Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-15 / 217. szám

8 1990. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT K E K M , 1990. szeptember 15. • Szombat. Enikő, Me­litta napja. A nap kél 6.21 — nyugszik 18.59 órakof. A hold kel 1.55 — nyugszik 17.18 órakor.' HÍM MSP 11990. szeptem- mifiäinr .ber 16. Vasár­nap. Edit napja. A nap kél 6:22 — nyugszik 18.57 órakor. A hold kél 3.13 — nyugszik 17.40 órakor. iVAnirvTo 11> oTYÍTv s I Változóan felhős, nagyrészt napos idő lesz. Gyönge, átfutó zápor inkább csak északkele­ten fordul elő. A nyugati, majd északi, északnyugati irá­nyú szél előbb mérsékelt, majd szombaton napközben egyre élénkebb, átmenetileg erős lesz. Kissé melegszik, de az évszakhoz mérten hűvös marad az idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet szomba­ton 20 fok körül alakul. Harmónia néven új típusú te­lefonkészülék gyártását kezdte meg a diósdi Datacoop. A szin­te a semmiből megalakult tár­saság ma már olyan elismerést szerzett, amely révén bekap­csolódhatott az országos tele­fonprogram korszerűsítésébe. A számjegytárolóval ellátott ké­szülékeket egyelőre az általuk gyártott alközpontok mellé szállítják a megrendelőknek Trunecz György a Harmónia elektronikáját szereli (Vimola Károly felvétele) lot lónjerciuéintk A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 37. heisn 5 találatos szel­vény nem volt, a következő hétre átvitt jutatom nettó ősz- szege 10 millió forint, a 4 talá­latom szelvényekre egyenként 162 911, a 3 találatos szel­vényekre egyenként 1038, a 2 találatos szelvényekre egyen­ként 38 forintot fizetnek. A közölt adatok nem végle­gesek, a nyeremények ellenőr­zése még tart. Balesetveszély A Pest Megyei Rendőr-főka­pitányság felhívja a figyelmet, hogy a területéhez tartozó Ml-es, M3-as és MT-es autópá­lyák leálíósávjain ne parkolja­nak a gépjármű-tulajdonosok, mert a leállósáv a veszélyhely­zetbe került gépjárművek me­nekülésére, mentésére szolgál. Közeledik az őszi időszak, az utak csúszóssá válnak, fokozó­dik a balesetveszély. A rendőrség kéri, hogy a le­álló sávban — bármilyen okból — parkoló gépjármű elszállítá­sáról, műszaki mentéséről gondosikodjon a tulajdonosa, a balesetek megelőzése, valamint a vagyonbiztonság védelme és megelőzése érdekében. Az elhagyott gépjárművek el­szállítására a rendőrség kény­telen lesz — a tulajdonos költ­ségére — intézkedni. Biztonsá­gosabb a gépjármű őrzése egv telephelyen, mint egy baleset következtében összetörve, más­napra kifosztva megtalálni. Magány ellen — napközi Yiilúui idű«rk Rossz tanácsadó a magány, s százszor rossz az idős em­bereknek, akik közül — ért­hetően — sokan nemcsak, hogy nem tudják, de nem is akarják az egyedüllétet meg­szokni. Mit lehet ellene ten­ni? Nos, ahol van erre mód, jó időtöltést biztosít szá­mukra az idősek klubja. Szentendrén — mint Módis Lajosné vezető elmondta — húszszemélyes az öregek nap­közi otthona. Most éppen ti­zenkilencen veszik igénybe szolgáltatásaikat. Napi három­szori étkezést biztosítanak, he­tente egyszer orvos vizsgálja meg az idős lakókat, napon­ta tisztálkodhatnak, mosnak, vasalnak rájuk, s persze kö­zös elfoglaltságaik is van­nak. Az épülethez tartozó konyhakertben — saját fo­gyasztásra — zöldfélét ter­melnek, horgolnak és kötnek; szépítik és díszítik a napközi termeit, s olykor még eladás­ra is sikerül kézimunkát ké­szíteniük. Jól megvannak, mert ellátásukról minimális térítés ellenében — a nyug­díj arányában — gondoskod­nak, mert értelmes napirend­jük és elfoglaltságuk van. Ám legfőképpen azért, mert a társaság feledteti velük a mindig és mindenütt jelen lé­vő magányt. — vé — ♦ Cserenap. Kedden 15 órá­tól a dunakeszi József Attila Művelődési . Központban a területi bélyeggyűjtő kör cse­renapja lesz. Emberölés Ürömön Konyhakéssel mellbe szúrta Tragédiával végződött egy szóváltás szeptember 13-án este Ürömön. Pintér Sándor 30 éves fröccsöntő veszeke­dést követően, konyhakéssel kétszer mellbe szúrta a laká­sán VJalcer Károly 40 éves hentest.. A szerencsétlen em­ber kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. A rendőrség őrizetbe vette Pintér Sándort, aki ellen meg­indult a- büntetőeljárás. BARBOSA DU BOCAGE KÉTSZÁZHUSZONÖT ÉVE született Setúbalban Manuel Maria Barbosa du Bocage (1765— 180.3) portugál költő. Fiatal tengerésztisztként vé­gigutazta példaképe, Camoei indiai útját, járt Brazíliában és Kínában, majd a portugál gyarmaton, Macaón élte fino­man szólva zíilött életet, a legkevesebb az volt, hogy kár­tyázott és ivott. Később visz- szatért hazájába, s Lisszabon­ban az Arcádia Nova irodalmi társaság egyik vezéralakja lett. Árkádiái neve egyébként El- mano Sadino volt. A portugál fővárosban is folytatta azon­ban botrányos életmódját, sőt az emberi szenvedélyeket nem túl szalonképes módon ábrá­zoló verseiért még az inkvizí­ció is perbe fogta, s csak fül­ledt erotikájú verseinek meg­tagadása árán szabadult. Ez­után jó útra tért, kolostorba vonult, ott élte le életének hát­ralevő éveit, és műfordítással foglalkozott. A „portugál Villon” művésze­te szélsőséges szenvedéiyessé- ge és szókimondása ellenére igen értékes öröksége az euró­pai lírának, remekmívű versei nagy hatással voltak a későbbi költönemzedékekre, főként Al­meida Garrett kezdeti korsza­kára. Hazájában kiadták üsz- szes műveit is, magyarul azon­ban még csak néhány verse hozzáférhető. MidTíikeiiiuiaiidó „kiadó’’ wm Az éhhalál határán sántított házamhoz a kép bal szélén látható kóbor kutya. A szalon­na, amivel megkínáltam, úgy ízlett neki, hogy pár nap múl­va már tizenkét kiskutyájával tért vissza, s befészkelték ma­gukat portámra. A kutyakom­mandó azóta minden ehetőt le­tarolt a környéken, ültő he­lyükben meg tudnának enni egy ökröt, kiforgatnának a nemlétező vagyonúmból úgy, hogy most már én kerülök las­san az éhhalál szélére. Egyet­len reményem: ha valakinek stramm, kuvasz—németjuhász keverék kiskutyára van szük­sége, tehermentesítsen. Állat­barátok. jó gazdák levelét vá­rom a szerkesztőség címére, „Kutya” jeligére (TBE) Testvérvárosok barátsága Székelr kapuik az emlékparkban Nagy múltja még nincs, jö­vője azonban lehet — röviden így ' jellemezhető a Szentend­re és az erdélyi Kézdivásár- hely, illetve Zilah között lét­rejött testvérvárosi kapcso­lat, amely még áprilisban köt­tetett. A hivatalosan aláírt szerződés — nem szó szerint — így fogalmaz: legyen ez ke­rete, tartalommal kitölthető formája a három település együttműködésének és barát­ságának. Vajon azzá lett? Az eltelt nyár bizonysága szerint igen. A testvérvárosok igyekeztek megtalálni az egymáshoz ve­zető utat, s nagyon helyesen nem a városi tanácsok irányí­tásával kezdeményezték a kö­zös találkozókat. Megtették ezt a legilletékesebbek, az üzemek, az iskolák és az in­tézmények. A szentendrei szakmunkásképző iskola pél­dául fogadta a kézdivásárhe- lyi Gábor Áron szakiskola ta­nárait és diákjait, a város egyik ifjúsági táborában pe­dig negyven zilahi gyerek — magyar és román nemzetiségű egyaránt — élvezhette tíz na­pig a nyár örömeit,. Progra­mot is szeveztek részükre: budapesti és balatoni kirándu­láson ismerkedtek az ország­gal, de vendégül látta őket a Pilisi Parkerdőgazdaság is. A tapasztalatok azt igazol­ják, mindenki jó! értelmez­te a testvérvárosi kapcsolat lényegét, ha tudnak, segítenek is egymásnak. A múzeumok munkatársai például találko­zásaik során szakmai anya­gokkal ajándékozták meg er­délyi kollégáikat, hasonlókép­pen az egészségügyi dolgozók is gyógyszert, kötszert és szak- irodalmat juttattak el Erdély­be. S noha szűkösek az anya­gi lehetőségek, ezért Szent­endre Tanácsa — a nemzet­közi kapcsolatok ápolására létrehozott csaknem . egymil­lió forintos alapból — jut­tatott e szép célokra. Amit az idei nyáron nem tudtak, csak szerettek volna megvalósíta­ni, az erdélyi családok itteni üdültetésének megszervezése. Erről sem mondtak le, a jö­vő nyárig — merthogy ez idő­igényes szervezést kíván —, ez is megoldódik. Az ősszel, a télen bizonyá­ra kevesebb lesz a találkozó és a közös program, de ez érthető, hiszen vége az uta­zási szezonnak. Csendes ké­szülődés azonban már most van: alakul az Erdélyi-kör, s megemlékeznek Szentendrén a román forradalomról is. Ez alkalomból ízbégen emlékpar­kot avatnak, ahol erdélyi fa­faragók munkáit, székely ka­pukat kívánnak felállítani: V. E. A szabálytalanság „ára” Motorkerékpárral a fának Figyelmetlenül. Gödöllőn, Tóth Lászlóné gyógyszerkiadó helyi lakos személygépkocsival hátulról nekiment az előtte bal­CsordulAisS les% horr&l Készülnek a szüretre a móri borvidéken. Ezt jelzi az is, hogy egyre több kistermelő ké­szíttet hordót Kertész László móri kúdármesíerrel. Leggyakrabban 2 és 5 hek­toliterest, de néha — mint éppen most is — 12,5 hektoliteres hordót is rendelnek ra kanyarodási szándék miatt álló Sréder László személygép­kocsijának, mely az ütközés következtében áttért a menet­irány szerinti bal oldalra és karambolozott a szabályosan haladó Kiss Józsefné boltveze­tő aszódi lakos személygépko­csijával. Kiss Józsefné súlyo­san megsérült. Motorosbaleset. . Az M3-as autópálya . 15. kilométerénél Hegedűs Laura egyetemi hall­gató abasári lakos motorkerék­párral leszaladt a füves terü­letre és ott fának ütközött. Sú­lyosan megsérült. Szabálytalanul. Kartalon Sinkó Mihály segédmunkás, helyi lakos kerékpárral halad­va nem adta meg az elsőbbsé­get egy személyautónak, mely- lyel összeütközve súlyosan megsérült. ő MONDTA F élelcmország Kisgazdapárti prominen­sek. Kerekasztal. Ami el­hangzott, a Reformban (90/36.) olvasható. Sok té­ma. Sokféle vélemény. Té­ma: az önkormányzati vá­lasztások. A vélemények egyike Torgyán Józsefé. A párt frontembere ismét olyanokat mond ...! Ahogy azt tőle megszoktuk, ponto­san, tényekre építve, dema­gógiát kerülve, visszafogot­tan. Azt mondta például: „Nem a tanácselnökök fél­nek! És nem a téeszelnö- kök. Hanem a vidéki la­kosság. Egyre-másra hal­lom a példákat: végigjár­ják a portákat, fenyegetőz­nek, hogy visszavonnak mindenféle engedélyt, ked­vezményt, ha meg nem je lelő jelölteket állítanak. Nem egy, nem két helyen — országszerte.” T. J.-töl sok esetben és sok kérdés­ben kértek már újságírók konkrét példákat: adós maradt azokkal. Amint most is hallgatott arról, hol, mit hallott, hallhatott. Nem ártana persze tudni, vajon a nem félő tanácsel­nökök, téeszelnökök járják a portákat, félelmet kelten dő, avagy mások? Ez nem derül ki T. J. szavaiból. Amint az sem, vajon ki a „megfelelő” (és kinek meg­felelő) jelölt? Maga a ta­nácselnök? Az is, akinek eszébe sem jutott elfogadni a jelölést? Adósa marad az olvasónak T. J. azzal is, vajon milyen engedélyeket, kedvezményeket vonnak, vonnának vissza a „vidéki lakosságtól” ezek a ... kik is? Nem tudni kik, nem tud­ni mit cselekszenek. Csak azt tudni., hogy a vidéki la kosság (nyolcmillió em­ber!) fél. A fővárosiak bez zeg... Azok miért nem félnék? Na persze, Buda­pesten nincsenek téeszelnö kök! Na de tanácselnökök vannak! Ök itt nem járják a portákat? Miért nem? S a vidéki elnökök miért igen? Két elnök, a tanácsé a téeszé, ötszáz, ezer, há­romezer, tízezer portál? Igencsak igyekezniük kell, hogy mindenhová eljuttas sák a — félelmet. T. J.-nek bezzeg könnyű a dolga. Csak beszél, beszél, be szél... S az ember, aho qyan hallgatja, olvassa, va lóban félni kezd. Nemcsak vidéken. Pesten és Budán is. De akkor: ki csinálja- kelti a félelmet? Es mi célja vele?! KLIENS ♦ Istállótűz. Délegyházán tűz keletkezett a Jován László magángazdálkodó tulajdo­nában lévő könnyűszerkezeti elemekből álló istállóban. Az épület teljesen leégett, a kelet­kezett kár körülbelül egymil­lió forint. Az eddigi vizsgálatok alap­ján szakszerűtlen hegesztés miatt történt a tüzeset. Anyuba rémtörténetei Anikó. Itol vagy (? !> A Mai Nap szeptember I3-i számában látott napvilágot a felhívás (fényképpel), misze­rint eltűnt egy törökbálinti kislány, a tizenöt éves Boros Anikó. A közlemény szerint a gyermeklányt elhurcolta egy sebhelyes férfi, aki feltehetően kábítószerrel tartja hatalmá­ban ... Mi történt Anikóval? Ér­deklődtünk a Budaörsi Rend­őrkapitányságon Galántai László alezredestől: — Az anyuka már többször is tett nálunk bejelentést gyermekével kapcsolatban, aki egyébként most sem tűnt el, de valóban több napra, szü­lői engedély nélkül eltávozott otthonról. Kábítószerről vagy elhurcolásról azonban ezúttal sem volt szó. — Anikó ezek szerint elő­került? — Igen. jelentkezett Buda­pesten, a XXI. Kerületi Rend­őrkapitányságon. ahonnan ér­tesítettek minket. Egyébként még távolléte alatt felvettük a kapcsolatot a Budaörsi Ta­náccsal. és gyámügyi intéz­kedést kértünk. Bűnügy nem történt, a rémtörténetek nem igazak. Ga. J. PEST MEGYEI HÍRLAP Politikai napilap. Megjelenik — -vasárnap kivételével — naponta. — Főszerkesztő: Bárd András. — Főszérkesztp-helyettes : Csutak András. — Szerkesz­tőség: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. POSTACÍM: BUDAPEST, PF. 311. IRÁNYÍTÖSZARI: 1446. — Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest, Blaha Lujza tér 3. l9oy. Felelős kiadó: Horti József vezérigazgató. — A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 138-2399 és 138-4300. — Szerkesztőségi titkárság: 138-2339. Telefax: _____________________ _______________ 138-4416. A lapot előállítja a Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlapkézbcsítőkncl, a posta hírlapüzleteiben és a Ilírlap-előfizetési és Lapollátási Irodánál (HELÍR). Budapest Xin., Lehel u. 10 A. 1900 — közvetlenül vagy postautalványon átutalás­sal a HELIR 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. A lap ára hétköznap 5,80 Ft; szombaton 7,20 Ft. Előfizetési díj egy hónapra 157 Ft; egynegyedévre 471 Ft; fél évre 942 Ft; egyéni előfizetőknek éves előfizetés 1884 Ft. — ISSN 0133—0659. Pest Megyei Hírlap (Index: 25 064 HU). r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom