Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-03 / 206. szám

1990. SZEPTEMBER 3., HÉTFŐ /V SZAJTATVA Koszt, kvártély Szálloda van a volt mun­kásszállóban, a tágas ebéd­lőben pedig — mivel az ét­keztetést megszüntették — egy kft. rendezkedett be. A város legnagyobb ipari vál­lalata, ami a szociális ellá­tást illeti, gyakorlatilag fel­számolta a két legfontosabb pillért. A korábbi kivéte­lekből most már szabály lesz: általános jellemző. Szájtáíva hallom, látom, mi­ként válik első lépéssé a tagadhatatlan nehézségek­kel küzdő, átalakuló cégek­nél a szociális ellátás meg­kurtítása, A szálláslehető­ségek felszámolása, a ked­vezményes étkeztetés meg­szüntetése áll a lista élén: itt lehet a legtöbbet megta­karítani. Akad indok, ideo­lógia is: a munkahelyek­nek ebben a helyzetben!?) van fontosabb dolguk is, mint a munkavállalók pá- tyolgatása. Tartok tőle: ismét egy té­ves út, ismét egy hamis okoskodás. Az ún. vadkapi­talizmus szépítés nélküli — és a fejlett ipari országok­ban réges-régen elhagyott, mert célszerűtlennek bizo­nyult — módszerei, eszkö­zei bukkannak fel nap­jaink gyakorlatában. Vala­ha az ihasgyereket koszt és kvártély, azaz étkezés és szállás fejében vette fel a mesterek legtöbbje. Most viszont a mai „mesterek” fizetést kívánnak adni, s úgy gondolják, bármi más­ról nem az ő dolguk gon­doskodni. Mert „a munka­hely nem szanatórium”. S persze, korántsem csak az inasokról van szó, hanem valamennyi munkavállaló­ról. Tapasztalataim szerint a megyében a gazdálkodók­nak több mint a felénél el­adott üdülök, bezárt ebéd­lők, megszüntetett munkás- szállások, meredeken csök­kentett lakásépítési támo­gatások formájában köszönt be a változások első csapa­ta. Aligha indokolatlan te­hát az egyre nagyobb kör­ben hallható félelem: a szakszervezeti, munkástaná­csi stb. viták közepette véd­telenül maradtak fizetik meg — és immár hányad­szor fizetik meg! — a vál­tozások árát. S kérdés, va­lóban a változások árát fi­zetik-e, avagy pusztán a változások látszata vonja meg tőlük a kosztot is, a kvártélyt is... ?! MOTTÓ Összefügg-e a tumor és Csernobil ? Főid, víz, levegő, eleség A medicina tudományának immár hagyományos seregszem­léje a Pest megyei orvosak, gyógyszerészek és egészségügyi dolgozók napja. Mint arról lapunkban hírt adtunk, a hét végén tizenkettedszer került sor erre a — most kétnapos — rendez­vényre. Rangját mi sem jellemzi jobban, mint az a me-llékjelen- ség, hogy a pénteki megnyitón a Kerepestarcsai Egészségvédő Klub és a Pest Megyei Gyógyszertári Központ termékbemutató, kóstoló és tájékoztató anyagokat kínáló standjai mellett ott voltak az országos cégekéi is: például az Omkoré, az Egal Vegyipari Közös Vállalaté, a Gyógyászati Segédeszközök Gyá­ráé. A négyszáz részvevőt vonzó tudományos eszmecsere — az ünnepélyes megnyitó s a tu­dományos díjak, pályázati ju­talmak átadása után — ugyan­csak országos intézetek szak­embereinek előadásaival kez­dődött. ELHÁRÍTANI ? MEGELŐZNI! Az ENSZ egészségügyi szer­vezete, a WHO statisztikai adatai szerint hazánk a meg­betegedési és halálozási listák végén kullog. Erről beszélt dr. Börzsönyi Mátyás professzor (Országos Munkaegészségügyi Intézet), részletesen is elemez­ve az okokat, amelyek miatt a Japánban várható 79 éves élet­tartammal szemben hazánk­ban csupán 70 évnél kevesebb jósolható átlagosan. Szólt a szív- és érrendszeri, a daga­natos, valamint a májzsugoro- dásos kórok környezeti kivál­tó tényezőiről, például a víz klórozásának, a dohányzás­nak, a táplálkozásnak az ártal­mairól. Dr. Levendel László profesz- szor (Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézet) az egészségügyben zajló, s elma­radhatatlan szemléletválto­zásról beszélt. Mint mondotta, a defenzív (bajelhárító) stra­tégiától, amely elsősorban a már kialakult betegség alapos1 és szakavatott kúrálását tekin­ti elsőrendűnek, mind többen jutnak el a testi mellett a lel­ki s a társadalmi tényezők fi­gyelembevételéhez, azaz a szo­ciális orvoslás szemléletéhez. Ennek része a civilizációs ár­talmak vizsgálatának kiterje­dése. A Pest megyei előadások so­rát — 123-nak rövid tartalmát ismerteti a tanácskozás össze­foglalója — Gyimóthyné Adára Eva, a Pest Megyei Gyógy­szertári Központ szakfelügye­lője nyitotta, igazán izgalmas a címe: Az ember, a föld ví­rusa. S hogy mi rejlik e mögött? Érdemes néhány részletet idéz­ni: „A szkeptikus megfogal­mazás sajnos mély valóságtar­talmú ... A vírus csak élő sejt­ben képes szaporodni, csak a másik élő kárára. A létért, a jobb létért való küzdelemben az émber hasonlóképp tesz...” „Öntörvényű, átgondolatlan lépései helyrehozhatatlan ká­rokat, egész biokultúrák pusz­tulását okozzák. Ám az élővi­lág mindig közösséget alkot, nem bírja a magányosságot, így van ez a törzsfejlődés min­den fokán.” „Az egyén csele­kedetei ne irányulhassanak a közjó ellen. Bármilyen nehéz, az emberi közösségben az ér­dekek egyeztetése, ez az egyet­len lehetőség a számunkra... Nem szükségszerű világunk és benne az ember pusztulása ... a rossz gyakorlat megváltoz­tatható.” VÁROSLAKÓK VESZÉLYBEN Megkérdeztük az előadót; konkrétan hogyan képzeli? A válasza: — Globális szemlélet alapján, lokális, azaz helyi cse­lekvéssel. Az okos öngyógyítás érték. A túlzásba vitt gyógy- szerezés helyett például a nép- gyógyászat és a természetgyó­gyászat térhódítását szorgal­mazom. Korunkban mindin­kább gyakorlattá válik a gyó­gyítást kiegészítő megelőzés, az óvó rendszabályok és védel­mi berendezések, rendszerek kidolgozása, hogy kevesebb le­gyen á civilizációs ártalom. Ezen ártalmak egyike a ra­dioaktív sugárzás. Talán ezért is várták a részvevők nagy ér­deklődéssel dr. Osztrovszky Il­dikónak (Pest Megyei Tanács Semmelweis Kórháza, radioló giai osztály) Colontumoros esetek alakulása kórházunk anyagában Csernobil után cí­mű előadását. A szaknyelvi cím a vastag­bélrákos megbetegedéseket ta­karja. S mint elhangzott, ezek­ből 1984 májusától ’85 máju­sáig a kórházban 32, egy év­vél később 42 fordult elő, két esztendeje 48, legutóbb pedig 55. A növekedés kimutatható, ám az előadó szerint nem ír­ható egyértelműen a csernobi­li katasztrófa során kiszaba­dult sugárzó anyagok rovásá­ra, mivel e daganatféleség önmagukat, s nem is ok nél­kül. Kiskocsmák és vendég­lők, kiskertek kertjeiből fel­vásárolt gyümölcs és zöldség, ezek értékesítése. Ha lehet, minél kevesebb szállítási költ­séggel, minél közelebb a fel­vásárlóhelyhez. Sertés, ba­romfi. s a ma még tenyész­tésre érdemes nyúl, a nagy szakértelmet igénylő, de jöve­delmező méhészet támogatá­sa. Közvetítő szerep betöltése termelő, fogyasztó és exportőr között. Az utóbbi években mindig kritikus és sok hábo­rúságot okozó, kiszámíthatat­lan málna a Duna vonalán, a Cserhát domboldalain, uborka a Galga mentén. Ezzel foglal­kozik a tízezer főnyi szövet­kezeti tagság, amely Váctól délre és északra, a gödöllői vonzáskörzet határáig terjed, eddig jár a mozgó ABC, ha valahol beteg a boltos, ha ta­taroznak, más okból bezár­nak. Csak a nyugati működési határ esik közel a központhoz, mert ott az erős partner, a Szobi ÁFÉSZ uralja a terepet. Lényegében Vác és Dunakeszi vonzáskörzetében könyvelik el az évi másfél millió forin­tos forgalmat. A szövetkezet gazdasági alapját a forgalmon kívül az ismert célrészjegyek jelentik, melyek után évi osztalék jár. Ezenkívül a hitelek, szerény tanácsi támogatások jelentet­ték a fejlesztési forrásokat, persze, a nyereségen kívül. Ezek mindegyike gyengül, mert a hitel drága, az önkor­mányzatokról meg még nem tudni, milyenek lesznek az anyagi kondícióik. Az elnök optimista — Ha a boltban kétszáz- negyven forint egy kiló disz­nóhús, én miért csak hetven forinttal részesedem belőle? Ezt kérdezi a tenyésztő, aki nem akar többé moslékot ke­verni, aklot takarítani ennyi pénzért. Málnatermelők va­gyunk, de a környékbeli bol­tokból mégis hiányzik a nép­szerű, de annál kényesebb, munkaigényesen termelhető gyümölcs. Elnöklésem hosszú ideje óta senki sem tudja megmondani, mennyi kell a hazai és a külföldi piacra eb­ből, uborkából, paradicsom­ból, akár más gyümölcsből. A kiskerttulajdonosok tájékoz­tatása halaszthatatlan — so­rolja az elnök, aki a gazdasá­gi szerkezet mellé kereskedel­mi társulást ír a képzeletbeli leltárba. Hozzáteszi, hogy a helyi nyomda nyereségéből veszteséges vállalkozások, el­sősorban a kis kültelki boltok hiányzó bevételeit egészítik ki. A vagonszámra átvett és különböző tájakra szállított málnáért, melyet negyven fo­rintért vásárolnak fel, negy­venháromnál nem adnak töb­bet a feldolgozók. Ezek miatt kell az új helyzetben, új mó­don alkalmazkodni, megoldá­sokat keresni, hogy talpon tudjanak maradni. A laikus nem nagyon érti azt a központi rendelkezést, mely miatt az elnök szerint egyenest az Alkotmánybíró­sághoz fordult a mozgalom országos vezetősége. Tisztessé­get feltételeznek ugyan min­den kollégáról, de a leltári felelősséget, mely újabban csak akkor áll fenn, ha valaki egyszemélyes boltban dolgo­zik, nem kellett volna meg­szüntetni. Hogy védhetik meg így a közös vagyont? Ezen is morfondíroznak, miközben felkészülve a nehezebb évek­re, mind a központi, mind a bolti apparátust csökkentik. Az igazgatóságon máris lé­nyegesen kevesebben dolgoz­nak. Az egy eladóra jutó for­galom idén százezer forint­tal nőtt. Augusztus elsejétől megemelték a főleg pályakez­dőkre jellemző 4 ezer 800 fo­rint alsó bérhatárt, ami így most 5 ezer egyszáz forint lett. Van, aki a központból a pult­hoz kerül, megbecsült, jó szakemberként. Utcára senkit sem kell kitennünk — hang­súlyozza az elnök, akinek op­timizmusát tisztelem. Érti, hogy mint mindenütt, náluk is kényszerít erre az ésszerű­ség, de azért aggódik minden család kenyeréért. Kovács T. István aránya az utóbbi évtizedek­ben nemzetközi méretekben is növekszik, kifejezetten a civi­lizált országokat, s ezen belül is a városi lakosságot érinti. Viszont az bizonyos, hogy a szűrővizsgálatokkal, a korai stádiumban történő beavatko­zással sok ilyen beteg meg­menthető lenne! MEGYÉNK ERŐFESZÍTÉSEI Engedtessék meg e helyütt nem ismertetni valamennyi előadást. Csupán annyit még ezek helyett a környezeti ár­talmakról, amennyit dr. Fel- mérai István megyei főorvos fűzött kommentárul a témá­hoz: — Pest megye évtizedeken át hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy a gyógyítás tárgyi feltételeit az országos átlag színvonalára fejlessze. Az egy­millió lakosra eleinte alig ju­tott kórház, szakorvosi rende­lő. Ám ahogyan az egészség- ügyi infrastruktúra kialakult és gyarapodott, úgy derült ki a világon, az országban s a megyében is: az emberek egészségi állapotát csak mint­egy 30 százalékban határozzák meg a gyógyászat dologi és személyi feltételei, s 70 száza­léknyi az életmód és életvitel, a környezet, az egészségmeg­óvás súlya. Ennek tudományos megközelítése viszonylag új keletű, ezért szentelték a ren­dezők most figyelmüket e ke­véssé feltárt és ismert, szem­léletet formáló témakörnek. V. G. P. Telefonáljunk rádión Nincs vonal! Az áldatlan hazai telefon­helyzet ma már akadályozza a gazdaság normális működését, a falusi térségek pedig e te­kintetben mélyen a siralmas országos átlag alatt vannak. Falun, ahol a lakosság 41 szá­zaléka él. ezer lakosra csupán 37 telefonállomás jut, és ebből csak 9 a lakástelefon. A te­lefonra várakozói, száma ezer lakosra 15, ez igencsak kevés, és azt mutatja, hogy még az igény sem jelenik meg. Az em­bereknek nincs is kit felhív­niuk. az alacsony színvonalú szolgáltatás mellett még nem érzik e kommunikációs forma jelentőségét. Jelenleg falvaink több mint C0 százalékában kis kapacitá­sú, kézi kapcsolású központ működik, amely csak napköz­ben. a postahivatalok nyitva­tartási ideje alatt ad lehetősé­get a telefonálásra. A bekap­csolt főállomásoknak csak 36 százaiéig vesz részt a távhí­vásban. öt megye 15 települé­sén 1988 végén még segélyké­rő telefonállomás sem műkö­dött! A jelenlegi finanszírozási gyakorlat tarthatatlan, mert nem teremt esélyegyenlőséget az egyes előfizetői csoportok között. A közületeket előnyben, részesíti a telefonigények ki­elégítésénél a lakossággal szemben. Ugyanakkor az is igaz, hogy csak a közületi igénylők képesek az automati­zált állomás többletköltségei­nek megfizetésére. A nemzetközi gyakorlat a vidéki hálózatok finanszíro­zására három módszert ajánl. Az egyik a keresztfinanszíro­zás, amelynél a hálózat más helyein képződött bevételekből oldják meg a falvak távköz­lésének fejlesztését. A másik, amelynél elkülönített alapokat használnak fel. Lényégében R szennyezést csökkenteni keli Kevesebb ólommal A Környezetvédelmi Minisz­térium hétvégi egyeztető tár­gyalásának az volt a célja, hogy meghatározzák azokat a teendőket, amelyek a gépjár­mű-katalizátorok használati feltételeinek megteremtéséhez szükségesek, és erről a vállal­kozók közvetlenül is értesülje­nek. A tárgyalás során tisztázó­dott, hogy a katalizátorok használata esetén szükséges ólommentes benzinből 1992. január 1-jétől körülbelül 250 ezer gépjármű ellátásához ele­gendő mennyiség áll majd rendelkezésre. Emellett a töb­bi l „nzinfajta ólomtartalmát is kevesebb mint a felére csök­kentik. A katalizátorprogram további folytatásához viszont 1993-tól növelni kell az ólom­mentes benzin mennyiségét. A PM képviselői is egyetértettek azzal, hogy a légszennyezés csökkentése érdekében a költ­ségvetésen kívül pénzügyi alapot szükséges létrehozni, amelynek felhasználását a Parlament ellenőrzi. A KÖM képviselői kijelentették, hogy a gépjárművek okozta lég- szennyezés csökkentése nem tűr halasztást, ezért a jelen lé­vő ágazatoknak mindent el kell követniük, hogy az erre irányuló program azonnal megkezdődhessen. A KÖM kezdeményezésére a jelenlévők megállapodtak abban, hogy ágazatközi szakértői bizottsá­got hoznak létre, és az akció- program részleteinek egyezte­tése céljából szeptember 21-én ismét találkoznak. egy-egy térség komplex gaz­dasági fejlesztés-! keretében juttatnak pénzt a telefonfej­lesztésre. Végül a harmadik: az előfizetők tőkéjét vonják be (például kötelező kötvény- vásárlás). A hazai távközlés fejleszté­séhez. a hagyományos források kiegészítésére a Magyar Posta telefonkötvény-akciókat és -társulásokat szervezett. A te­lefonkötvény azonban elsősor­ban a városokban hozott ered­ményt, a vidéki kötvénykibo­csátásoknál a falvak részará­nya igen alacsony volt. A jelenlegi forgalom mellett, műszaki szempontból, a ma használatos úgynevezett ana­lóg központok nagy része túl­terhelt. Ezért a vidéki telefon- hálózat fejlesztésének alapvétő műszaki feltétele az új digitá­lis rendszerű központok és a gerinchálózat kiépítése. A fej­lesztési elképzelések szerint hazánk telefonellátottsága az ezredfordulóra elérheti a je­lenlegi európai középmezőny szintjét. Az új fejlesztési koncepció­ban az ország góckörzeteit (je­lenleg 94 darab van belőle) egy-egy fejlesztési egységnek tekintik. A stratégiák között csupán az elérés módjában van különbség Az, egyik válto­zat a góckörzetek fejlesztését egymás után. gazdasági és mű­szaki szempontok alapján rangsorolva valósítaná meg, míg a másák elképzelés szerint először a nagy kapacitású ge­rinchálózatot kell kiépíteni, s ezzel párhuzamosan, de las­sabb ütemben fejleszteni a góckörzeteket. Fontos szem­pont, hogy az állam az egyes területek között meglévő gaz­dasági különbségeket csök­kentse. a kistelepülések táv­közlés-fejlesztését kiemelten kezelje. A falusi térségek távközlési helyzetén javíthat a nyilvános rádiótelefon-rendszer országos kiépítése. A rádiótelefon elsőd­leges célja az, hogy mozgó objektumokból (például szer­vizkocsikból) lehetővé tegyék a távközlést, ám épp. ezért ez csak ideiglenes megoldásnak tekinthető. Az előfizetői mikrohullámú rádiótelefon-rendszer a kis- és szórványtelepülések, a ta­nyavilág ellátásra alkalmas. A rádiótelefon-rendszerek kiépí­tésére alakuló rádiótelefon- építő társaságok olyan falusi körzetekbe is eljuthatnak, ahová a Magyar Távközlési Vállalat csak sok év múlva tud hálózatot kiépíteni. A távközlésben az új Parla­ment és a kormány intézkedé­sei — például a postatörvény átdolgozása — hosszú távra meghatározzák e tevékenység fejlesztésének kereteit, felté­teleit. Ha a falvak, a vidék ér­dekeire most sem lesznek te­kintettel, akkor súlyos helyze­tük újra, hosszú időre konzer­válódik. N. K. Nyúzzák a rendőrök A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti balesethelyszínelő alosztályánál egy amerikai gyártmányú Chrysler Voyager tipusú, helyszínelési célokra alkalmas autót tesztelnek. A 180 km órás sebességre képes, kényelmes, korszerű hírközlési eszközökkel felszerelt jármű kulturált körülményeket biztosít a munkához. Felvételünkön a Chrysler Voyager nyúzópróbán a helyszínelőknél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom