Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-07 / 184. szám

1990. AUGUSZTUS 7.. KEDD 5 R többi csak matematika Még cicomával is olcsóbb A kályha, ahonnan el kell induljak: mit értsek az alatt, hogy Pestvidéki Gépgyár Dolgozóinak Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezete? Vagy vállalat, vagy szövetkezet!? A kályhától végül is Márkusné Pálfi Margit vezetett ki középre, s ettől kezdve már simán mozogtam a szigetszentmiklósi építési ügyek parkettján. Alakulásakor a szövetkezet csakis (vagy mond­juk túlnyomó részben . . .) a PG dolgozói lakásgondjainak megoldását vállalta magára, az általános vélemény szerint ol­csók és megbízhatóak voltak. Azért írom múlt időben és némi fenntartással, mert volt azért egy-két konfliktus is a tagokkal, mely a többletköltségek számláinak utólagos benyújtásából adó­dott. A fáma százezres nagyságrendű követelésekről, foglalá­sokról és várható árverésekről suttogott. Utánajárva a kérdés­nek, több fontos dolgot is megtudtam, mindenekelőtt a szövet­kezőt új nevét, és új szervezeti felépítését. lány-, gázvezetéket a megren­delő szerelteti be, a csempe és egyéb burkolóelemek beépíté­sét úgyszintén. Egy négyzetmé­ternyi lakás szerkezeti áron ti­zenhétezer forint. Erre szűkö­sen számítva még rájön ezer­ötszáz forint, szaknyelven szól­va ekkor éri el a lakás a lak­hatási szintet. — A lakhatási szint kiala­kításának költsége mindig at­tól függ, hogy mit és mennyit óhajt „cicomázni" a tulaj. Nyil­vánvaló, hogy minél csicsá- sabb egy csempe, annak ará­nyában nőnek a befejezési költségek. I A „ciCofná”-igényt is figye­lembe veve, maradjunk húsz­ezer, négyzetméteres költség­nél, ami egy ötven négyzet- méteres lakásnál kb. egymil­lió forint összesen. A kamato­kat hozzászámítva is jóval ke­vesebb, mint a minőségben és küllemben jóval szerényebb pesti panellakások folyó ára. A kérdés csupán az, meddig lesz képes a szigetszentmikló- si kisszövetkezet lépést tartani az inflációval, az építőanya­gok naponként változó árá­val? Matula Gy. Oszkár Cím feletti képünkön a sziget- szentmiklósi minta lakótelep nem is kecses. Óvatosan ara­szolok, csoszogok, tipegek, a pallók, bakok, állások zűrza- varábaüi. A mérnöknőt"ném zavarja az öles mélység, zer- geként ugrál fölötte. S úgy prezentálja a nyersszagú, fé­lig kész szobásat, hogy lelki szemeimmel már látom a bú­tort, a függönyt, ; s a falakról lecsüngő örökzöldet. — A Siporex építőelemnek nincs párja, szerintem jobb a téglánál is. Hang- és hőszige­telő, nedválló. Emellett vi­szonylag olcsó, bár nem köny- nyű beszerezni, Pozsonyból importáljuk. A most átadásra kerülő la­kások a 45-62 négyzetméteres kategóriába tartoznak, készült­ségi fokuk 70 százalék. Ez alatt az értendő, hogy a viz-, vil­— Töröltük a névből azokat az elemeket, amelyek utalá­sok a PG-re. Ma már csak azért sem aktuális, mert bár­ki szerződhet nálunk lakásra, attól függetlenül, hogy kinek az alkalmazottja. A jövőben tehát Pesfíidéki Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet né­ven szerepelünk — kezdte Mór- kusné Pál fi Margit. Az is lényeges változás, hogy az operatív építőrészleg átalakult kft.-Vé, a dolgozók nem hozzánk, nem a mi irá­nyításunk alá tartoznak. Ez azért is lényeges, mert olyan hírek terjedtek el, hogy meg­rendelési gondjaink vannak, s ezért a dolgozók egy részét szélnek eresztettük. Megren­delésgondunk nincs, s a kft. megalakulása előtt csak az olyanoktól váltunk meg, akik­kel munkafegyelmi problémák adódtak, például ittasan jöt­tek be dolgozni. Nyilván van olyan is, aki nem kívánt be­lépni a kft.-be, ezek önszán­tukból mentek el, illetve ke­restek más munkahelyet. Is­métlem, munkahiányból adó­dóan nem küldtünk el senkit, ma viszont már nem mi gaz­dálkodunk a munkaerővel, ha­nem a kft. Márkusné tájékoztatóját dr. Lénárt István jogtanácsos egé­szíti ki, pontosítja a többlet- költségek körüli konfliktuso­kat. — Kompromisszumos meg­egyezés született a kérdésben, mely összesen huszonhat ta­got érintett. Az általunk igé­nyelt többletköltségek nem voltak jelentősek, s a tagok nem is a jogosságukat, hanem a számla benyújtásának mód­ját kifogásolták. Én úgy fogal­maznék: a kapcsolattartás és az információáramlás volt fog­híjas, amiért mi kevésbé va­gyunk hibásak. A közgyűlés minden alkalommal tisztázza a végelszámolás formaságait és módját, a többi csak mate­matika. Ha a tagok vennék a fáradságot, és mindvégig tar­tanák a kapcsolatot az építő­vel, s ha időről időre utána­számolnának, kevesebb meg­lepetés érné őket utólag. — Mit értsek kompromisz- szumos megoldás alatt? — Aki akar, fizethet rész­letre is. A többség nem élt a lehetőséggel, hiszen a legma­gasabb többlet sem érte el az ötvenezer forintot. A további táncot Körösi Pál- né művezetővel járom, a Cso­konai utcai minta lakótelepen. Ez már szó szerint tánc, ha Az önkormányzati választá­sok előcsatározásának is beil­lő falugyűlés korbácsolta fel a kedélyeket Tápiószentmár- tonban. Napokkal előbb elterjedt az a hír, hogy még a választások előtt leváltják a nagyközség tanácselnökét. így hát nem volt meglepő, hogy a minap zsúfolásig megtelt a helyi mű­velődési központ nagyterme. A falugyűlés összehívását az egy hónapja működő önkor­mányzati Élőkészítő Bizottság kezdeményezte. A testület há­rom párt (az MDF, az FKgP és a Magyar Függetlenségi Párt) helyi szervezetének kép­viselőiből alakult, azzal, hogy vállalja a teiepülés lakosságá­nak érdekképviseletét, mivel „helytelennek tartja, hogy az új választást is a tanács irá­nyítsa”. A bizottság által meghirde­tett napirend szerint a föld­kérdés és az önkormányzat megtárgyalása, valamint „a kommunista rendszer által oko­zott károk felszámolása” ke­rült volna szóba az összejö­vetelen. Egyébként már elő­zőleg nyílt levélváltás jelezte a „hadiállapotot” az Önkor­mányzati Előkészítő Bizottság és a tanács elnöke között. A pártok képviselői hét pontban fogalmazták meg kérdéseiket, illetve véleményüket a tanács néhány intézkedéséről. A ka­pott válasz nyomán a bizott­ság tanácstagi körzetében visz- szahívási indítványt tett köz­zé a tanácselnök, Tóth János ellen. Ilyen előzmények után aligha volt kétséges, hogy ez a falugyűlés más lesz, mint a korábbiak. Ha falugyűlés, miért nem közvetíti azt a nemrég mű­ködő helyi kábeltelevízió? A nyilvánosság kérdése mindjárt az elején kemény szóváltást okozott. A lakosság érdekei­nek védelmére hivatkozó ön- kormányzati Előkészítő Bizott­ság kizáró előzetes döntését a jelenlévők elsöprő többsége leszavazta. így 65 helyi lakás­ban is láthatták, hallhatták, hogy többen azt a kérdést fe­szegetik: ki válassza meg az Önkormányzati Előkészítő Bi­zottságot? Falugyűlés ez tu­lajdonképpen vagy pártren­dezvény? Ha falugyűlés, ak­kor a tanácselnök miért nem kapott helyet az egyébként igen hosszú elnökségi asztal­nál? Egyáltalán kik hívták össze és milyen alapon ezt az összejövetelt? A már-már elfajuló vitá­ban mértéktartó, józan véle­ményt hangoztatott a napok­ban megalakult helyi Fidesz- csoport vezetője. A település jövőjét szem előtt tartva azt hangoztatta, hogy ne a sanda szándékok, hanem a nyílt ver­sengés kapjon teret, ne a vá­lasztások előtt akarjanak dön­teni, hanem inkább minél jobban készüljenek fel szep­tember 30-ra. A kezdeti zűr­zavarból fokozatosan alakult ki a továbbra is kemény, de ma már konstruktív, előremu­tató vita. Sokan csak most is­merték meg Farkas Gábort, a választókerület országgyűlési képviselőjét, aki egyenesen a Parlament üléséről taxizott Tápiószentmártonba. Higgadt magatartásával, tü­relmével egy valódi falugyűlés keretei közé terelte az ese­ményeket. Olyannyira, hogy végül Tóth János tanácselnök is helyet foglalhatott az ösz- szejövetel elnökségében. Hasznos tudnivalók hang­zottak el a szeptemberi válasz­tások módjáról, majd a föld­kérdés váltott ki élénk érdek­lődést, sőt néha indulatokat, elsősorban a helyi Arany- szarvas Tsz-ben érdekeltek és a kisgazdák között. Még na­gyon sok a kérdés, bizonyta­lanság. Ezeket Izsó Mihály, a Kisgazdapárt megyei titkára igyekezett eloszlatni. Jócskán elmúlt már 10 óra, amikor fáradni látszott a kö­zönség. A falugyűlést végül nagy hirtelen az Önkormány­zati Előkészítő Bizottság kép­viselője zárta be. így elmaradt ugyan „o kommunista rend­szer által okozott károk fel­számolása” jegyében a tanács­elnök leváltása, de ezt legfel­jebb néhányan sajnálták. A kezdeményezők viszont örül­hettek, mert végül is hasznos összejövetelt szorgalmaztak, hiszen az ellentéteket időben kell tisztázni. S megnyugod­hattak a szentmártoniak, mert a többség akarata érvénye­sült: jöjjön szeptember 30-a, és akkor korrekt választás eredményeként az legyen a polgármester, akit a falu akar! T. F. Kié lesz a mogyoródi pálya? Ledolgozni a veszteségből Augusztus 10. és 12. között — mint ismert — a Forma—1 színhelye lesz a Mogyoród melletti Hungaroring. Az 1986- ban épült körpálya állagát a tizenkét hazai intézményt ma­gában foglaló üzemeltető gmk kellőképpen megóvta, noha kemény megterhelést jelentő kamionversenyeket is tartot­tak ott. A Hungaroring körül most alaposan megbolydult minden. Nemcsak azért, mert most ép­pen itt esedékes az F—1-es futam, hanem elsősorban azért, mert a Hungaroring mint anyagi vállalkozás, négy év alatt teljesen csődbe jutott. Emiatt az állam elodázhatat­lan érdeke ennek a kedvezőt­len folyamatnak a megállítása, sőt, nyereségessé kívánja tenni a Hungaroringet. Az anyagi csőd egyik oka az, hogy mind ez ideig összeke­verték a körpálya tulajdonosi, hasznosítói és üzemeltető sze­repkörét. Emiatt nem volt olyan valódi gazdája, aki vagy ami profi módon üzleti vállal­Gulyáságyú a lomok között A laktanyáikat elhagyó szovjet katonai alakulatok a már nem használható vas- és fémanya­gokat a MÉH-telepeken érté­kesítik. A vecsési hulladék­hasznosítási telepen láttuk ezeket a gulyáságyúnak neve­zett tábori főzőalkalmatosságo­kat, amelyeken ott díszeleg a származási hely. A hátraha­gyott limlomok között látni lehet vas páncélszekrényeket is, természetesen teljesen ki­ürítve (Yimola Károly felvételei) hozásként kezelte volna. Álla­mi döntés- született tehát arról, hogy a Hungaroring tulajdo­nosi, üzemeltetői, működtetői jogkörét újraszabályozzák, és ezért az érintett felek új szer­ződést kötnek, de új, jövedel­mezőséget garantáló új part­nereket is keresnek. A Hungaroring ma 70 száza­lékig állami tulajdonban van, a fennmaradó 30 százalék pe­dig tizenkét különböző vállalat között oszlik meg. Ez a tizen­két vállalat voltaképpen ma már csak tíz, ugyanis kettő időközben lemondott tulajdon­jogáról az állam javára, s a korábbi egyik tulajdonos, a Közlekedési és Hírközlési Mi­nisztérium várhatóan szintén lemond. A magyar állam a mostani szerződéskötés után is egyér­telműen ragaszkodik a Hunga­roring állami tulajdonához. A hasznosítást úgy kívánja meg­oldani, hogy a körpályát olyan vállalkozó szellemű vegyes vállalat kezébe adja, amelyik garantálja, hogy a következő öt évben itt rendezik meg a forrna—1-et, s a bevétel nye­reséget hoz. Az újonnan létre­jövő vegyes vállalatban vár­hatóan többségben lesznek a külföldi tőkéstársak és a haj­dani magyar gmk-s partnerek is cserélődnek. A működtetés­ben viszont elsősorban azok­ra a magyar vállalkozókra számítanak, akik például a közlekedésben, a szálláshely­teremtésben, a hirdetési és reklámszakmában, az infra­struktúra megteremtésében szeretnének a Hungaroringhez kapcsolódni. A szerződéskötés a tervek szerint az augusztusi Forma—1-es versenyen várha­tó. A magyar fél sokat vár a külföldi üzletemberektől és az autósport nemzetközi képvi­selőitől is, akik szintén jelez­ték részvételi szándékukat. Egyes vélemények szerint a Hungaroring anyagilag akkor lenne jól kihasználható, ha évente legalább öt nagy autós és motoros rendezvényt tarta­nának itt, a közbeeső időszak­ban pedig legalább egy gyár (versenyautó-gyárról van szó) Forma—1-es kocsitesztelésre (vagyis szaknyelven istállózás­ra) használná a körpályát. Szükség van arra is, hogy a külföldi cégek motoros super bike versenyeit továbbra is itt tartsák. A Hungaroring eddigi tete­mes anyagi veszteséglistája csak így dolgozható le. Látvá­nyos nyereségre most még nem számíthatunk, sőt egyes előze­tes költségszámítások szerint egyenesen veszteséges lesz az augusztusi Forma—1. Nyeresé­gesség csak az új szerződés megkötése és a piaci szemléle­tű gondolkodásmód érvényesí­tése után várható. K. K. ' Mértéktartó volt a Fidesz Mégis marad a tanácselnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom