Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-22 / 223. szám
4 WMírlan 1990. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT Táncbázi pályázat — kitétellel Hagyományhű népzenészeknek $ Közösen hirdetett pályázatot az Országos Közművelö- § dcsi Központ és a Hungaroton. Mégpedig azért, hogy a S népzenei mozgalom legszínvonalasabb műsorai hangle- § mezen is kapjanak nyilvánosságot. A pályázók — hatá- ^ rainkon kívüliek is — október 15-ig küldhetnek be felvé- ^ teleket a Központi Módszertani Intézetbe ahhoz, hogy a ^ X. magyarországi táncháztalálkozóra megjelenhessen a lemez. A tizenöt-harminc perces pályázati anyagot termé- ÿ szetesen szakmai bizottság értékeli. A felhívásban azonban szerepel egy — első hallásra — furcsa kitétel: nem vehetnek részt benne pávakörök, népi együttesek, citerazenekari mozgalom együttesei, hagyományőrző előadók, hivatásos zeneszerzők, magyarnóta-szer- zők és -előadók. ■ Mi célt szolgál ez a megkötöttség? — kérdeztük Eredics Gábortól, az OKK Módszertani Intézete tánc- és zenei osztályának munkatársától, aki a szentendrei Vujicsics-egyiittes vezetője is. — A pályázat a Táncház — népzene 1991 címet viseli. Ez már azt is magában foglalja, hogy hagyományhű népzenei anyaggal, illetve ebben a szellemben készített feldolgozásokkal lehet jelentkezni — magyarázta Eredics Gábor. — Tehát a pályázat mindazok számára fórum, akik a táncházmozgalomhoz kötődnek. Példaként említhetem a Muzsikás vagy a Téka együtteseket. Vagy — többek között — a Vízöntőt, akik ugyan nem táncházi muzsikát játszanak, de szorosan kapcsolódnak hozzá. ■ De hát citerával is lehet talpalávalót megszólaltatni? — Lehet, de nem mindegy, hogyan! Mi örülnénk a legjobban, ha léteznének olyanok, akik hiteles táncházi népi zenét tudnak előadni, amely a magyar falusi hagyományokhoz hű. Nem kis feladatot jelent az, hogy valaki eddig eljusson. Először is föl kell deríteni e muzsika törvényszerűségeit, megismerni a minőségi mércéket, a zenei szerkezetet. Ez egy olyan folyamatnak a kezdete, amely például nálunk, a Vujicsics együttesnél már kialakult. A pályázati feltétel megfogalmazásában azonban nemcsak ez játszott szerepet. Igen nehéz lenne összeszerkeszteni a táncházival egy lemezre más muzsikákat. ■ Terveznek pályázatot más népi együtteseknek is? — Jó lenne, azonban nekünk erre nincs anyagi lehetőségünk, s egyébként is a KÖTA- köreihez tartoznak. Mi szívesen támogatnánk szakmailag egy ilyen kezdeményezést. V. A. Palóc pólyás Egerben, a Dobó téren a minorita rendhá* földszinti termeiből kialakított állandó kiállító- helyen megnyílt a Palóc Népművészeti és Információs Központ. A városba érkező turisták itt megtekinthetik a palóc népművészet legszebb darabjait, valamint kulturális és idegenforgalmi információkat is kaphatnak. A központ a Heves Megyei Tanács és az Országos Idegenforgalmi Hivatal anyagi támogatásával jött létre. Felvételünkön egy palóc pólyás Fizetésük: köszönöm A romániai forradalom óta mind többet hallani egy szervezetről, amely adományokat, segélyeket gyűjt és szállít a rászorulók részére. A Máltai Szeretetszolgálat 1036-ban jött létre. Ez az ősi katolikus lovagrend még a Jeruzsálembe tartó zarándoklókat védte, védelmezte. Harci rendből védő renddé szelídült, melynek tagjai egészségügyi állomásokon testi-lelki gyógyításban részesítették az utasokat. A lovagrend központja ma Rómában székel. Ötven ország a tagja, melybe hivatalosan Magyarország is beletartozik. Vácott működik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megyei központja. Vezetője, Szabó István társadalmi munkában dolgozik. Furcsa ember ő, az országban talán az egyetlen, akinek a városi tanácsházán működő irodája falán feszület lóg. Elmondta: jelenleg Gödön, Verőcén, Sződligeten és Vácott — ahol rendi apácák számára szociális otthon is Van — végzi gondozómunkáját a szeretetszolgálat, bár az egész Duna—Tisza közére kiterjesztik működésüket. A szervezetnek mintegy 50 váci segítőkész tagja van, akik mindannyian legalább középfokú egészség- ügyi képesítéssel rendelkeznek, és ami még közös bennük, hogy mindannyian katolikusok. Ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak, cserébe nem várnak fizetséget. Az életüket mégis gyakran megnehezítik a gán- csoskodók. A Máltai Szeretetszolgálat Nyugatról elsősorban az NSZK-ból kap támogatást. Dunakeszire labortechnikát szállítottak legutóbb, a váci kórháznak pedig mintegy 40 millió forint értékben adományoztak különféle kórházi mű- szereket, berendezéseket. Természetesen nemcsak külföldről, hanem itthonról is várják a segítséget, bár erről kevesen tudnak. Az OTP váci csekkszámlájára lehet feladni a befizetéseket, a 763 678 szam- ra. ** Szí NH ÁZI LEVÉL Kreátor és kreatúra Szabó István kiemelte, hogy ők.— bár katolikus .lovagrend tagjai — vallásra, feíekezetre való tekintet nélkül minden bajba jutottnak próbálnak segíteni. Céljuk, hogy a helyi Vöröskereszttel, a családsegítő központtal nem konkurálva, hanem együttműködve tevékenykedjenek. A Máltai Szeretetszolgálatban tevékenykedni komoly küldetés, amiben a nehézség ugyanúgy jelen van, mint a szépség. Az egykori lovagok magányos, romantikus szolgálata már a múlté, de a mozgatórugó, a cél ma is ugyanaz. Segítik, támogatják a rászorulókat, belső késztetésből, küldetéstudatból. Számukra a legszebb fizetség a köszönöm! (virág) Bálint András és Kerekes Éva a Pygmalion egyik jelenetében Az ismert görög monda szerint Pügmalión, Ciprus királya, aki mellesleg kiváló szobrász is volt, remekmívű szobrot alkotott, mely egy egy csodaszép nőt ábrázolt. Alkotó — kreátor — aztán egy szép napon beleszeretett a kreatúrába (az alkotásba). Olyannyira, hogy Aphroditéhez, a szerelem istennőjéhez könyörgött: változtatná élővé a szobrot. Az istennő ezt meg is tette, a szobrászkirály pedig feleségül vette a szoborszép (szép szobor) nőt. G. B. Shaw, a modern angolszász drámairodalom gunyo- ros kedvű, csípős stílusú, pol- gárpukkasztásra bármikor kész nagy alakja ezt a mondát fordította ki az 1912-ben írt (angolos helyesírással) Pygmalion című darabjában. Higgins tanár — az angol nyelvjárások mestere — véletlenül helejaijl^iÉBlftNWSilWSSIí AöV dialektusban líészeTo ^’vT-’ rágáruslánybgj . s merő szórakozásból, szakmai gőgből és egy fogadás megnyerésének érdekében pár hónap alatt szalonképes ifjú hölgyet farag a külvárosok virágából. Pügmalión megteremti a szobrot — de Shaw csavar egyet a dolgon: a szobor (Eliza) nem lesz engedelmes teremtmény, nem lesz a teremtő Higgins felesége, hanem önálló életet kezd, és hozzámegy egy üresfejű zsúrfiúhoz, kitől semmit nem vár, viszont majd ő fogja irányítani a jelentéktelen fiatalembert. A történet ismert, a darabot sokszor játszották nálunk is. Legendás előadása volt a régi Katona József Színházban, Gellért Endre rendezésében, Básti Lajossal, Mészáros Ágival, Balázs Samuval, Gobbi Hildával, Makláry Zoltánnal. A musical-változat, a My Fair Lady, talán még ismertebb. Most a Radnóti Színház újította fel, a kaposvári színi- direktor, Babarczy László vendégrendezésében, Higginsként Bálint Andrással, Elizaként Kerekes Évával, Doolittleként a szintén vendég Körmendi Jánossal. Nem igazán jó előadás. A nyilatkozatokban ismertetett rendezői célnak, hogy t. i. a darabból a társadalmi ellentéteket megmutató vonalakat emeljék ki, maga o darab áll ellent; Shaw nem volt osztályharcos,.csak nem szerette a brit polgárságot, és ezért megfricskázta. ezzel, i a szellemesen gúnyos történetM fé WM * az az izgalmas játék is, «mely a teremtő és a teremtmény emberi viszonylatait jellemzi. Nem kapjuk meg annafe bi- zsergetöen érdekes ábrázolását, hogyan töri át Eliza Higgins önző, morc agglegény- létének védőfalait, miközben mag is megkarcplódik. Ráadásul meglehetősen humor- talan előadás ez; Shaw sziporkázó szellemessége olykor még a hamu alatt sem parázslik. Ezen Bálint András nagy játékkedve sem tud sokat segíteni. Takács István SZOMBATI KB IMI A kora délutáni nap arannyal vonta be a Csendes-óceánt. Harold a hegyoldalban levő nyaralójából nézte a vizet. A kikötő olyan volt, mint egy képeslap. A különféle jachtok és vitorlások ringatóztak a köteleken. Még a faházat is látta, amely előtt az öreg Bannon rágta a bagót. Mit csináljon a hullával? Lassan hatalmába kerítette a pánik. Ivott a whiskyből és nyugalmat erőltetett magára. A • hulla még a fürdőszobában volt, ahová bevitte. A fejsebe alig vérzett. A mintegy háromkilós bronzoroszlánt már lemosta. Senki sem tudta, hogy Albert Rockwood itt volt. Azonban keresni nyilván itt fogják. Csengett a telefon. Harold megijedt. — Én vagyok, főnök — mondta Pearl, kettejük, Albert és Harold vállalatának titkárnője. — Nem találom mister Rockwoodot. Otthon sem jelentkezik, pedig azt mondta, hogy ma bejön. — Biztos elázott az este. Fontos ügyben keresi? — A Smith-szerződés miatt. — Az ráér, Pearl. Én is csak hétfőn megyek be. — Oké, főnök — mondta a lány, és 120 mérfölddel távolabb letette a kagylót. Harold még az előző éjjel megtette ezt az utat; Albert telefonált, hogy valami nincs rendben a vállalatnál. Éjfélig tárgyaltak, hogy mit kellene tenniük. Akkor Albert azt mondta, hogy a hét végén kimegy az óceánhoz. Semmi sem- utalt arra, hogy olyan nézeteltérés lenne közöttük, ami halálos végű is lehet. , Harold kiállt a teraszra, és a jachtkikötőt nézte. Hányszor eszébe jutott már, hogy meg kellene szabadulnia társától! Az üzlet jövedelmező volt, de ez nem volt elég kettőjüknek ilyen igények mellett. Mindketten nőtlenek voltak és hozzányúlhattak a vállalat folyószámlájához. A kikötőben az öreg Bannon feltápászkodott. Ebben a pillanatban Harold előtt felvillant, hogyan szabadulhatna meg halott társától. A viszonylag nagy, kabinos hajóra ráfért volna a festék, Robajt Loeiven: ÚT A MÉLYBE egyébként jó állapotban volt. Harold a hajóra alkudott és meglepődött. — Valami baj van, hogy ilyen olcsón megszabadulna tőle? — kérdezte. — Mond magának valamit Willi Flatley neve? — Nem állítanám. — Pedig minden újság írt róla. Gengszter volt. A bankokra utazott, míg fel nem ismerték. Állítólag Mexikóba szökött. — Az övé a hajó? — Nem, a felesége, Grace nevén van, aki rendes asz- szony. Nem tudta, miben utazik a férje. Amikor megtudta, elvált tőle. A gazember Flatley azonban minden pénzét elvitte. Ezért árulja a hajót. Sürgős és ezért olcsó is. — Megveszem — mondta Harold. Még aznap megállapodtak, mert Grace-nak csakugyan kellett a pénz. Harold éjfél után lekocsizott a kikötőbe, és egy súlyos csomagot cipelt a fedélzetre. Albert halottként is 90 kilót nyomott. Utána föltette a felfújható gumicsónakot, meg a mentőövet. Senki sem látta. Bezárta a lejáratot, és visszament a házhoz. A robbanóanyag beszerelése órákig is eltarthatott volna, ha nem szakember csinálja. — Köszönje az őrangyalának, hogy életben maradt — dörmögte Murphy felügyelő. — Flatley valószínű az asszonynak szánta a pokolgépet. Arra számított, hogy az asszony majd használni togja a hajót. Ördögi terv. Harold bólintott és újra elmondta, amit már a jegyzőkönyvbe vettek. — öt mérföldre voltam a parttól, gondolja el! Sehol egy lélek. És amikor a gumicsónak lecsúszott, leállítottam a motort. Lemásztam a létrán és mindössze néhány métert úsztam. Olyan volt, mint egy vulkánkitörés. Semmi sem maradt a hajóból. Én talán tíz méterre lehettem. És képzelje, nem volt biztosítva! — Ez a kisebb baj; Carson úr. Fő, hogy életben maradt, bár kissé összeverte magát. — Egy roncsdarab talált el — mondta Harold és Albert hullájára gondolt, melyet a hajómotorhoz láncolt, és most már valahol a mélységben lehet. Pearl pénteken reggel jelentette, hogy eltűnt a főnöke. Harold bement a városba és a rendőrökkel beszélt. Ezt követően visszament a villájába. Cigarettafüstöt érzett és látta, hogy egy férfi támaszkodik a kandallónak. Dühösen kérdezni akart valamit, de a szó a torkán akadt. A fickó hangtompitós pisztolyt szegezett rá. — A pénzért jöttem — mondta az idegen. — A 640 ezer dollárért. Hová tetted? — Miféle pénzről beszél? Maga összetéveszt engem valakivel. Én Harold Carson vagyok. — Tudom. Te vetted meg a hajót, majd felrobbantottad. Gondolod, hogy engem becsaphatsz? — Maga lenne Flatley? — Ki más lehetnék? Az én hajóm volt. Nem gondoltam, hogy az a liba azonnal eladja. Hogyan találtad meg a pénzt? Pedig jól elrejtettem a kabin burkolata alá. Na, ide vele! Harold elfojtotta a nevetést. Ezek a hülye zsaruk... Azt hiszik túljárnak az eszemen. Tehát már dolgozik a bűnügy is Albert eltűnése miatt. Nyilván rá gyanakszanak. És most blöffölnek. Nem, ez nem Flatley, hanem csak zsaru lehet, aki be akarja húzni. Azt hiszik, megijed, és félelmében beszélni kezd. Rosszul számítottatok, gondolta magabiztosan. Egyébként is a pisztoly nincs megtöltve, öregem. És most én jövök. Villámgyorsan nekiugrott az idegennek. A pisztoly azonban meg volt töltve, és Flatley meghúzta a ravaszt. Láng csapott ki a csőből, és a golyó halk szísszenéssel pontosan homlokon találta.
