Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-25 / 225. szám

2 1990. SZEPTEMBER ÍH., KEBlî Antall József Párizsban A NATO léte nem kérdőjelezkető meg Gorbacsov hatalma Személyes döntés Mihail Gorbacsov . hatalma 1992. március 31-ig több olyan joggal növekedett, amelynek révén az elnök — szándékai szerint — gyorsíthatja a piac- gazdálkodásra való áttérés menetét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, átmenetileg lemond­va több alkotmányos jogárál, hétfőn megszavazta azt az in­dítványt, amely az elnök szá­mára lehetővé teszi, hogy a törvényhozás megkerülésével, személyesen hozzon döntést vagyonjogi, a gazdaság műkö­désével, a költségvetéssel, a pénzügyekkel, az árakkal és a közrenddel összefüggő kérdé­sekben. Az indítványt 305 kép­viselő támogattá, 36 ellenezte, 41 képviselő pedig tartózko- _dott a szavazástól. A vég kezdeteként is felfog­ható aláírási ceremónia zajlott le hétfőn Berlinben, amely­nek következtében szegényebb lett egy hadsereggel a Varsói Szerződés szervezete. A keletnémet nemzeti nép­hadsereg VSZ-ből való kiválá­sát megpecsételő, hat cikkely­ből álló jegyzőkönyvet Rainer Eppelmann leszerelési és vé­delmi miniszter és Pjotr La­sen hadseregtábornok, a Var­sói Szerződés egyesített fegy­veres erőinek főparancsnoka írta alá. Az okmány értelmében a keletnémet hadsereg a német egyesülés folyamán — mente­sül a katonai tömbbel kötött megállapodások és a vállalt kötelezettségek alól. A kelet­német hadsereg nem küld tör­zseket, csapatokat és flotta­egységeket a VSZ egyesített Hétfőn délután nem hivata­los látogatásra Párizsba érke­zett Antall József miniszterel­nök. A kormányfő a magyar de­mokratikus jogok védelmére alakított bizottság meghívásá­ra hétfőn este több száz vezető francia üzletember és a poli­tikai körök számos képviselő­je előtt mondott beszédet, amelyben főként Magyaror­szág gazdasági kérdéseivel, a gazdasági kapcsolatok lehető­ségeivel foglalkozott. A magyar kormányfő ked­den délelőtt megbeszélést folytat Michel Rocard íran­fegyveres erőibe, képviselői befejezik tevékenységüket a VSZ fegyveres erőinek vezető szerveiben és létesítményei­ben. Egyúttal véget ér az egyesí­tett fegyveres erők főparancs­noksága képviseletének az NDK-hadseregen belül kifej­tett tevékenysége. Az NDK hadseregének birtokában levő, a VSZ vezető szerveitől kapott összes dokumentumot a kelet­német fél visszaszolgáltatja a megfelelő szerveknek, illetve saját hatáskörében megsemmi­síti. Az érintett iratok tartal­mát nem teszi hozzáférhetővé harmadik országok számára. Az NDK-nak az NSZK-hoz való csatlakozásával egyidejű­leg a keletnémet fél beszünteti az egyesített főparancsnok­ságnak szóló fizetéseket, uta­lásokat. cia miniszterelnökkel. Az MDF elnökének minőségében párizsi látogatása során talál­kozik Jacques Chirackal, az RPR és Velery Giscard d'Es- taigne-nyel, az Unió a Francia Demokráciáért pártszövetség (UDF) elnökével. Magyarország tagságáról a Varsói Szerződésben, a ma­gyar—szovjet viszonyról, a külpolitikai tervekről, a ma­gyar—francia kapcsolatokról és saját politikai elképzelései­ről adott nyilatkozatot Antall József miniszterelnök a tekin­télyes francia lapnak, a Le Figarónak. Antall József az interjúban egyebek között megerősítette: Magyarország kivonja hadse­regét a Varsói Szerződés Szer­vezetéből, s ha a VSZ nem szűnik meg, legkésőbb 1991 végéig kilép a katonai szer­vezetből. Magyarország részt kíván venni a jövendő euró­pai biztonsági rendszerben, s elképzelhetőnek tart egy olyan szervezetet is Európa középső övezetében, amely a Nyugat- Európai Unióhoz hasonló len­ne, azzal párhuzamosan állna fenn. A kormányfő ugyanak­kor aláhúzta: az európai gon­dolkodással párhuzamosan ki kell szélesíteni az atlanti gon­dolkodást is, a NATO létét nem lehet megkérdőjelezni —, jelenleg azonban nincs napi­renden az, hogy Magyarország csatlakozzék a NATO-hoz. Csutkáról Izraelben Antiszemita kicsengésű A magyar miniszterelnök esedékes látogatása hosszabb ideje foglalkoztatja Izrael köz­véleményét, elsősorban a ma­gyarországi származásúakat, akik az eseményben a két or­szág közötti kapcsolatok újabb erősítésének reményét látják. Ám a közelmúltban híre járta Izraelben, hogy a dr. Antall József vezette küldöttség tagja lesz Csurka István író is. Bár nemrégiben Csurka cáfolta, hogy az Izraelben oly nagy rokonszenvnek örvendő Antall Józseffel utaznék és izraeli lá­togatását későbbi időpontra helyezte kilátásba. A Jediót Ahronot, a legna­gyobb izraeli héber lap há- romhasábos cikke szerint az izraeli magyar zsidó szerveze­tek tiltakoztak e vélt látogatás ellen. Elsősorban a Hitahdut Olé Hungáriának, az Izraelben élő magyar zsidók szervezeté­nek központi tanácsa és ezen belül annak jeruzsálemi cso­portja emelte fel szavát a leg­hevesebben. Tiltakozott a Húg Joté Hungária, a Magyar- országról bevándoroltak szer­vezete is. A jeruzsálemi héber egyetem két magyar zsidó származású professzora: Jung- resz Edvin és Éli Tál a közel­múltban Budapesten járt és tájékozódott Csurka egyes ki­jelentéseiről, így például a Magyar Rádió . Vasárnapi új­ság című műsorában tett meg­jegyzéseiről. A professzorok állítása szerint e kitételeknek antiszemita kicsengésük volt. A két egyetemi tanár és az ál­taluk befolyásolt izraeli ma­gyar bevándorlók nem adtak hitelt az író cáfolatának. Magyarországról szöktek Törökök az erdőben Hétfő reggel egy csehszlo­vák határőrjárőr mintegy száz török állampolgárt fülelt le a magyar határ közelében, Nagykürtös mellett. A cso­port, amely illegálisan jutott át csehszlovák területre Ma­gyarországról, egy erdőben próbálta volna kivárni az éj­szakát, hogy aztán Nyugat fe­lé indulhasson. A csehszlovák hatóságok a határsértőket visszairányították Magyaror­szágra. Külföldi események ~ egy ittendurtban A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szepara­tista szervezet azzal vádolta a Srí Lanka-i kormányt, hogy az irányításuk alatt álló fegyveresek 72 tamil polgári személyt gyilkoltak meg. á Helmut Kohl kancellár elégedetten vette tudomásul, hogy a szovjet parlament hétfőn nagy többséggel a piacgazdaságra való gyors áttérés mellett foglalt állást. A Kiutasítják a megszállt területekről azokat, akikről úgy ta­lálják, közük volt egy izraeli katona halálához, s lerombolják az összes házat a helyszín környékén — így döntött Mose Arensz izraeli védelmi miniszter. A Fidel Castro kubai veze­tő 1962-ben, a karibi válság idején azt javasolta Hruscsov- nak, a SZU akkori első emberének, Moszkva a Kubába tele­pített nukleáris rakétákkal támadja az USA-t — olvasható Hruscsov most nyilvánosságra hozott újabb visszaemlékezé­seiben. A A második világháború óta első ízben hétfőn nem jelent meg a Borba, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének egykori szócsöve — a nyomda kifizetetlen számlákra hivat­kozva nem nyomta ki. A A Szovjetunió számít arra, hogy nemzetközi együttműködés, ENSZ-tagállamok segítsége hoz­zájárul a csernobili atomerőműben történt katasztrófa kö­vetkezményeinek felszámolásához. KERESZTÉN! g o J ÍÉPl Up PART. NE Xi ír wJTUJJTi 'WZ/M* Hiteles Ei A Heim M P ÉBEREKKEL «MÁGIÁÉRT M Kilépés a VSI katonai szervezetéből1 Egy hadsereggel szegényebb Az önkormányzót! választások előtt Mit ígérnek most a pártok Vasárnap: önkormányzati választás. A parlamenti pártok országszerte ismert illusztris személyiségei egymás után jönnek el Pest' megyébe, hogy pártjuk programja, a színeikben induló önkormányzati képviselők, polgármesterjelöltek mellett agi­táljanak. Tegnap Horn Gyula, a Szocialista Párt elnöke Szent­endrén, Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének ország- gyűlési képviselője, ügyvivő Gyomron, Tárgyán József, a Füg­getlen Kisgazdapárt főügyésze, parlamenti frakcióvezető Százhalombattán tartott kortesgyűlést, s válaszolt a Pest Me­gyei Hírlap kérdéseire is. NORM GYULA: Az MSZP kezd magához térni, s határozottan állást foglal Szeptember 10-én kezdődtek,, s tegnap zárultak a szentend­rei városházi pártnapok. Az SZDSZ, az MSZMP, a Fidesz, és a FKgP Után a Szocialista Párt mutatta be jelöltjeit. Zsú­folásig telt a 160 személyes ta­nácsterem, még a karzaton is szorongtak, a terem végén le­vő asztalokon is ültek párthí­vek és érdeklődő szentend­reiek. A beszélgetés Horn Gyulá­nak, az MSZP elnökének, az PS TŐ IVÁN: Ki SZDSZ mindenkit szavazásra szólít Országgyűlés külügyi bizott­sága vezetőjének rövid tájé­koztatójával kezdődött, mely­ben értékelte az ország hely­zetét, szólt a parlamenti mun­káról, s számos, sokakat érin­tő és érdeklő témáról, s ren­geteg hozzá intézett kérdésre adott válaszaiban is. Mi is ilyenekről kérdeztük Horn Gyulát: — önkormányzati választá­sokra készül az ország. Ho­gyan látja, elégséges-e az ön­kormányzati törvény és a vá­lasztás althoz, hogy megvalósul­jon a többség érdekének kép­viselete? — Megszületett a törvény, s ebben az ellenzéki. pártoknak nagy volt a szerepük. Ez első­sorban abban nyilvánul meg, hogy elutasítottak minden olyan javaslatot, amely a he­lyi önkormányzatokat a kor­mányzat egyfajta meghosszab­bításává silányította volna. A cél az, hogy az önkormányzat valóban kifejezze a helyi ér­dekeket. Ebből a szempontból a törvény maga megfelelő, de önmagában kevés. A parla­menti szavazógépezet ugyanis működik, s meglehetősen egy­oldalúan. Ezt kell kiegyensú­lyozni az önkormányzati erő­viszonyokkal. — Mintha ehhez képest szür­keség jellemezné az MSZP- frakció parlamenti szereplé­sét. Mi az oka? — A szocialista frakció hely­zete rendkívül nehéz, mind az öt párt igyekezett elhatáro- rolódni tőle. Az utóbbi hetek­ben kezd magához térni, sok kérdésben jóval határozottab­ban foglal állást, s már ta­pasztalható: megvan az objek­tív alapja, hogy az SZDSZ- szel és a Fidesz-szel együtt tudjon működni. A parlamen­ten kívüli pártokkal egyelőre nem találtunk ilyen közös pon­tokat. — \ párt az MSZMP egyik utóda, nevében szocialista. És tartalmában? — A májusi kongresszuson sokat tettünk azért, hogy. egy­értelműen, kétséget kizáróan kifejezzük a párt szociálde­mokrata elkötelezettségét. A mai körülmények • között -a gyakorlatban ezt még, nehéz bizonyítani. A párt sok gond­dal küszködik, s akár a többi párt, elsősorban értelmiségi (jellegű. Pedig a valódi.háttere nem lehet más, mint a bérből és fizetésből élpk tömege. Vi­tán felüt áll: további megúju­lásra van szüksége, árrá', hogy érdemben foglalkozhassunk az embereket izgató, nekik fon­tos ügyekkel. Egyébként ha­sonlóan érdemi'munkára len­ne szükség a ma még maga­mutogató megnyilvánulások­tól, látványos vitáktól han­gos Parlamentnek húsbavágó kérdésekkel kellene foglalkoz­ni... V. G. P. kultúráltam, amely yissza- .menőleg .megváltoztatná a tör­vényeket, A kormánynak számos lehetősége akad az igazságtalanságok legalább részleges kompenzálására — a kiemelt nyugdíjak felülvizsgá­latától a tanácsi lakások bér­lőinek felülvizsgálatáig —, ám ezt nem teszi meg. Az SZDSZ- nek a volt besúgók nevének nyilvánosságra hozataláról szóló javaslatát sem fogadták el, márpedig olyan emberek ne döntsenek másokról, akik maguk spiclik voltak. K. Á. TORCYÁN JÓZSEF: A parasztság megunja a huzavonát Szinte tapintható volt a szervezők megkönnyebbülése, amikor' negyvenperces késés­sel ugyan, de megérkezett gyomról szervezetének néhány tagja Budapestről. A főváros­ban járt küldöttség ugyanis neves, vendéget hozott magá­val : Pető Ivánt, az SZDSZ ügyvivőjét. A szabaddemokraták gyöm- rői szervezete azért hívta ösz- sze a tegnap esti lakossági fó­rumot, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a párt helyi jelöltjeivel. Pető Iván rövid beszédében legelőször is arra biztatta a gyűlés résztvevőit, hogy min­denki menjen el szavazni, s beszéljék rá erre ismerősei­ket, barátaikat, munkatársai­kat vagy éppen szomszédai­kat is. Csak annak lesz joga az elkövetkezőkben szidni vagy dicsérni az önkormány­zatokat, aki részt vett azok­nak kialakításában. Ha nem is az SZDSZ-re szavaznak, de mindenképpen nyilvánítsanak véleményt, hiszen a helyi kép­viselő-testületeknek nem párt- politikai alapon kell működni, hanem a település összes ál­lampolgárának érdekét kell figyelembe venni. Természetesen a szónok azért érkezett, hogy az SZDSZ felé fordítsa a választók fi­gyelmét. Beszélt arról a par­lamenti demokráciákban gya­kori jelenségről, hogy a sza­vazópolgárok, ha nem elége­dettek a kormányra jutott pártok tevékenységével, a helyhatósági választásokon az ellenzéki pártokra voksolnak. Van egy másik, ésszerű ma­gyarázata is annak, miért ér­demes az ellenzéket bejuttatni a helyi önkormányzati testü­letekbe. A települések érdekei sokszor ütköznek a központi érdekekkel, s egy kormány- párti képviselő nehezebben tud szembefordulni a saját pártjának akaratával, mint egy ellenzéki. A jelen levő érdeklődők el­ső kérdése a Justitia-csomag- térvre vonatkozott. — Miért nem kívánja az SZDSZ az elszámoltatást, mi­kor ezt a parlamenti válasz­tások előtt megígérte? — kér­dezte egy helybéli. Pető Iván kifejtette, hogy a terv alkalmatlan a felelősség­re vonásra, csupán olcsó, ócs­ka, felelőtlen propaganda a választások előtt. Nincs olyan Jöttek, láttak, de hogy győz­tek volna, azt még nem lehet állítani. Az viszont tény, hogy Százhalombattán telt ház fo­gadta hétfőn este a Független Kisgazda- és Polgári Párt par­lamenti frakcióvezetőjét. Tor- gyán József közel 300 érdeklő­dő előtt beszélt programjáról, majd válaszolt a feltett kérdé­sekre. — Mennyire népszerű országo­san az FKgP, ezen belül meny­nyire népszerű ön? — kérdezte lapunk munkatársa. — A hét végi országjárásom folyamán mindenütt hatalmas tömeg fogadott. Orosházán olyan tumultus volt, hogy még a feleségem se tudott bejutni a terembe. Csongrádon a sza­badban kellett megtartani a nagygyűlést, mert nem volt olyan nagy befogadóképességű szabad terem, ahová a tömeg beférjen. Gondolom, ezek az emberek elsősorban nem reám voltak kíváncsiak, hanem ar­ra, amit a pártom nevében tolmácsoltam a számukra. — A Kisgazdapárt stratégiá­jának lényege a földtörvény. Mit ígér a párt azoknak, akik nem érdekeltek a földtulaj­donban, nincs szándékukban kisiparosként, kereskedőként vagy más vállalkozói formá­ban tevékenykedni? — Nekünk nem stratégiánk a földtörvény, hanem progra­munk első számú célkitűzése, ígéret, amit a választáson tet­tünk a lakosságnak. A kérdés második részére válaszolva: pártunk gazdasági szakértői már dolgoznak egy intenzív gazdasági program összeállításán, ennek a lénye­ge: nem a nép terheinek nö­velésével, hanem azok csök­kentésével kell előrelépni. Csökkenteni az adókat, a já­rulékos költségeket, a vámo­kat. Vám- és adómentes ipari övezeteket létrehozni. — Minapi parlamenti felszó­lalásában azt mondta, ha nem fogadják el a földtörvényt, fél­millió parasztot visz a Parla­ment elé. Kinek szánta ezt az üzenetet: a koalíciós avagy az ellenzéki pártoknak? — Felszólalásomat tévesen értelmezték. Nem azt mondot­tam, hogy én viszem ezeket az embereket a Parlament elé, hanem, hogy nem lehet majd visszatartani a vidéki lakossá­got attól, hogy feljöjjenek és tüntessenek a legfontosabb célkitűzéseik érdekében. A parasztság egy adott ponton Torgyán József nélkül is meg fogja unni a huzavonát, és fellép a saját érdekében. — Utolsónak hagytunk egy Százhalombattát érintő kér­dést. Ez a város tudvalevőleg „szocialista város”, jobbára ipari centrum, ezért kevesen vallják magukat kisgazdapár­tinak. ön ennek ellenére eljött ide. Mit remél ettől a gyűlés­től? — Nem feltétlen akarunk mindenkit a saját zászlónk alá felsorakoztatni. Attól még le­het valaki tisztességes magyar ember, jó állampolgára ennek az országnak, mert nem kis­M. Gy. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom