Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-25 / 199. szám

ADOTT A LEHETŐSÉG Egyelőre csak hölgyíodrász Űj fodrászat várja a ven­dégeket Dányban, a község központjában, A mutatós, fe­hér falú, teraszos épület ge­nerálkivitelezője Bugyi Lajos helybeli lakos, aki egy bu­dapesti cég 12 millió forin­tos ajánlatával szemben 2,7 milliós költséggel valósította meg az elképzelést. Dányi kisiparosok végezték a szak­ipari munkákat is, határidő­re, kiváló minőségben. A 3-3 munkahelyes, tágas, szép üzletet az isaszegi Ligni- fer Szövetkezet bérli és mű­ködteti, a költségekhez Ők is hozzájárultak 400 ezer forint­tal. Jelenleg még csak a női részlegben kezdődött meg a munka, a férfifodrászat bebú­torozása folyamatban van. Maga az épület lehetőséget nyújt egyrészt újabb szolgál­tatások — például újságárusí­tás, divatáru-kereskedés — létrehozására, másrészt a tűz­fal menti további bővítésre. Az elképzelések között máris szerepel egy háztartási kisgé­peket bemutató terem kiala­kítása. Emberszámba venni az embert Aki nincs közel a tűzhöz... Napjainkban túlzás nélkül mondhatom, hogy sok szó esik a szociálpolitikáról, a családok, gyerekek támogatá­sáról, a kisebbség felkarolásáról. Még a vízcsapból is az folyik, ki kell építeni a szociális védőhálót, segíteni kell a rossz anyagi körülmények között élőket, no és a dolgo­zóknak biztosítani szükéges valami pihenést, s az sem el­hanyagolható, hogy milyen áron. Akik évekkel ezelőtt tanul­tak világnézetet, azt hallhatták, itt minden a miénk, közös a munka és közös az élvezet, a javabban való dézsmálás is. Hogy valójában mit kapunk ingyen, illetve mit kaptunk korábban, milyen a munkahe­lyeken az üdültetés, kiknek a gyermekei kapnak ingyen vagy kedvezményesen ebédet, hová folynak el a segélyek, ar­ra voltam kíváncsi. — Micsoda? Segély? Üdül­tetés? Menjen a francba! Tud­ja maga jól, kik kapták. Ed­dig is a fejesek és most is! Huszonhárom éve dolgozom mint öntő, fogadom, azt sem tudja, mi az. Nem kevés energiát szív ki, egészségtelen, de a gyárban még soha nem mondták, no te Pista, itt egy beutaló. Menj és pihenj kicsit! De azért a cég a miénk, két üdülője is van, no de kiknek? Most talán változik valami, mondogatják odabent, de én nem hiszem, mert mindig úgy volt. az melegszik, aki közel van a tűzhöz. Az én családom nem volt és nem is lesz üdül­Messze földön ismert Gödöllő és Máriabesnyő nevezetessége a kapucinus templom és rendház. Búcsúira messzi földről érkeznek zarándokok. Mi­lyen körülmények közé? A székelykapu előtti területet néhány napja felégették. Az biztos, hogy ez sokkal egyszerűbb meg­oldás, mint a parkosítás. Na de mit old meg? Nagy valószínű­séggel megölt két hatalmas nyárfát. Képünkön bemutatjuk, hogy a fa kérgét is elemésztette a tűz, közvetlenül a talaj fe­lett. A lángok megszárították az alsóbb ágak levélzetét, s félő, hogy a kéregsérülés miatt az egész óriás elpusztul, így néz ki a buszforduló várója Máriabesnyő végén. Évekkel ezelőtt a KISZ-esek felmázolták a homlokzatára, hogy Virágok­kal a fegyverek ellen! Ügy maradt. A KISZ már megszűnt, a fegyverek ereje is csökkent, de a virágokat mások mutatták fel. A plakátok tovább csúfítják a képet, mely Gödöllő egyik szégyene 1990-ben. (Balázs Gusztáv felvételei) ni. Megteremtjük másoknak, nekünk ez a sorsunk. A gyere­keknek már talán jobb lesz. Vettem egy víkendtéliket Palo­táson. Öfc tán kijutnak néha a tópartra, s ha nem is úgy dúskálnak a jóban, miint ko­rábban mások, de a nap rájuk is úgy süt majd. Kerepestarcsán az általános iskoláikban étkező gyerekek közül sokan csak csökkentett térítést fizettek, de sok volt azok száma is, akik ingyen kapták az ebédet. Pedagógu­sokkal beszélgetve e témáról, megoszlanak a vélemények. — Kell a meleg étel a fejlő­dő szervezetnek. Sok gyerek reggeli nélkül jött az iskolába, és este vacsora nélkül feküdt le. Az iskola, az ifjúságvédők kezdeményezésére nekik in­gyen adtuk az ebédet, illetve a tanács fizette, de nem kevés pénzt kaptak iskoláink a csa­ládsegítő központtól sem. Az is köztudott, hogy ezek a gye­rekek melyik rétegből kerül­nek ki, s azt is tudja minden­ki, hogy a szülők egy része a kocsmáiban bizony kemény ez­rekben kártyázik. A falube­liek nemtetszése jogos, a fel­háborodásnak van alapja, de mi csak a gyereket nézhetjük, és nem büntethetjük a szülő bűne miatt. Az, hogy többnyi­re ők is. olyan felnőtté nőnek, már külön dolog. A következő vélemény egy másik iskola tanáráé: Van­nak viszont kedvező változá­sok, például az elmúlt tanév­ben az iskolák nagyobb össze­get kaptak táboroztatásra, s így több háromgyermekes csa­lád egyik csemetéje ingyen mehetett táborozni, örültek a szülők és a gyerekek, de er­ről inkább nekik kellene be­szélni. Pécel egyik utcáján tábla hirdeti a vállalkozót. A ház­ban kedves, negyvenen inneni férfi fogad, és mondja, mit ad dolgozóinak. — Hatvan emberem van. Ré­gebben kisiparos voltam, ma már kisszövetkezet vagyunk. Az iparral teremtettem meg azt, hogy építtethetek egy hat­szobás üdülőt, amelyben a dolgozóim pihenhetnek majd. Ha minden igaz, a szilvesztert már ott töltheti néhány csa­lád. Nálam nincs lógás és nincs kivétel, itt a munka a fontos és az emberek ezt tud­ják. Ugyanakkor nem múlt el karácsony, mikulás vagy hús­vét, hogy a gyerekeknek ne lett volna csomagjuk. Adok az ilyesmire, adtam régebben is, most pedig, amikor vissza­jön a maszek világ, még inkább kell adni arra, hogy az embe­rek nálam jól érezzék magu­kat. Emberszámba vegyék, ér­tékeljék őket. Szerintem be­szélhetnek a képviselők, meg a kormány, addig amíg az ember nem érték, addig, amíg fiatal, negyvenéves családfők, vagy édesanyák halnak meg sor­ban infarktusban, addig itt baj van. Az igazi kommunizmus Nyugaton van, ahol ingyenes a tankönyv és a gyermektá­bor, ahol a .gyerekek, mint pél­dául a svédeknél, ingyen kap­ják az ebédet. Á. M. Túrán és Domonyban Szociális disznóhizlalás A városi tanács szadai szo­ciális otthonában jó ütemben halad a dolgozói ebédlő kiala­kítása és a lebontott épület­rész pincéjének megerősítése. A gondozotti ebédlőt korsze­rűsítették, a szükséges festést, mázolást saját munkatársaik- kl végezték el. Jól gazdálkodtak a péceli szociális otthonban is az első félévben. Készleteiket terme­lői, illetve nagykereskedelmi áron szerezték be, az így elért megtakarítást a mosoda fel­újítására csoportosították át. A régi épületben felújították a bútorzatot, hozzájárulva a két épület közötti ellátási kü­lönbség felszámolásához. A gödöllői otthonban befejezték a fürdőszoba korszerűsítését, a Blaháné úton pedig az idő­sek klubját adták át. Itt hu­szonötén gyűlhetnek össze. A túrái és a domonyi szo­ciális otthonokban sertéshiz­lalással jutnak olcsón húshoz, és a fölösleg értékesítéséből többletbevételhez. A Gödöllői Tanács az év el­ső hat hónapjában szociális ellátásra 46 millió forintot fordított, aminek nagyobb ré­szét szociális otthonokra köl­tötte. Szociális étkeztetésre 322 ezer forintot fizettek ki. Északon és nyugaton is vízparton Idén már új rendszerben A Ganz Mérőgyár Kft. dolgozói az idei nyáron már az új üdülési szabályzat alap­ján nyaralhattak a vállalat fenntartásában és működésé­ben lévő, teljes ellátást nyúj­tó balatonalmádi, az önellá­tó» bogácsi üdülőben, vala­mint a keletnémet és cseh­szlovákiai csereüdültetések keretében. Kedvezményes üdültetésben részesülhet a vállalat minden dolgozója, családtagjaik és a nyugdíjasok. Beutalójegyre jogosult és a fenti üdülők, üdülések bármelyikét igénybe veheti az a munkatárs, aki a cégnél legalább egy éve meg­szakítás nélkül alkalmazásban áll. A szakszervezeti tanács a vállalati üdülési lehetőségeket létszámarányosan osztotta fel a 17 főbizalmi csoport, a bat- tonyai üzemi szakszervezeti bizottság és a független szak- szervezet részére. A munkahe­lyi bizalmi testület személyre szólóan döntött a jegyek elosz­tásáról a bizalmiak egyetérté­sével és a közvetlen gazdasá­gi vezetők véleményének ki­kérése mellett. A beutalás el­vernek és előírásainak meg­tartásáért a szakszervezeti ta­nács elnöke személyileg is fe­lelős. A Balaton-parti üdülő mel­lett a ganzosok körében nép­szerű a bogácsi is. A Bükk lábánál, Mezőkövesd közelé­ben talált gyógyvízre épült strand még nem olyan zsúfolt, mint neves szomszédja. A fa­házakban a dolgozók és a nyugdíjasok naponta 30 forin­tért nyaralhattak, a gyerekek egy húszasért. A vasas-szak­szervezeti tagok az üdüléshez itt egyhetes strandbelépőt is kaptak a szakszervezeti költ­ségvetésből fedezve. A kem­pingben pedig szinte fillére­kért lehetett sátorozni, a fel­nőttek például 15 forintot fi­zettek egy napért. Az almádi nyaralás sem túl költséges, ha csak arra az összegre gondolunk, amit üdü­lési díjként a pénztárba kel­lett fizetni. A ganzosok napi 130, közvetlen családtagjaik 160 forintért pihenhettek. Az önálló keresette] nem rendel­kező gyerekek napi költsége az üdülőben 70 forint volt. Tárcaközi megbeszélés kastélyügyben A gödöllőiek nem pihennek Augusztus közepén tárca­közi megbeszélésre került sor városunk kastélyának ügyében. A helyi tanács és a kastélyteam meghívta a különböző minisztériumok és hatóságok képviselőit, hogy áttekintsék az elmúlt hónapok kastéllyal kapcso­latos történéseit. A Németh-kormány tavaszi döntése értelmében több tárca is felelős a kastély hasznosí­tási programjának kidolgozá­sában, ezért Gödöllőnek folya­matosan konzultálnia kell e minisztériumok megbízottai- val. Városunk számára ez a megbeszélés égetően fontos volt, még abban a tudatban is, hogy a kormányváltás óta még nem tekinthető szilárdnak az új Politbüro, ezért kompeten­ciazavarokra kell számítani. Támadás az MDF-piac ellen Eltűntek a fiiszértes kocsik 5 Mielőtt elsírta magát a $ képernyőn a nagy népne- Ç vettető, még megjegyezte: ^ az emberek először is enni ^ szeretnének. Ebből a szük- ^ ségletből eddig is sok bo- $ nyodalom származott, és $ így lesz ez a jövőben is. ^ Mi sem természetesebb, § hogy az emberek az árak- 5 ra a legérzékenyebbek, hi- * szén a pénz az úr. A kereskedelmet sokkal ne­hezebb átalakítani, mint pél­dául kicserélni az Országház­ban ülőket. (Bár azért erre is több évtizedet kellett vár­ni...) Hogy milyen a keres­kedelmünk? A megítélés gyakran változott, de kétség­telen, hogy ma még igaz: a falvakat, tájegységeket jobbá­ra egy vállalat vagy szövetke­zet uralja, a magánüzletek, fő­leg az élelmiszer-kereskede­lemben még erőtlenek. Pécelen hallottuk, hogy egy időben az ABC-boltokban be­vezették az előre csomagolt tálcás hús árusítását, Az első két szállítmány után az így kínált húst hatalmi szóval ki­tiltották. A boltvezetőnek tu­domására hozták, hogy, ha mégis rendelne, a húst Hypó- val leöntik, megsemmisítik az őr kárára és költségére. Két hete vette át lapunk azt az MTI-anyagot, amely a gödöllői MDF kereskedelmi akcióját ismertette, s amely­ről korábban természetesen saját információnkat is megír­tuk. A környékbeli termelő­ket felkeresték, s felajánlot­ták, elfogadható áron elszál­lítják terményeiket az MDF- standra. Bármilyen, viszonylag kis tételről is van szó, de így, a Bosnyák labirintusát kike­rülve próbálták közelebb hoz­ni a termelőket és a kiskere­setűeket, akik egyre inkább a létminimum alá szorulnak, A szervezet nem keres raj­ta, társadalmi munkában tény­kednek aktivistái. Egy szóval sem tagadják, hogy ezzel céljuk a polgárokkal való kap­csolattartás is, de a paradi­csom mellé nem adnak brosú­rát. A sikeres árusítási akció mellett a váci Füszérttel is megegyeztek. Hetente kétszer egy-egy teherautónyi alapve­tő élelmiszerrel, háztartási cikkekkel jelentek meg a vá­rosi piacon, s a bolti árnál olcsóbban kínáltak lisztet, cukrot, mosóport, étolajat. Nem tehették sokáig. A gö­döllői kereskedelem koroná­zatlan királyai ultimátumot küldtek a Füszértnek, hogy amennyiben nem hagyják ab­ba akciójukat — mely értesü­lésünk szerint még minimális nyereséget is hozott a cégnek, de veszteséges biztosan nem volt —, többé nem rendelnek tőlük a nagyok. Ez a magya­rázata az alábbi tiltakozás­nak, amely a Wallenberg Egyesület és az MDF gödöllői szervezeteinek állásfoglalását tükrözi. „A Magyar Demokrata Fó­rum gödöllői szervezete a sze­gények megsegítése érdekében hetente két alkalommal a vá­rosi piacon nagykereskedelmi áron tette lehetővé és szer­vezte meg alapvető élelmisze­rek árusítását a Váci Füszért közreműködésével. Ennek megszüntetésében nagy szere­pet játszott azon helyi keres­kedők egy része, akik a fen­ti nagykereskedelmi cégtől szerezték be árujukat. A két hete ezen okok: miatt meg­szűnt árusítás a rászorulók óriási anyagi és erkölcsi vesz­teségét okozta. Nagy megdöb­benéssel vettük tudomásul, hogy ebben fő szerepet ját­szott egy, korábban Pro Űrbe Gödöllő kitüntetést kapott ke­reskedő. Az MDF gödöllői szerveze­te teljes erővel keresi a meg­oldást a korábbi árusítás va­lamilyen formában való visz- szaállítására. Kérjük, legyenek türelemmel, és bízzanak ben­nünk. A szombatonként! zöld­ség- és gyümölcspiac tovább­ra is zavartalanul működik, mindenkit szeretette] várunk.” Most tehát győztek a na­gyok, pedig ha az üzleteikben segítették volna a kezdemé­nyezést, talán ők jutnak to­vább. B. G. A részt vevő minisztériumi képviselők közül többen is küzdöttek ezzel a problémával, a háromórás vita így „hozta a papírformát”, vagyis igazolta az előzetes fenntartásokat. Annyit sikerült a városnak el­érnie, hogy a francia ERIH céggel szorgalmazott további együttműködés szerződéster­vezetét az illetékes tárcák rö­vid időn belül véleményezik, így várhatóan egy-másfél hó­napon belül kiderülhet, hogy a franciák megkapják-e azo­kat az ésszerű kormányzati ga­ranciákat, melyek a további együttgondolkodás alapjait jelentik. Progresszív és minden rész­vevő számára elfogadható ja­vaslat született az Országos Műemléki Felügyelőség részé­ről arra, hogy a francia kap­csolattal párhuzamosan érde­mes elindulni más irányban is a hasznosítási program kidol­gozására. A Pénzügyminiszté­rium képviselője határozottan kijelentette, hogy a jelenlegi állagmegóvási munkák 1991-es folytatására előirányzott száz­millió forint — legalábbis nagyságrendjében — rendel­kezésre fog állni, a kastély ke­zelői jogának gyakorlására, fenntartási-őrzési feladatokra pedig az idén tervezett tízmil­lió forint már átutalásra ke­rült az Országos Műemléki Felügyelőséghez. A megbeszélésen néha fe­szültségekkel terhessé vált a légkör, részint a Művelődési Minisztérium, részint a Bel­ügyminisztérium vonatkozá­sában. A művelődési tárca osztályvezetőjének nehezen követhető, részleteiben egy­másnak ellentmondó nézetei — úgy tűnik — hű tükörképét adják a tárca háza táját jel­lemző kiforratlan helyzetnek. A Belügyminisztérium — amúgy segítőkész — illetéke­sének pedig a kastélyteam egyik tagja határozottan le­szögezte: a belügyminiszternek végre szakítania kellene a gö­döllőiek kezdeményezéseit és munkáját lekezelő, paternalis­ta szemlélettel. Hamis beállí- tásúak, ugyanakkor sértik a várost az olyan nyilatkozatok, melyekben felelőtlen, orruk­nál tovább nem látó polgárok­nak minősítik a gödöllőieket. S teszik ezt úgy, hogy közben az új kormány még egyetlen progresszív mozdulatot sem tett a kastély sorsának rende­zése érdekében... Varga Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom