Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-19 / 220. szám

*rvr 1995. SZEPTEMBER 19., SZERDA Nem vagyunk szentek A táj, mely kenyeret ád Dr. Molnár Imre szemész szakorvos és nyugdíjas körzeti orvos. Utolsó szolgálati helye Dabas volt, ahol huszonöt évet húzott le feleségével együtt, aki szintén az egészségügyben dolgozott mint orvosi írnok. Jelenleg Erzsébeten élnek egy csöndes, exkluzív társas­házban, innen hívtak fel, és személyes találkozást kértek. Ar­ra a kérdésemre, hogy milyen témában, Molnárné tömören azt mondta: — Kakucsi Gabriella „szentté avatásának” ügyé­ben. Jó volna, ha végre maga is tisztán látna. nöki rezidencia birtokbavéte­lébe is Krasznai tenyereit be­le, lebeszélte Gabriellát, hogy beköltözzön. Ezt követően vet­te a Park utcai teiket, itt épült fel az új szaunas csodaviha. Az csak később, menet köz­ben derült ki, hogy a telken átfolyó patak vize felszívódik a faiakba. Nosza, rohant a ta­nácshoz, s állami költségen rendezték az ügyet. Ezt köny- nyű bizonyítani, ha netán ta­gadja. Keresse ná,a a patakot, es kérje számon a tanácstól, ki fizette a patak megzabolá- zásának 3 millió forintos szám­láját? » 9 Miért csak most kerül mindez nyilvánosságra? — Tudomásom szerint ké­szült egy könyv a Fehér Akác­ról, amelyet Kakucsi Gabriel­la „rendelt” Lendvai Veránál. A könyvet 3000 példányban nyomtatták ki A táj, mely ke­nyeret ád címmel, de soha nem került forgalomba. Nem nyer­te el a megrendelő tetszését, vagy mert nem tömjénezték kellőképpen, esetleg mert Lendvai rátapimitott egy-két igazságra. Ha találkozik az el­nök asszonnyal, kérjen egy tiszteletpéldányt. Szeretném én is elolvasni. e A táj, mely kenyeret ád, erősen mozog Kakucsi Gabriel­la lába alatt, készül ledobni magáról az elnök asszonyt, ön mit tenne a helyében? — kér­dem dr. Molnár Imrénét a be­szélgetésünk végén. — Önszántamból felállnék az elnöki székből, nem fokoz­nám az ellenszenvet. Az indu­lat, ha elszabadul, pokoli dol­gokra 'képes. Szerintem ‘56 óta még soha nem volt olyan ki­élezett a helyzet Dabason, mint napjainkban. Minek a közhangulatot tovább irritál­ni, főleg olyan nyilatkozatok­kal, amelyekkel önmagát pró­bálja •szentté avatni. Az utolsó szót nyilván Ka­kucsi Gabriella mondja ki, avagy az új földtörvény. Ha nem lesz téesz, elnökre sem lesz szükség. Matula Gy. Oszkár hi önkormányzati választás jelöltjei Lapunk következő számaiban folyamatosan közöljük a Pest megyei városok egyéni választókerületei jelöltjeinek ne­vét, illetve, hogy az adott településen mely pártok és társa­dalmi szervezetek indítanak listát. A közlés sorrendje a lista­sorsolás eredménye alapján történik. BUDAÖRS, I. vk. : Aszalós Károly (Ipartestület), Balázs Gá­bor (német nemzetiségi kisebbség), Kerekes Róbert (MSZMP), Mánik Gusztávné (Fidesz—SZDSZ), Szabó Zsolt (Budaörsi Keresztény Egy­let), Váczi Péter (MSZP) ; 2. vk.: Fülöp Györgyné (MDF), Ma- ezueza János (SZDSZ), Pál Ist­ván (Ipartestület), Racsek Károly (MSZMP), Ruga György (függet­len), Sánta Etelka (független), Tuncsik József (független); 3. vk.: Bagi Alfréd (SZDSZ—Fidesz), Csanaky Csaba (Ipartestület), Gönczi Fajos (független), Her- czeg István (független), Jung Ist­ván (MSZMP), Meinczinger Ti­bor (független). Tari Miklós (MDF) ; 4. vk. : Brányik Lajos (füg­getlen), dr. Deák Gábor (Budaör­si Keresztény Egylet), Dombóvári István (MSZP), Havasi László (SZDSZ), Romsics Sándor (Ipar­testület), Újvári Istvánné (MSZMP) : 5. vk. : Császár Antal (SZDSZ—Fidesz), Ganter István (Budaörsi Keresztény Egylet), Koczka Jánosné (MSZMP), Kola- rits György (független) ; 6. vk. : Bálint György (Ipartestület), Du­dás János (MSZMP), Hajzer Ár­pád (Fidesz—SZDSZ), Káhn Já­nos (német nemzetiségi kisebb­ség), Suri Jánosné (független), Tarján Ernő (MDF), dr. Vándor András (MSZP); 7. vk.: Bor Fe­renc (SZDSZ—Fidesz), Fazekas Ferenc (MSZMP), Jakab Gusztáv­né (Ipartestület), Kozma József (MDF), Vajó Lajos (független); 8. vk.: Bakk István (Fidesz), Gé-* gény Mihály (Ipartestület), dr. Kerék Miklós (MSZP), Megyesy Péter (Budaörsi Keresztény Egy­let) ; 9. vk.: Bereczki István (MSZP), Fábián Imre (MSZMP), Fodor István (Magyar Egészség- párt), Gödör István (SZDSZ—Fi­desz), dr. Nagy Péter (Budaörsi Keresztény Egylet), Regényi Já­nos (MDF) ; 10. vk. : Boskovitz Lajos (Ipartestület), dr. Keszy- Harmath Péter (Budaörsi Keresz­tény Egylet), Nagy György (MSZP), Pénzesné Végvári Ágnes (Fidesz), Pinczés Elemér (MSZMP), Wágner József (Ipartestület), Wendler András (MDF). Budaörsön 1. számú lista: Ma­gyar Demokrata Fórum; 2. szá­mú: Szabad Demokraták Szövet­sége; 3. számú: Magyar Szocialis­ta Párt; 4. számú: Fiatal Demok­raták Szövetsége; 5. sízámú: Ma­gyar Szocialista Munkáspárt; 6. számú: Budaörsi Keresztény Egy­let; 7. számú: Budaörsi Ipartestü­let; 8. számú: Német Nemzetiségi Kisebbség. DUNAKESZI, 1. vk.: Adám László (SZDSZ), Bottka Lajos (MSZP), Hámor József (városvé­dők), Keszthelyi Károly (MSZMP), Schleicher Béla (független), Szeg­vári Ferenc (FKgP); 2, vk. : Föl- desy Péter (Fidesz), Galántai Ambrus (független). Vetési Imre (MSZP); 3. vk.: Bauer Márton (SZDSZ—Fidesz), dr. Domokos Mihály (MDF), Gács László (MSZMP), dr. Maczák Béla (Nagy- családosok Egyesülete), Varga Lajos (MSZP); 4. vk.: dr. Barna Judit (SZDSZ), Kárpáti Zoltán (független), Szőke Kálmánné (vá­rosvédők); 5. vk.: dr. Gauland Mária (Nagycsaládosok Egyesüle­te), dr. Kiss Keve Tihamér (vá­rosvédők), Seltenrcich József (Fi­desz), Tamás Tibor (MSZMP); 6. vk.: Antal János (független), Dö- bör Ferenc (SZDSZ), Gedai Sán­dor (MSZP), Kelecsényi Miklós (MSZMP), Maár Tihamér (függet­len), Szakáll Lászlóné (Nagycsa­ládosok Egyesülete), Tóth József (FKgP); 7. vk.: ifj. Bán Mihály (FKgP—MDF), Jászkuti László (városvédők), Kovács László (SZDSZ), Villási László (függet­len); 8. vk.: dr. Balogh Csaba (MDF), Bitter Antal (MSZP), Ká­dár József (Nagycsaládosok Egye­sülete), Kliment Géza (SZDSZ), Kövesdi István (FKgP), Lipniez- ky Ferenc (független). Szabó Jó­zsef (MSZMP), Szeibert József (független); 9. vk.: Fidel Gábor (SZDSZ), Fodor Sándorné (függet­len), Mravik László (FKgP),Papp Lászlóné (városvédők): 10. vk.: Adorján Gábor (városvédők), Dá- nyi Miklós (független), ' Halmágyi József (SZDSZ), Horváth István (MDF), Jánosa Gyula (független), Kertész Lóránt (független); 11. vk.: Borszéki Ferenc (független), Krosits Károly (MDF), Lovászi Lászlóné (független), dr. örményi László (SZDSZ), Uray György (városvédők), Verebes Pál (füg­getlen); 12. vk.: Madár Gyula (MSZP), Németh István (SZDSZ), Szabó Ferenc (Fidesz), dr. Szi­lágyi Ildikó (MDF), Vikker Atti­la (városvédők) ; 13. vk.: Bor­bély Emma (városvédők), Enyin­gi Lajos (SZDSZ), Gujberné Suri Ottilia (független), dr. Kindler József (MDF), ifj. Sándor Ba­lázs (MSZP), Szalay Mihály (MSZMP): 14. vk.: Herényi Lász- lóné (független), Budai László (MDF), Greskovits János (Nagy- családosok Egyesülete), Ivanovics Iván (független), Kanalas Fe­renc (független), dr. Koppány Miklós (független), Szabó Mihály (független), Szojka László (város­védők). Dunakeszi 1. számú lista: Sza­bad Demokraták Szövetsége; 2. számú: Dunakeszi Nagycsaládosok Egyesülete; 3. számú: Független Kisgazda-, Földmunkás- és Pol­gári Párt; 4. számú: Dunakeszi Városvédő és Városszépítő Egye­sület; 5. számú: Magyar Szocia­lista Párt; 6. számú: Cigány Ki­sebbség; 7. számú; Fiatal Demok­raták Szövetsége; 8. számú: Ma­gyar Szocialista Munkáspárt. Lóghatnak a gyerekek Új tornacsarnok épült példás gyorsasággal Budakeszin. A ha­talmas csarnokban mindenféle labdajátékot űzhetnek a diákok, de legnagyobb érdeme, hogy egyidejűleg két osztály tornaórá­ját tarthatják a térelválasztó függöny használatával (Vimola Károly felvétele) . A kitűzött, időben pontban megjelentek, a jelekből ítélve a házaspár felkészült a beszél­getésre. Molnáráé összeírta a mondanivalóit, a dátumokat kronologikus sorrendbe szedte. • Megtudhatnám, miért pont engem tiszteltek meg a bizal­mukkal? — Olvastuk valamennyi Do­básról írt riportját, amelyek enyhén szólva is megdöbben­tőek. Őszintén megmondom, flatalabbnak képzeltem. Csak egy fiatal, naiv embert lehet úgy falhoz állítani, mint tette azt magával Kakucsi Gabriella. Vagy ... 0 Montija ki bátran! Vagy akit lekenyereztek, lefizettek a kedvező hangú írásért. — Igen. Ez is felmerült ben­nünk, mint ahogy más dabasi- ban is. Higgye el, Kakucsi Gabriellát nem ok nélkül utál­ják, minden oka megvan a vá­rosnak, hogy túladjon rajta. A régi despotáktól már mind megszabadultak, egyedül ő maradt még meg a pártállam helyi vezetői közül. De neki sincs már sok hátra, az ön­kormányzat el fogja söpörni. O Êz a Kakucsi-íigy hónapok óta húzódik. Miért csak most kerestek meg? — Mert végre maga is ki­mondta — kimondatta az egyik riportalanyával' — a/, igazságot: Kakucsi Gabriella nem való első számú vezetőnek, pines' meg Kozza sem az er­kölcsi tartása, sem a szakmai tudáéa. • Vannak önnek személyes indítékai a nyílt támadásra? Mint jelezte, tud jó néhány ter­helő ádatot. Vállalja ezekért a felelősséget, ha a sértett fél reklamál? — Bárhol és bármikor fenn­tartom az állításaimat, bele­értve a bíróságot is. Ezzel tar­tozom Dabasnak, mely negyed évszázadig kenyeret adott és fedelet a családunknak. Állí­tásaim hitelességét a férjem is igazolja. Húsz évig tagja volt a városi pártbizottságnak, sok zűrös ügyről szerzett tudomást. — Benne voltam a „brancs­bán" — bólint rá dr. Molnár fanyar mosollyal. — Hej ! Nagy pofonokat tudott ez a társulat odacserdíteni azoknak, akik bíráltak vagy ellentmondtak. Dabason csak az a fajta morál létezett, amit a városi párttit­kár. a tanácselnök és a Ka­kucsi Gabriella-félék diktál­tak. — Engem semmifajta szemé­lyes ok nem motivál Kakucsi Gabriellával kapcsolatban — folytatja Molnárné. — Valami­kor régen barátok voltunk. Amikor én megismertem, egy üzemi konyhát vezetett Daba­son. Megszerettem és felkarol­tam, mert szerény volt. az a tí­pus, aki ha bekerül egy jobb társaságba, tud okosan hall­gatni, s közben csiszolódik. Később jöttünk rá egy másik képességére is: tud feltörni és élni a hatalmával. Persze élni vagy visszaélni az nem mind­egy . •. • Manupsdg sokan firtatják a karrierjét, kétségbe vonják a képesítését és a doktori címre jogosultságát. Errol mit tud? — Ö nem mezőgazdász és nem közgazdász. Elvégezte a pártfőiskolát. s hozzáizzadt va­lami szakosítót, ami állítólag egyenértékű a közgazdasági végzettséggel. Én megkérdője­lezem ezt. mint ahogy mások is. Ami pedig at doktori címet illeti, szerintem neki ezt ís ha­zavitték. Gabriella úgy járt ki­be a miniszterekhez, államtit­károkhoz, professzorokhoz, mint a saját szobájába. Az vi­szont rágalom, hogy mindezt a nőiessége varázsával érte el. • Végtére is ki menedzselte, ki állt mögötte? — Cservenka Ferencné. az MSZMP Pest Megyei Bizottsá­gának első titkára. Az volt az első számú patrónusa. Gabriel­la tudta, hogy mivel kell a kedvében járnia ennek az elv- társnő hárpiának. Egy példa. A Gödöllőn megtartott megyei pártértekezleten kiállt a mik­rofon elé egy pártpiros ruhá­ban. önkritikát gyakorolt és lemondott a prémiumról. @ Ezt én taKtlkázásnak ne­vezném, ami az egész téesz ér­dekét szolgálta. Dotációkat, kedvezményeket, kedvező szer­ződést külfölddel. — Hogy mennyi taktikázás folyt, s közben mi húst zabál- tak fel és mennyi italt döntöt­tek magukba a volt elvtársak, azt csak a téesz vendégháza tudná megmondani, meg az el­nök asszony lakájai. Lefoga­dom, most is színültig vannak a hűtőszekrények. Telik a tag­ság pénzéből. © Ismétlem, ez közérdekeket szolgált, mégha nem is volt eti­kus .. • — Jó, akkor térjünk rá a ház- és telekügyekre. Amiket ő tagad, noha az egész város tud róluk, függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs nyomuk a te­lekkönyvi hivatalban. Itt van mindjárt az első hú­zása. Volt az anyjának egy rossz háza a József Attila ut­cában, amelyet azon a címen, hogy bérbe adja téeszóvodá- nak, a téesz költségén felúji- tött. A felújítás nyomán a ház értéke"megkéiszereátidöt't. "Há­rom hónap múlva az óvodát felmondták, s a házat eladták jó pénzért a sütőipari vállalat­nak. Más. Megvett a húgától egy rozoga házat a Munkásőr ut­cában a téesz részére, szolgá­lati lakásnak. Miért pont ez a ház kellett a téesznek, amely­be nehéz ezreket invesztáltak, míg lakhatóvá tették? Ne gon­dolja már önagysága, hogy a tagság hülye! Legfeljebb eddig hallgattak. Épített egy kacsalábon forgó házat a Bajcsy-Zsilimszky ut­cában, tessék-lássék benne la­kott, majd eladta a Nagytété­nyi Húsipari Hizlaló Vállalat­nak, szolgálati lakásnak. Köz­ben épült a Mező Imre utcai kétszobás OTP-lakás. Ezzel kapcsolatban főleg az érdekel­te az embereket, hogy miként fér majd a nagymama, a ma­ma, a fia és ő a két szobába? Megtalálta a megoldást. Meg­hosszabbította a mama gond­noki „mandátumát” Balaton­almádiban a Liszt Ferenc ut­cai téeszüdülőben. az ampu­tált lábú nagymamát pedig bedugta a gyóni szociális ott­honba. Ezek a manipulációk, ház- és telekspekulációk akkor történ­tek, amikor Magyarországon egy családnak csak egy háza, egy lakása lehetett, s a kiskorú nevére nem jegyeztek be in­gatlant. Kérdezze meg Sáriban, Gyónón, mi pénz ment el ügy­védre. „erre-arra”, hogy egy- egy örökséget megtartsanak, ne kelljen elkótyavetyélni. Pe­dig az jogos juss volt, nem zugügylet. Kakucsi Gabriellára mindez nem vonatkozott, ő tör­vényen felül (vagy kívül?) állt. Neki mindent lehetett, körül volt véve tanácsadókkal, aki­ket a téesz fizetett. Az első falat, amit nem tu­dott lenyelni, a Jubileumi parkból igényelt telek volt, bár nem annyira miatta, ha­nem Hurik Gyula pb-titkár miatt keletkezett lincshangulat a városban. Burik is itt kért — és kapott — telket a jószívű tanácstól, majd kivágott egy sor védett,, százéves fűzfát, a parkban. Ezt már „odafent” is megsokallták. Krasznai Lajos első titkár visszavonatta a te­lekkiutalásokat és megbirsá- goltatta Burikot a kivágott fá­kért. Fizetett. írd és mondd 500 forintot. Egyébként a Kos­suth Lajos közben épített el­Tényleg nem vagyunk szentek Bagoly mondja verébnek... vállalkozom, mert ezzel az ő szintjükre süllyednék. Bármi­lyen furcsa is legyen szá­mukra, de nekem van annyi erkölcsi tartásom, hogy tet­teimért vállaljam a felelőssé­get. A tsz-ben eltöltött 25 év alatt biztos, követtem el hibát, de igyekeztem az embereknek lehetőségeim szerint segíteni, amit remélem, legalább any- nyian tudnak, mint ahányan azt is tudják, hogy Molnárék hogyan követelték a legeleset­tebb emberektől is az anyagi ellenszolgáltatást. Nem vagyok köpönyegforgató, ezért ma sem szégyellem, hogy Cservenkáné is — köztudottan nem barátság­ból— számtalan kül- és bel­földi vendéget hozott a szö­vetkezetbe. Ez nem Kakucsi Gabriellának szólt, hanem an­nak a Fehér Akác Tsz-tagság- nak, amely szorgalmával olyan teljesítményt nyújtott, amire méltán lehettek és lehetnek büszkék. Nevezetesen: volt és ma is van mit megmutatni. A gödöllői pártértekezleten elhangzott hozzászólásomról jegyzőkönyv készült. Nem ak­kor és nem ott mondtam le a prémiumról, hanem a zár­számadó közgyűlésen. A többi stimmel. Az pedig, hogy akkor éppen piros ruha volt rajtam? A minap Bushnén is piros ruhát láttam. Vajon ö is Cser- venkánénál akarna bevágód­ni? Remélem, azért sem kell lehajtott fejjel járnom, hogy bementem a miniszterekhez, államtitkárokhoz, professzo­rokhoz. Egy első számú vezető munkájához ez is hozzátarto­zik. A tagság tudja, hogy a tsz üzleti partnerei alkalmasint megebédeltek és ezután is megebédelnek a szövetkezet­ben. Ami a külföldi vendége­ket illeti: voltak és vannak, valószínűleg egyre többen lesznek országosan is, mert szükség van rájuk. Munkale­hetőség kell az embereknek, üzlet a termelőszövetkezetnek. Molnárék számára méltán bosszantó, hogy jólinformált- ságuk nem egyezik a földhi­vatal nyilvántartásával, mi­után saját tulajdonú ingatlant se nem adtam el, se nem ad­tam bérbe a termelőszövetke­zetnek. Mindkét építési telke­met pedig magánforgalombar vettem. Nem éltem a tsz-tagok kedvezményes telekvásárlás\ lehetőségével sem. A házam alapja nem ned­ves, következésképp a patai: vize nem szívódhatott fel a falakba, egyrészt, mert sosem ment át a telkemen, másrészt mert jobbadán sosincs a pa­takban víz. Ezért nem voll szükségem a csatorna kiköve­zését elrendeltetni. Szolgálati lakást legalább ti­zenkettőt vásároltunk, kizáró­lag az ingatlanközvetítő hiva­talik értékelése alapján, tsz- tagoktól is. Ezekért kár Mol­A cikk megismerését köve­tően az első mérgem után job­badán már csak elnézően mo­solyogtam. Pont dr. Molnárék bírálnak engem, akik mint „téglák” rémei voltak az orvo­sok és a helyi lakosság több­ségének? Ugyanis az akkori első titkár hozta ide őket Gö­döllőről. Táppénzcsalási szisz­témájuk szinte legendás hírű volt a környéken ; nem jószán­tukból hagyták el Dabast a 25 „lehúzott" év után! Molnár a bírói ítélet elől vonult idő előtt leszázalékölásra. Ügyészi állás- foglalással és amnesztiával zárták le mindkettőjük — férj és feleség — többszörös táp­pénzes korrupciós ügyét. Ha Molnár nem lett volna tagja a „brancsnak”, ahogy ma mond­ja, úgy az ügye is másképp végződhetett volna. Számára a húsz évig tartó pártbizottsá­gi tagság biztos védelmet nyújtott. Ami a képesítéseimet illeti: pártfőiskolát végeztem, éç nem a marxista—leninista esti egyetemet, 1987-ben pedig a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem mezőgazda- sági szakán szereztem diplo­mát, illetve okleveles közgazda címet, még akkor is, ha Mol­nárné megkérdőjelezi ezek valódiságát. A doktori disszer­tációval kapcsolatban csak annyit: azt megvédeni és nem „hazahozatni" szokás. Molnárék állításainak nagy része egyszerű affirmáció, a soványka tényanyag pedig légből kapott valótlanságok sokaságát tartalmazza. Ezek tételes magyarázatára nem náréknak a tsz tagságát gyáva hallgatással vádolni. Mindjárt más lett volna az optikája a dolognak, ha Mol­nárné előbb a saját lakás­ügyeiről beszél, mert azokról van mit. Gondolom, a sári szolgálati lakás megvásárlása ma is sokakban kavar indula­tokat. Nem a saját tulajdont etikátlan tisztességes áron bárkinek eladni, hanem három ingatlan mellett, amellyel Molnárék rendelkeztek (pest- erzsébeti lakás, Mező Imre úti OTP-öröklakás, Balatonkene­sén nyaraló), nyugdíjba vonu­láskor az orvosi rendelőt is magában foglaló szolgálati la­kást megvenni a tanácstól la­kottan, bagatell áron, majd pár hónap múlva jóval egy­millió fölött eladni a falu fel­háborodása és tiltakozása elle­nére. Molnárné régen használt módszere: a „füleseket” saját szája íze szerinti igazsággá előléptetni. Inkorrekt és ízlés­telen. Így lesz aztán a felcím valóban találó rá nézve, mi­szerint: „Nem vagyunk szen­tek.” Túl* ezen, Molnárékra jól illik a népi mondás is: Bagoly mondja verébnek, hogy nagy- fejű. Dr. Kakucsi Gabriella Kakucsi Gabriella nemcsak válaszát — amelyet a lénye­get nem csorbító rövidítésekkel közlünk — küldte el, de mellé­kelte valamennyi oklevelének fotókópiáját, doktori disszertá­cióját és három példányt A táj, mely kenyeret ád című könyvből. Ebből egyet — kérésük alapján — megküldtünk dr. Molnáréinak is. Szerkesztőségünk a különböző vélemények közlésével az ügyet lezártnak tekinti anélkül, hogy állást foglalna bárme­lyik fél mellett. Annál is inkább, mert nem kívánunk asszisz­tálni — az egyébkent országosan űzött — közéleti sárdobá­láshoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom