Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-30 / 203. szám
4 1990. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK • • •• TÍZEZER alatt es fölött Kik lesznek a jelöltek? Míg az elmúlt évtizedekben ötévenként, s tulajdonképpen formalitásból voksoltunk, addig az utóbbi néhány hónapban törzsvendégek lettünk a szavazóhelyiségekben, ráadásul igen fontos kérdésekben kellett döntenünk. Bár a rendszerváltás hosszú folyamat — tehát nem köthető egyetlen dátumhoz — talán egyik eddigi választás sem tekinthető olyan jelentős eseménynek, mint a most közelgő. Hogyan készülnek a tanácsok a szeptember 30-i helyhatósági választásokra? — erről kérdeztem néhány község vb-titká- rát. Vargáné dr. Pető Terézia, Dunaharaszti Nagyközségi Tanács végrehajtó-bizottságának titkára: — Augusztus 10-én kaptunk egy előzetes tájékoztatást a megyeházán, ennek alapján kezdtük meg a munkát. A jogszabály egyébként még a mai napig (aug. 23., a szerk.) nem érkezett meg, Budapesten szereztük be azt a Magyar Közlönyt, amelyben a törvény megjelent. — Az eddigiekben a pártokkal egyeztetve kialakítottuk a tíz választókerületet. A korábbiakhoz képest a körzethatárok szinte teljesen megváltoztak, az országgyűlési képviselőválasztás és a népszavazás ugyanis 16 választó- kerületben zajlott. Megalakítottuk a választási bizottságot, amelynek kilenc tagja van. Dunaharasztiban öt párt és egy társadalmi szervezet — az SZDSZ, 'az MDF, az FKGP, a KDNP, a Nép Akarat Párt és a helyi községszépítő egyesület — működik, amelyek szintén javasoltak személyeket a bizottságba. Megkezdtük a szavazatszámláló bizottságok szervezését is, amelyeket szeptember 10-ig kell összeállítani. — A kampány augusztus 27-én, hétfőn reggel indult, akkor lehetett az ajánlólistákat megnyitni a tanácsnál. Ezen a választáson viszonylag egyszerűen lehet valaki jelölt. Az olyan településeken, amelyeknek tízezernél több lakosa van — tehát Dunaharasztiban is — a választókerület egy százalékának ajánlását kell megszerezni. Nálunk 1200-1300 szavazásra jogosult él egy-egy választókerületben, tehát elegendő mindössze 12- 13 ajánlást összegyűjteni! Előzetes információink szerint a pártok arra törekszenek, hogy minden körzetben legyen jelöltjük, és sok független is indulni kíván. A jelölést szeptember 12-én zárjuk. — Dunaharasztiban 19 tagja lesz az új önkormányzati képviselő-testületnek, tíz egyéni jelöltként, kilenc pedig listán jut majd be. Listát az a párt állíthat, amely a választókerületeknek legalább egynegyedében indít jelöltet. A testület a választások után 15 napon belül tartja meg alakuló ülését. A képviselők ekkor választják meg a polgármestert is, a törvény szerint nem feltétlenül maguk közül. — Biztos vagyok benne, hogy nálunk a választópolgárok többsége elmegy szavazni, bár szerintem második fordulót is kell majd tartanunk. Sok jelöltünk lesz, így valószínű, hogy elsőre nem mindegyik választókerületben tudja megszerezni valaki a győzelmet. Stáhly István, Ráckeve Városi Tanács végrehajtó bizottságának titkára: — A választójogi törvényt tartalmazó Magyar Közlöny hozzánk sem érkezett meg (aug. 23.'a szerk.), mi is Budapestre utaztunk bé érte. Még szerencse, hogy nincs messze a főváros, bár azt nem tudom, hogy mit csinálnak azokon a településeken, amelyek 200-300 kilométernyire vannak. — A jogszabály szerint a legkisebb községekben is teljesen önállóan kell intézni a. választásokat. A jelenleg még társközségként hozzánk tartozó Lóréven, Makádon és Szigetbecsén is önálló választási bizottságokat kellett létrehoznunk. — Augusztus 27-én reggel nyolckor kezdődik a kampány, ekkortól lehet ajánlásokat gyűjteni, de a szelvények ki- kézbesítését, mivel késve kaptuk, valószínűleg csak augusztus 29-re tudjuk befejezni. Az önkormányzati képviselőtestületnek Ráckevén 13 tagja lesz, Lóréven 5, Makádon 9, Szigetbecsén 7 képviselőt kell választani. Mindenhol voksolnak a polgármester sze. mélyére is. A későbbiekben döntik el a testületek, hogy kívánnak-e társulni más községekkel, és ha igen, melyekkel. Az olyan helységekben, ahol tízezernél kevesebben élnek, az egész település egy választókerületnek számít. Képviselőjelölt az lehet, aki a választópolgárok egy százalékának ajánlását megszerzi — Ráckevén ez 62 ajánlást jelent. A polgármester-jelöltséghez a szavazásra jogosultak három százalékának támogatása szükséges. — Mi az úgynevezett kislis- tás rendszer szerint választunk. Szeptember 12-én lezárjuk az ajánlóíveket, majd a választási bizottság megállapítja, kik lettek jelöltek. A nevek ábécé-sorrendben kerülnek fel a szavazólapra. Szeptember 30-án az a szavazólap számít érvényesnek, amelyen 13 név van bejelölve! Tény, hogy a szavazás technikája kisebb településeken bonyolultabb, bár itt talán jobban ismerik egymást az emberek. Mindenesetre nem lesz köny- nyű — különösen az idősebb embereknek — kibogarászni a nevek közül azt a tizenhármat, akikre szavazni kívánnak. — Külön lapon, ugyanekkor kell majd megválasztani a jelöltek közül a polgármestert. Ráckeve polgármestere az lesz, aki a legtöbb voksot szerzi, de az érvényes szavazatok 25 százalékát mindenképpen meg kell kapnia. Ha senki nem nyeri el a választópolgárok negyedének támogatását, a választást meg kell ismételni. A helyhatósági választás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak 40 százaléka elmegy voksolni. Bízom benne, hogy a részvétellel nem lesznek gondok, hiszen most közvetlen, helyi érdekekről kell dönteni. Tóth Terézia, Halásztelek Nagyközségi Tanács végrehajtó bizottságának titkára: — A választási bizottságot augusztus 21-ig kellett rrieg- alakítani, úgyhogy ezen már túl vagyunk. A bizottság öt tagból áll, de a pártok szeptember 17-ig még delegálhatnak résztvevőket. I — Ma reggel (aug. 27. a szerk.) érkeztek meg az ajánlószelvények és a kopogtatócédulák, ezeket a tanács dolgozói még ezen a napon kikézbesítik. Halászteleknek tízezernél kevesebb lakosa van, így mi a kislistás rendszer szerint szavazunk. Ha a 4400 választópolgár ajánlásának egy százalékát megszerzi valaki, már jelölt lesz — a polgármester-jelöltséghez három százalék szükséges. A választási bizottság legkésőbb szeptember 17-ig megállapítja, hogy kik szereztek elegendő számú ajánlást, és ezután a neveket plakátokon közzétesz- szük. — Nálunk az önkormányzati képviselőtestületnek 13 tagja lesz. Ugyancsak szeptember 30-án szavazunk a polgármester személyére is. Valószínűnek tartom, hogy az utóbbi személyéről csak a második forduló dönt, mert többen is indulni kívánnak. Halásztelken nem túl pezsgő a politikai élet, ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy erre a választásra el fognak jönni az emberek. IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK SZERINT Öles lyukak a szociális hálón A nyolcvanas évek elején már nem lehetett tagadni a magyar társadalomban meglevő szociális feszültségeket. A beilleszkedési zavarokról készült felmérés a komplex családgondozás mellett szállt síkra. Az első családsegítő központok 1985-ben kezdték meg működésüket. Pest megyében 1987-ben alakultak először ilyen intézmények, mégpedig három helyen, Érden, Vácon és Kerepestar- csán. Cegléden, Nagykátán, Szigetszentmiklóson és Gödöllőn idén nyitották meg kapuikat a családsegítők, s talán hamarosan■ Szentendrén és Monoron is létrehozzák a gondozási központokat. Az intézmények programjának lényege, hogy felderítse, megelőzze, elhárítsa a családok szociális gondjait. Nem hatósági munkát látnak el, különböző problémákkal küzdő embereket természetesen semmire nem utasítanak, a szolgálat munkatársai semmiféle kényszert nem alkalmaznak. Csak annak segítenek, aki ezt önként kéri vagy elfogadja. A működést nem szabályozza részletes jogszabály. Mindegyik központ úgy dolgozik, ahogy azt az adott település igényei diktálják és lehetőségei megengedik. A munkatársak között lehetnek pedagógusok, orvosok, pszichológusok, jogászok és egyházi személyek. A központok a saját útjukat járják tehát. Néhány helyen akad pénz segélyezésre — például Érden, Vácon vagy Ke- repestarcsán. Tanácsadást mindenhol végeznek, és mindegyik központ elkészítette az adott város vagy község szociális problématérképét is. Erre azért van szükség, mert a tanácsokhoz csak a krízis- helyzetben levők gondjai jutnak el — amikor már nagyon nehéz segíteni. A gyerekek állami gondozásba vétele vagy a részeges szülők beutalása az alkoholelvonóba sem az egyén, sem a társadalom számára nem megfelelő megoldás. Érden, Vácon és Cegléden átmeneti szállást is üzemeltetnek a központok, sőt Érden szenvedélybetegeket gondoznak. A jelenleg működő hét és a szerveződőfélben levő két családsegítő mellett indokolt lenne továbbiak működtetése. A költségvetési nehézségek ellenére annyit el kellene érni, hogy legalább a megye városaiban alakuljanak új intézmények, hiszen a szociális problémák a közeljövőben tovább nőnek. Segít a számítógép Szeptember 1-től a megye 14 városában és három községében a helyi tanácsok viszik számítógépre a lakcímváltozásokkal, illetve a lakosság családi állapotának változásával kapcsolatos adatokat. Mindez a korábbinál sokkal pontosabbá teszi a népesség- nyilvántartást, és az információk feldolgozása is jóval kevesebb időt vesz igénybe. Az ajánlás „tudománya rr Több helyről kérdezték, hogy a 10 000 lakos alatti településeken hogy történik az ajánlás? Ezeken a helyeken minden választópolgár két ajánlószelvényt kap kézhez, egyet a helyi önkormányzati képviselő, egyet pedig a polgármester jelöléséhez. Ahhoz, hogy valaki polgármesterjelölt legyen, meg kell kapnia a település választópolgárai 3 százalékának ajánlását, a helyi képviselő-jelöltséghez viszont elegendő a választópolgárok 1 százalékának támogatása. Arra van lehetőség, hogy egy településen belül ugyanaz a személy induljon polgármesterként és egyben helyi önkormányzati képviselőként is. de az ajánlás feltételeit (3 százalék, illetve 1 százalék) külön-külön teljesítenie kell. Ugyanakkor, ha valaki egy településen polgármesterként indul, nincs mód rá. hogy másik településen képviselőként induljon, mivel ugyanaz a személy két különböző település képviselő-testületének nem lehet tagja. Tapasztalataink szerint még mindig bizonytalanság van a jelöltajánlás mikéntjénél. A törvény értelmében ugyanis ajánlani lehet személyesen a hivatalban elhelyezett ajánlóíven, valamint a hivatalhoz megküldött levélben. A levélben leadott ajánlást nem kell feltétlenül formanyomtatványon beküldeni, csak az szükséges, hogy a szövegben előírt adatok szerepeljenek rajta. Az úgynevezett „titkos” ajánlást nem lehet megejteni levél formájában. Ez csak személyesen, a választópolgárnak megküldött ajánlási szelvény felhasználásával történhet. A szelvények hátoldalán tájékoztatót olvashatnak a választópolgárok az ajánlási módokról. Érvényesül a titkosság az ajánlóivek kezelésénél is. Nincs joga egyetlen pártnak vagy független jelöltnek sem ahhoz, hogy a tanácsnál megnyitott ajánlóíveket elkérjék, abból jegyzeteljenek, azt nézegessék vagy értékeljék. Az eddigi gyakorlattól eltérő a törvény rendelkezése az igazolással szavazók esetében. Ideiglenes lakóhelyen csak az a választópolgár szavazhat — igazolás ellenében —, akinek legalább 5 éve (1985. szeptember 30. óta) folyamatosan ugyanaz az ideiglenes lakóhelye. Ennek megfelelően az a választópolgár, aki az állandó lakóhelye szerinti tanács vb-titkárától igazolást kért és kapott, ideiglenes lakóhelyén a jelölés jogát is gyakorolhatja. A MEGYE A FŐVÁROS SZEMETESKGSARA Mindegy; honnan fúj a szél Vácott gyűlt össze júniusban a piszkos tizenkettő — azaz Magyarország 12 legszennyezettebb városa. \ tucatból kettő — Százhalombatta és Vác — Pest megyei volt, s természetesen közéjük tartozott a megye közepén terpeszkedő főváros is. Mindez nem csoda, hiszen közismert, hogy a Pest megyeiek az országos átlagnál jóval több környezeti ártalomnak vannak kitéve. — Budapesten és Pest megyében él az ország lakosságának egyharmada. Ide koncentrálódott Magyarország iparának több mint egyharmada, és itt képződik a veszélyes hulladékok közel fele. Ugyancsak itt van a levegőt szennyező források nagy része — mondja Meleg Zoltán, a megyei tanács környezetvédelmi titkára. — Ha északi szél fúj. akkor az a szennyezett váci levegőt viszi be a fővárosba, a pesti pedig a megye déli részén csapódik le. A déli széllel a százhalombattai szennyeződés kerül be Budapestre, a budapesti pedig Pest megye északi részére. 0 Ez azt jelenti, hogy ez a térség soha nem lesz igazán tiszta? — Minden környezeti ártalmat valóban nem lehet itt kivédeni, bár Vácon és Százhalombattán is történtek már intézkedések. — A vizeink helyzete sem jobb. A főváros szennyvizének több mint fele tisztítatlanul kerül a Dunába. A ferencvárosi átemelőnél dél-Pest napi 300 ezer köbméter nyers szennyvizét engedik bele a folyóba, annak ellenére, hogy Budapest ivóvízbázisa a Cse- pel-szigeten van! Ha ez így megy tovább, hamarosan veszélybe kerül a 'környék vízellátása. • A megye fogadja be a főváros szemetét is ... — Budapesten évente any- nyi hulladék keletkezik, hogy annak csak töredékét tudják elhelyezni vagy elégetni — a nagyobb részét valahová kihordják. Többnyire az agglomeráció települései látják el a szemétkosár szerepét. — Ebben az évben tudtuk tanácsülés elé vinni a kommunális hulladék feldolgozásával kapcsolatos koncepciónkat. A fővárossal közösen építenénk egy 400 ezer tonna éves kapacitású hulladékfeldolgozót. Ez a létesítmény látná el ' a Csepel-szi- get északi felét, Budát és dél-Pest egy részét. Készülne egy másik feldolgozó valahol Monor környékén, ez hasznosítaná kelet- és dél-Pest, valamint Monor, Gyál, Üllő, Ve- csés kommunális hulladékát. Az elképzelések szerint mozgó hulladékfeldolgozókat is vásárolnánk. Ennek az a lényege, hogv- nem a szemetet viszik a központi gyűjtőhelyre, hanem a gépsort a meglévő telepekre. A megyei tanács illetékesei egyeztető tárgyalásokat folytattak a főváros vezetőivel. Ennek ellenére a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat most újra olyan területet keres Pest megyében, ahol kommunális hulladékot rakhatnának le. Gondolkodik a . főváros egy újabb szemétégető építésén is. # Az égetőmű olcsóbb, mint a megyei tanács koncepciója? — Nem. A mi tervünk 6,5- 7 milliárd forintba kerülne, s a főváros nagy részének hulladékát feldolgoznák a közös létesítmények. A szemétben rendkívül sok érték van — papír, üveg, fém, komposztálható szerves anyagok. Egy megfelelő égetőmű felépítése legalább 15-16 millió forint, ráadásul elképzelhetetlen, hogy a füstben lévő veszélyes gázokat teljesen ki lehessen szűrni. Az égetés során keletkező salak szintén veszélyes. Aszódon található az ország egyetlen végleges veszé- lyeshulladék-lerakója, ez viszont olyan drága, hogy a legtöbb cég nem is tudja megfizetni. Attól tartok, hogy a főváros a legolcsóbb megoldást fogja választani — megalkuszik valamelyik közeli önkormányzattal. megvesz egy lerakóhelynek alkalmas területet, s akkor 4-5 évig megint tudja hová hordani a hulladékot. A földbe viszont bekerül egy időzített bomba, ami 10-15 év múlva robban, amikor lebomlanak benne a szerves anyagok. Az óidul u Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Kecskés Ágnes SZEPTEMBER 7-ÉN Megyei tan A megyei tanács testületé 1990. szeptember 7-én. pénteken 9 órakor tartja következő ülését. A résztvevőiket Balogh László tanácselnök tájékoztatja az előző megbeszélés óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről. Jelentést hallgathatnak meg a tanácstagok a gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradt térségek és települések helyzetéről. Balázs Cézáné, a megyei egészségvédelmi tanács elnöke az egészségmegöl’- zési program 1988—90. évi fel- adattervének végrehajtásáról számol be A Pest . Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítványról Nemoda István társadalom- politikai titkár ad tájékoztatást, s a testület kinevezi majd a kuratórium elnökét. A résztvevőkre vár még egy új tanácsrendelet megalkotása is. 1 «
