Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-06 / 183. szám

IVciH volí akadály az akadályba jf ás Bozsik bronzfogata A dömsödi Sípos Lajos fogata nem bírta a megpróbáltatást, a Bödö József sem tudtak igazán segítségére lenni a jobb Svédország fővárosában, Stockholmban befejeződött a négyesfogathajtók világbaj­noksága a Lovas Világjátéko­kon. Akinek módjában áll az „égi csatorna” kizárólag spor­tot sugárzó adóját, az Euro- sportot fogni, szenzációs él­őlénnyel lehetett gazdagabb. Jómagam is a televízió képer­nyője előtt ülve — leginkább fel-fel ugrálva — éltem át a szombat délutáni páratlan iz­galmakat. Az akadályhajtás nem állí­totta igazán nehéz akadály elé a fogatokat és a hajtókát, töb­ben is hibátlanul teljesítették a pályát. Sipos Lajos, a Döm­södi Dózsa versenyzője nem tartozott a hibátlan elit közé, igaz, a maratonhajtásban — amelyben feladni kényszerült a küzdelmet — alaposan elfá­radt lovaival így is csak a ti­zenharmadik kaput verte. A kiskunfélegyházi Bálint Mi­hály nem hibázott, de-a szint­időt jócskán túllépte. A bugaci Juhász László hajtása a csa­patverseny szempontjából volt döntő'fontosságú, s Juhász ki­tűnő iramban, hiba nélküli teljesítménnyel ért célba. Az összetett egyéni i versény ' legjobbjai fordított sorrend­ben léptek pályára, azaz a pa­pírforma szerinti legkiválób­bak csak a program végén mu­tatták be tudásukat. A holland Ysbrand Chardon, a világbaj­noki cím védője, aki a mara- tonhajitás után a negyedik he­lyen állt, terelte fogatát az aranyra esélyesek közül első­ként a rajthoz. Határozott stí­lusban vette az akadályokat, hibát még véletlenül sem ej­tett, s ideje is olyan fantaszti­A tápiószentmártoni Bozsik József (Koppány György felvételei) kus volt, hogy mint az utóbb kiderült, verhetetlennek bizo­nyult az akadályhajtás számá­ban. A holland exvilágbajnok után a tápiószentmártoni Bo­zsik József futtatta lovait a pá­lyára. ahhoz, hogy' megtartsa egyéniben és. csapatban is a bronzérmes pozíciót, hibátlan teljesítménnyel kellett kiruk­kolnia.' A tízes rajtSzámtf ma­gyar feltűnően bizonytalanul, vagy inkább idegesen verseny­zett. nem egyszer úgy tűnt, hogy az utolsó utáni pillanat­ban sikerült csak fogatát az akadály felé terelnie. Mindez azonban csak a nézők idegeit borzolta, Bozsik ezúttal is iga­zolta klasszis képességeit. Hi­ba nélkül vágtatott, így két bronzéremnek örülhetett a maroknyi magyar küldöttség. Igaz, a tápiószentmártoni kivá­lóság csak hajszálnyira volt Lineker helyett Vikidül A néző nem számit? Eredetileg úgy volt, hogy az olaszországi világbajnokságon a negyedik helyen végzett Anglia labdarúgó-válogatott­ját szeptember 12-én a Nép­stadionban fogadja a magyar együttes. A pénteki megbeszé­léseket követően viszont meg­egyezett a két szövetség, hogy nem a magyar, hanem az angol fővárosban méri össze tudását Graham Taylor angol, illetve Mészöly Kálmán magyar szö­vetségi kapitány együttese. — Szeptember 12-én már javában folynak az előkészüle­tek az „István, a király” című történelmi rockopera előadá­sára. Mi azt javasoltuk az an­goloknak, hogy egy nappal előtte, azaz 11-én rendezzük meg a barátságos 90 percet — nyilatkozta Czékus Lajos, az MLSZ ügyvezető igazgatója. — Szövetségük azonban hallani sem akart erről. Ami náluk szeptember 12-e, az szeptem­ber 12-e — mondták. Ajánlot­tunk más, vidéki városokat. A 31. héten Totóeredmények 1. Bayreuth—Blau-Weiss 90 0-3 2 2. Kassel—FC Homburg 1-0 1 3. Göttingen—Hamburger SV 0-4 2 4. Stuttgarter K.—Dármstadt 4-0 1 5. Kiel—St. Pauli 1-4 2 6. Neunkirchen—Düsseldorf 2-2 x 7. V. Hamburg—Leverkusen 0-5 2 8. V. Köln—Osnabrück 2-4 2 9. Reutlingen—Karlsruhe 3-3 x 10. Ludwigshafen—Kaisersl. 1-7 2 11. Wolfsburg—1. FC Köln 1-6 2 12. Haiger—Mönchengladbach 1-6 2 13. Remscheid—Fortuna Köln 1-1 x 14. Mannheim—Bochum 3-2 1 Erre is határozott nem volt a válaszuk, hiszen számukra csakis a főváros jelent vonz- erőt. Győrről is szót ejtettünk, de azt nagyon távoli színhely­nek találták. Azért kötötték ennyire az ehet a karóhoz, mert az Európai Labdarúgó Szövetség nemrég fogadta vissza klubcsapataikat két európai kupába, s egy csepp­nyi sportszerűtlenségre sem akarnak lehetőséget biztosíta­ni szurkolóiknak... A Népsta­dion megfelelt volna — han­goztatták —, de hát ha nem megy, hát nem megy. Előálltak azzal az ötlettel: a két futball­válogatott a hírneves Wembley- stadionban játszott. Ha nem megy, hát nem megy. Mondták az angolok, és igazuk van. Persze, miért is éppen nekik, a vb-negyedik, dicsőséges fut­ballmúlt mellett hasonló jelennel rendelkező gárdának kellene eről­ködnie. minden követ megmozgat­nia, hogy összemérhesse erejét a világverő válogatottunkkal. Az ön­állóságára oly büszke MLSZ pedig amúgy „magyarosan” intézte el ezt az ügyet. is. Kereste, kutatta, halo­gatta a megoldást, de igazán nem erőltette meg magát. Folyton-folyvást hallhatjuk a szövetség tisztségviselőitől. hogy vissza kell hódítani a közönséget az ürességtől kongó hazai lelátókra, hogy színvonalas produkcióval le­het csak emelni a sportág rangját, honi népszerűségét. Erre, puff ne­ki. Végre egy meccs, amire meg­telhetne a Népstadion, s akkor tessék, aki kíváncsi az angolpkra, menjen a Wembleybe! Lineker, Gascoigne. Walker, Waddle, Barnes és Platt szerepét eljátssza majd nekünk Vlkidál Gyula, Bu­bik István s ha szerencsénk van Pelsőczi László technikai reper­toárját is megcsodálhatjuk. Nem lehetett volna a rockopera előadá­sát egy nappal későbbre halaszta­ni? segédh ajtók. Földvári László és szereplés érdekében Síposnak egy még fényesebb medál le­hetőségétől, ha 6 tized hiba­ponttal kevesebbet gyűjt, az aranyat is elhozhatta volna. A második helyen álló svéd Thomas Eriksson sem hibá­zott, ugyanígy tett a holland Ad Aarts, vagyis a házigazda közönség némi csalódására, a maratonhajtás utáni helyzet az élen sem módosult, maradt a svéd 2 tizedes hátránya. A hollandok kettős győzelmet arattak, megvédtek csapatbaj- nöki címüket. Az összetett egyéni verseny végeredménye: 1. Aarts (Hol­landia) 131,2, 2. Eriksson (Svédország) 131,4, 3. Bozsik József (Magyarország, egyesü­lete: Tápiószentmártoni Arány Szarvas Tsz SK, segédhajtói: Udvari Zoltán, Bartha Károly) 131,8, 16. Juhász László, 28 Bálint Mihály, 48. Sipos Lajos. Csapatverseny: 1. Hollandia, 2. Svédország, 3. Magyaror­szág (Bozsik. Juhász, Sipos). Németh Andrea Hírlap 1990. AUGUSZTUS 6. Hiányzó Érden Se pénz, se rögbi A nagy érdeklődéssel várt va­sárnapi rögbirangadó elmaradt. Ezúttal is a pénz, illetve annak hiánya szólt közbe. A magyar rögbiválogatott a sportág vidéki bázisán, Érden játszotta volna má­sodik hivatalos, országok közöt+j összecsapását, ám ezúttal a vá­lasztott ellenfél, Bulgária nemze­ti csapata kellő anyagiak hiányá­ban az utolsó pillanatban lemond­ta az „ütközetet”. Ezek szerint külföldön, vagyis a volt „keleti blokkban” sem rózsásabb a sport­ág helyzete, mert azért a valami­vel nyugatabbra fekvő rögbiőrült országokban ilyen indokú vissza­lépés elképzelhetetlen lenne. §zellők szárnyán Repülőrekord Szenzációs eredmények szület­tek a Magyar Repülő Szövetség és a Délvidéki Aero Club rendezésé­ben folyó VIII. alföldi vitorlázó­repülő-bajnokságon. Először volt magyar viadalon 750 km feletti feladat, a szabad osztály 756.59 km-es távját Szeged —Mátészalka—Kiskundorozsma —Csökmő—Szeged útvonalon 12 versenyző teljesítette. közülük Csordás Tamás (MALÉV) volt a leggyorsabb. A standard osztályban Lau- rinyecz Sándor (Békéscsaba) a Szeged—Hosszúpályi—Györgyös- tarj án—Szeged 508,33 km-es tá­von új nemzeti és országos rekor­dot repült 104,02 km/ó átlagsebes­séggel. A Szeged—Doboz—Abony—Sze­ged 312,09 km-es távon Gyöngyösi Gyula (Szeged) utassal, kétüléses vitorlázó repülő-rekordot ért el 8ft,8l km/ó átlagsebességgel. Hajtús harmadik Scattlr-hen Az utolsó előtti napon A hajrához érkeztek Seattle- ben a Jóakarat-játékok küz­delmei. Ezért az utolsó előtti, 16. versenynapon ismét sűrű­södtek az események, több sportágban bajnokot avattak. A magyarok a tatamira fi­gyeltek, hiszen a cselgáncso- zók 71 kg-os kategóriájában Hajtás Bertalanért kellett szo­rítani. Az 1986-os Európa-baj- nokság aranyérmese ipponnal győzött a nyugatnémet Stefan Doit ellen, s a dobogó harma­dik fokára állhatott. A férfi röplabdatorna dön­tőjében a szöuli ezüstérmes Szovjetunió az Európa-bajnok és a Világ Liga-győztes olasz válogatottal találkozott. Bár az első játszmát a szovjetek nyerték, utána azonban az itáliaiak fordítottak, s maga­biztos játékkal szerezték meg az aranyérmet. A kosárlabdázónők a döntő küszöbéig jutottak el. A finá­léban az olimpiai bajnok és újdonsült világbajnok Egye­sült Államok a vb-n kudarcot vallott, csak az ötödik helyen végzett, de a Seattle-ben újból hírnevéhez méltóan szerepelt Szovjetunió ellen lép pályára. Nemcsak a meleg miatt vol­tak sokan kíváncsiak a jeges sportágak képviselőire, a mű- korcsolyázókra és a hokisokra. Az előbbiek versengése lát­ványt, az utóbbiaké izgalmat jelentett. A jégtáncosoknál — akárcsak párosban — szovjet győzelem született a világ- és Európa-bajnok Marina Klimo­va és Szergej Ponomarenko révén. A nők versenyében ket­tős hazai sikernek örülhettek a nézők. Meglepetésre az aranyérmet Kristi Yamaguphi szerezte meg az idei világbaj­nok, Jill Trenary előtt. A jégkorongtorna elődöntő­jében a világbajnok Szovjet­unió legyőzte a vb-ezüst,érmes svédeket, míg a másik ágon hosszabbítás után az Egyesült Államok nyert Kanada ellen, így ebben a csapatsportfiná­léban is a két nagyhatalom versenyzői találkoznak. A vizessportokban, a vitor­lázóknál és toronyugrásban érmeket osztottak. A női to­ronyugrásban a játékok legfia­talabb bajnokát avatták. A győztes kínai Fu Mingxia mindössze 12 (!) éves. A 137 cm magas, 34 kg-os tinédzser­sportoló augusztus 16-án ün­nepli születésnapját. A ringben hat súlycsoport­ban hirdettek győztest. Meg­lepetésre a 60 kg-osoknál a vi­lágbajnok kubai Gonzales ve­reséget szenvedett a szovjet Grigorjantól. Némi vigaszt je­lenthet számára, hogy honfi­társa, az ugyancsak világbaj­nok Savon viszont legyőzte a szovjet vb-ezüstérmes Szuda- kovot. Sorsolás Birkózás A Magyar Birkózó Szövetség ligatestülete ülést tartott, ahol megejtették az idei csapatbaj­nokság első és másodosztályú sorsolását. Az NB II-ben há­rom csoportba sorolták a csa­patokat, a második csoportban a Nagykőrösi Kinizsi, a har­madikban pedig a Csepel Autó érdekelt. Az első fordulóban, szeptember 8-9-én a nagykőrö­siek a Szegedi Vasutassal, a Csepel Autó legjobbjai pedig az Egri Vasassal mérik össze tudásukat. 3Iűugró-OB Gerlach, Némedi Kellemes meleg időben fejező­dött be vasárnap a Hajós Alfréd- uszodában a felnőtt mű- és to­ronyugró országos bajnokság. Ez­úttal az Egyesült Államokban fő­iskolai tanulmányokat folytató Gerlach Ágnes (BVSC) és Némedi Károly (OSC) diadalmaskodott. A bajnoknő amerikai edzője nagy­bátyja, az 1956-os melboume-i olimpia 4. helyezettje, Gerlach József, aki az Egyesült Államok­ban él. Kosár is, labda is, mégsem kosárlabda A koedukált korfball Korfball Gödöllőn. Ebből a Gödöllő sokunknak tiszta sor, de ml az a koríball? A Nemzeti (nép)Sport esemény- beharangozójában a kosárlabdá­hoz való kísérteties hasonlósá­gát emelték ki, nos, ebből a kosár és a labda valóban rendjénvalónak mondható. De hogy a játék maga is hasonlí­tana a kosárlabdához? Ez már kevésbé Igaz. Adott ugyan egy bőrlabda, amely olyan, mint egy ötös méretű futball-labda, de kü­lönleges bevonata miatt jóval drágább lábbal rúgott társai­nál. Adott egy kosár a ma­gasban, három és fél méteres pózna csúcsára illesztve, fűzfa­vesszőből, 40 cm átmérőjű és 25 cm magas (tehát) nem gyűrű). Palánk azonban sehol. Mégcsak nem is a pálya alap­vonalán emelkedik ez a „ko­saras” szemmel kicsit csupasz állvány, hanem jó hét méter­rel beljebb. Azaz, mint a ho­kiban, a kosár hátulról, sőt minden irányból támadható. Akik támadják — ugyanúgy mint a kosárlabdában, a labda kosárba juttatása a csapatok célja — sem vethetők össze egyetlen más labdajáték sze­replőivel sem. A korfball ugyanis a világ egyetlen közös, A házigazda gödöllőiek csapata A portugál lányok nemcsak kivételes játéktudásukkal arattak osztatlan sikert koedukált csapatjátéka, vagyis négy fiú és négy lány alkot egy együttest. A pálya mérete sem hagyományos, ha terem­ben játsszák, akkor 20 X 40, ha szabadban, akkor 30 X 60 mé­teres. A nyolcfős csapatokból négyen-négyen támadó-, illetve védőfeladatot látnak el, így ennek megfelelően a pálya is védő, illetve támadó térfélre oszlik. A felezővonalon nem szabad átlépni. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyes játéko­sok specializálódnak pontszer­zésre, vagy annak megakadá­lyozására, hiszen két szerzett pont után a csapattagok fel­adatot cserélnek. A labdával futni, illetve azt földhöz pattintva haladni, ti­los, csak passzolva lehet meg­közelíteni a kosarat. A test­test elleni küzdelem kizárva, az ellenfelet a szabad mozgás­ban akadályozni, gáncsolni, meglökni szabálytalan, sőt ti­los a labdát az ellenfél kezéből kiütni, kivenni, ellenkező ne­mű játékost akadályozni, s úgynevezett lefedezett pozíció­ból kosarat dobni. A szabály­talanságokért szabaddobás, illetve súlyosabb esetben bün­tetődobás jár. Sárga lapot csak kivételes esetben, elrettentő büntetésként alkalmaznak. A játékidő kétszer harminc perc, a szünetben térfélcserével. A küzdelmet egy bíró és két partjelző ellenőrzi. Ezeket, a kívülálló számára első hallásra kicsit áttekinthe­tetlen és bonyolult szabályo­kat, Török András, a Nemzet­közi Korfball Szövetség ma­gyarországi megbízottja ma­gyarázta hatalmas lendülettel a gödöllői egyetemi sportcent­rum területén. Gödöllőn két éve űzik ezt a sportágat, fő­ként az egyetemisták körében népszerű. Megalakították a Gödöllői Korfball Klubot, amely több mint húsz tagot számlál. Az egyesület elnöke Jánossy Róbert, a csapat edző­je pedig Morvái Attila. A Magyarországon egyedül­álló vállalkozást Török András és Szabó Györgyi indította út­jára, akik baráti kapcsolatok révén jutottak Hollandiába, egy 10 napos edzőképző-tanfo- lyamra. A németalföldi or­szágban egyébként nemzeti sportág a korfball, a sportágak népszerűségi rangsorában má­sodik helyen áll, a mindent ve­rő focj után. A korfball innen indult világhódító útjára, je­lenleg mintegy huszonöt or­szágban és négy kontinensen játsszák. Törökék hazatérve a gödöl­lői egyetemen próbálkoztak csapatszervezéssel, azóta már Európa számos országá­ban jártak, s az egyetemisták kontinens bajnokságán indult 31 csapatból a 13. helyen vé­geztek. A sok-sok meghívást viszonozandó most Gödöllőn rendeztek nemzetközi ver­senyt, Hollandia, NSZK, Por­tugália, Lengyelország, Cseh­szlovákia és a rendező gödöl­lőiek 17 együttese vetélkedett a Topáz Kisszövetkezet kupá­jáért. A gyepen, a stoplis cipőben, csak magasságával tűnt ki tár­sai közül a nemzetközi szövet­ség egyetemista tanácsának el­nöke, a szintén holland Jan Fransoo. Az illusztris vendég sehogysem fért a más sport­ágak vezetőiről alkotott típus­képbe, együtt ugrált, kurjon­gatott társaival, s elmondta, hogy a szövetség minden egyes tagja amatőr alapon, hobbi­ként hódol a számunkra még új sportágnak. Ahogy kívülál­lóként egyre lelkesebben ta­nulmányoztuk a korfball tu­dományának gyakorlati bemu­tatóját, látva az eindhoveni csinos szoknyácskás lányokat, hallva a hamisítatlan déli han­gulatot teremtő portugálok örömkoncertjét, egyre bizto­sabbak lettünk benne, hogy Magyarországon is hamarosan ismerősen cseng majd a szó: korfball. — Németh — A holland—magyar rangadó egyik izgalmas jelenete, hal­szélen a nemzetközi szövetség egyetemi tanácsának elnöke, ezúttal bíróként (Erdősi Agnes felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom