Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-11 / 188. szám
A helyi forrásokra számítanak Vállalkozó valkóiak Amikor megláttam a Valkói Községi Tanács épülete előtt, Sziráki Mihály tanácselnök a szomszédos telekről integetett felém. — Járdalapokat készítünk a közhasznú munkások segítségével — mondta, majd hozzáfűzte: — Még ebben az évben kitehetjük Valkó és Vác- szentlászló határában a táblát: — minden utcánk sármentes! Az elképzelés, a terv önmagában is szép, de igazán örömet majd a megvalósítása okoz több ezer valkói és vác- szentlászlói lakos részére. — Az anyagot a tanács szerzi be, de természetesen a lakóházak előtti munkákat a háztulajdonosok végzik. A tanács által szervezett társadalmi munkáknak hagyománya van a településeken. Sziráki Mihály tíz éve tanácselnök, s elnökségének ideje alatt a Pest Megyei Tanács által évenként meghirdetett településfejlesztési versenyben mindig ott voltak az első öt hely valamelyikén. — Ha helyes és minden lakost érintő célt tűzünk az emberek elé — hallom az érvelést —, könnyű a közös munkára történő mozgósítás. Az emberek szeretik a lakóhelyüket, s örülnek, ha olyat építünk, amelytől szebb vagy könnyebb lesz az életük. Egy évtizeddel ezelőtt még csak a csillagok világítottak az esti sötétségben a falu fölött, ma minden utcában — még a mellékutcákban is — korszerű világítás van. Megépült Valkón az egészségügyi központ, amelyben általános orvosi, fogorvosi rendelő működik, s helyet kapott benne az anya- és csecsemővédelmi szolgálat is. A rendelők műszaki felszerelését az egészség- ügyi szakemberek kívánsága alapján vásárolta a községi tanács. Üj a postánk is. Beszélgetésünk közben táviratot kézbesítenek az elnöknek, amelyben a PVCSV adja hírül, hogy teljes locsolási tilalmat vezetnek be. Az elnök egy pillanatra elkedvetlenedik. — Községünk lakossága igen intenzíven, nagy szakértelemmel kertészkedik. Közismert, hogy ehhez a tevékenységhez víz kell. Feszültséget, türelmetlenséget és anyagi kárt egyaránt jelent a szükség diktálta tiltó rendelkezés bevezetése. De hamarosan túljutunk a gondokon! Még ebben az esztendőben, központi támogatással, helyi erővel is megtoldva, új kutat fúrunk, ami jelentősen megnöveli a vízbázist és megszünteti a lakosság érdekeit sújtó, azzal ellentétes korlátozó intézkedések időszakos bevezetését. Van miből Megemlítem, hogy a legtöbb tanács a gazdasági válságban komoly anyagi gondokkal küzd, sokan adósságokkal birkóznak, ám Valkón többen is arról beszéltek nekem, hogy lassan, de biztosan fejlődnek a falvaik. Szavaik bizonyító sára példákat soroltak: — mind a két faluban ravatalozó épült. Valkón új iskolába járnak a gyerekek. Bővült a vác- szentlászlói óvoda. Az építkezések most is folytatódnak. Vácszentlászlón tizenkét tan termes iskola falai emelkednek. Valkón iker szolgálati lakásba költöznek hamarosan a lakók. A Galga AFÉSZ-szel közösen egy modern, minden igényt kielégítő ABC-élelmi- szeráruház építését kezdik amelyben tőkehúst és zöldségféléket is értékesítenek. Nem tartom jogtalannak. hogy feltegyem a kérdést Sziráki Mihálynak: — miből telik minderre? Miből telik új építkezésekre, amikor a községek legtöbbje az úgynevezett szinten tartásért verekszik? — Több oka van ennek. Mi a legtöbb munkát saját kezelésben végezzük. Nem adunk ki semmit vállalkozóknak, mert nagyon jól tudjuk, hogy a vállalatok, szövetkezetek milyen haszonkulccsal, ugyanakkor milyen magas selejtszázalékkal dolgoznak. A ga- mesznak saját építőbrigádja van, jól felkészült szakemberekkel, akiket egy technikus irányít. Az építőanyagokat — a cementtől az utolsó szögig — magunk szerezzük be. Elnök vagy titkár is lehet időnként anyagbeszerző. Kamatozik is A másik dolog az, amivel tulajdonképpen gazdálkodásunk alapjait megteremtettük, hogy nemcsak elköltöttük a költségvetés különböző rovataiban jóváhagyott forintokat, hanem vállalkozni is mertünk. Saját szállítóeszközöket vásároltunk, amelyekkel bérfuvarozást végzünk. Mind a két településünkön mi üzemeltetjük az olajkutakat. Különböző épületeket újítottunk fel, és azokat bérbe adtuk. És ezek mellett ezernyi apró feladatot végeztünk. Nem hangozhat dicsekvésnek, ha elmondom, hogy a Valkó—Vác- szentlászlói Közös Tanács számlái nem állnak sorban a bankban, viszont komoly ősz- szegünk kamatozik a bankfiókban. F. M. Szamokban az egyetem Ezrek tanultak városunkban A Gödöllői Agrártudományi Egyetem — szinte az egész országra kiterjedően — összesen 3580 dolgozót foglalkoztat. Az egyetemi oktatók száma 423, a főiskolai oktatóké 130. A kutatók 120-an vannak, a középiskolai tanárok kétszázan. Az igazgatási dolgozók és szakalkalmazottak létszáma 1051, a fizikaiaké 1345. Időszaki dolgozó 218, részfoglalkozású 86. Az elmúlt tanévben nappali tagozaton 2081 hallgató folytatott itt tanulmányokat. A mezőgazdaság-tudományi karon 638-an, a mezőgazdasági gépészmérnökin 538-an, a gazdaság- és társadalomtudományi karon pedig 246-an. A mezőtúri gépészüzemmérnöki főiskolai kar hallgatóinak száma 181 volt, míg a nyíregyházi főiskolai karon 214 gépészüzemmérnök, illetve 36 repülőüzemmérnök-jelölt végezte tanulmányait. A gyöngyösi vállalatgazdasági intézetben 228 diákot képeztek. Levelező tagozaton 618 hallgatót tartottak számon, egy- harmaduk a tanárképző intézet diákja volt. Több ezren mélyítették szakmai tudásukat tanfolyamokon. A vezető- és továbbképző intézetben több mint száz tanfolyamon 3140 szakember tanult, a termelés- fejlesztési intézet 31 tanfolyamán pedig például 1148-an. Egy híján hétszáz már diplomás hallgató szakmérnök- és üzemmérnök-képzésben vett részt. Zeneiskola Befütyül a szél Bármilyen szép dallamok hallatszanak is ki a gödöllői Frederic Chopin Zeneiskola ablakain az Ady sétány 2-böl, az épület igen leromlott álla' potú. A legfontosabb a tető szerkezet újjáépítése — a számítások szerint két és fél millió forintot igényelne. Cserére várnak az ablakok is. A felújítással egyszerre lenne célszerű a kazán földgázüzemre való átállítása. gödöllői /> w után Van, aki a tej árát sem tudja, nemhogy a tégláét A hajukhoz ért a penész Van egy kicsi házikó! Fehér fala ragyogó, oda jártunk te meg én, boldogságunk idején... énekelte évtizedekkel ezelőtt egy kellemes hang, és sokunknak ma is eszébe jutnak a népszerű sláger szavai. Bizony csak addig voltunk boldogok, míg a kicsi házikónk első fehér meszelése elkészült, vagy még addig sem. Építkezni, családi fészket teremteni napjainkban nem könnyű. No nem volt köny- nyebb tíz-tizenöt évvel ezelőtt sem, de ma egyre nehezebb. Családi ház Gödöllőhöz közeli településen. A falak állnak, a tetőfedők éppen a cserepét rakják, az alsó szinten pedig a pincének szánt részben fiatal, 25 éves asszonyka 30-40 kilós zsákokat pakol nyúl-, disznó- és malactáppal. Kérdésemre, mikor és hogyan kezdtek az építkezéshez, a következőket mondta el: ■,— Fiatalon, 19 évesen, érettségi után férjhez mentem. Jöttek a gyerekek egymás után, s nagymama régi parasztházában kezdtük meg a közös életünket. Emlékszem, a fal olyan penészes volt, festés után egy hónappal, hogy az ágyunkat naponta arrébb kellett húzni, ne érjen a hajunkhoz. Nehéz évek voltak az elsők. Spóroltunk. Megvettük ezt a tanácsi telket, s emlékszem, az alapásásnál kisfiúmat hordtam a szívem alatt, és nehezen tudtam dönteni, kell-e nekem ez a gyerek? Aztán a férjemet vitték el katonának, rozoga Trabantunkon ma már megmondani nem tudom, hány mázsa bitument, gipszet fuvaroztam, tetejébe sok esetben mások segítettek felkötözni egy-egy ajtót, ablakot, de azért lassan haladt az építkezés. Amikor a pinceszint készen lett, odaköltöztünk, gondolván, szárazabb, mint a vályogból vert parasztház. Férjem autószerelő, de sajnos nem abból a fajtából való, aki maszekol és _______ I Ho gyan laktunk régen? Minden héten mázoltak Ez a felvétel bármely település szélén készülhetett volna. A falvak egyre távolabb tolják határukat a természet meghódításával, vagy mondhatjuk úgy is: bekebelezésével. Archív képünk Bag egyik új telepének kialakulását örökítette meg (Balázs Gusztáv felvétele) Az ember történetétől elválaszthatatlan a lakás története. Hogy milyen gazdag anyagot jelent napjaink kutatóinak is a velük együtt élő múlt, arra jó példa H. Csukás Györgyi tanulmánya a Bag, néprajzi tanulmányok című kötetben. A falu településéről, építkezéséről, lakáskultúrájáról készített dolgozatából idézünk az alábbiakban. Bagón a századfordulóig a legtöbb háznak, még a gazdasoron is, döngölt agyagpadozata volt, amit mázolós padlónak neveztek. A föld színére épült, alapozás nélküli házaknak legtöbbször ilyen padozatuk volt. A fal aljában is döngölt, tapasztott anyagpadkát készítettek. Csak az emelt padozatú házaknál jelentek íyieg a padlós szobák, téglával, műkőlappal burkolt konyhák, I tornácok. Mikor a ház fölépült, megterítették a ház földjét agyaggal, pelyvát, töreket szórtak rá, meglocsolták, és jól ledöngölték. A döngölő egy körülbelül 130-150 centiméteres rönkfa volt, aminek a végére 15-szőr 15 centiméteres szögletes pallót szögeitek, hogy a sarkokat is jól le tudják döngölni. A ledöngölt földre lótrágyával kevert finom sárral rásimítottak. Miután megszáradt a ház földje, tehéntrágyával kevert híg sárral felmázolták. Végül sárga homokkal szórták föl a padlót, és azt faltól falig a söprűvel szép csíkosra felseperték. A mázolást a szombati nagytakarításnál minden héten megújították. Voltak, akik sárga agyaggal mázoltak, mások a fehér agyagos mázolást tartották szebbnek. Gazdaházaknál századunkban az első szobát, a pompás szobát már padlóval látták el, sőt, akadt ház, ahol a hombároskamra is padlózva volt. A hátsó szoba azonban többnyire itt is mázolós maradt Az emelt padlószintű házak gangja, de gyakran a konyha és ritkán a hálószoba is téglapadozatú volt. Az 1910-es években megjelentek a mintás műkőlapok is a tornácokon, konyhákban. E műkőlap burkolat annyira közkedveltté vált Bagón, hogy az 1910-es évektől kezdve az utcai homlokzaton is ezzel rakták ki sok helyen a lábazatot. A Buda pesten, építkezéseknél dolgozó bagiak révén hamarosan ismertté váltak az olcsóbb beszerzési lehetőségek, így több háznál gyári selejtből készült, többféle mintájú műkőlappal burkolt padozatokat is látni. Mára a mázolós padlók még a régi hosszú hízakból is mindinkább eltűnnek. Az 1970-es felmérés még 372 vert földes szobát talált Bagón 1980-ban már mindössze 36 akadt. Sokszor meg kell fogni a téglát a falba kerül gátlástalanul ezreket zsebel be. Ó o becsületes bolond, azért haladunk ilyen lassan. A felső szintre már százezreket költöttünk, megvan minden a fűtéshez, a vízhez, a fürdőszobához, a konyha kövezetét is megvettük, csak idő kérdése, mikor kerülnek mindezek a helyükre. — Hogy mikorra lesz kész a házunk? Hát talán mire felnőnek a gyerekek, mi pedig addig szépen elhidegülünk egymástól. Nincs erőnk esténként összebújni, fáradtak, idegesek és kimerültek vagyunk. Egyikünk sem szórakozott korábban, most pedig sem idő, sem pénz, sem energia nincs erre. Igaza van, amikor azt említette, hogy jobb egy rozoga kunyhóban boldogan élni, mint egy ilyen nagy házban, elidegenedve — hallhattam lsaszegen egy fiatalasszonytól. Aszódon 40-es évei végén járó, adminisztratív munkakörben dolgozó asszonnyal beszélgettem, akinek a férje katonatiszt Szolgálati lakásban laknak évek óta. Ök bizony nem tudták, mi az építkezés, fiatalon, boldogan ültek a készbe. Egy 6zem fiuknak, úgy gondolták, kertes ház dukál, vettek egy szép, panorámás telket, s elkezdtek építkezni. — A nyugalmamnak vége szakadt az alapásás kezdetével. A gyerek nagyon önérzetes, mindenre azt mondja, majd megszerzi magának, mi pedig éveken át kuporgattunk, hogy neki legyen, hogy tudjunk egy szép, kertes családi házat építeni vagy legalábbis elkezdeni. A ház és az építkezés körüli viták férjem és köztem egyre gyakrabban előfordulnak. Hol téglát, hol meszet, hol cementet nem lehet kapni. Az árakat állandóan emelik. Egy-egy anyag beszerzéséhez vagy protekció, vagy nagy borravaló adása szükséges. Ügy gondolom, hogy a fiatalok, a családiház-építéseknél, míg valamennyi (Balázs Gusztáv felvétele) akiknek a bérük még a miénknél is jóval kevesebb, és megtakarított pénzük sincs — ha nem áll mögöttük jó anyagi helyzetű szülő —, még nehezebben boldogulnak. Gödöllőn az IBUSZ-irodába belépő fiatalember ragyogó metálkék Toyotájával szinte az ajtóban állt meg. Érdeklődik, van-e még hely a dubai útra. Ügy ránézésre nem lehet több 20-22 évesnél. Az ajtóban megvárom, és megkérdezem tőle, hol lakik, építkezett-e, vannak-e ilyen tervei, és mivel láttam csaknem egymilliót érő gépkocsiját, kíváncsian vártam válaszát. — Az apám egy kisszövetkezet vezetője. Dolgozik a keze alatt csaknem kétszáz ember, még jó, hogy érettségire meg bírta nekem venni ezt a Toyotát. Hogy építkezni fogok-e? Nem. Már épül a házam Budapesten, a II. kerületben, igaz, nem egyedüli, hanem ikerház lesz. Azt ne várja tőlem, hogy megmondjam, mibe kerül, fogalmam sincs, azt sem tudom, mennyi egy tej vagy egy tejföl, nemhogy a tégla árát ismerném. Egyetemre járok, és úgy gondolom, nekem az a dolgom, hogy tanuljak, apám pedig, aki 30 éve dolgozik, és sikeres embernek mondhatja magát, nyugodtan felépíthet nekem egy házat, anélkül hogy tudnám, mi ennek az anyagi vonzata. Azt hiszem, ha jól tanulok, és olyan mérnök válik belőlem, amilyenre ennek a gazdaságnak szüksége van, busásan megtérítem azt a kis manipulált adót, amiből apám a házam építi — nevet, majd búcsút int, s kocsija ajtajából visszaszól, ha kész lesz a ház, meghív egy italra. Van tehát, aki épít, van, aki építtet, s van, aki csak beköltözik. Hogy kinek milyenek a lehetőségei, azt sajnos nem mindig az érdem szerint osztja a sors. Árvái Magdolna Ganz Mérőgyár Kft. A nyereség még hozható Több hónapos előkészítő munka után a Ganz Mérőgyár Kft.-ben elfogadták az új kollektív szerződést. A szerződést tárgyaló szakszervezeti tanács tagjait, a független szakszervezet képviselőit és a vállalat vezetőit — mint a vállalati újság, az Árammérő augusztusi számában olvastuk — Georges Hugue ügyvezető igazgató tájékoztatta a kft. helyzetéről, eredményeiről. Az első félévben 940 millió forintos volt a cég rendelésállománya, bevétele pedig 750 millió. Az utóbbi kevesebb, mint amennyit céljaik elérése érdekében terveztek. Megrendeléseik nagysága a kereskedelmi apparátus munkáját dicséri. Hazai piacra 255. tőkés kivitelre 300, az úgynevezett szocialista exportra pedig 166 millió forint értékben szállították termékeiket, örvendetes, hogy a hatodik hónap végéig a gázmérő rendelésállománya elérte a 80 millió forintot. Igen nagy gondok vannak a munka minőségével. A mérők selejtszázaléka ma már olyan magas, hogy puszta létüket veszélyezteti. Sokan azt gondolják, hogy a selejtképződés legfőbb oka az elavult géppark. Ez azonban csak részigazság, az emberi hiányosságok, nemtörődömségek okozzák a nagyobb bajt. A vezetők nem voltak kellően felelőssé téve a minőség védelméért. Október végéig a selejtszázalékot mindenképpen 15 százalék alá kell csökkenteni. A hazai és a nemzetközi piacokon kemény árverseny van, és csak a jó minőségű termékekkel tud a Ganz Árammérő Kft. versenyben maradni. Erős versenytársakká váltak a kínai, a jugoszláv és az orosz árammérőgyárak. A gondok mellett kérdésekre válaszolva, az ügyvezető igazgató kijelentette, az év végéig a tervezett nyereség fegyelmezett munkával elérhető. Árvái Ferenc személyzeti és szociális igazgató kiegészítése szerint élni fognak a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségével, s kis létszámú elbocsátások is várhatók december végéig.
