Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

Két nap a Seit Orénál A nemrégiben alakult gö döllői Self Org Kft. a Haraszti utcában lévő sport- és szabad­időközpontjában akciót ren­dez. A szabadidő kulturált el­töltését szolgáló telep, ahol te­nisz-, miimgolf-, futball- és tol- laslabdapálya várja a vendé­geket korszerű öltözőkkel, zu­hanyozóval és büfével, két nap­ra vásártérré alakiul. Szeptem­ber 3-án és 4-én nagy válasz­tékot kínálnak reggel nyolc és este nyolc között sportszerek­ből, kempingfelszereilésekből, sátrakból, kerti bútorokból, s lesznek mezőgazdaságii kisgé­pek és kerti szerszámok is je­lentős árengedménnyel. Az idén mindenki bérleti díj fizetése nélkül veheti Igénybe a pályákat, és díjtalanul hasz­nálhatja a szociális helyisége­ket. A szabadidőközpont szau­nája már épül, hamarosan az is a vendégek rendelkezésére áll. CSÖMÖRÖN Választási gyűlés Vasárnap 18 órakor Horváth Balázs belügyminiszter rész­vételével tartanak MDF vá­lasztási gyűlést a csömöri mű­velődési házban. Itt nem rongálnak gondatlan kések Tablók helyett falikerámia Ha azt a közhelyet hal­lom, hogy az elmúlt évtize­dekben a pártállam -csak lerombolta az iskolákat, mindig az ikladi tanoda jut az eszembe. No nem ebben az értelemben, hanem ép­pen fordítva. Az ikladiak bizonyára még jól emlékez­nek a tíz évvel ezelőtti köz­ségi iskolára. A ma itt szemlélődő azt állapíthatja meg, hogy az elmúlt évti­zedben soha nem látott fej­lődést élt át az említett ok­tatási intézmény, melynek az élén Stündl Gáborné igazgató áll. Nem véletlen a látványos gyarapodás, és ez meggyőző­désem szerint a vezető peda­gógus hitvallásában keresendő. Szerinte az iskolának harmó­niát kell tükröznie, egyéni ar­culattal, renddel és tisztaság­gal. Azt, hogy ezek a követel­mények nemcsak az álomvi- lágban léteznek, bizonyítja az iskolába érkező szülőt, gyer­meket és a vendéget fogadó kép. Nem adták ingyen, kel­lett hozzá egy tudatosan át­gondolt vezetői cél, valamint erőn felüld nevelői, szülői, ta­nácsi munika és támogatás. Szabadon lobog a tűz Ahol megállt az idő GödöUS testvérvárosa, Csík­szereda, Hargita megye székhe­lye. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem lapjának munka­társa, Török Tünde e vidéken töltött néhány napot, A kö­vetkezőkben részleteket köz­lünk a Szénanátha szeptember­ben megjelenő számába irt cikkéből. Képünkön a Gyil­kos-tó partján guberáló tehe- neket örökítette meg a szerző. A Hargita felé indulunk Brassó felől. A vonaton ha­mar kiderül, Magyarból jöt­tünk. Egyre többen gyűlnek körénk, kérdeznek, mesélnek. A szemük még forog, mint ré­gen, ki az, aki meghallhatja őket, de már nem félnek be­szélni. Sepsiszentgyörgyön ki­tették Petőfi képét a Székely Múzeumban, és talán lesznek magyar feliratok is. Ennyi. A többi már csak panasz, és új­ra a reménytelenség. Nem­hogy javultak volna a dolgok a forradalom óta, de sok min­den rosszabb lett. Kenyér még csak van jegy nélkül, de most már késik a fejadag cukorból, nem lehet kapni edényt, nincs villanykörte, nincs ital... — Hát a szabadság?? —kér­deztem, utalva a szabad uta­zásra, és arra, hogy a diktátor idejében hétvégén is dolgozni kellett, ma pedig mindenkinek jár a szabad szombat a vasár­nappal. Legyintenek. Az útle­velet újra nehézkesen intézik, csúszópénzekért. Egy balánbá- nyai asszony pedig meséli, náluk már visszaállították a hétvégi munkát, mert keveset termeltek. ★ Túrázni indulunk, de nincs térképünk. Az erdőben szeret­nénk aludni, de óva intenek a székelyek. Sok a rossz ember és a medve odafönt a hegyek­ben. Mindenki meg akar hív­ni. pihengessünk inkább ná­luk, de elindulunk a Gyilkos- tó felé. Erdély egyik gyöngyszeme, a tó és környéke elég sivár tu­ristacentrummá fejlődött. Ren­geteg ember, lebetonozott utak, ócska-bóvli árusok — festői hegyek közé szorítva. A képet szemeteskosarakban guberáló tehenek és lovak teszik pi­kánssá. A tó környékén renge­teg a román és a magyar tu­rista. Mondják, eddig a romá­nok össze-vissza sátoroztak, de most igyekeznek összetömö­rülni. Tartanak a magyarok­tól. Marosvásárhelyen sem mernek már átvágni a fuva rozó román parasztok. A ma­gyar fél a romántól. A román fél a magyartól. Régi, jól be­vált szórakoztatás ez, miköz­ben a vezetés tehetetlen és le­hetetlen ... ★ Befogadtak minket estére, szénát kaszáló emberek, juhá­szok, magyarok is, románok is ... Az utolsó előtti nap sö­tétedésig gyalogolunk Egyeskő felé, hogy másnap elérjük a vonatunkat. Néhány juhász- kutya-falka támadásán már túltettük magunkat, amikor elénk jön egy román juhász. Tört magyarsággal előadja, hogy erre sok a medve, ne menjünk tovább, aludjunk meg nála. Fantasztikusan nomád körül­mények között él a feleségé­vel és két pici fiával. A faház, amit a tsz építtetett fel velük, egyetlen helyiségből áll, föld­ből van a padlója. Reggel négykor kelnek, megfejik a gondjaikra bízott juhokat, te­heneket, aztán megkezdődik a sajtcsinálás, az állatok terel­getése jó legelőkre. Sötétedés­re visszaterelik az állatokat a karámba és újra a fejés és új­ra a sajtkészítés. A ház egyik sarkában szabadon lobog a tűz. fölötte kondérban víz vagy a tej, aztán a puliszka. Hiába borul sötétbe az egész hegyvi­dék, még éjfélig folyik a mun­ka petróleumlámpa fényénél.-török­ilyen könyvtárban kellemes az olvasás (Pellérdy Lászlóné felvétel-e) Az iskolában minden készen áll a szeptemberi kezdéshez. A kisdiákok a mozgásigé­nyüket az újszerű tornaterem­ben s a Galiga mentén párat­lan, 12-szer 24 méteres szabad­téri, műanyag borítású sport­pályán vezethetik le. Ha utána szellemi pihenésre vágynak, bőven válogathatnak a könyv­tár könyvei közül. Általánosan megállapíthat­juk: a tantermek bútorzatát nem rongálták gondatlan ke­zek, ezért újszerűnek tűnnek az asztalok és a padok. Ottho­nosságot árasztanak a tágas ablakok függönyei is. Ugyan­azt éreztem a zsibongóban, ahol a máshol megszokott, tab­lókkal kidekorált fal helyett Pannonhalmi Zsuzsanna kera­mikusművésznő 15 'és fél négyzetméternyi falikerámiája ötlött a szemembe. A művész­nő a stilizált ikladi tájba két hagyományos népvdseletű fiút, lányt állított. Az ábrázolás cél­tudatos volt, hiszen Iklad né­met nemzetiségű település. Talán ezért is érthető, hogy kiemelkedő feladatnak ítélik meg a német nyelv oktatását. A gyermekekkel és a szülők­kel annak a megértetését, mi­lyen fontos e nyelv tanulása. Mára hagyománnyá vált az el­ső osztálytól a nyolcadik osz­tályig a német nyelv tanítása. Az új tanévben először a nyol­cadik osztály végeztével a ta­nulók alapfokú nyelvvizsgát tehetnek. Ugyancsak mostan­tól választhatnak a negyedik osztályosok a német nyelv ta­nulása mellett, angolt vagy oroszt. A köz ismereti tantárgyakon kívül fontos helyet kap a hit­oktatás is. Már csaknem befejeződött beszélgetésünk, amikor az igazgatónő kért-e, hogy hang­súlyozzuk ki: a nevelési ered­ményeket egyedül nem érhette volna el a tizenhét fős tantes­tület. Segítségükre voltak a technikai dolgozók s az ikladi szülők. Ikladon is megszólal a csen­gő az új tanév kezdetén. Utá­na megkondul az iskola kapu­jában az Örbottyánban öntött kis ércharang is. Hirdetve: egy új tanév új szellemi áradatá­nak a kezdetét. Kovács I. Csaba GQ£)J^>LLjOI írltm Van, ahol még tavaszi plakát is akad Játékszabály a kímélet A városban működő egyez­tető fórum legutóbbi ülésén az időszerű kérdések kapcsán nem kevés szó esett a válasz­tásokról, a kampányról, no és a plakátok elhelyezéséről. A város főépítésze elmondta hivatala álláspontját, és kérte a megjelent pártok képviselőit, hogy a plakátragasztások so­rán kíméljék a tanácsi kezelé­sű épületeket. Mondandóját mintegy játékszabályként ad­ta elő. Hangsúlyozta, tilos a tanácsházára és annak környé­kére, valamint a vgv épüle­teire plakátolni. Magánépüle­tekre csaik akkor tehetik ki szórólapjaikat, ha a tulajdo­nos ahhoz hozzájárul. Bognár Endre elmondta, hogy amelyik párt, illetve független jelölt megszegi a játékszabályokat, az ellen szabálysértési eljárást indítanak, s az érintett 3000 fo­rintra büntethető. A tanács se­gítő lépésnek szánja, hogy ha­talmas farostlemez táblákat készíttet, amelyeket forgalmas helyeken helyez el, s ezeken lehet mindenkinek hirdetnie, reklámoznia magát. Ilyen táb­lák előreláthatólag az ÁFÉSZ- áruház oldalán, az aluljáróban és a 20-as számú élelmiszerbolt falán lesznek elhelyezve. Megtudhatták a jelenlévők azt is, hogy ha valaki kevés­nek találja a fatáblák adta te­rületet, elhelyezhet állított táb­lás hirdetőket is, csupán enge­délyt kell kérnie a tanácshá­zán, A táblák közterületre va­ló állításáért nem kell semmit fizetni, de az illetékesek sze­retnék tudni, ki hová akar ilyet tenni. A megjelent pártképviselők egyetértettek abban, hogy a városkép még ma is borzalmas a tavaszi plakátoktól, sok, ma már feledésbe merült arc vi­gyorog ránk a falakról és a te­lefonfülkékből. Sajnos senki nem takarított maga után, ki­vivé a Fideszt. Az intézkedé­sekkel a további falrongálást és gusztustalan gesztusokat próbálják a város vezetői el­kerülni. . Öröm, hogy lesz hely bőven mindenkinek. A vefen azon­ban úgy éreztük, mintha óvo­dában lennénk, hiszen egyesek azon morfondíroztak, miként osztják majd el maguk között a pártok az állítólag 20 négy­zetméternyi területet. Ki hová ragaszt? Netán egy párt lefe­di az egészet, aztán jön a kö­vetkező rá a tetejére? így ment ez tavasszal is. Felme­rült, hogy húzzanak sorsot, ki ki mellett legyen. Volt olyan pártképviselő, aki úgy véleke­dett, ezt tisztességesen kell csinálni, hiszen nem attól függ a voksok száma, hány négyzet- méter plakátja van kiragaszt­va valakinek. Ha pedig egy­másra ragasztgatnak, úgyis az győz, aki tovább bírja. Végül mindenki a másik tisztességé­ben bízva távozott. A városházára nem vihetők be szórólapok, csupán akkor, ha valaki ott tart gyűlést, s annak az idejére. A városban lévő óvodák, iskolák, a műve­lődési ház és a tanácsháza ter­mei ingyenesen igényelhetők választási gyűlések tartására. Parancsszóra nem megy Több ez, mint hivatás MEGSZÓLALNAK az isko­lákban a csengők, kezdetét veszi az új tanév, amely egész biztosan nem lesz mentes a napjainkat jellemző törekvé­sektől, a megújulást, a rend­szerváltást kísérő jelenségek­től. Senki nem tagadja Ra­gadhatja), hogy hazánkban is végérvényesen zsákutcába ju­tott az elmúlt csaknem fél év­század nagy kísérlete, az úgy­nevezett államszocialista rend­szer, s ez szükségessé teszi az Hónapsoroló Szeptember: Szent Mihály hava I gaz, még itt-ott harminc fokot mutat a ■ hőmérő, de ha valaki figyelő szemmel nézi a tájat, a színekből, a sárguló levelek­ből, a megbámult avarból látja, érzi, hogy vénül a nyár. Puha, hamvas, telt és meleg karjai aszottak és szárazak lettek, mint a tar­lók, melyeken a zizegő, telt kalászoknak csak az emléke suhan át. A nap is ragyog, de tüze, lángolása nem a régi, és a járását is lerövi­díti, akár a rossz csősz: későn jön, korán megy. Bizony, múlik a nyár. Szeptember. Azt hi­szem — hogy bár igen sok népi jóslá-s, szo­kás fűződik a harminc napjához —, a legne­vezetesebb arról, hogy megszólalnak az isko­lacsengők, benépesülnek a tantermek, s a hat­évesek, a most kezdők meg a huszonévesek, a most végzők, egyaránt rohamra indulnak új és új ismeretek megszerzéséért. Tekintettel arra, hogy ez a hónap évszak- lordulóval is jár — megérkezik az ősz —, kezdjük talán az időjáráshoz kapcsolódó je­les napokkal az ismerkedést. Az első napon, szeptember 1-jén, az Egye­dek ünnepük névnapjukat, s máris felidéz­hetjük a megfigyelésen alapuló népi bölcses­séget: Egyed apát úr fényes mosolygása négy hetet fénylik. Tehát, ha szeptember elsején fényes idő van, négy hétig nemigen lesz eső. Ha lesz is, biz az semmit el nem rohaszt és a veréb is fürödhet a porban. Ugyanezek a megállapítások vonatkoznak Kisasszony napjára, vagyis szeptember 8-ra, azzal a kiegészítéssel, hogy ha nyolcadikén napfényes az idő, akkor a következő eszten­dőben a sok termés alatt roskadoznak a gyü­mölcsfák, s a tőkéken annyi lesz a szőlő, hogy minden hordója megtelik a gazdának. A hónap legjelesebb napja szeptember 29-e, mikor elérkezünk az őszi mezőgazdasági évne­gyed kezdő napjához, Szent Mihályhoz, amed­dig a természetbeni szolgáltatásoknak eleget kell tenni. Mielőtt a nap más vonatkozásai­ról is szót ejtenénk, ismerjük meg úgy is, mint időjárást jósló napot. Ez a névnap je­lezte a következő esztendő időjárását, amint nagyapámtól hallottam: Szent Mihály-éccaka volt a mérvadó! Figyelték, merről fú a szél, hogyan viselkedik a gulya, hideg vagy me­leg van-e, esik-e az eső, felhős-e az ég? Ha látták, hogy „összefekszik a gulya”, azt mond­ták a pásztorok; nem eszi meg a kutya a te let. Vagyis hogy kemény, hideg tél követke­zik. Kovács Mihálynétól sok időjárásra vo­natkozó népi megfigyelést tanultam, s őrzöm egy Mihály-napra vonatkozó tanácsát is Szent Mihály-nap éccakáján ki kell menni i keresztútra, s megfigyelni, hogy melyik ég­táj felől fú a szél. Ha északról, akkor hideg tél lesz, ha délről vagy másfelől, akkor eny­he időre számíthatunk. De akkor is kemény, zimankós, zúzmarás, csontot fagyasztó idő ke­rülget bennünket, ha szeptember 29-e után égzengés vagy villámlás fordul elő. Van ennek a napnak több gazdasági vo­natkozása is. A Mihály-napi állatvásárokon fogadták fel a pásztorokat, akik ilyenkor vet­ték meg a maguk számára a pásztorkészsé­geket, megvásárolták a hiányzó ruhadarabo­kat, cserélték a botokat, ostorokat. Az alföldi kondások rendszerint szeptemberben indul­tak el a felföldi makkos erdőkbe, hogy Szent Mihály-napra, amikor felszabadítják a tila­lom alól a makkost, már ott legyenek, s ka­rácsonyra hajtották haza a meghízott vagy legalábbis feljavított nyájat. És ehhez a naphoz fűződött — a délebbre eső vidékeken — a szüret megkezdése, me­lyet félig ünnepnek, félig munkának tartot­tak. Asszonyok, lányok szedik a fürtöket, a férfiak puttonyban hordják a termést a bor­házhoz. Délben szabadban főzött ebéd, bor várja a dolgozókat, estefelé már cigány is ke­rül. I-Iónapsorolónkban most elsősorban az idő- járási előrejelzésekkel foglalkoztunk. Ré­gi hagyomány ez, már az 1579-ben megjelent Nagyszombati kolendárium is ezt teszi, ami­kor szeptemberről szól: Ha szántott földed van, e hónapban vesd be, / A téli gyümölcsöt szedesd le, s hordasd be./ Ha szárazság nem volt, másodszor kaszálhatsz, / A tótokkal kö­lest, s pohánkát arathatsz ... Szeptember. Amikor utolsó napjaihoz ér­kezik. végleg elköltözik a nyár. De miért is maradna? Amit hosszú hónapokon épített, szépített, gazdagított szorgos kezével, azt szét­hordták, lerombolták az emberek, s ami még kint maradt a határban, azzal hányavetin ját­szik az új jövevény: az ősz. Fercsik Mihály iskola tevékenységének, a pe­dagógiai folyamat tartalmá­nak. az iskolában közvetített értékek rendszerének, rövi­den : az iskolarendszer minden területének mélyreható átala­kítását. Ezzel egyidejűleg azt is látnunk kell, hogy az isko­lát meg kell óvni a szakszerű­séget mellőző, ötletszerű elkép­zelésektől, az olyan jó szándé­kú változtatásoktól, amelyek elvileg elfogadható célokat is követhetnek, csak éppen hi­ányoznak a megvalósítás felté­telei. Kizárólag olyan változ­tatások kaphatnak zöld utat, amelyekhez a tárgyi, személyi, szellemi, szakmai feltételek garantáltak. Ha ez az elv csorbát szenved, akkor az ok­tatás minőségének javulása helyett a további lerombolás következhet be. Talán a legfontosabbnak tarthatjuk a pedagógusok szakmai rangjának, emberi tekintélyének a visszaadását, ám ez nem megy és nem me­het parancsszóra, telefonuta­sításra, sem a felső hatalom kinyilatkoztatására, mindezért a nevelőnek, tanítónak és ta­nárnak a maga területén, az adott településen meg kell küzdenie. A nagy pedagógus­egyéniségek, ahogyan Gárdo­nyi Géza nevezi: a lámpások, nem egyik napról a másikra teremnek. A falusi tanítók, tanárok nagy többségében ott élt ez a vágy, ezért választották ezt az alulfizetett hivatást, vagy ahogyan egyik ismerősöm megfogalmazta, a szolgálatot. mert adni akartak, talán ön­magukból is. de ez a szándék sokszor elbukott . az oktatási rendszer elmúlt évtizedekben kialakult hatásági, bürokrati­kus irányításából táplálkozó mechanizmusok erdejének út­vesztőiben. SOK ÉSZREVÉTELT hallot­tam egy értekezleten, ahol — a vita dicséretére legyen mondva — nem az indula­tok, hanem a józan érvek mérkőztek, s amikor sor ke­rült az összefoglalásra, mégis meglepett valami. Ez így hangzott el: Kisebb módosítá­sok itt nem segítenek, hiszen sok jelből lehet következtetni, a jelenlegi irányítási rendszer még birtokában van azoknak az eszközöknek, melyekkel le­fékezheti, semlegesítheti a reformtörekvéseket. Csak a mélyreható változás nyitna utat ahhoz, hogy a pedagógiai munka tartalmát a sokszínű­ség válthassa tel. s a bürok­rácia diktatúráját az iskola szabadsága. F. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom