Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-23 / 197. szám

4

1990. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK

TORVÉNY ÉS VÁLASZTÁS, ÉRVEK ÉS TERVEK

így látják az indulók

Van már új önkormányzati törvény, s javában tartanak a szeptember végén esedékes helyhatósági választások előkészületei. Ezekhez tartozik a kampány is, melynek részeként a Pest Megyei Hírlap helyt ad a pártok hirdetéseinek, közleményeinek, a Pest Megyei Tanács jóvoltából — mely külön lapfelületet vásárolt e célra — hosszasabban is bemutatkozhatnak, ismertethetik programjukat.

A mindezt előkészítő egyeztető tárgyalást használták ki munkatársaink arra, hogy a pártok ott megjelent képviselőit megkérdezzék: mi is a véleményük az önkormányzati törvényről, hogyan indulnak a választási csatározásba. Íme a válaszok ábécé sorrendben :

Dragon Pál, Független Kisgazda- és Polgári Párt Pest megyei szervezetének elnöke:

— A Kisgazdapárt már a megye százhuszonhat településén tart nyilván kisgazda- szervezeteket, a tízezer lelket vagy annál többet számláló városok közül már csak Aszódon és Budaörsön nincs FKgP-sejt. Megyénk több városában viszont már listát is képesek állítani polgármesterjelöltjeik névsorából, hiszen oly sok hitelképes, jó magyar ember állt be & búzakalászos lobogó alá.

— Hogyan készülnek a kisgazdák a helyhatósági választásokra? A Hans Siedel-ala- pítvány keretében tíz párttag vesz részt menedzserképző tanfolyamon, de felkészülésük lényegét nem csak ez jelenti. Legalább ilyen fontos, hogy a megye településein helyi tájékoztató gyűléseket tartsanak a koalíciós programról. Ilyen rendezvényekre a megyei vezetőkön kívül állami minisztereket is meghívnak.

Bízzanak az emberek abban, hogy a Kisgazdapárt és a koalíció valóban az ő érdekeiket képviseli, ugyanakkor kérjük a megyei gyűléseken azt is, hogy ők is segítsenek, vegyenek részt sorsuk alakításában, hiszen az igazi győzelem az lesz, amit maguk harcolnak ki. Vegyenek részt az önkormányzati választásokban, támogassák a Kisgazdapárt jelöltjeit.

Gelbmann László, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei elnöke:

— Pártom örömmel köszöntötte az 1988 utáni új korszakot, a demokráciát, melyért mindig is harcolt. Az a véleményünk, a soron ikövet'kező önkormányzati választások elsősorban arra szolgálnak, hogy maga a társadalom, a nép vegye kezébe sorsának és mindennapi ügyeinek irányítását.

— A szociáldemokrácia eszméjének olyan államban kell megvalósulnia, ahol mindenkinek biztosítható a jólét, a szociális biztonság és az életszínvonal-emelkedés. Támogatjuk tehát az önkormányzati törvényt, az az érdekünk, hogy a választásokon minél több munkás, bérből és fizetésből élő kerüljön be a heilyi önkormányzatokba.

Jelenleg a megyében mintegy 600 tagot és a támogatók táborát tudjuk magunk mögött, s a közigazgatási szakembereket meg szeretnénk tartani a következő önkormányzatban, természetesen csak azokat, akik korábban nem exponálták magukat — rossz értelemben. El kell viszont mondanom: az ajánlási procedúrával szemben fenntartásaink vannak, megalázónak érezzük a kopogtatást. Ügy hiszem, a választópolgárok ajánlási szándékának kellene a pártoknál lecsapódnia, s nem a pártoknak házalniuk ...

Géber János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest

megyei választási bizottságának elnöke:

— Az örkormányzati törvény elég nehezen született meg, sok volt az elfogadása körüli hercehurca. Reménykedünk abban, hogy az önkormányzatok jobban fognak működni, mint az elbürokrati- zálódott tanácsi rendszer. Azt még korai lenne eldönteni, hány jelöltet indítunk a helyhatósági választásokon. Választási bizottságunk csak nemrégiben alakult meg, most még javában folynak az elbeszélgetések.

Pártunk politikája nyílt, kiszámítható. Nem fordítottuk ki a köpönyegünket. A megújult MSZMP megközelítően egyéves tevékenységével bizonyította létjogosultságát. Ez az egyetlen olyan baloldali marxista párt, amely a bérből és fizetésből élők érdekeit képviseli. Valós demokráciát, létbiztonságot, félelem nélküli életet, tisztességes megélhetést kívánunk, s ennek megvalósításához készek vagyunk szövetségre lépni azokkal az erőkkel, amelyek szintén erre törekszenek. Reméljük tehát, hogy a helyhatósági választásokon minél többen szavaznak a baloldal jelöltjeire.

Kapás Marian, a Pest Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség politikai ügyvivője:

— A Pedisz három és fél ezer 16—30 éves fiatal tagot számlál Pest megyében, s nyilván több a támogatónk, a lehetséges választónk. Ezzel el is mondtam a lényeget; állítunk jelölteket, hogy pontosan hányat, nem tudom, hatnyolcra számítok.

— Az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban pedig, úgy hiszem, az Országgyűlés megtehette, amit megtett: meghatározta a helyi önkormányzatok működését, felépítését, szervezetét, feladatait, hatáskörét. Csak épp a lényeg hiányzik, arról nem esik szó, mik lesznek a működési, gazdasági alapjai. Én a választásról és az önkormányzatról szóló törvényt csak a gazdálkodásról szólóval egy csomagban tudom elfogadni.

— Végül lényegesnek tartom, hogy a helyi képviselő- testületek mellett működjenek majd ifjúsági szakbizottságok, s ezeknek legyen hatáskörük is, például a kizárólagosan fiatalokat érintő, eldöntendő helyi ügyeikben tehessenek javaslatot, dönthessenek is, s ehhez anyagiak felett is rendelkezhessenek.

Lajtai István, a Magyar Szocialista Párt megyei alel- nöke:

— Jelenleg két és fél ezernyi a tagságunk a megyében, de a parlamenti választás bizonyította: sokkal nagyobb a támogatóink tábora, még ha a megye hagyományainál fogva nem is tűnt ki a szocialista képviselők Országházba juttatásával. Reméljük, hogy a helyi önkormányzati választások számunkra legalább 15 százalékos sikert hoznak. Tény,

hogy vannak fehér foltok a megyében, ahol nincs egyetlen tagunk sem, de nyolcvan településen szervezetünk is van.

— Nem törekszünk arra, hogy jelöltünk a párt tagja legyen, sok függetlent is támogatunk. s elvben a legfontosabbat: a tisztességet, a szakértelmet.

Az önkormányzati törvénynek igen jót tett, hogy a par- íameniti pártok rengeteg módosító javaslattal gazdagították, s ezek zöme a törvénybe beépült, mint a vármegyerendszer és a főispáni megnevezés elhagyása. Ami viszont nem a legjobban sikerült: a megyei közgyűlés összehívásának módja. Az eletrtori rendszert mi ugyanis nem tartjuk a megyében demokratikusnak, ugyanúgy három embert delegálhat az 500 fős település, mint az 50 ezres.

— A törvénynek áldozatul esik a térségi szemlélet, de a tanácstagi körzet is. Gyaníthatóan nem kötődnek majd annyira a voksolás után választóikhoz, mint a körzetben élő tanácstagok korábban. Hiszen négy és fél régi körzetből lett egy új...

Lamprecht György, a Szr.- bad Demokraták Szövetségének Pest megyei szervezője:

— A szövetség reméli, hogy a helyhatósági választások után az egyes községekben, településeken végleg megszűnik a kiskirályok uralma, s a megválasztott polgármesterek, az önkormányzati testületek tagjai valóban a nép érdekeit fogják képviselni.

Az elfogadott önkormányzati törvény sok pontja az SZDSZ álláspontját tükrözi. Ha megnézzük a törvény vitája során benyújtott javaslatainkat, akkor kiderül, hogy az általunk tett módosítások tükröződnek az elfogadott törvényben. Most már a szabad magyar állampolgárokon a sor, hogy ezt az európai mértékkel tekintve is jó törvényt megtöltsék tartalommal, s megválasszák saját vezetőiket. Jó lenne, ha az állampolgárok is felmérnék, milyen óriási lehetőség előtt állnak, s minél többen járulnának a szavazóurnákhoz. Egy-egy közösségnek saját magának kell eldöntenie, ki a legrátermettebb vezető, s ebben az esetben a pártszempontok csak másodlagosak.

A Szabad Demokraták Szövetségének Pest megyében 101 helységben van szervezete, de igyekszünk olyan térségekben is jelöltet állítani, ahol esetleg nincs ott az SZDSZ. Augusztus 27-e után kezdődik a kampányunk. Alapelvünk: nem szólunk bele,

hogy az egyes helyi szervezeteink milyen pártokkal kötnek egyezséget, kit támogatnak. A helyhatósági választásokon szerintünk nem párt párt elleni harc lesz. A cél az, hogy a legjobb szakembereket, legrátermettebb vezetőket megtaláljuk.

Náday Gyula, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének elnöke:

— Pest megyében sajnos a cigány lakosság minél inkább a főváros közelében él, az agglomeráció Budapesthez legközelebb eső területein, annál hátrányosabb helyzetben van, településén annál inkább nehéz a helyzete.

Az önkormányzati törvényt pozitív dolognak tartom, mert minden magyar állampolgárnak lehetőséget ad a lokálpatrióta szemléletre. Látok azonban néhány buktatót is. Ha rajtam múlna, lehetőséget adnék az embereknek a tízezer lakosnál többet számláló településeken is a közvetlen polgármester-választásra. Ügy vélem, ez lenne a garancia elkerülni azt, hogy egy csoportosulás rákényszeríthes- se a közösségre a maga elképzeléseit.

A mi szervezetünk, az MCDSZ azért értékeli ezt a törvényt, mert nagyobb szabadságra ad lehetőséget egyénnek, közösségnek is. Reméljük, élni tudunk az önkormányzat adta jogokkal, s ta- ISn eredményesen tudunk dolgozni azon, hogy a fent említett monori, kerepestar- csai, nagybörzsönyi negatív jelenségek a múltba vesszenek.

Mészáros Gyula, a Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnöke:

— Én igen jónak tartom az önkormányzati törvényt, s ennek most egy különleges vonatkozásáról szólnék. Az az érzésem, hogy az önkormányzati törvény jobban támogatja a magyarországi nemzetiségek kérdéseit, mint a választási törvény.

— A mi pártunk a krisztusi szeretetparancs alapján kezdi a politizálást is; minden ember egyenlőségét hirdetjük. S tudni kell: Pest megye nemzetiségekben gazdagnak számít, hogy egyebet ne említsek, a cigányság például az ezredfordulóra az ország lakosságának egvtizedét fogja adni. Jónak tartom az önkormányzati törvényt, mert pozitív értelemben alkalmaz megkülönböztetést, a kisebbségeknek nyújt a korábbinál jobb esélyeket, segítő szándékú. S az érdekeit képviselő szervezetnek az én szűkebb hazámban, Gödöllőn is vannak szép számmal teendői.

— Ami pedig magukat a választásokat illeti, hadd szóljak csak személyesen, indulok a helyi önkormányzati választásokon egyéni körzetben s a pártom listáján is.

TUDNIVALÓK A VOKSOLÁSRÓL

Ki és hogyan ajánlhat?

A címbéli kérdésre dr. Pálffy Ilonától, a Pest Megyei Tanács szervezési és jógii osztályvezető-helyettesétől kértünk választ:

— Minden választópolgár a kopogtatócédulákkal együtt kap a borítékban egy, illetve két „Ajánlás” feliratú nyomtatványt. Azt, hogy egyet vagy kettőt kap, az határozza meg, mekkora a település amelyen él. Tízezer lakos alatt ugyanis külön lehet ajánlani polgár- mestert és képviselőt, e fölött viszont a polgármestert az ön- kormányzati testület választja, közvetve, nem a közvetlen állampolgári ajánlások alapján.

— Jelöltet állítani bárki tud e nyomtatvány felhasználásával. alapvetően két módja is van ennek. Az első: a nyomtatvánnyal megkeresi munkahelyén, a tanácson a választási munkacsoportot vagy az erre

kijelölt dolgozót személyesen az, aki jelölni kíván. A másik mód: pontosan kitöltve borítékban a tanács címére postai úton is el lehet juttatni az ajánlást. Végül van egy harmadik lehetőség is, ez az elsőhöz hasonló. Ha a jelölő személy titokban kívánja tartani jelöltjének kilétét, akkor ugyancsak személyesen kell a tanácsra mennie. Itt azonban már megváltozik az eljárás: a jelöltre vonatkozó nyomtatványrészt itt lehet elhelyezni egy urnában, míg a jelölőre vonatkozó adatokat át kell adni a választási megbízottnak.

Végül van egy lényeges változás a korábbiakhoz képest. Az ajánlóíveket a pártök nem vihetik el. ezt a dokumentumot a választási munkacsoportnál vezetik, így minden ajánlónak, a pártoknak is ott keil megtenniük ajánlásaikat.

Kitüntetettjeink

Augusztus 15-én, a megyeházán vehették át kitüntetéseiket az államigazgatás régi dolgozói.

Negyvenéves törzsgárda oklevélben részesült:

Földesi Ferenc, Tóalmás Községi Tanács elnöke; Fu- ferenda Pál, Erdőkertes Községi Tanács elnöke.

Harmincéves törzsgárda oklevélben részesült:

Dr. Fodor Eszter, a Pest Megyei Tanács VB. közgazdasági osztály csoportvezetője; Horváth Erzsébet, a P.M. Tan. közgazdasági osztály főelőadója; Győri Mária, Jász- kara jenő Községi Közös Tanács vb-titkára; Kelemen Mihály. Verseg Községi Tanács elnöke; Kovács Zoltán, a P.M. Tan. VB. műszaki osz^jy csoportvezetője; Loschinger Antalné, a P.M. Tan. VB. személyzeti és oktatási osztály adminisztrátora; Nagy Béla, Valkó Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára; Pataki Já- nosné, Verseg Községi Tanács vb-titkára; Plutzer Miklós, a P.M. Tan. VB. termelés- és ellátásfelügyeleti osztály helyettes vezetője; Rapcsák Ár- pádné, a P.M. Tan. VB. igazgatási osztály csoportvezetője; Tüske Emilné, Kóka Községi Tanács vb-titkára.

Húszéves törzsgárda oklevélben részesült:

Alt Jánosné, Budaörs Városi Tanács elnökhelyettese; Cserepka András, Erdőkertes Községi Tanács vb-titká- ra; Gazdik hajosné, Tatár- szentgyörgy Községi. Tanács elnöke; Jeney Csaba, a P.M. Tan. VB. ellenőrzési osztály főelőadója; Kiss Anna Rózsa, Szentlőrinckáta Községi Tanács elnöke; dr. Kovács Tibor, Vác Városi Tanács vb- titkára; dr. Paulovics Mihály, Csömör Nagyközségi Tanács elnöke; dr. Petruska Emilné, a P.M. Tan. VB. közgazdasági osztály főelőadója; Rozbo- ra Ferencné, Sóskút Községi Közös Tanács vb-titkára; Szabó Zoltánná, Páty Községi Tanács elnöke; Szilágyi János, a Pest Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság munkatársa.

Tízéves törzsgárda oklevélben részesült:

Bagyin József, Aszód Nagyközségi Közös Tanács elnöke; Balázs Lászióné, a Pest Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság munkatársa; Be- senyi Lászióné, a P.M. Tan. VB. termelés- és ellátásíel- ügyeleti osztály adminisztrátora; Czeróczki János, Törtei Községi Tanács elnöke; Czéhné Nyiri Zsuzsanna, a P.M. Tan. VB. szociális és egészségügyi osztály adminisztrátora: Cseryné Tass Katalin, a P.M. Tan. VB. igazgatási osztály főelőadója; Deák Csabáné, a P.M. Tan. VB. szociális és egészségügyi osztály adminisztrátora; Gig- ler József, Törökbálint Nagy# községi Tanács elnökeHei- mann Gyula. Jászkarajenő Községi Közös Tanács elnöke; Jamrik László, Bag Nagyközségi Tanács elnöke; Jenái Gyuláné, a P.M. Tan. VB. közgazdasági osztály főelőadója; Kemenczei Kálmán, Perbál Községi Közös Tanács elnöke; Kovácsné dr. Kurucz Rita, a P.M. Tan. VB. ellenőrzési osztály főelőadója, Lacz- kó Aranka, a P.M. Tan. Gazdasági Ellátó Szervezet sokszorosítója; Láng Ferenc, Tá- pióbicske Községi Tanács elnöke; Leczki István, Duna- bogdány Községi Tanács vb- titkára; Morár Istvánné. a P.M. Tan. VB. igazgatási osztály adminisztrátora; Somlói Jánosné, a P.M. Tan. VB. termelési és ellátásfelügyeleti osztály főelőadója; Sziráki Mihály, Valkó Nagyközségi Közös Tanács elnöke; Török Sándorné, a P.M. Tan. Ga- mesz takarítónője; Török Ti- borné, a P.M. Tan. Gamesz telefonkezelője; Versényi Péter, Verőce Községi Tanács elnöke: Végh Sándor, a P.M. Tan. VB. ellenőrzési osztály főmunkatársa; Villási László, Dunakeszi Városi Tanács elnöke; dr. Viszlói Tamás, a P.M. Tan. VB. igazgatási osztály helyettes vezetője; Zsig- mond Miklósné, a P.M. Tan. VB. termelés- és ellátásíel- ügyeleti osztály főelőadója.

Az oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült

Irta: Hargitai Éva, Tóth B. Endre, Vasvári G. Pál

Felhívás a pártokhoz, szervezetekhez

A Pest megyei nemzetiségi albizottság az alábbi felhívást intézi a pártok Pest megyei vezetőségeihez. a nemzetiségek lakta települések párt- és társadalmi szervezeteihez :

Pest megyében a helyi tanácsok felmésére szerint körülbelül hatvanezer a nemzetiségiek száma (németek, szlovákok, szer- bek és horvátok). 15 településen a lakosság többsége nemzetiségi.

A helyi önkormányzatok akkor működhetnek igazán jól, ha az önkormányzati testületben képviselve van minden lakossági csoport, így a nemzetiség is. A nemzetiség megfelelő képviselete érdeke az egész településnek, a magyar lakosságnak is. hiszen ezáltal biztosítható a nemetiség aktív részvétele a közös nagy cél : a település jövőjének alakításában. De az egész magyarság érdekét szolgálja, ha a helyi önkormányzatokban országosan megfelelő képviseletet kap a nemzetiség: jelentősen javíthatja a határainkon túl élő magyarság nemzetiségi jogokért vívott küzdelmének feltételeit.

A nemzetiségek önszerveződése sok helyen még csak kibontakozóban van. és nem képes érdekeinek hatékony érvényesítésére.

Ezért fordul a megyei nemzetiségi albizottság a pártokhoz és minden olyan szervezethez, amely szerepet vállal az önkormányzati képviselők választásában. Kérjük, hogy — felülemelkedve a részérdekeken, a szorosan vett pártérdeken is — ösztönözzék és segítsék a nemzeti kisebbségi jelöl* tek állítását. Kérjük, hogy a kisebbségi képviselet ne legyen egy- egy párt kizárólagos ügye. A független kisebbségi képviselőjelöltek részesüljenek az összes párt és társadalmi szervezet politikai támogatásában. A választási propagandában pedig a magyar lakosság körében is kapjon helyet a személyük ismertetése és a kisebbségi képviselet fontosságának tudatosítása. Csak így remélhetjük — és az önök támogatása esetén bízunk is benne —, hogy a kisebbségnek lakossági arányának megfelelő képviselete lesz az önkormányzati testületben. Ügy gondoljuk, hogy mindez értelemszerűen vonatkozik az etnikai kisebbségre is.

Ahhoz is kérjük a támogatásukat, hogy a nemzetiségek képviselői számarányukat figyelembe véve jussanak be a megyei közgyűlésbe.

Kívánatos lenne, hogy a többségében nemzetiségi lakosú településeken olyan alkalmas személyt választanának polgármesternek. aki maga is nemzetiségi, de legalább beszéli a nemzetiség nyelvet és megértéssel viseltetik a nemzetiség ügye iránt.

Meggyőződésünk, hogy mindegyik párt a haza és benne a szűkebb pátria ügyét kívánja szolgálni. Ezt teszi akkor, amikor a kitelepítés, a jóvátételi munka, a családokat megosztó laltosságcsc- re nyomasztó emlékét még mindig őrző nemzetiségeknek lehetőséget biztosít arra, hogy felelősséggel részt vegyenek az új haza építésében. Ezt teszi azzal is, hogy szemléletesen bizonyítja az egész világnak : nálunk a kisebbségi, a nemzetiségi «gyeniogúság nem szólam, hanem megvalósult gyakorlat.

Ezért bízunk abban, hogy felhívásunk megértésre és támogatásra talál önöknél is.

Köszön lük !

Pest megyei nemzetiségi albizottság