Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-11 / 188. szám

A helyi forrásokra számítanak Vállalkozó valkóiak Amikor megláttam a Valkói Községi Tanács épülete előtt, Sziráki Mi­hály tanácselnök a szom­szédos telekről integetett felém. — Járdalapokat ké­szítünk a közhasznú mun­kások segítségével — mondta, majd hozzáfűzte: — Még ebben az évben ki­tehetjük Valkó és Vác- szentlászló határában a táblát: — minden utcánk sármentes! Az elképzelés, a terv önma­gában is szép, de igazán örö­met majd a megvalósítása okoz több ezer valkói és vác- szentlászlói lakos részére. — Az anyagot a tanács szerzi be, de természetesen a lakóházak előtti munkákat a háztulajdo­nosok végzik. A tanács által szervezett társadalmi munkáknak hagyo­mánya van a településeken. Sziráki Mihály tíz éve tanács­elnök, s elnökségének ideje alatt a Pest Megyei Tanács által évenként meghirdetett településfejlesztési versenyben mindig ott voltak az első öt hely valamelyikén. — Ha helyes és minden la­kost érintő célt tűzünk az em­berek elé — hallom az érve­lést —, könnyű a közös mun­kára történő mozgósítás. Az emberek szeretik a lakóhelyü­ket, s örülnek, ha olyat épí­tünk, amelytől szebb vagy könnyebb lesz az életük. Egy évtizeddel ezelőtt még csak a csillagok világítottak az esti sötétségben a falu fölött, ma minden utcában — még a mellékutcákban is — korsze­rű világítás van. Megépült Valkón az egészségügyi köz­pont, amelyben általános or­vosi, fogorvosi rendelő műkö­dik, s helyet kapott benne az anya- és csecsemővédelmi szolgálat is. A rendelők mű­szaki felszerelését az egészség- ügyi szakemberek kívánsága alapján vásárolta a községi tanács. Üj a postánk is. Beszélgetésünk közben táv­iratot kézbesítenek az elnök­nek, amelyben a PVCSV adja hírül, hogy teljes locsolási ti­lalmat vezetnek be. Az elnök egy pillanatra elkedvetlene­dik. — Községünk lakossága igen intenzíven, nagy szakér­telemmel kertészkedik. Közis­mert, hogy ehhez a tevékeny­séghez víz kell. Feszültséget, türelmetlenséget és anyagi kárt egyaránt jelent a szük­ség diktálta tiltó rendelkezés bevezetése. De hamarosan túl­jutunk a gondokon! Még eb­ben az esztendőben, központi támogatással, helyi erővel is megtoldva, új kutat fúrunk, ami jelentősen megnöveli a vízbázist és megszünteti a lakosság érdekeit sújtó, azzal ellentétes korlátozó intézkedé­sek időszakos bevezetését. Van miből Megemlítem, hogy a legtöbb tanács a gazdasági válságban komoly anyagi gondokkal küzd, sokan adósságokkal bir­kóznak, ám Valkón többen is arról beszéltek nekem, hogy lassan, de biztosan fejlődnek a falvaik. Szavaik bizonyító sára példákat soroltak: — mind a két faluban ravatalozó épült. Valkón új iskolába jár­nak a gyerekek. Bővült a vác- szentlászlói óvoda. Az építke­zések most is folytatódnak. Vácszentlászlón tizenkét tan termes iskola falai emelked­nek. Valkón iker szolgálati lakásba költöznek hamarosan a lakók. A Galga AFÉSZ-szel közösen egy modern, minden igényt kielégítő ABC-élelmi- szeráruház építését kezdik amelyben tőkehúst és zöldség­féléket is értékesítenek. Nem tartom jogtalannak. hogy feltegyem a kérdést Szi­ráki Mihálynak: — miből te­lik minderre? Miből telik új építkezésekre, amikor a közsé­gek legtöbbje az úgynevezett szinten tartásért verekszik? — Több oka van ennek. Mi a legtöbb munkát saját keze­lésben végezzük. Nem adunk ki semmit vállalkozóknak, mert nagyon jól tudjuk, hogy a vállalatok, szövetkezetek milyen haszonkulccsal, ugyan­akkor milyen magas selejt­százalékkal dolgoznak. A ga- mesznak saját építőbrigádja van, jól felkészült szakembe­rekkel, akiket egy technikus irányít. Az építőanyagokat — a cementtől az utolsó szögig — magunk szerezzük be. El­nök vagy titkár is lehet időn­ként anyagbeszerző. Kamatozik is A másik dolog az, amivel tulajdonképpen gazdálkodá­sunk alapjait megteremtettük, hogy nemcsak elköltöttük a költségvetés különböző rova­taiban jóváhagyott forintokat, hanem vállalkozni is mertünk. Saját szállítóeszközöket vásá­roltunk, amelyekkel bérfuva­rozást végzünk. Mind a két településünkön mi üzemeltet­jük az olajkutakat. Különbö­ző épületeket újítottunk fel, és azokat bérbe adtuk. És ezek mellett ezernyi apró fel­adatot végeztünk. Nem han­gozhat dicsekvésnek, ha el­mondom, hogy a Valkó—Vác- szentlászlói Közös Tanács számlái nem állnak sorban a bankban, viszont komoly ősz- szegünk kamatozik a bank­fiókban. F. M. Szamokban az egyetem Ezrek tanultak városunkban A Gödöllői Agrártudományi Egyetem — szinte az egész or­szágra kiterjedően — összesen 3580 dolgozót foglalkoztat. Az egyetemi oktatók száma 423, a főiskolai oktatóké 130. A ku­tatók 120-an vannak, a közép­iskolai tanárok kétszázan. Az igazgatási dolgozók és szakal­kalmazottak létszáma 1051, a fizikaiaké 1345. Időszaki dol­gozó 218, részfoglalkozású 86. Az elmúlt tanévben nappali tagozaton 2081 hallgató foly­tatott itt tanulmányokat. A mezőgazdaság-tudományi ka­ron 638-an, a mezőgazdasági gépészmérnökin 538-an, a gaz­daság- és társadalomtudomá­nyi karon pedig 246-an. A mezőtúri gépészüzemmérnöki főiskolai kar hallgatóinak szá­ma 181 volt, míg a nyíregy­házi főiskolai karon 214 gé­pészüzemmérnök, illetve 36 repülőüzemmérnök-jelölt vé­gezte tanulmányait. A gyön­gyösi vállalatgazdasági inté­zetben 228 diákot képeztek. Levelező tagozaton 618 hall­gatót tartottak számon, egy- harmaduk a tanárképző inté­zet diákja volt. Több ezren mélyítették szakmai tudásukat tanfolyamokon. A vezető- és továbbképző intézetben több mint száz tanfolyamon 3140 szakember tanult, a termelés- fejlesztési intézet 31 tanfolya­mán pedig például 1148-an. Egy híján hétszáz már diplo­más hallgató szakmérnök- és üzemmérnök-képzésben vett részt. Zeneiskola Befütyül a szél Bármilyen szép dallamok hallatszanak is ki a gödöllői Frederic Chopin Zeneiskola ablakain az Ady sétány 2-böl, az épület igen leromlott álla' potú. A legfontosabb a tető szerkezet újjáépítése — a szá­mítások szerint két és fél mil­lió forintot igényelne. Cserére várnak az ablakok is. A fel­újítással egyszerre lenne cél­szerű a kazán földgázüzemre való átállítása. gödöllői /> w után Van, aki a tej árát sem tudja, nemhogy a tégláét A hajukhoz ért a penész Van egy kicsi házikó! Fe­hér fala ragyogó, oda jár­tunk te meg én, boldogsá­gunk idején... énekelte év­tizedekkel ezelőtt egy kelle­mes hang, és sokunknak ma is eszébe jutnak a népszerű sláger szavai. Bizony csak addig voltunk boldogok, míg a kicsi házikónk első fehér meszelése elkészült, vagy még addig sem. Épít­kezni, családi fészket te­remteni napjainkban nem könnyű. No nem volt köny- nyebb tíz-tizenöt évvel ez­előtt sem, de ma egyre ne­hezebb. Családi ház Gödöllőhöz kö­zeli településen. A falak áll­nak, a tetőfedők éppen a cse­repét rakják, az alsó szinten pedig a pincének szánt rész­ben fiatal, 25 éves asszonyka 30-40 kilós zsákokat pakol nyúl-, disznó- és malactáppal. Kérdésemre, mikor és hogyan kezdtek az építkezéshez, a kö­vetkezőket mondta el: ■,— Fiatalon, 19 évesen, érett­ségi után férjhez mentem. Jöt­tek a gyerekek egymás után, s nagymama régi parasztházá­ban kezdtük meg a közös éle­tünket. Emlékszem, a fal olyan penészes volt, festés után egy hónappal, hogy az ágyunkat naponta arrébb kellett húzni, ne érjen a hajunkhoz. Nehéz évek voltak az elsők. Spórol­tunk. Megvettük ezt a tanácsi telket, s emlékszem, az alap­ásásnál kisfiúmat hordtam a szívem alatt, és nehezen tud­tam dönteni, kell-e nekem ez a gyerek? Aztán a férjemet vitték el katonának, rozoga Trabantunkon ma már meg­mondani nem tudom, hány mázsa bitument, gipszet fuva­roztam, tetejébe sok esetben mások segítettek felkötözni egy-egy ajtót, ablakot, de azért lassan haladt az építkezés. Amikor a pinceszint készen lett, odaköltöztünk, gondolván, szárazabb, mint a vályogból vert parasztház. Férjem autó­szerelő, de sajnos nem abból a fajtából való, aki maszekol és _______ I Ho gyan laktunk régen? Minden héten mázoltak Ez a felvétel bármely település szélén készülhetett volna. A falvak egyre távolabb tolják határukat a természet meghódításával, vagy mondhatjuk úgy is: bekebelezésével. Archív képünk Bag egyik új telepének kialakulását örökítette meg (Balázs Gusztáv felvétele) Az ember történetétől elválaszthatatlan a lakás története. Hogy milyen gaz­dag anyagot jelent napjaink kutatóinak is a velük együtt élő múlt, arra jó példa H. Csukás Györgyi tanulmánya a Bag, népraj­zi tanulmányok című kö­tetben. A falu településé­ről, építkezéséről, lakáskul­túrájáról készített dolgoza­tából idézünk az alábbiak­ban. Bagón a századfordulóig a legtöbb háznak, még a gazda­soron is, döngölt agyagpado­zata volt, amit mázolós pad­lónak neveztek. A föld színére épült, alapozás nélküli házak­nak legtöbbször ilyen padoza­tuk volt. A fal aljában is dön­gölt, tapasztott anyagpadkát készítettek. Csak az emelt padozatú házaknál jelentek íyieg a padlós szobák, téglával, műkőlappal burkolt konyhák, I tornácok. Mikor a ház fölépült, meg­terítették a ház földjét agyaggal, pelyvát, töreket szórtak rá, meglocsolták, és jól ledöngölték. A döngölő egy körülbelül 130-150 centiméte­res rönkfa volt, aminek a vé­gére 15-szőr 15 centiméteres szögletes pallót szögeitek, hogy a sarkokat is jól le tud­ják döngölni. A ledöngölt földre lótrágyával kevert fi­nom sárral rásimítottak. Mi­után megszáradt a ház földje, tehéntrágyával kevert híg sárral felmázolták. Végül sár­ga homokkal szórták föl a padlót, és azt faltól falig a söprűvel szép csíkosra felse­perték. A mázolást a szom­bati nagytakarításnál minden héten megújították. Voltak, akik sárga agyaggal mázoltak, mások a fehér agyagos mázo­lást tartották szebbnek. Gazdaházaknál századunk­ban az első szobát, a pompás szobát már padlóval látták el, sőt, akadt ház, ahol a hom­bároskamra is padlózva volt. A hátsó szoba azonban több­nyire itt is mázolós maradt Az emelt padlószintű házak gangja, de gyakran a konyha és ritkán a hálószoba is tégla­padozatú volt. Az 1910-es években megjelentek a mintás műkőlapok is a tornácokon, konyhákban. E műkőlap bur­kolat annyira közkedveltté vált Bagón, hogy az 1910-es évektől kezdve az utcai hom­lokzaton is ezzel rakták ki sok helyen a lábazatot. A Buda pesten, építkezéseknél dolgozó bagiak révén hamarosan is­mertté váltak az olcsóbb be­szerzési lehetőségek, így több háznál gyári selejtből készült, többféle mintájú műkőlappal burkolt padozatokat is látni. Mára a mázolós padlók még a régi hosszú hízakból is mindinkább eltűnnek. Az 1970-es felmérés még 372 vert földes szobát talált Bagón 1980-ban már mindössze 36 akadt. Sokszor meg kell fogni a téglát a falba kerül gátlástalanul ezreket zsebel be. Ó o becsületes bolond, azért haladunk ilyen lassan. A felső szintre már százez­reket költöttünk, megvan min­den a fűtéshez, a vízhez, a für­dőszobához, a konyha köveze­tét is megvettük, csak idő kér­dése, mikor kerülnek mindezek a helyükre. — Hogy mikorra lesz kész a házunk? Hát talán mire fel­nőnek a gyerekek, mi pedig addig szépen elhidegülünk egy­mástól. Nincs erőnk esténként összebújni, fáradtak, idegesek és kimerültek vagyunk. Egyi­künk sem szórakozott koráb­ban, most pedig sem idő, sem pénz, sem energia nincs erre. Igaza van, amikor azt említet­te, hogy jobb egy rozoga kuny­hóban boldogan élni, mint egy ilyen nagy házban, elidegened­ve — hallhattam lsaszegen egy fiatalasszonytól. Aszódon 40-es évei végén já­ró, adminisztratív munkakör­ben dolgozó asszonnyal be­szélgettem, akinek a férje katonatiszt Szolgálati lakás­ban laknak évek óta. Ök bi­zony nem tudták, mi az épít­kezés, fiatalon, boldogan ül­tek a készbe. Egy 6zem fiuk­nak, úgy gondolták, kertes ház dukál, vettek egy szép, panorámás telket, s elkezdtek építkezni. — A nyugalmamnak vége szakadt az alapásás kezdeté­vel. A gyerek nagyon önérze­tes, mindenre azt mondja, majd megszerzi magának, mi pedig éveken át kuporgattunk, hogy neki legyen, hogy tud­junk egy szép, kertes családi házat építeni vagy legalábbis elkezdeni. A ház és az építke­zés körüli viták férjem és köz­tem egyre gyakrabban előfor­dulnak. Hol téglát, hol meszet, hol cementet nem lehet kap­ni. Az árakat állandóan eme­lik. Egy-egy anyag beszerzésé­hez vagy protekció, vagy nagy borravaló adása szükséges. Ügy gondolom, hogy a fiatalok, a családiház-építéseknél, míg valamennyi (Balázs Gusztáv felvétele) akiknek a bérük még a miénk­nél is jóval kevesebb, és meg­takarított pénzük sincs — ha nem áll mögöttük jó anyagi helyzetű szülő —, még nehe­zebben boldogulnak. Gödöllőn az IBUSZ-irodába belépő fiatalember ragyogó metálkék Toyotájával szinte az ajtóban állt meg. Érdeklődik, van-e még hely a dubai útra. Ügy ránézésre nem lehet több 20-22 évesnél. Az ajtóban meg­várom, és megkérdezem tőle, hol lakik, építkezett-e, van­nak-e ilyen tervei, és mivel láttam csaknem egymilliót érő gépkocsiját, kíváncsian vártam válaszát. — Az apám egy kisszövet­kezet vezetője. Dolgozik a ke­ze alatt csaknem kétszáz em­ber, még jó, hogy érettségire meg bírta nekem venni ezt a Toyotát. Hogy építkezni fo­gok-e? Nem. Már épül a há­zam Budapesten, a II. kerü­letben, igaz, nem egyedüli, ha­nem ikerház lesz. Azt ne vár­ja tőlem, hogy megmondjam, mibe kerül, fogalmam sincs, azt sem tudom, mennyi egy tej vagy egy tejföl, nemhogy a tégla árát ismerném. Egye­temre járok, és úgy gondolom, nekem az a dolgom, hogy ta­nuljak, apám pedig, aki 30 éve dolgozik, és sikeres embernek mondhatja magát, nyugodtan felépíthet nekem egy házat, anélkül hogy tudnám, mi en­nek az anyagi vonzata. Azt hi­szem, ha jól tanulok, és olyan mérnök válik belőlem, ami­lyenre ennek a gazdaságnak szüksége van, busásan megté­rítem azt a kis manipulált adót, amiből apám a házam építi — nevet, majd búcsút int, s ko­csija ajtajából visszaszól, ha kész lesz a ház, meghív egy italra. Van tehát, aki épít, van, aki építtet, s van, aki csak beköl­tözik. Hogy kinek milyenek a lehetőségei, azt sajnos nem mindig az érdem szerint oszt­ja a sors. Árvái Magdolna Ganz Mérőgyár Kft. A nyereség még hozható Több hónapos előkészítő munka után a Ganz Mérőgyár Kft.-ben elfogadták az új kol­lektív szerződést. A szerződést tárgyaló szakszervezeti tanács tagjait, a független szakszer­vezet képviselőit és a vállalat vezetőit — mint a vállalati új­ság, az Árammérő augusztusi számában olvastuk — Georges Hugue ügyvezető igazgató tá­jékoztatta a kft. helyzetéről, eredményeiről. Az első félévben 940 millió forintos volt a cég rendelésál­lománya, bevétele pedig 750 millió. Az utóbbi kevesebb, mint amennyit céljaik elérése érdekében terveztek. Megren­deléseik nagysága a kereske­delmi apparátus munkáját di­cséri. Hazai piacra 255. tőkés kivitelre 300, az úgynevezett szocialista exportra pedig 166 millió forint értékben szállí­tották termékeiket, örvende­tes, hogy a hatodik hónap vé­géig a gázmérő rendelésállo­mánya elérte a 80 millió fo­rintot. Igen nagy gondok vannak a munka minőségével. A mérők selejtszázaléka ma már olyan magas, hogy puszta létüket ve­szélyezteti. Sokan azt gondol­ják, hogy a selejtképződés leg­főbb oka az elavult géppark. Ez azonban csak részigazság, az emberi hiányosságok, nem­törődömségek okozzák a na­gyobb bajt. A vezetők nem voltak kel­lően felelőssé téve a minőség védelméért. Október végéig a selejtszázalékot mindenképpen 15 százalék alá kell csökken­teni. A hazai és a nemzetközi piacokon kemény árverseny van, és csak a jó minőségű termékekkel tud a Ganz Áram­mérő Kft. versenyben marad­ni. Erős versenytársakká vál­tak a kínai, a jugoszláv és az orosz árammérőgyárak. A gondok mellett kérdések­re válaszolva, az ügyvezető igazgató kijelentette, az év vé­géig a tervezett nyereség fe­gyelmezett munkával elérhe­tő. Árvái Ferenc személyzeti és szociális igazgató kiegészítése szerint élni fognak a korked­vezményes nyugdíjazás lehe­tőségével, s kis létszámú elbo­csátások is várhatók december végéig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom