Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-13 / 215. szám

1990. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK 5 (•FST M/t, y Cyerekváros Csömörön Segíiséget várnak Éppen hat esztendeje an­nak, hogy a csömöri össze­fogás Kisszövetkezet vezetősé­ge elhatározta, hogy a tagság — melynek többsége megvál­tozott munkaképességű fiatal, vagy középkorú, idős, rok­kantnyugdíjas, illetve olyan szülő, akinek súlyosan sé­rült gyermeke van — foglal­koztatására speciális otthont építenek. Az évek múltak, a pénz viszont nem akart gyűl­ni. Végül a kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetke­zet — felismerve az ügy fon­tosságát — telket, földterüle­tet adott, a Medinveszt pe­dig a beruházó szerepét, va­lamint a kivitelezési műveze­tést vállalta. Tavalyelőtt pályázatot nyújtottak be a volt Szociá­lis és Egészségügyi Miniszté­riumhoz. Az igényelt majd 16 millió forintos támogatás­ból nyolcmillió forint visz- sza nem térítendő összeget fo­lyósítottak számukra. A pénznek örültek, de az épít­kezés megkezdéséhez ez nem volt elegendő. Szerencsére akadtak segítő szándékú ter­vezők, mérnökök, akik fel­ajánlották, hogy társadalmi munkában elkészítik a terve­ket. A Közterület-tervező Vál­lalat dolgozói, élükön Domo­kos Lászlóval álmodták meg a leendő otthont. A felépítendő Ifi garzonlakáshoz tehát rám­pákat és kapaszkodókat is ki kell alakítani. Az elképzelé­sek szerint felépítenek még egy konyhát, éttermet, egy fejlesztő napközit a sérült gyerekeknek és egy szolgálati lakást. A tervezők érezték, hogy egy városmodellt kell fel­építeniük. A megváltozott munkaképességű. valamint halmozottan sérült fiatalok­nak nem szabad érezniük, hogy elkülönítik, kirekesztik őket. Lesz itt minden, ami egy ki­sebb városban megtalálható. Utcákv terek,- 'üzletek,! 'kiBaika- tok, középületek. Az építkezés megkezdődött, de mivel a pénz kevés, az épí­tőanyag meg drága, ezért fő­ként olyan segítő szándékú cégek jelentkezését várják, akik némi támogatással hoz­zá tudnak járulni a speciális, rehabilitációs foglalkoztató otthon felépítéséhez. M. I. Bombariadók, legitimitási válság Biztosítottak bizonytalanságban Unalmasnak tűnik a cím: Tájékoztató a társadalombiz­tosítás időszerű kérdéseiről. Ám a Pest Megyei Társada­lombiztosítási Tanács tegnapi ülésén elhangzott tájékoztató mindennek titulálható, csalc épp unalmasnak nem. Mert miről is beszélt Asztalos Gé- záné dr., a Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatóhelyette­se? Arról, hogy rendkívül nagy a bizonytalanság. Cso­da-e. ha csupán azt a tényt te­kintjük, hogy a közelmúltban kétszer is bombariadót tartot­tak robbantással fenyegető te­lefonok után több társadalom- biztosítási épületben, ország­szerte s náluk is? Persze vannak másféle elbi- zonytalanító, elgondolkodtató problémák is, hogy egyebet ne említsünk: a társadalombizto­sítás önkormányzata azzal, hogy a szakszervezeteken vé­gighullámzott rendszerváltás, részben elvesztette legitimitá- tás, hiszen a szakszervezetek delegálták a társadalombizto­sítási tanácsok tagjait; Egyébként is, e tevékenysé­gi körben korai lenne rend­szerváltásról beszélni, nem dőlt el ugyanis, hogy létrejön-e a ma még nem létező piacgaz­daságnak, megfelelő, biztosítási alapú ellátási rendszer. Kon­cepciók, elképzelések, terve­zetek persze vannak, ám a fel­tételek tisztázása nélkül — ami nyilván a kormánnyal még hosszas tárgyalásokat kí­ván — a döntés elképzelhetet­len. Pedig az ágazat 400 mil­liárdos költségvetéssel dolgo­zik. a bölcsőtől a sírig kíséri az embereket, .kívánatosnak tű­nik- hogy e'hatalmas-ôssjœggel tőkeként gazdálkodva a bizto- sítQtta,H.,javára, indíthassák a hasznot. Tisztázatlanok a leendő tár­sadalombiztosítási önkormány­zat jogai, feladatai, például az, hogy csupán a gazdálkodás felügyelete, vagy a jogorvoslat is tartozzon ezek közé, s ha nem, akkor ki — például felül­vizsgáló csoport? — lássa el az utóbbi, teendőt. A bírósá­gok sok jogállamban döntenek az ilyen ügyekben, elvileg ’te­hát megfelelő lenne, ha itt "Ls így történne. Ám a tapasztala­tok kiábtándítóak: a murika- alkalmasság megítélésével kapcsolatos vitákban a bírósá­gi ítélethozatal — a személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt — olykor egy-másíel évig is. eltart, s .bizony olykor addigra meghal a felperes. Még néhány lényeges’ ügy­ről: nagy a társadalmi nyomás a magas nyugdíjak megszün­tetésére, ám mint itt elhang­zott, ugyancsak nincs kiforrott, jogilag elfogadható elképzelés a módjáról. Budapesten és Pest megyében ráadásul ' a százas nagyságrendet is alig érik el a 30 ezer forint feletti nyugdijak. Vitatott az is, mir ként lenne valóra váltható a nyugdíjak plafonjának beveze­tése. Ismeretes, hogy húsz év lesz a legkisebb elismerhető szolgá­lati idő, emiatt változtatni kell majd a most érvényes nyugdíj­skálát. Az Alkotmánybíróság október végi határidőt szabott, arra, hogy a társadalombizto­sítás megoldja,, legyen kereset pótló a táppénz. Ma ugyanis az infláció miatt nem az: alap­ja az előző évi átlagkereset. S ugyancsak vitatott; milyen megelőző időtartamot (egy évet? egy hónapot?) vegyenek majd figyelembe a betegállo­mányt megelőző átlagkereset megállapításánál. Végül: a valóság változásai óriási terheket rónak a szerke­zetében elavult társadalom- biztosítási rendszere. Az. el­múlt időben sokszorosára nőtt a munkáltatók száma, az igaz­gatósághoz most kétezer-, rész­vénytársaság:' hatezer kft. is tartozik, s IS ezer egyéni vál­lalkozó .emiatt, -.óhatatlanul meg kell változtatniuk az ügy­intézési rendet. Most ugyanis megszűnnek rendre a kifizető- helyek. az ügyfelek pedig az igazgatóságot rohamozzák Ezért mielőbb meg kell olda­niuk a decentralizálást, való­színűleg kerületi, területi rész­legek sorát kell létrehozniuk. V. G-íP. Harmincmilliárdon felüli az aszálykár Pénzügyi kedvezmények a gazdaságoknak Jószerivel csak megközelítők azok a számadatok, amelyek a magyar mezőgazdáságot sújtó aszálykár nagyságát érzékelte­tik. Végleges képet minden bi­zonnyal majd csak az őszi betakarítási munkák után le­het kapni. A Földművelés- ügyi Minisztériumban egyebek között az aszályhelyzettel kap­csolatban tartott tájékoztatón az derült ki, hogy a növény- termesztést valóban katasztro­fális kár érte. A becslés szerint — amely jószerivel az augusz­tus 10-i állapotokat veszi alapul — a kár megközelíti a 35 mil­liárd forintot. Mint Szállási Endre, az FM főosztályvezetője, elmondta, az aszálykárok nagysága difi 3- renciált. Pest megye a súlyosan károsodott szántóföldi terüle­tek sorában foglal helyet. Aszály sújtotta területnek szá­mít mindazon mezőgazdasági nagyüzem, állami gazdaság, ahol az utóbbi három év át­lagos növénytermesztési ho­zamértékéhez képest, a szá­razság következtében 15 száza­lékkal csökkent a termésho­zam. Elsősorban a takarmány- növényeket, köztük is a kuko­ricát érte a legnagyobb csapás több mint 2 millió tonnás a terméskiesés. Az állatállo­mányt azonban etetni, táplálni kell, s ezért a tárca és a kor­mány közötti egyeztető tárgya­lások eredményeként jelentős importtakarmány behozatalá­ra kerül sor. A tengeri mellett a fehérje- szükségletet is biztosítani kell. s ezért' eddig 600 ezer tonna takarmánygabona importjáról született döntés. Mivel nem­csak a mezőgazdasági nagy­üzemeknek és állami gazdasá­goknak van szükségük a ta­karmányféleségekre, hanem a kisvállalkozóknak is, ezért az ország mérsékelni kényszerül a kenyérgabona exportot. El­hangzott, hogy kisebb külke­reskedelmi vállalatok jelezték, miszerint az NSZK-ból tudná­nak tonnánként előrelátható­an 150-160 márkáért (6-7 ezer forint) kukoricát beszerezni. Az FM-ben tartott tájékoz­tatón a témához kapcsolódva az is elhangzott, hogy kedvező pénzügyi intézkedésekre van kilátás. A súlyosan károsodott tsz-ek, allami gazdaságok, mezőgazdasági kistermelők adókötelezettségeit kérésre át­ütemezik, mérséklik vagy ép­penséggel elengedik. A Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság késznek mutatkozik arra, hogy a késedelmes díjbefizetés esetén nem számít fel a gazda­ságoknak büntető kamatot. Felvetődött az a kérdés is, hogy terhelje-e a bérkifizeté­seket kereseti adó vagy sem? A Pénzügyminisztérium ez- ügyben rugalmasságot tanúsít s eszerint ott, ahol az átlag­béremelés nem haladta meg o 16 százalékot, az adott gazda­ságok mentesülnek a kereseti adó befizetése alól. Az agrár ágazathoz tartozó gazdaságok jövőbeni likviditását erősen megkérdőjelezhetik az ez évi aszálykárok. Ráadásul a rend­kívül magas kamatterhek egy­re inkább övön aluli mélyütés­ként jelentkeznek. Számos mezőgazdasági nagyüzem kép­telen megfizetni a 30-40 szá­zalékos kamatterheket. Ezért döntés született arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 10 milliárd forintos célhitelkere­tet biztosít a gazdálkodóknak, előnyös, mintegy 15 százalé­kos kamat mellett. Mivel az infláció mértéke idén megha­ladhatja a 30 százalékot is. így hát érthetően egyfajta megkapaszkodási lehetőséget hord magában a már említett 15 százalékos kamat. Az állat­tenyésztőknek mindenesetre fel kell készülniük arra, hogy miként. Nyugat-Európa számos országában, így egyre inkább nálunk is, ismét etetni kell az állatokkal az árpát, a búzát. Ezek még mindig olcsóbbak, mint a táptakarmányok, és amikor ez utóbbiak még is­meretlenek voltak, akkor is meghizlalták a gazdák az el­adásra. vagy a saját fogyasz­tásra szánt jószágaikat. Gy. G. BŐS-NAGYMAROS VIZSGÁLATA Étiét váli A Magyarországra is vonat­kozó, a bős—nagymarosi be­ruházással kapcsolatos víz- készlet-elszennyezödési vizs­gálatok előkészítését meg­kezdték Csehszlovákiában. Er­ről a legutóbbi pozsonyi tár­gyaláson tájékoztatta a ma­gyar tárgyalóküldöttséget a szomszédos ország vízlépcső- rendszerrel foglalkozó kor­mánymegbízottja. Ehhez a munkához nemzetközi támo­gatást igényeltek, illetve fel­vették a kapcsolatot a külföl­di szakértőkkel. Mindezt Sá tn­Kerepestarcsát körülöleli a a szemét. A település térségé­ben kilenc bányagödör van, többségüket már évekkel ko­rábban rekultiyálták, három azonban ma szeméttelepként használatos. A lakosság hosz- szú ideje Canossáját járja, de eddigi panaszaik nem je­lentettek többet a falra hányt borsónál. A néhány hónapja megalakult Kerepestarcsai Környezetvédők Egyesülete ér­telemszerűen tűzte zászlajára, tőlük függetlenül, de ugyan­azokkal a panaszokkal élve az SZDSZ helyi szervezetének környezetvédelmi csoportja is felkarolta a szemétügyet, ök küldtek levelet hatoldalnyi aláírással a környezetvédelmi miniszternek, ennek egy pél­dányát eljuttatták szerkesztő­ségünkbe is. Lapunk azóta két ízben foglalkozott a témával. Most ismét tollat ragadtunk, mert lényegi, érdemi változás nem történt. Pontosabban annyi, hogy Terézia-majorban augusztus 31-én be kellett fejezni a gödör feltöltését. Nos, a határidőt követő ma- pokban — bár látszott a gé­pi felületrendezés nyoma — gépkocsiabroncsok, hordók' és .újólag leöntött szemét ékte­lenkedett a gödör szélén. Kar­nyújtásnyira a lakóházaktól (lévén a szeméttelep az utca végében) a lidérces múltat idéző, döglött patkány tetemet láttunk. BŰZLIK A KÖRNYÉK — Reggelente a lépcsőkön kiterülve több is akadt — mondja Müllerné. — Sorozatos követeléseinkre volt patkány- irtás, de az erre figyelmeztető táblát elfelejtették kitenni. A tetemeket belepték a le­gyek, ha a szél fújt. a keríté­seinkre rátapadt a szemét. A Felelősök pedig nincsenek ? Canossa járás Kerepestarcsán környék szinte minden házá­ban kicsi gyerek él, képzelhe­ti, milyen fertőzésveszélynek vannak kitéve. — A sóderbánya kitermelé­sével úgy 5-6 éve hagyott fel a Szilasmenti Tsz, azóta hord­ják ide a szemetet — kapcso­lódik a beszélgetésbe a férj. — Amikor begyújtották a gu­mit, olyan bűz áradt, hogy ajtót, ablakot nyitni felért az életveszéllyel. Igaz, kedvezőt­len széljárás esetén a másik két telepről is jön a szag. Most talán könnyebb lesz, de ha tényleg ide hozzák Csepel- szigetről az ólomtartalmú szik­kasztott szennyvíziszapot, én nem is tudom, mit csiná­lok .. . ! —■ Nézze azt a tanyát, tel­jesen körbeásták — mutat a túloldalra Országhné Mayer Katalin, a környezetvédők egyesületének elnök asszonya. — A múltkor kimentem a bá­csihoz, aki összetévesztett a tanácselnöknővel, hiszen ő is szőke. Majdnem megvert az öreg! Lassan gurul autónk a ta­nácsi kezelésű szeméttelep mellett. A guberálók egv pil­lanatra kiegyenesednek, de lát­ják, nem őket jöttünk zavar­ni, igy hát ismét zsákjaik fö­lé hajolnak. A költségvetési üzem a kis bodegába beköl­töztetett egy cigánycsaládot, ök hivatottak vigyázni a rendre. Guberálni persze ti­los, de hát a szükség nagy úr! A kanyar után gyomrot émelyegtető bűzt hozott a szél. A kupacokba rakott bar­násfekete anyag a Szilasmen­ti Tsz aramaügeméből bprült ki. Egy -kupac e komposztból, egy a kommunális hulladék­ból. Ég ez is, az is. — Néha szennyvízzel oltják a tüzet — szól Országhné. — De legtöbbször csak ebbe a kis erecskébe engedik — mu­tat a kanyar után a cserjék közé. SZEMÉT - MINDENÜTT — Tudja, az a különös, hogy mindig hétvégeken, háromna­pos ünnepen, vagy munkaidő után gyullad be — mondja Bajczi János. — Amikor be­mentem a téeszbe panaszt ten­ni, azzal hajtottak el: bizto­san a szünidős gyerekek szó­rakoznak. — Körzeti orvosunk tud né­hány lakótárs egészségügyi pa­naszáról, de a Köjál-nál ál­lítólag csak akkor lehet ered­ményt elérni, ha több tucat beteggel igazoljuk állításun­kat — fűzi tovább a szót Baj- cziné. — El akarunk költözni, mert ez itt maga a pokol. Rá­adásul, ha a eigányök hozzá­látnak a kábelek égetéséhez, klór kerül a levegőbe," ámi tudvalévőleg mérgező anyag. Nem tartozik szorosan a sze­méttelepek ügyéhez, mégsem érdektelen megemlíteni : a tájvédelmi területen a Szilas- patak völgye csodaszép, ám a vize mindig visz valamit. Ott ahol a ligetiek ivóvízkútjai vannak, sok-sok állatot tar­tanak egy tanyán, A harmadik bányagödröt még 1984 júniusában adta el a téesz hárommillió forintért a Fővárosi Közterület-fenntar­tó Vállalatnak, hogy „azt gyorsan feltöltve, a környe­zetvédelmi szempontoknak megfelelően rekultiválja, il­letve a keletkező hulladékot ártalmatlanítsa’’. A fővárosi és a megyei tanács még 1982 októberében kötött együttmű­ködési megállapodást a Buda­pesten keletkező kommunális hulladék Pest megyében tör­ténő elhelyezéséről. (Ma már nyilván nehezebb lenne egy ilyen szerződést tető alá hoz­ni.) Csakhogy az új gazda az idők során sok mindent hor­dott a bányagödörbe, Or­szághné állítása szerint láttak ott véres orvosi trnaszfúziós eszközöket is. Az 1987-es tiltó határozat ellenére ma is hord­ják még oda a kommunális sze­metet. SÚLYOS ÖRÖKSÉG Nos a témában, a Kerepes­tarcsai Tanácsnál úgy 10 esztendőre visszamenőleg fel­lelhető iratokat böngészve ki­tűnt: minden érintett hatóság részvételével történt, átfogóan vizsgálódó szakhatósági be­járás soha nem volt. Ellen­őriztek ezt-azt, utasították X. Y.-t, de az nem fellelhető, hogy a konkrét intézkedések hiányáért valakit valaha fele­lősségre vontak. Az is világos­sá vált, hogy a szeméttelepek­kel kapcsolatos ügyintézést mindig a tanács építési osztá­lyára legújabban érkező mun­katársra tolják. Az ügyet min­denki örökségként kapja, s adja tovább. Az idén aztán megszapo­rodtak a papírok, ami a la­kosság egyre erőteljesebb til­takozásának következménye. A tanács is, a területen meg­fordult hatóságok is tisztában vannak az állampolgárok iga­zával, mi szerint a térségben mielőbb meg kell szüntetni az áldatlan állapotokat, de ez ideig mégsem történt semmi érdemi. Ezért ment a levél a környezetvédelmi miniszter­nek. Meleg Zoltán, a megyei ta­nács környezetvédelmi titkára is úgy nyilatkozott korábban lapunknak : a megyeházán te­kintélyes mennyiségű dossziét töltenek meg a kerepestarcsai szemétügyekkel foglalkozó ira­tok, s ma is ugyanazért lehet­ne felszólítást küldeni a helyi tanácsnak, amiért két éve. De melyik tanács tud ilyesmi­vel foglalkozni a választások idején? Hát kérdezem én, akkor mi­vel foglalkoznak? Az állampolgárok vélelme szerint a jelen állapotok ve­szélyeztetik Kerepestarcsa ivó- vízkészleteit. Érdeklődésünk­re dr. Varga Árpád, a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság hatósági osztályának vezetője elmondta : több évre visszamenőleg nyilván ők is foglalkoztak az ügy egy-egy részletével, de pillanatnyilag e téma nincs náluk terítéken. A probléma orvoslására bi­zonyosan létezik műszaki megoldás, ám ehhez az szük­séges, hogy végre valójában megejtsék ama komplex szak- hatósági bejárást. Fazekas Eszter sondi Kiss Györgytől, a dunai vízlépcső kormánybiztosától tudhatta meg szerdai ülésén az Országgyűlés környezetvé-, delhii bizottsága. A magyar kormánybiztos — mint el­mondta — gratulált ehhez a lépéshez Pozsonyban, de ki­fejtette csehszlovák partne­reinek, hogy mindez nem fog­ható fel úgy, hogy teljesítet­ték a független, nemzetközi­leg ismert szakértők Dublin- ban elnatározott közös felké­rését. Egy képviselői kérdésre vá­laszolva a kormánybiztos el­mondta : Magyarország és Csehszlovákia környezetvé­delmi' minisztereinek leg­utóbbi tárgyalásán a bős— nagymarosi üggyel kapcsolat­ban hét változat vizsgálatáról volt szó. E javaslatok a nagy­marosi, a dunakiliti és bőst létesítmények teljes elbontá­sától és a környezet helyreál­lításától kezdve változatként említik a bősi és a nagyma­rosi erőmű eredeti terv sze­rinti beindítását is. A többi megoldás különféle más vál­tozatokat tartalmaz. A kor­mánybiztos figyelmeztetett ar­ra, hogy a független szakértő­ket mindez megtévesztheti, hiszen azt hiszik: az első szél­sőség a magyarok, a másik a csehszlovák érdekeknek fe­lel meg, és a kompromisszum valahol középen található. Egyáltalán nem biztos vi­szont, hogy Magyarországnak egy ilyen közbenső megoldás — például a bősi erőmű bi­zonyos szempontok szerinti üzembe helyezése — teljes mértékben megfelel. Bővebb információkat erről a kérdés­ről írásban ígért a bizottság­nak. A csehszlovákokkal folyta­tott tárgyalásokon egyébként a kormánybiztos tájékoztatá­sa szerint sikerült megálla­podni arról, hogy a magyar, illetve csehszlovák szakértői bizottságok hamarosan egyez­tetik: milyen témakörökben, s milyen ütemezéssel kezd­jenek vizsgálatokat, s miként vonjanak be a munkába füg­getlen, nemzetközileg ismert szakértőket. E szakértői mun­kacsoportok készítik elő a kormányközi bizottságok mun­káját. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom