű lelket az idősebbek a fiatalabbakban? — Fordítva volt! Én sze­rencsés alkat vagyok, sose voltam kétségbeesve. Csak néha, amikor rám jött a honvágy. Talán félig-med- dig gyerek ésszel — szin­te az voltam —, fel se tud­tam fogni igazán, mi tör­ténik. Reggel induló hang­jaira mentünk munkába, mintha isten tudja milyen jóllakottak lettünk volna pedig enni alig kaptunk Bottal ébresztettek bennün­ket. Ügy is hívtuk azt az embert: Léces Tóni. Vé­gighúzott a priccseken al­vókon. Nekünk, berceliek- nek, sokat segített a nép­viselet, a sokszoknya, na­gyon tisztelem ma is. Volt mit elcserélni élelemre, így valahogy tartottuk ma­gunkat. Jobbadán a nők. A férfiak hullottak. Össze­roppantak. Senki nem tu­dott semmit: mi lesz ve-- lünk. Itthon csak annyit mondtak, mert német ne­vünk van. Nálunk csak anyámnak volt az. B Hogyan bírta? — Nem tudom. Csak azt, hogy egy taksonyi kispap tartotta bennünk a lelket, az Isten segített haza ... Aki nem volt ott... leír­ni nem lehet. Temetés?! Volt egy kamra, ahová be­dobálták ruhátlanul a te­temeket. Akiknek jártányi erejük sem volt, nem tud­zető, utóbb a Békés Megyei Népújság főszerkesztője volt, aki a Szocialista Párt színeiben indult a márciusi parlamenti választáson. A könyv kudar­cainak története, de valójá­ban sokkal több annál. Árpási Zoltán tulajdonképpen három hónapjának részletes történe­tét írja le a jelöléstől a válasz­tási kudarcon át, a főszerkesz­tői posztról való lemondásig. Hogy miért több ez a könyv, mint kudarcok története? Mert nemcsak Árpási Zoltán írhatta volna meg. Nagyon sok, a politika, a közélet terü­letén dolgozó, különféle ren­dű-rangú, főnök és beosztott ragadhatott volna tollat, s vet­hetett volna papírra hasonló témájú művet. A könyv fő­hőse az ellenzéki pártok által támadott szerző, a melléksze­replők pedig a Népújság munkatársai és városi vezetők, nemrég még barátai. S ezek­nek az epizodistáknak a szere­pe izgalmas igazán. Az, aho­gyan igyekeznek színt váltani, szélkakas módjára az uralko­dó fuvallat irányába fordulni, pozíciójuk vagy állásuk meg­tartása érdekében idejekorán jó pontokat szerezni. A Főnök, én magába rúgok! igaz történet az emberi tisz­tességről és annak piaci árá­ról. Ez a könyv most, az ön- kormányzati választásokhoz közeledve, talán időszerűbb, mint a parlamenti választá­sok idején lett volna. Hiszen míg akkor csak több száz, most több tízezer ember ké­szül megméretésre az ország­ban. Vajon valamennyien bu­kott emberek lesznek, akik alulmaradnak? Vajon, hányuk ellen indul majd elkötelezett­ségük miatt politikai hajtó­vadászat? Hányán lesznek kö­zöttük, akiknek környezetében akadnak, akik beváltják a könyv címében olvasható fe­nyegetést? M. K. Jogi tanácsok • S. I. szigethalmi géplaka- tos gyermektartásdijat fizet. Az 1933. évi adóelszámoláskor tudta meg, hogy munkahelyén több adóelőleget vontak le, mint járt volna. Hogyan befo­lyásolja ez a tartásdíj mérté­két? — kérdezi. Ha a dolgozótól év közben több adóelőleget vontak le, mint szükséges, akkor a visz- szatérített adókülönbözetből a munkáltatónak tartásdíjat kell fizetnie (olyan arányban, ahogy azt a bíróság megállapí­totta), hiszen a tartásdíj jogo­sultja kevesebb pénzhez ju­tott. mint amit számára meg­ítéltek. Ezt az elvet azonban a gyakorlatban csak akkor le­het alkalmazni, ha a tartásdíj­ra kötelezettnek egyetlen for­rásból származik a jövedelme, illetve valamennyi adóköteles jövedelmét terheli adófizetési kötelezettség. Természetesen ennek az el­lenkezője is előfordulhat, ami­kor a dolgozótól év közben ke­vesebb adóelőleget vontak le és emiatt adóhátránya keletkezik. Ilyenkor a tartásdíj jogosultja több pénzhez jut, mint ameny- nyi egyébként megilleti. Éz esetben a tartásdíjat fizető sze­mély kérheti, hogy a túlfizetett összeget a későbbiekben be­számítsák. • H. S. budapesti leltárellen­6r a főváros egész területén végzi munkáját, s ezért jelen­tős költségtérítést kap. Azt kí­vánja megtudni, hogy ilyen esetben az említett összeg után kell-e személyi jövedelemadót fizetnie. A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvény sze­rint a közlekedési költségek megtérítése adómentes. A jog­szabály alapján csak a mun­kavégzés érdekében felmerülő helyi közlekedési költségek megtérítéséről lehet szó. Egy pénzügyminiszteri • rendelet" egyértelműen meghatározza atokat a munkába járással kapcsolatos költségeket, ame­lyeket a munkáltatónak meg kell térítenie, így azok szemé­ZiláBt családi háttérből startolnak Együtt ülhetnének a vádlottak padján Aggasztó jelenség tapasztal­ható a rendőrség által nyil­vánosságra hozott bűnügyi kommünikékben : a bűnese­tek. elkövetőinek neve mellett mind gyakoribb az fk. megje­lölés, ami tudvalevőleg azt je­lenti, hogy az illető még nem töltötte be a tizennyolc évet A társadalmi jelenségek nem maguktól vannak, valami jön, történik, amitől az egyensúly felbillen. Napjainkban sokat beszélünk a megromlott élet- színvonalról, a mélyponton vegetáló népgazdaságról, amiért is sokan azt állítják, ezzel függ össze a bűnözési statisztika grafikongörbéjé­nek vészes emelkedése. Betörő az unokám Ez nem vitás, a megélhe­tési gond inspirálja a bűnö­zést. Ám miért szükségszerű, hogy a fiatalkorúak is kive­gyék részüket a törvénysér­tésből? Az ide vonatkozó ko­rabeli statisztikákból tudom, a húszas-harmincas évek gazda­sági helyzete a mainál jőraj­ta rosszabb volt, ennek elle­nére kiskorúak által elköve­tett bűncselekményekről rit­kán esett szó. Hogy miért? Talán mindenekelőtt azért, mert ötven-hatvan évvel ez­előtt másmilyen volt a csa­ládi háttér, s még az oly­annyira lenézett angyalföldi prolik is jobban elszámoltat­ták este a gyereket, mint tesszük azt manapság. Zimacsek János Pesten la­kik, de Gyálon is van egy kis tanyája, tavasztól őszig ide jár ki naponta az öreg nyugdíjas, zöldséget termel, Jenő (mindkettő 18 éves) vagy Sz. János gyáli lakosok, ez utóbbit nemrég engedték út­jára a tiszadobi nevelőinté­zetből (alighanem túl ha­mar ...), s csupán ez évben öt bűncselekmény részese. A négy fiú és Lamas végül is a búvárszivattyún buktak le. A nyomozást végző rend­őrnek ugyanis feltűnt, hogy egy korábbi „látogatása” so­rán Lamas még vederrel húzta a vizet a kútból, most viszont szivattyú hozta fel­színre az értékes nedűt. A „honnan szerezte?” kérdésre Lamas nem tudott hitelt ér­demlő választ adni, Zima­csek János viszont ráismert az „elbitangolt jószágra”. La­mas jobb híján beismerte az orgazdaságot, kiadta a palac­kot is és kiadott a fiúkon. Ez viszont keveset javít a hely­zetén, az orgazdaság majd ugyanolyan súlyos bűncselek­mény, mint a betörés. Melles­leg az is kiderült, nemcsak a Zimacsek palackját vette meg, a házkutatás során előkerült egy másik palack is, amit vi­szont a Domonkos-portáról dűtött meg a Fekete-banda, ugyancsak az Egresi utcában. — Van, aki bélyeget gyűjt, Lamas úr pb-palackokat — fejezi be a történetet nem kis malíciával Fülöp Sándor r. törzszászlós, a gyáli őrs parancsnoka. — Talán még annyit, konklúzióként: vala­mennyi elkövetőnél rendezet­len, hátrányos családi helyze­tet tapasztaltunk. Igazság sze­rint nemcsak a négy srácnak, de a szülőknek is ott kellene lenniük a számonkérésen. A másik, szintén gyáli ügy virágot nevel, s örül a néhány tő szőlőnek. Azon a szép, nyári vasárnap is ezt tette, amikor unokája kiruccant hozzá. B. Lászlót persze nem a kapa utáni vágy hozta ki Gyálra, s nem is a nagypapa iránti szeretet. Az öregúr megvendégelte unokáját, majd ittak egy-két pohár bort. És mert ő is volt fiatal, búcsúzáskor át­adott száz forintot Lászlónak, mondván: tedd csak el, jó lesz este a diszkóban. Ügy látszik. B. Lászlónak nagyon megtetszett a tanya — vagy amit kifigyelt délelőtt —, mert éjjel visszalátogatott, de már nem egyedül. Mint az a nyomozás során kiderült, esze ágában sem volt hazautazni Pestre, ehelyett összecsődí- tette a gyáli cimborákat, el­itták a száz forintot, s köz­ben kifundálták a balhét. A kis tanyára nem volt ne­héz betörni, a négy nagyre­ményű ifjonc kivárta, amíg a nagypapa elment, aztán szé­pen összepakoltak. Ruhát, szőnyeget, gázpalackot és egv új búvárszivattyút, ami még fel sem volt szerelve. Pb-palackgyííjtő Nem vitás, a gyáli rend­őröknek a szerencse is segí­tett. Az Egresi utca egyik házából épp akkor távozott egy kései vendég, amikor B. László besurrant a gázpa­lackkal Lamas János kapu­ján. E férfiú nem kevésbé „is­merőse” a rendőrségnek, mint Fekete Tibor, Virovetcz érdekessége, hogy a betörés­nél használt eszköz és az el­lopott tárgy mindmáig nem került elő, tehát hiányzik o közvetlen tárgyi bizonyíték. Mindazonáltal a tettes zá­tonyra futott, tárgyalására a napokban kerül sor. B. János gyáli lakos a köz­ség vasboltját „szúrta” ki, ,.megrendelésre” lopott el egy 32 ezer forintos Bosch típusú gyorsvágót. A betörést éjszaka követte el, de előzetesen kifigyelte a terepet, s az éjszaka közleke­dő tehervonatok menetrend­jét. Levágta a védőrács la­katját, majd a vonatdübör­gést kihasználva beütötte a portálüveget. Zsákmányával hamar lelécelt. ám pechjére túl hamar jött egy rendőrségi járőrkocsi, s észrevette a be­törést. Azonosították B. János sem először vétett a tízparancsolat ellen, így az­tán a buszsofőrtől és a gyér számú járókelőktől kapott személyleírás alapján hamar beazonosították a nyomozók. Rövid idő alatt elcsípték, ám addig túladott a corpus de- lictin, terhelőt nem leltek nála. Szerencsére az egyik rend­őrnek eszébe jutott az üveg­betörés. ennek kapcsán lefog­lalta B. János ruháját. A ruha a BM központi laboratóriu­mába vándorolt, ahol a vegyi szakértők nemcsak az üveg­port mutatták ki a szövet­ben. hanem azt is, hogy a por összetétele megegyezik a vas- bolt portálüvegével. Ez viszont már olyan terhelő bizonyíték, melyet az ügyész is elfogad. B. János bűnvádi irataiban az is benne van : igen rossz családi háttér, a szülők leépü­lését az alkohol okozta. A szülők viszont ez esetben sem lesznek a vádlottak pad­ján. noha ők is megérdemel­nék. Matula Gy. Oszkár Gyermektartás és aáöhátraSék • Költség­térítés és iövedelemadó t Várt örökség megosztása lyi jövedelemadóban történő kezelése nem okoz problémát. A helyi közlekedési eszközök munkavégzési célú igénybevé­telekor a menetjegyek eseten­kénti megtérítése értelemsze­rűen mentes az adó alól. Az adminisztráció csökken­tése érdekében azonban a munkahelyek az esetenkénti menetjegy-megtérítése he­lyett bérietet vagy a bérlethez meghatározott mértékű térítést biztosítanak. Ezt a gyakorlatot nem lehet kifogásolni. Tekintettel arra, hogy adó­mentes költségtérítést csak olyan esetben lehet nyújtani, amikor annak tényleges jöve­delemtartalma nincs a kollek­tív szerződésben vagy mun­kaügyi szabályzatban, rögzí­teni kell azokat a munkakörö­ket, amelyek ellátásánál helyi közlekedési költség merül fel, s egyben rögzíteni kell a térí­tés mértékét is. A térítést igénybe vevőkről név szerinti nyilvántartást kell vezetni. Az ily módon bizonylatolt helyi közlekedési költség megtéríté­se mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól. • Egy nagykőrösi fiatalasz- szony szülei meg akarják vá­sárolni tanácsi bérlakásukat. A szülőknek az a kívánsága, hogy a lakás a kisebbik gyermek tulajdonába kerüljön, és ennek fejében olvasónk nagyobb ösz- szegü készpénzt kap tőlük. Megállapodhatok-e ebben? — érdeklődik. örökségről és öröklésről csak akkor lehet szó. ha a tulajdo­nos halála bekövetkezik. Ép­pen ezért a remélt vagyonról érvényesen rendelkezni nem lehet. Ha tehát valaki ilyen szerződést köt. az érvénytelen lesz. A törvény azonban kivé­telt is ismer. Az örökhagyó lé- szárnya,zpi..ugyanis. egymás kö­zött szerződést köthetnek várt örökségük tárgyában. Ilyet ter­mészetesen nemcsak a szülő életében, hanem halálát köve­tően is rögzíthetnek. Ezt álta­lában a hagyatéki tárgyaláson teszik meg. Az örökhagyó éle­tében kizárólag csak a leszár- mazók jogosultak a várható örökség tárgyában írásban egyezkedni. A szerződést csak írásban lehet megkötni, tartal­mát a felek szabadon állapít­hatják meg'. így például rendelkezhetnek arról, hogy a várt örökséget egymás közt természetben fel­osztják, akár eszmei hánya­doknak megfelelően, akár at­tól eltérő arányban. Megál­lapodhatnak, hogy egyes va­gyontárgyakat egymás között elosztanak egyenlő vagy elté­rő értékben. Kiköthetik, hogy az egyik leszármazó a neki ju­tó részt egészben vagy részben átengedi a másiknak stb. A várt örökség tárgyában Icötött szerződés azonban tel­jességében vagy részben meg­hiúsulhat. Előfordulhat ugyan­is. hogy az örökléskor már nincs meg az a vagyontárgy, amiről a szerződésben rendel­keztek, vagy azokat az örök­hagyó végrendeletében másra hagyta, vagy a leszármazókat köteles részre szorította, vagy érvényesen kitagadta. Más a helyzet, ha a leszár- mazók az örökhagyó halála után kötnek egyezséget. Ez az úgynevezett osztályos egyez­ség, azaz az örököstársaknak a hagyatéki tárgyaláson létrejött megállapodása. amelyben a törvény vagy végrendelet ren­delkezései alapján rájuk szállt hagyaték megosztása tárgyá­ban — oly módon, ahogy a megállapodásban rögzítettek eltérnek a törvény vagy a vég­rendelet rendelkezéseitől. Az osztályos egyezség anv- nyiban különbözik a várt örök­ség megosztásától, hogy itt nemcsak kizárólag a leszárma- zók. hanem az öröklési kap­csolatban álló más személyek is megköthetik, s nem a vár­ható, hanem a már rájuk szállt örökrészről rendelkeznek. Dr. Sinka Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom