Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-20 / 221. szám
kúrián 1990. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK SE ORVOS, SE VÍZ, SE VILLANY, SE BOLT Mi számít elmaradottnak? A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága már évekkel ezelőtt kérte a kormányt, hogy nyújtson segítséget a megye gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradott térségeinek fejlesztéséhez. A kormány ugyanis még 1986-ban hét különböző megye egyes térségeit ítélte elmaradottnak, ám Pest megye nem volt ezek között. Végül a Minisztertanács megbízásából az Országos Tervhivatal — az érdekelt minisztériumok és főhatóságok részvételével — munkacsoportot hozott létre, amely igazolta a megyei tanács által jelzett gondokat. így vált lehetővé, hogy 1989-ben Pest megye hátrányos helyzetű falvai is pályázhattak az Országos Területfejlesztési és Szervezési Alapból elnyerhető támogatásra. Az Ipoly mente térségébe tartozó helyi tanácsok kaptak is 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást a vízellátás fejlesztésére, valamint ütés hídépítésre. MINDEN KILENCEDIK A tényfeltáró munkacsoport vizsgálata szerint a megyében négy elmaradott térség található — az Ipoly mente (12 község), a Felső Galga-völgye (13 község), a Tápió mente (15 község), az alföldi tanyás térség (8 község). A gazdaságilag elmaradott és infrastrukturálisan hátrányos helyzetű területek legáltalánosabb jellemzője a népes- ség fogyása. A fiatalok elvándorlása miatt romlik a lakosság korösszetétele — csökken a 14 év alatti gyerekek száma, és nő az idős korúak aránya. A legrosszabb a helyzet az Ipoly mentén és az alföldi tanyás térségben. A népességmegtartás szempontjából döntő a foglalkoztatási lehetőség, illetve annak hiánya. A vizsgált 48 település közül 24-ben jelentéktelen az ipar és alacsony a bérszínvonal. A helyi munkaalkalmak hiányában magas az ingázók aránya. Sokan a környék központjaiba, vagy éppen Budapestre járnak dolgozni. Az elmúlt időszakokban a megyei tanács kiemelten kezelte a vízellátás fejlesztését. A legnagyobb probléma, hogy 18 településen egyáltalán nincs vezetékes ivóvíz, 6 helyen pedig gondok vannak a víz minőségével. A szennyvíztisztítás és a csatornázás kiépítettsége minimális, szinte teljesen hiányzik. Az áramszolgáltatás színvonala is változó ezeken a településeken. A legtöbb gond a tanyás térségekben van, ahol minden kilencedik lakás még ellátatlan! A négy elmaradott területen a közlekedés is igen rossz. Vasútállomása mindössze 12 településnek van a 48-ból, úgyhogy a tömegközlekedésben a Volán szerepe a meghatározó. A vállalat által nyújtott szolgáltatás színvonala azonban eltérő. A legutóbbi menetrendváltazáskor például számos járatpárt megszüntettek mind az Ipoly mentén, mind az alföldi térségben, de a Tápió mentén is. Ezeken az elmaradott területeken az országosnál kedvezőtlenebb a telefonhelyzet. A legjobb az Ipoly mentén — bár száz lakásra itt is csak három telefon jut —, a Tápió mentén azonban csak minden századik lakásban van telefon, és a terület nincs bekapcsolva a trossbar rendszerbe sem. A 48 településből 13 helyen nincs körzeti orvos, s a betegek ellátását a kommunikációs eszközök korszerűtlensége is nehezíti. Az általános iskola mindössze kettőben hiányzik, nyolcban azonban osztatlan oktatás folyik az alsó tagozatban, a felső tagozat pedig körzetesített. A megyei tanács idén 83 millió forintot tudott az elmaradott települések fejlesztésére fordítani. Az érintettek pályázat útján juthattak kisebb- nagyobb összegekhez, s a saját erő mellett ezt is felhasználhatták a vízellátás javítására, az oktatás, egészségügy, kereskedelem fejlesztésére. A pénz 10 százalékát, azaz 8 millió forintot — tartalékolták, s ebből újabb pályázat útján kaphattak a tanácsok. JDADOTTSÁEOK A helyzetelemzés ajánlásokat is tartalmaz az elmaradott területek fejlesztéséhez. Az Ipoly környékének kiváló természeti adottságai lehetőséget nyújtanának az idegenforgalom, a falusi turizmus fellendítéséhez. Feleleveníthető az állattartás, a gyep- és legelőgazdálkodás hagyománya, s mindehhez társulhatna a tej- és húsfeldolgozás. A bogyós gyümölcsök termelésének és az erdőgazdálkodásnak FRANCIA KAPCSOLATOK Polgármesterek a megyeházán szintén komoly múltja van a körzetben. A Felső Galga-völgy legégetőbb infrastrukturális gondja a telefonhiány. A négy elmaradott térség közül errefelé a legjobb a közlekedés, így az itt élők könnyebben jutnak be a központokba dolgozni. A környék ipari munkahelyekben szegény, ezért fontos feladat a mezőgazdasági termelésen belüli lehetőségek feltárása és kihasználása. TANYAI TURIZMUS A Tápió mente a legkiterjedtebb térség, a legtöbb településsel és a legnagyobb népességszámmal. Ez á terület kötődik leginkább a fővárosi munkahelyekhez, így a jövőbeni lehetőségek egy része térségen kívüli döntésektől függ. Helyi munkaalkalom teremthető a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek hasznosításával, valamint a feldolgozó- iparban. Az alföldi térség lakosságában még ma is él a tanyai életformához való ragaszkodás, ezért a mezőgazdasági kistermelés újjászervezése fellendíthetné a terület gazdaságát. A jól működő farmer- gazdaságok azonban villany nélkül nehezen képzelhetők el. A tanyai turizmusnak szintén van errefelé jövője. A megyei tanács határozata alapján vizsgálat folyt azzal kapcsolatban, hogy indokolt-e kiterjeszteni az elmaradott települések körét. Mivel a hátrányos helyzet megítélésében országos ismérvek döntenek, így az eredeti helyzetjelentés megváltoztatására nincs ok. RENGETEG AZ ÜGYIRAT Ha kedd\ akkor vagyonellenőrzés Különösen nagy figyelmei fordítanak a honatyák a leendő önkormányzatok vagyonának védelmére, ezért alkottak törvényt a v agy önellenőrző bizottságok létrehozásáról. A Pest megyei testület éppen két hónapja működik, s tagjaival az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk. A bizottság elnöke dr. Petrik János, a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára. Tagjai: dr. Székely Csaba tanszékvezető egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem dékánja, dr. Kenéz Tibor váci és dr. Kovács Béla szentendrei ügyvéd, dr. Erdélyi Erika, a Pest Megyei Földhivatal osztályvezetője, Kuncz Béla, a Pest Megyei Tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának vezetője, és dr. Grósz Sándor, a Pest Megyei Tanács igazgatási osztályvezető-helyettese. A hét szakember feladata- a leendő önkormányzatok vagyonának és a termőföldnek a védelme, s nem az ügyek lassítása vagy akadályozása, ezért a bizottság minden kedden ülést tart. A rögtönzött statisztika szerint két hónap alatt 151 kérelemmel fordultak a vagy önellenőrző testülethez. A testület tagjai összesen 621 határozatot hoztak, ebből 180 volt engedélyező és 370 elutasító. Gyakran előfordul, hogy rosszul előkészített ügyek kerülnek a megyei bizottság elé. Olyan iratok hiányoznak, amelyeknek szükségességét a törvény is előírja — ami azt jelenti, hogy a kérelmezők nem ismerik, nem nézik át alaposan az idevonatkozó rendeleteket. Ilyenkor a szakemberek nem dönthetnek, a határozathozatalit el kell halasztani. Az ülések nyilvánosaik, s ezeken nem csak a szerződést kötő felek lehetnék jelen, hanem meghívják a-z érintett településeken működő pártokat és a lakosságot is. Külön érdekessége a tárgyalásoknak, hogy a bizottság egv-egy döntés előtt nem vonul vissza, ha-nem a nyilvánosság előtt fejti ki véleményét, a döntést pedig egy szerűen szótöbbséggel hozza. Hatvan francia polgármester látogatott el szeptember 15-én, szombaton délután a Pest Megyei Tanácsra. A küldöttség a Bouche du Rhone tartományban működő polgármesterek szövetségének tagjaiból állt, akik tanulmányúton tartózkodtak Magyarországon. A polgármestereket fogadta Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, Valkai György elnökhelyettes, dr. Petrik János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára és dr. Erdélyi László, a szervezési és jogi osztály megbízott vezetője. A vendégek elsősorban a hazánkban zajló politikai változások iránt érdeklődtek, kifejezték reményüket, hogy a jövőben szorosabb kapcsolat szövődik Franciaország és Magyarország között. Az oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Kecskés Ágnes A BÍRSÁG nem sokat segít Megsemmisítették a romlott húst, az állott süteményt Az éremnek mindig két oldala van. A kereskedelmi ellenőrzés a vásárlók szempontjából feltétlenül előnyös, hiszen érdekeinket védi, ám nem csodálkozom azon, hogy a vendéglátósok, a kereskedők távolról sem örülnek neki. A Pest Megyei Tanács kereskedelmi- és piacfelügyelőségének munkatársai átfogó ellenőrzést folytattak ezen a nyáron. Az idegenforgalmi főszezonban elsősorban a kiemelt üdülőövezeteket — a Dunakanyart és a Ráckevei- Duna-ágat — keresték fel. A Pest megyeiek az ellenőrzést az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőség, a Köjál, a Kermi és az országos Borminősítő Intézet munkatársaival közösen végezték. A két hónap alatt összesen 103 helyen jártak, ebből 51 vendéglátó üzlet, 38 élelmiszer-, 14 pedig ruházati és iparcikkbolt. A július—augusztusi vizsgálatok alapján az ellenőrök úgy látják, hogy az áruellátás és a kínálat a korábbi évekhez képest javult. Az élelmiszerboltokban nagy a választék, ám a romló életkörülmények miatt a vevők az olcsóbb árukat keresik, ezekből viszont nem mindig vagy nem eleget kapnak a kereskedők. Az éttermekben, büfékben különösen bőséges a kínálat. Három-négy évvel ezelőtt nyaranta rendszeresen gond volt a sörellátással. Idén mindenhol többféle sört is kínáltak. Üdítőitalokból és húsokból szintén sokfélét szereztek be az üzletvezetők. A nyári ellenőrzés azt mutatja, hogy sok a gond a számlákkal és az árkalkulációkkal. Számos kereskedő félreérti a szabadár fogalmát. Az árakat a magánkereskedők maguk állapíthatják meg, ám azokat rögzíteni kell, vagy az üzleti könyvekben, vagy — hogy ne legyen olyan sok adminisztráció — a beszerzési bizonylaton. Ha, tegyük fel, nagy a kereslet, és változtatni kívánnak az árakon, úgy jól láthatóan fel kell tüntetni az új összeget. A változásról a vevőket is szükséges tájékoztatni. Az eladótérben és az étlapokon feltüntetett áraknak az aznapi helyzetet kell tükröznie. Gyakran előfordult, hogy a piacfelügyeleti csoport tagjai az üzletvezetőket nem találták a helyszínen, az alkalmazottak pedig nem tudták bemutatni a kért iratokat. Ilyenkor írásban szólították föl a vezetőt, hogy vigye be a kért számlákat, bizonylatokat a megyei tanácsra. A jogszabály valóban nem írja elő, hogy az iratokat hol kell tartani, de valószínűleg több szabálytalanságra bukkannának az ellenőrök, ha váratlan megjelenésükkor azonnal betekinthetnének az üzleti könyvekbe. összesen 31 próbavásárlást végeztek a piacfelügyelők, ebből hat esetben próbálták őket becsapni a mérésnél vagy a számolásnál. Több helyen róttak ki bírságot a súly- és térfogatmérő eszközök hiánya miatt. Néhány vendéglő konyhájában a szakács szemmérték alapján szeleteli a húst, vagy hitelesítetlen mérleggel mér. Az éttermekben általában javultak a vendéglátás feltételei. Tiszták az abroszok, udvariasak a pincérek, ám a mellékhelyiségek állapota még sok kivetnivalót hagy maga után. Különösen a külföldiek háborodnak fel azon, hogy a vendéglőkhöz tartozó WC-ben használati díjat kell fizetni. Nem az a néhány forint okoz gondot, inkább azt sérelmezik, hogy ezért a vendéglátáshoz tartozó szolgáltatásért külön pénzt kérnek. Az üzletekben a Vásárlási körülmények inkább romlottak. A magas bérleti díjak miatt a magánkereskedők kisebb területű boltokat igyekeznek megszerezni, s ezekben rengeteg árut zsúfolnak össze. A vevők így nehezen tudnak kiigazodni a kínált termékek között. A vizsgált ruházati üzletek szinte mindegyikében hiányzott a kezelési útmutató a textilárukról. A kereskedők azzal védekeznek, hogy ők maguk sem kapnak tájékoztatást az egyes ruhaneműkről, s az útmutatás elkészítését nem tudják megoldani. Ugyancsak általános tapasztalat, hogy az eladók nem beszélnek nyelveket, s a külföldi turistákat nem tudják színvonalasan segíteni, kiszolgálni. A Köjállal együtt vizsgálták a Pest megyei ellenőrök, hogy megfelelnek-e az árusított élelmiszerek a minőségi követelményeknek. Több helyen találtok fogyasztásra már alkalmatlan húsféleségeket, illetve süteményeket, ezeket a helyszínen megsemmisítették. Akadtak gondok a hűtőszekrényekkel és az éttermek konyháiban található edényekkel, de két helyen — az Omszki tónál, valamint Délegyházán a IV. tónál — egy- egy büféskocsit be is kellett záratni. A borminősítő szakemberek hét vendéglőben találtak nem megfelelő minőségű italokat. A két nyári hónap alatt a kereskedelmi felügyelők 29 esetben szabtak ki bírságot. Tízen helyszíni bírságot fizettek, ami maximum 3000 forint lehet. A többi esetben szabálysértési eljárás indult. Négyen „csak” figyelmeztetést kaptak, míg tizenöt kereskedőt nagyobb összegű — maximum 10 000 forint — bírság fizetésére köteleztek. VÁLASZTÁSI SAROK Szavazás tízezer alatt A tízezernél kisebb lélekszámú települések lakói az ún. kislistás rendszerben választanak. Az itt élő választópolgárok a választás napján a szavazóhelyiségben két szavazólapot kapnak a szavazatszámláló bizottságtól. Egyiken a képviselő-testület tagjaira, azaz a helyi képviselőkre, másikon a polgármesterre voksolhatnak. A helyi képviselők megválasztására szolgáló szavazólapon legalább ugyanannyi, de többnyire nagyobb számú jelölt neve szerepel ábc-sor- rendben, mint ahány tagú lesz a képviselő-testület. A szavazólapról megállapítható a jelölt pártállása, független jelölti minősége, nemzeti etnikai kisebbséghez való tartozása is. Minden jelölt neve mellett látható egy kör. Akire a jelöltek közül a választópolgár szavazni kíván, annak a neve mellett lévő körbe két egymást metsző vonalat keli elhelyezni. Ügyelni kell arra, hogy a választópolgár érvényesen legalább annyi jelöltre szavazhat, ahány fős képviselő-testület alakul az adott településen. A megválasztható képviselő-testületi tagok számát a szavazólapon felüntetiik. Ha a választópolgár a számot figyelmen kívül hagyja, és a meg- választhatónél több személyre szavaz, úgy szavazata érvénytelen. A polgármester megválasztására szolgáló szavazólapon a jelöltek számától függően egy vagy több név található. Több jelölt esetén nevüket ábc-sor- rendben tüntetik fel. A szavazólapról leolvasható a jelölt pártállása, függetlenségének ténye, etnikai, nemzeti kisebbséghez való tartozása. Akit a választó szívesen látna a település polgármesteri székében. annak a neve melletti körben kell a két egymást metsző vonalat elhelyezni. Ha a szavazólapon csak egy jelölt neve szerepel, és az ő személyével a választó egyetért, a jelzést a név melletti körben akkor is helyezze el, ne dobja érintetlenül a szavazólapot az urnába. Több jelölt esetén a jelzést csak egyikük neve melletti körben szabad elhelyezni, ellenkező esetben a szavazat érvénytelen. A szavazás módja a választópolgárok számára új, ezért fontos, hogy nagy figyelmet fordítsanak a szavazólap kitöltésére. Kétség esetén mindig kérjenek tájékoztatást a szavazat- számláló bizottságtól. v
