Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-09 / 186. szám

Német nemzetiségiek építették Népházavatás előtt Avatóünnepségre készülnek Szigetújfalun. Pénteken, augusztus 10-én este hat óra­kor adják át az úgynevezett Népházat, amelyet a Sziget- szentmártoni Közös Tanács és a Waghausel város közötti kapcsolat, eredményeképpen építettek. Kóla István tanácselnök el­mondta, hogy a német nem­zetiségű községek — Sziget- szentmárton, Szigetcsép és Szigetújfalu — tavaly má­jusban kötöttek együttműkö­dési szerződést a 17 ezer la­kosú ' NSZK-beli várossal. A kapcsolat azóta is rendszeres, s nemcsak egymás szűkebb környezetét ismerték meg, hanem számtalan közös kul­turális és sportrendezvényt is szerveztek. Az NSZK-kap- csolat révén a Fer-Éksz kis­szövetkezetnek még külföldi üzletet is sikerült nyélbeüt­nie. A tanácselnöktől megtud­tuk, hogy a Népház afféle tartózkodó hely lesz, ahol a Waghauselből érkező vendé­gek találhatnak maguknak szállást az itt kialakított nyolcágyas szobákban. Egy szanálásra ítélt óvodát újítottak fel egy év alatt a Fővárosi Vízművek szakem­berei. A közel kilencmilliós költséget az NSZK-sok áll­ták. Iskolaévben Waghausel­ből érkeznek majd iskolás- csoportok, s az idelátogató gye­rekek a velük jövő pedagógu­sok előadásában a magyar tör­ténelemmel ismerkednek. A diákok között vannak olya­nok is, akiknek a nagyszülei, dédszülei még Magyarorszá­gon éltek, másoknak nincse­nek itteni rokonaik, de ér­deklődnek hazánk iránt. A nyári hónapokban a három magyar község polgárai vehe­tik birtokba a Népházat. A hasznosítás módjáról a ta­nácselnök nem akart szólni, mert mint mondta, neki meg­vannak az elképzelései, de ősszel helyhatósági választás lesz, s a döntő szót majd az önkormányzatok mondják ki. Kóta István elmondta, hogy az avatóünepségre hetventagú csoport érkezik az NSZK- ból. A waghauseli delegációt már az új Népházban szállá­solják el. H. É. Egyedülálló vállalkozás Gyógyszertár az áruházban? A szigetszentmiklósi Márka Skála áruházból kedvező hí­rek érkeztek az utóbbi he­tekben, napokban. Igaz, az örvendetes hírek csak a vá­sárlóknak jelentenek jót, a szerződéses üzletrészek ve­zetőinek már nem annyira. A földszinti ruházati kereske­désnek, melyet több százan is felkeresnek naponta. nagy konkurencia az emeleti hor­gászbolt helyén megnyílt újabb ruházati részleg, ahol gyermek-, bakfis- és kamasz­holmikat kínálnak. Az áruház vezetőinek még más elképzelései is vannak, Ha ezek megvalósulnak, ak­kor minden bizonnyal új ve­vőkörrel gyarapodhat a be­vásárlóközpont. Az áruház igazgatója, Pongrácz Gábor tárgyalásokat folytatott a Pest Megyéi Gyógyszertári Köz­pont igazgatójával. Eddig any- nyit sikerült megtudnunk, valószínűleg , nem lesz akadá­lya annale, hogy egy gyógy­szertár nyithassa meg kapu­ját a Márka Skálában. Ha az üzlet megköttetik, egyedülálló vállalkozás lesz a hazai ke­reskedelemben, hogy egy pa­tika működik áruházban. m. i. Gycgynövényes orvosok magánrendelése Egymásnak a kilincset A budaörsi kétszintes épü­let. melyet eredetileg családi háznak terveztek és építettek, egy esztendő óta — mint a községben nevezik — gyógy- centrum. A kapu melletti táb­lán vörös kereszt jelzi, mit rejt az épület, ahol három orvos fogadja reggeltől estig a bete­geket. A kamaraerdei Ifjúsági Parkkal szemben lévő gyógy- centrum nem más, mint ma­gánorvosi rendelő, ahol a ter­mészetgyógyászat eszközeivel, fizikális gyógymódokkal (pél­dául lézerrel és akupunktúrá­val), a hagyományos gyógysze­rek száműzésével — természe­tesen megfelelő honoráriumért — kezelik a betegeket, akik­nek többsége kisgyermek. Ottjártunkkor délután két órakor váltotta egymást dr. Szikra Tamás és dr. Lerner Péter. Amikor arról kérdeztük őket. hogy milyen betegségek kezelésével foglalkoznak, szin­te egyszerre sorolták azokat a kórokat, melyektől igyekeznek végleg megszabadítani a bete­geket. A gyermekeknél gyó­gyítanak asztmát, torokgyul­ladást, krónikus köhögést és hörgőgyulladást. A fülgyulla­dás okozta fájdalmakat a hallószerv felszúrása nélkül szinte néhány órán belül meg tudják szüntetni. A rendelőben szinte egymás­nak adják a kilincset a különfé­le allergiás betegségben szen­vedők. Az orvosteam — mely­nek tagja még dr. Nánási Fe­renc is — úgy véli: ha csak lehetséges, el kell hagyni a szintetikus gyógyszereket, amelyek sokszor többet árta­nak, mint használnak. He­lyettük a számtalan gyógynö­vényből készült tinktúrákat, keverékeket, teákat ajánlják, illetve adják a betegeknek. Ezeket a gyógynövénykészít­ményeket meg lehet vásárolni a gyógy centrumban. Mint megtudtuk: ezeknek az alkal­gyításért. Ilyenkor havi 500 fo­rint befizetése mellett, ha a gyermek megbetegszik, a ren­delési időben bármikor fogad­ják. A kezelés tehát ingyenes, csak a gyógykeveréket kell megfizetni, melynek ára 500 forint, és egy kúrára elegendő. A magánrendelőt bárki fel­keresheti. Előzetes bejelent­kezés után fogadják a betege­ket. Biocentrum Biocentrum nyílt Szentend­rén, a volt Duna-parti műve­lődési házban. A Biogenich Kft. kialakította központban olyan élelmiszereket kínál­nak, amelyek kemikáliamen­tes anyagokból készültek. Emellett egy állandó klub kezdte meg a tevékenységét, ahol a biotermesztéssel kap­csolatos kérdésekről cserél­hetik ki tapasztalataikat a gyakorlati szakemberek, és ahol szaktanácsadást is kap­hatnak a vegyszerek felhasz­nálása nélkül termesztő gaz­dák. A vegyszerek elhagyásá­val termesztett zöldségek, ga­bonák, gyümölcsök iránt kül­földön igen nagy a kereslet, s magasabb árat is szívesen megadnak értük. mmm AA o z i mazásával szinte állandó ja­vulás tapasztalható. A köhögős, allergiás, aszt­más betegek többségének van homlok-, illetve arcüreggyul­ladása is, Ezeknek a kezelésé­hez infravörös lézersugarat használnak, amely elpusztítja a kórokozó baktériumokat. A krónikus légúti megbetegedé­sekben szenvedőknél szinte észrevétlenül alakulhat ki gyulladásos góc, mely számos fertőzés kiindulópontja lehet. Ezeknek a betegeknek az orr- garatüregét fájdalommentes beavatkozással letörlik, illetve kitisztítják. Néhány kezelés után végleg megszűnik az éj­szakai fullaszt» köhögés. Ugyancsak csillapítólag hat ilyenkor a talp- és reflexmasz- szírozás. A gyógycentrumban néhány mozgásszervi megbetegedésen, például a ritka, de nagyon ko­moly Becbterew-kóron kívül gyógyítanak érszűkületet, fog- ínvsorvadást, a bőrbetegségek közül pedig lábszárfekélyeket, pikkelysömört és egyéb, ne­hezen gyógyuló sebeket. Dr. Lerner Péter elmondta, hogy különleges kozmetikai jellegű kezeléseket is végez­nek. Mint megtudtuk, az aku- punktúrás kezelésen kívül olyan gyógynövényeket aján­lanak a testsúlyfeleslegüktől megválni kívánóknak, ame­lyek csökkentik az étvágyat, s kúraszerű szedésük hozzásegít a fogyáshoz. A gyermekeken kívül fel­nőtteket is gyógyítanak, de csak negyvenesztendös korig. Az első vizitdíj 600 forint, a további kezelési díj a diagnó­zis függvénye. A páciensek egy kezelésért 500 forintot fi­zetnek. A krónikus betegek­nek egy-egy kúra 15-20 keze­lésből áll. Abban az esetben, ha egy olyan kisgyermek be­tegedik meg, akit már előzőleg is kezeltek a budaörsi gyógy­centrumban, akkor a szüleinek már nem kell fizetniük a gyó­Dunakeszi. Rákóczi. Augusztus 9-10-én y,6 és 8: Vak végzet (szí­nes, mb., am. akciófilm) ; lî-12-én i/j4: Az idő urai (színes magyar- francia rajzfilm) ; 11-12-én 1,6 és 8 : Rendőrakadémia, 5. (színes, mb., am. vígjáték) ; 13—15-én ■’ .6 és 8: Papa, én nő vagyok (színes, mb., am. vígjáték). Dabas. Autós. 9—12-én 9: Ür- golyhók (színes, mb., am. sci-fi- paródia) ; 13—15-én 9: Bízzál ben­nem! (színes, am. bűnügyi vígjá­ték). Érd. Autós. 9-10-én 9: Lököttek (színes, mb., am. vígjáték) ; 11-12- én 9: Micsoda nő (színes, mb., am. vígjáték): 13-14-én 9: A nagy kékség (színes, mb., am.—francia kalandfilm): 15-én 9: Nicsak, ki beszél... (színes, mb., am. víg­játék). Gyál. Dózsa: 10-én ‘/a®: Lángoló Mississippi (színes, mb., am. film); 11-én ’.6: A háború áldo­zatai (színes, am. film) ; 12-én 1 :6 : Nagy zabálás (színes, olasz— francia film) ; 13-án V26 : Erik, a viking (színes, mb., angol vígjá­ték); 15-én y26: Papa, én nő va­gyok (színes, mb., am. vígjáték). Nagykáta. Rákóczi. 9-10-én 6: Halálos fegyver (színes, mb., am. krimi) ; 11-12-én 6 : Dumbo (szí­nes, mb., am. rajzfilm) ; 11-12-én 8: Good bye, Emmanuelle! (szí­nes, francia erotikus film) ; 13-án 6 és 8: Könnyű vér (színes ma­gyar film). Pomáz. Szabadság. 10-én 6: Ari­zonai ördögfióka (színes, mb., am. vígjáték); 11-én 6: Gyilkos lövés (színes, am. krimi); 12-én 6: A tengeralattjáró (színes, NSZK-kalandfilm) ; 13-án 6: A Vadnyugat fiai (színes, am. wes­tern). Ráckeve. Autós. 9-10-én 9: Gyil­kos lövés (színes, am. krimi) ; 11-12-én 9: A menekülő ember (színes, arn. krimi); 13-14-én 9: Tremors (Ahova lépek, szörny te­rem (színes, am. scifi) ; 15-én 9: Vak végzet (színes, mb., am. ka­landfilm). Szentendre. Autós. 9—12-én 9! Papa, én nő vagyok (színes, mb., am. vígjáték); 13—15-én 9: Ür­golyhók (színes, mb., am. sci-fi- paródia). Dunakorzó, 9-én 5 és 7: Nincs kegyelem (színes, am. kri­mi) ; 10-én 5 és 7 : Szellemirtók, 2. (színes, mb., am. sci-fi-paródia) ; 11-12-én 3:. Vértestvérek (színes, mb. NDK-kalandíilm) ; 11-12-én 5 és 7: Saigon — A tiltott zóna (színes, mb., am. krimi) ; 13-14- én 5 és 7: Vak végzet (színes, mb. am. kalandfilm) ; 15-én 5 és 7: Magánbűnök, közerkölcsök (szí­nes olasz—jugoszláv film). Szigetszentmiklós. Kossuth, ló­én 6 és 8: Kötéltánc (színes, am. krimi); 11-én 6: Roger nyúl a pácban (színes, mb., am. vígjá­ték); 11-én 8, 12-én 6: Good bye, Emmanuelle! (színes, francia ero­tikus film) ; 13-án 6 és 8, 14-én 6 : Marslakó a mostohám (színes, mb., am. vígjáték). Százhalombatta. Műv. ház. 9-én 7 : Bizzál bennem ! (szines, am. bűnügyi vígjáték) ; 10-én 7 : Erik, a viking (színes, mb., angol víg­játék) ; 11-12-én 7: Micsoda nő (színes, mb., am. vígjáték) ; 13-án 7: Saigon — A tiltott zóna (szi­nes, mb., am. krimi); 14-én 7: A nagy kékség (színes, mb., fran­cia—am. kalandfilm). ócsa. Műv. ház. 10-én :,6 : Nincs kiút (színes, mb., am. krimi) ; 11- én V26: Cinema paradiso (színes, francia—olasz film); 12-én y26: A légy, 2. (színes, am. sci-fi). Pilisszentiván. Autós. 9-10-én 9: Bízzál bennem! (színes, am. bűn­ügyi vígjáték): 11-12-én 9: A rend­őrsztori folytatódik (színes hong­kongi krimi); 13-14-én 9: Gye­rekjáték (színes, mb., am. hor­ror); 15-én 9: Saigon — A tiltott zóna (színes, mb., am. krimi). Miért van téesze/lenes hangulat? Búcsúsimogatás egy zsák búzán 1959 elején szokatlan esemény történt a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban. Ott és akkor egetverő szenzációnak szá­mított, hogy egy negyedikes tanulót átkérettek a városi párt­bizottságra tanítás idején. A pelyhedző álló fiatalember behúzott nyakkal követte a küldöncöt, a pedellus-portás mindkettőjüket niegsíivegelte. — No nézd csak, miből lesz a cserebogár — dünnyögte magában. A jóember azt hitte, a Csák-gyerelt megindult a karrier csú­csára, mi másért is hívnák a pártbizottságra? Akkoriban sokan csináltak karriert tizennyolc éves fejjel. Sokan, de Csák Pista nem ezek közé tartozott, már csak azért sem, mert az apja neve mellett 38 hold jó kunsági földet jegyeztek a hozzá tartozó tanyával. Csák Istvánt bevezették az első titkárhoz, akinél már ott ült idősebb Csák István. — Harminc év távlatából még mindig jól emlékszem ar­ra a beszélgetésre, amely kö­rülbelül így folyt le: — Hal­lom, maga éltanuló. Szeretne tovább tanulni, egyetemre menni ? Bólintottam, hogy igen. — Márpedig abból nem lesz semmi — emelte fel a hangját a titkár. — A nép pénzén nem taníttatjuk a nép ellenségeinek gyerekét. Kö­szönje meg ennek a konok, fa­fejű apjának, hogy nem fog továbbtanulni. Út a karrierhez Még mondott mást is. így tudtam meg, a község gazdái ahhoz kötötték a belépésüket a téeszbe. hogy apám lép be először. Vagyis apám kulcsfi­gurája lett a felülről erőltetett tagosításnak. Később azt is hallottam, a titkárnál lezajlott „rábeszélés” előtt apámat már mások is próbálták győzködni. A szürke pu f ajk ások. Sötét­ben, tanúk nélkül. Apám erről flegmán csak annyit mondott: nem az a legény aki adja, ha­nem aki állja. • A titkárnál mit végeztek? — A titkár felállt és azt mondta: adok egy utolsó lehe­tőséget, beszéljék meg egymás közt. Én addig kimegyek. És amire nem tudták fenye­getéssel, tettlegességgel rábír­ni. az öreg Csák megtette a Pista gyerek jövőjéért — alá­írta a belépési nyilatkozatot. Utána aláírta mindenki, s megalakult a Jászberényi Ha­ladás Tsz, melynek elnökéül Csák Istvánt választották. @ Ezek után joggal hihet­nem, hogy ifjú Csák István csak úgy besétált az egyetem­re, mert felülről leszóltak, — De mennyire, hogy leszól­tak! Csak abban nem volt kö­szönet. Az állatorvosi egye­temre felvételiztem sikerrel, mégsem vettek fel. mert „nem volt elég hely”. Apám felment a dékánhoz, aki megmutatta a jászberényi pártbizottság le­velét. Ebben fehéren-feketén az állt, kulákgyerek vagyok, nem javasolnak továbbtanu­lásra. Idősb Csákról nemhiába mondták, hogy konok jászkun. — Ha kell elmegy az úriste­nig! — dühöngött. El is ment. Hogy az ki volt. s hol állt a trónusa, nem tudni. Az viszont tény, hogy Pista naooikon be­lül kapott egy értesítést: az ál­latorvosi felvételin szerzett pontjai alapján felvételt nyert a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre — mezőgazdász­nak. Kényszerű pályakorrekció, amikor még el sem kezdte a pályát. Ilyen esetekben tíz végzősből egynegyed idő előtt lemorzsolódik, fele sosem jut túl a középszerűségen, s jó ha egyről-kettőről elmondhatjuk ; kiváló ismerője a szakmának. — Jó eredménnyel végez­tem, alighogy kézbe kaptam a diplomát, ki akartak nevezni téeszelnöknek. Sem, akkor sem később nem féltem a fe­lelősségtől, a józan ész mégis azt súgta: sem tapasztalatom, sem tudomásom az ilyen stá­tushoz. Úgy látszik, a sors könyvé­ben mégis az volt megírva, hogy elnök legyen belőle, de erre majd csak 1975-ben ke­rült sor, amikor a farmosi és tápiószelei téeszek fuzionáltak. Egy maréknyi ember Az AS 15-05-ös rendszámú NIVA-t mindenki ismeri a Tá- pió patak környékén, ez az „elnöki batár”. Egy egész na­pot rázkódtam rajta Szele és Farmos közt; dr. Csák István havi háromezer kilométert rázkódik. Sofőré nincs, hajnal­ban maga ül elsőnek volán­hoz, s este utolsónak áll be a parkolóhelyre. Néhány éve még érdemnek számított az ilyen buzgalom, ma már senki sem díjazza. A megkérdezet­tek közül csak egvetlen nyug­díjas tag mondta, hogy szereti, kedve’i Csák Istvánt. A többi csak hürr.imögött. vagv ..kova­kőit". Mi az, amit e’lene fel­hoznak? Nem engedi a beta­karítás utáni tallózást (böngé­szést), intkább beszán tat ja az elhullott kalászt, kukoricacsö­vet, leszedetlen paprikát, pa­radicsomot. E panasz kivált Szelén hangzott el. A környe­zetvédők a tarlóégetést nehez­ményezik, meg egyes területe­ken a fairtást. Kívülállóként is azt mondom, mindebben több a vélt, mint a valós sére­lem, nem annyira az elnökkel szemben, mint inkább a téesz ellen erősödött meg az ellen­szenv. Harminc év után most mondhatják ki nyíltan az em­berek: nem akarunk közösben dolgozni. • Felejtsük el az indíttatást, a családi hátteret, nem mint magánembert, hanem mint el­nököt kérdezem: mi a vélemé­nye úgy általában a téeszekről, s milyennek látja a magyar mezőgazdaság jövőjét? — kér- dezemv Csák Istvántól két ku­koricatábla közt rázódva. — Nem szeretek „általában” véleményt mondani. Marad­junk tehát a hazai terepen. A Tápiómente Mg. Termelőszö­vetkezet összterülete több mint ötezer hektár. 3700 a szántó, 500 az erdő, a többi rét, legelő, nádas. Nagy falat, tud­ni kell megrágni. Eddig meg­rágtuk, az országos átlagnál mindig és mindenben jobbak voltunk. Hogy miért van még­is téeszellenes hangulat? Én fenntartással kezelem ezt a tü­netet, talán nincs is olyan sú­lya a dolognak, mint sokan hi­szik. 9 Vagyis itt nincs igény a földre? — A márciusi közgyűlés előtt kiküldtünk 400 körleve­let azoknak a tagoknak, akik­nek a földje nem lett megvált­va. 1200 hektárról van szó, jó­i-észt jó minőségűekről. A kör­levélben azt kértük, jelezze, aki igényt tart a földre. Tudja, há­nyán írtak? Négy személy, a négyük jogos igénye 12 hek­tár. Ez is nagyon jól szemlél­teti. hogy a téeszek felszámo­lását az emberek jelentős ré­sze nem óhajtja, nem ismerik ki magukat a földtörvény kö­rüli vitákban. Lehet. Viszont a jelen tulaj­donosi formát nagyon is élén­ken vitatják, s az irányítás módjával sem értenek egyet. Egy téeszt gyakorlatilag egy maréknyi ember irányít, ők mondják meg, mit, hová és mennyit vessenek. Néhány ember jó vagy rossz döntésén múlik százak sorsa, ám a rossz döntésekért legfeljebb levált­ják, elküldik a vezetőt, de be nem zárják, s még arról sem hallottunk, hogy valaki fize­tett. A fentieket Csák István sem vitatja. — Azzal egyetértek, hogy állítsuk vissza a tulaj­donviszonyokat, de ettől még megmaradhat a szövetkezeti forma. Legfeljebb nem mamut méretekben. Szerintem a kis­szövetkezeteknek van jövője. Egy családra 30-40 hektár föld, 10-15 család alkothat egy szövetkezetét. Ezek a kis szö­vetkezetek kialakíthatnak egy vagyonkezelő központot, mini­mális szakembergárdával és megfelelő gépparkkal. A szak­emberek beszerzik a vetőma­got, műtrágyát, vegyszereiket, gyomirtót, gépet, gépalkat­részt, biztosítják az érdekkép­viseletet, és az információ áramlását; mikor mire van ke­reslet a hazai és nemzetközi piacon, mikor mit és hol lehet olcsón megvenni. A tulajdo­nosi szemléletet és az egyéni felelősséget úgy lehet a leg­jobban kiterjeszteni a szak­embergárdára. ha maguk is érdekeltek tőkével. Mindjárt menedzsercentrikusább egy üzletkötő, ha a saját zsebe is megérzi egy rossz döntés kö­vetkezményét! Áhítat nélkül Rémlik, mindez nem új. A dán parasztok már régen így csinálják, a hollandok is ösz- szefogva tartják fenn a gáta­kat, amelyek megvédik a föld­jeiket a tengertől. De vajon a magyar mezőgazdaságot ki vé­di meg, lesznek-e mecénásai, mint az iparnak? Aligha. A mezőgazdaság felé nem moz­dul a nyugati tőke, mert a föld profitját az emberen kí­vülálló tényezők befolyásolják. Hiába a jó szándék, a hozzáér­tés, ha a jég közbeszól, s az aszállyal sem lehet megbir­kózni csak fohásszal. De er­re nem adnak hitelt, dóré do­log abban bízni, hogy önma­gunk ereién túl másra is szá­míthatunk. A magyar mező­gazdaságot csak a magyar pa­raszt teheti rendbe. Szerencsé­re a mezőgazdaság nincs olyan mélyponton, mint az ipar, az „élni kell, enni muszáj” tör­vény nem hagyja elsüllyedni. Előbb Farmoson, majd Sze­lén részt vettem a gabonaosz­táson, figyeltem az új búzát zsákokba öntő emberek arcát, viselkedését. Egykedvűen la­pátoltak, szidták a port meg a meleget. De jó szó nem hang­zott el, s az arcokra nem ült ki az az áhítat, amely évszáza­dokon át úgy hozzátartozott a földdel viaskodó magyar pa­raszt gondoktól barázdált ar­cához, mint pipacs a búzához. — Vigyék, emberek, vigyék — biztatta őket az elnök, s va­lami suta, szégyenlős mozdu­lattal simított egyet a zsáko­kon. Lehet, ugyanaz járt a fe­jében, mint az enyémben: va­jon nem ez az utolsó osztás? Lesz-e még osztozkodás búzán a Tápió menti téeszekben? Csák István zsákot simogató kezét nem a holnaptól való fé­lelem mozdította. Ha széjjel­hordják a téeszt, neki is van mit visszakérnie. Ha nem Far­moson. hát Jászberényben. — Nekem nem, az apámnak. Hál ’istennek még él, sőt, dol­gozik, fóliázik az öreg jászkun. A két Csák jól megél majd a 36 hold kunsági földből, talán még a régi tanyát is felépítik. S miközben a saját földjüket szántják, elmeditálnak azon, mi értelme volt az elmúlt har­minc év küzdelmeinek? Matula Gy. Oszkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom