Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-22 / 196. szám

^£Msm 1990. AUGUSZTUS 22., SZERDA Tefrtspack-külonjárafok Akciók az óceán védjegyével Isaszeg már visszaszerzett két tavat Több évig tartott a második csata Folytassuk ufunkat a nagy nyári politikai vízi túrán, csó- 51 akázzunk tovább a Rákos-patakon. Messzi még a torkolat! A Koszik Gáborral múlt héten készült interjúnk után Téthné l'ac.i Vera isaszegi tanácselnök asszonnyal beszélgettünk. Az alábbiakban megírjuk, hogy még a pártállami időszakban is si­kerülhetett egy község számára visszaszerezni e kicsiny, de immár annál nevesebb vízfolyásra fűzött tavak közül egyet- kettőt. Mindenekelőtt Tóthné Pacs Vera lapunkon keresztül arról biztosítja az országgyűlési képviselőt, hogy támogatja tö­rekvését az ÁTK kezelésében lévő — volt? — tavak vissza­szerzésére a leendő önkor­mányzatoknak. Nem tudott azonban arról, hogy az ÁTK a tavasszal eladott a Pallas Könyv- és Lapkiadó Vállalat­nak hatvanezer négyzetméter területet az egyik tó mellett. Nem tudta, mivel a tavak és partvidékük előle is éppen úgy el vannak kerítve, mint bárki más elől. Azért sem jutott tudomására, mert nem kapott a nagyközségi tanács' értesítést az adásvételről a városi földhivataltól! Tözegtermelés a paradicsomban .... jJ V* * '■ Az isaszegiek egy másik fronton már megvívták a ma­guk harcát. A Rákos-patak ugyanis nem csörgedezik nyu­godtan a Dunáig az ÁTK-ta­vak után. Isaszeg határában még további tavak találhatók. A második világháború előtt itt virágzó vízi élet boldogí­totta a falu lakóit. Volt tó- lürdő és horgásztó is. Mind­ezek azonban a front után tönkrementek. A folytatás jellegzetesen alakult. Tőzegki­termelő vállalat látott áldá­sos tevékenységhez a paradi­csomban. Égy idő után azon­ban a cég is tönkrement. Az állami tulajdonú terület új kezelője a PVCSV lett. Rekultivációs terv készült, ám a tóvilág kigyógyításához a gazdálkodás okozta beteg­ségből nem volt pénzük a vize­seknek. Időközben azonban megvetette lábát a PVCSV horgászegyesülete. A falu, a tanács akkor lépett, amikor pénzes kuncsaftot látva, a PVCSV el szerette volna adni a tavakat, a nádas-mocsaras vízi világot. Évekig tartott a második isaszegi csata. Tóthné Pacs Vera több kilós iratcsomagot nyújtott át, melyben az élső dokumentum dátuma: 1979. július 29. Két és fél éve sze­rezték vissza a tavakat a PVCSV horgászegyesületétől, ingyen. Egyedül a horgászta­nyáért kellett fizetni százezer forintot. V I Ki gondolná a mai világ­ban, hogy még a tanácstestü­let egyes tagjaival is meg kel­lett vívniuk harcukat, hisz megkérdezték, minek akarják a növényzettel már igencsak álcázott tavak gondját a vál- lukra venni? Igaz, ami igaz, sok pénzt emésztett már magába a víz, de ma van két szép nagy ta­va az Isaszegi Horgász Égye- sületnek, melynek vezetője. Hazafi Béla lapunkkal is megosztotta örömét-bántatát néhány éve. És a lehetőségek szinte korlátlanok. Néhány millió forinttal a mai vízfe­lület megsokszorozható akár Gödöllő, akár Pécel felé. ven évre. Eltűrték azt is, hogy a bérlők isaszegi területeken a Gödöllői Tanács engedélyével építkeztek. Ha áz Isaszegi Tanácsot megkeresték volna a földel­adással kapcsolatban, igent vagy nemet csak a végrehajtó bizottság mondott volna — tá­jékoztatott az elnök. A testü­let legutóbbi ülésén éppen egy másik botrányt tett szóvá, ami elhallás révén juthatott másképp Roszik Gábor tudo­mására. Amiből aztán a kép­viselő levonta következteté­sét: az elnök kijátssza Isa- szeget. Majd dönt a vezetőség Egy másik botrány A tavak partján szabadon járkálhattam. Kerítés nin­csen. Az egyik horgász mel­lett kisfiú tanulta a vízi mata­dorok mesterfogásait. Az idén negyven mázsa halat telepí­tettek. Ebben az aszályos idő­ben most megnyugtatóan jó a tavak vízellátása. Nem mindig volt így. Előfordult, hogy ki­látszott a halak háta, máskor pedig az alacsony vízszint miatt az egész tó befagyott, elpusztultak a halak. A tanács azért nem foglal­kozott különösebben az ÁTK- távakkal, mivel azokat úgyis bérbe adta a kutatóintézet öt­A történet egyik szereplője ismét a Rákos-patak. A falu és Pécel között úgy félúton a dányi Magvető Tsz saját tu­lajdonán tó kialakításába kez­dett, amit nem fejezett be, de átadott egy üdülőközösségnek. Erről a tanács akkor értesült, amikor harmadik személy szerette volna bérbe venni a tavat a gazdaságtól, s meg­tudta, azt már kiadták. Az elnök ezt elmondta a vb-ülé- sen. Ezek után mélyen megdöb­bentette Roszik Gábor nyi­latkozata, amely szinte felszó­lítja, ne induljon a helyható­sági választásokon. Tóthné Pacs Vera úgy véli, az ilyen felhívások nem szolgálják a demokratikus választásokat. Tanácselnöki munkája során sokat letett az asztalra, va­gyont nem gyűjtött. Ügy ér­zi, a falu lakosságának kell eldöntenie, tiszta, demokra­tikus választáson, kit akar látni a leendő polgármesteri székben. A legújabb fejlemény: ked­den levelet kapott a tanács a dányi szövetkezettől, mely­nek elnöke közölte: vezetőségi ülés elé viszik a Pécel és Dány közötti tó ügyét: a ta­vat visszaveszik az üdülőkö­zösségtől — mellyel egyéb­ként csak szóbeli megegyezés született — és azon lesznek, hogy az a tó is Isaszeg lakos­ságát szolgálja. Dalázs Gusztáv Érkezik a szombati különjárat, megyünk dobozos üdítőt vá­sárolni. Olcsóbb, mint a boltban. Negyven forint a finom al­ma- és őszibarack-ivólé. Hivatalosan egy évig is eláll a tartó­sító dobozoltban, amelyekhez a svájci Tetrapack cég szállítja a csomagolóanyagokat. Nem hivatalosan tovább is tart az alu­fóliával bélelt papíredényben ez a finomság, melyet úgyneve­zett aszeptikus eljárással készítenek, bármiféle tartósítószer nélkül. Nem volt filléres beruházás a gyümölcsvelő-készítmé­nyek gyártásának beindítása, pár évvel ezelőtt^ a Dunakeszi Konzervgyárban. Meglehetősen nagy piaci reményekkel. Na­gyobb készletek halmozódtak fel, amin túl kell adni. Erről ér­deklődtünk Pribil György főmérnöknél. — Csa.k humánus meggon­dolásból igyekszünk közelebb kerülni a vevőkhöz, akik kü­lönben jól járnak. Nincsenek elfekvő készleteink sem. •• Ifelet az utcán — Új kereskedelempolitikát alakítottunk ki — folytatta a főmérnök. — Éölásmertük, hogy közvetlenebb kapcsolat­ba kell kerülnünk a fogyasz­tókkal. Igazolva is látom ma­lmunkat ezzel, mert dr. Antall József is arról beszélt a televí­zió A Hét című adásban, hogy le kell rövidíteni az utat ter­melő és fogyasztó között. Ez a dolog lényege. Jó termékeket állítunk elő. Éreztük, hogy a vásárlóknak megvan ezekre az igényük. Ehhez képest mégsem tudtunk megfelelő forgalmat bonyolítani. O Igen. Az akció láttán az embernek először az a kérdése támad: érdemes volt-e beru­házni? — Igen. Ez a vegyes nektár, amivel most megkínálom, al­ma, narancs és körte alap­anyagú. Üzemünk fő termé­keivé váltak ezek a fajták. No de a módszerünkre visszatér­ve, hadd kérdezzem: Mi van ma Nyugaton? Adja a keres­kedelem a légkondicionált áru­házát, a kiszolgálást, az autó­arkolót. Szolgáltat, és mellette van kereskedelmi haszna. No de mit ad a magyar kereske­delem? Semmit à fölsoroltak- ból, viszont nagy árrést szá­mol. Így aztán, eljutunk oda, hogy a nálunk .30 forintért megvásárolható üdítőitalt 50— 57 forintért, magánkereske­dőknél ennél is többért adják. Azért nem fogyott megfelelő mértékben a termékünk, mert nincs fizetőképes kereslet, mert nem az értékének megfelelő áron kerül az ital a vevőkhöz. Ha úgy kapnák, lenne rá igé­nyük. Ezért kezdtük el a rak­tárból való árusítást. Így az emberek első osztályú áruhoz jutnak lényegesen keveseb­bért, és teljesül a vállalat üz­leti érdeke is. • Hány százalékkal olcsóbb Így * termékük? — Nehéz pontosan megmon­dani. Vegyünk egy példát! He­lyi vendéglőben ebédeltem. Mi akkor még huszonöt forin­tért adtunk egy doboz alma­italt. A vendéglőben azért az egy literért, amit nálunk vet­tek, én hetven forintot fizet­tem. Nagyjából negyven szá­zalékot nyerhetnek vásárain­kon az emberek. • Mekkora területet Járnak be a kocsijaik? — Nincsenek saját jármű­veink erre a célra. Ösztönöz­zük azokat a kiskereskedőket, vállalkozókat, akik hajlandók az „üdítőt, a házitészta-készít­ményeket, a befőtteket értéke- ‘sïîê3TÎ7~Mi őkét"nagy tételek­ben kiszolgáljuk. Az egész or­szágra kiterjedő piackutatás­ba kezdtünk. Kereskedelmi osztályunk létszámát növel­tük, a munkát pedig a köve­telményekhez igazítottuk. Bu­dapest és az ország vállalatait keressük föl. Csak hát ez a kis gyár ma már a teljesítőképes­sége határaihoz érkezett. Pél­dául üdítőitalból másodper­cenként egy dobozzal tudunk előállítani. Amennyit gyár­tunk. annyit adunk el min­demből. A túl nagy igény is gondot Okozna. • Saját üzleteiket nem lenne érdemes nyitni? — Itt raktárból való értéke­sítés van. Ez egészen más. Az üzlet nekünk nem érné meg, a szigorú feltételek miatt. Tisz­tességes haszonért elvégzik ezt a munkát a becsületes vállal­kozók is. Lehetővé kell tenni, hogy aki itt akar vásárolni, annak legyen rá módja. Kép­zelje, van olyan nyugdíjas, aki mindennap bejön, és vesz egy doboz üdítőt. • A vállalkozónak mennyiért éri meg? — Szerintem ha csak há­rom-négy százalékkal emeli az árat, már jól jár. _Nygl£yan. kilométeres körzetben a na- gyobb rendeléseket ki is szál­lítjuk, ha ezt kérik. Viszont­eladókat nem "nagyon bízunk meg. Legfeljebb a régi partne­reink közül. Volna rá igény • Szóval, a lényeg az, hogy jobban járok, ha az önök árui­ból tartalékolok, mint ha az ABC-ben vásárolok. — Szerintem egyértelműen. Arról nem is beszélve, hogy mekkora gondot okoz az egész­ségtelen táplálkozás. Ismét a nyugati példával élek, ahol minden étkezésnél ott van a rostos üdítőital. Jóformán csak narancs, mert nekik az van. Itt megterem a jó ma­gyar gyümölcs, és mi nem fo­gyasztjuk. Volna rá igény, dé nem tudják az emberele meg­fizetni. • Ha ilyen erőteljesen kí­nálják itthon az árut, tudrtáfc-e exportálni? Érdemes-*? — Ausztriába, Jugoszláviá­ba, Németország keleti felébe szállítunk. Az északi országok­kal most tárgyalunk. Tavaly nem volt exportunk, most vi­szont egyre több van. Az igény már-már a belföldi ellátás ro­vására jelentkezik. Idén tíz­millió darab rostos italt tud­tunk készíteni, amiből kétmil­lió kerülhet a határokon túl­ra. Jó exportárat kapunk. Inflációtól védve ? • Érdemes lenne ■ kapaci­tá.st növelni? — Ezt meg is tesszük. A meglévő gépünket nagyobb teljesítményűre cseréljük. • Felvételt hirdetnek a táb­láik. Ném fenyeget a munka­nélküliség? Elmondása szerint jók a gyár pozíciói. Hogy tud­ják megfizetni a munkatársai­kat? — Munka akad bővén. Vár­hatóan harminc százalékkal fogjuk a termelésünket növel­ni. Változatlan létszámmal. Most hatszázan vagyunk, há­rom műszakban dolgozunk. Javult a fizetési mérlegünk. Kintlévőségünk és tartozásunk egyforma. A diabetikus gyár­tás kivételével minden más jó üzlet. De a cukorbetegeknek szánt készítmények előállításá­val nem haigyunk föl, ez er­kölcsi kötelességünk, mert vállaltuk. Az élelmiszeripar­ban sajnos alacsony bérék alakultak ki. Magas technikai színvonalunk miatt fontos len­ne a képzett emberek megfi­zetése. Az idén húsz százalé­kot emeltünk. Szeptemberben pedig egy kis mozgó bért is ád- hatúnk. Arról álmodozom, hogy az infláció ellensúlyozásának mértékéig talán még további kifizetésre is lesz mód. A ná­lunk dolgozókat — mondjuk az idén — nem sújtja az inf­láció. Ha csak ennyit elérünk, meg ha csak hallomásból érte­sülünk arról, hogy egyik-má­sik vállalat tönkremegy, ak­kor már jobbnak mondhatjuk a magunk helyzetét. ........... Kovács T. István F agylaltpor kapható, 26-féle ízben. Tölcsérek, kellékek. Budapest XV„ Hunyadi u. 3. Tel.; 169-3566, 189-0830. IfÄ v'' A drótfüggöny mögött a Pal- las által bérelt tó és park te­rül el (cim fölötti képünk) A szerző felvételei KÉTSZER HAT HÓNAPOS KIKÉPZÉS Soron kívül leszereltek Várhatóan a közeljövőben tárgyalja az Országgyűlés a honvédelmi törvény módosítá­sát, amelynek lényege, hogy a sorkatonai szolgálat ideje 12 hónapra csökken. A Honvé­delmi Minisztériumban már meg is kezdődtek az előkészü­letek az áttérésre. Az augusz­tus 15-i szokásos — most 22 400 sorkatonát érintő — le­szerelés előtt ezért vethette le a mundért soron kívül 11 ezer, zömében már 12 hónapot le­töltött fiatal. Keleti György ezredes, a tárca szóvivője ked­di sajtótájékoztatóján elné­zést kért az újságíróktól, hogy Für Lajos miniszter nem tu­dott jelen lenni, de megígérte, hogy egy hét múlva sor kerül a miniszteri tájékoztatóra is. A szóvivő elmondta: a 12 hónapos sorkatonai szolgálat bevezetése azt jelenti, hogy áttérnek a kétszer 6 hónapos kiképzési rendre, s ennek megfelelően augusztus 29-cn és 30-án mintegy 30 ezer fia­tal vonul be. A behívás több szempontból is rendhagyó lesz, ugyanis az újoncoknak köz­vetlenül a laktanyákban kell majd jelentkezniük, s nagy többségük a lakóhelyük sze­rinti, illetve a szomszédos me­gyében teljesít majd szolgála­tot. Ez azonban a budapes­tieknél nem minden esetben oldható meg. A 12 hónapos szolgálati idő bevezetése azt is jelenti, hogy a tartalékos időszakkal együtt 22 hónapra csökken a szolgá­lati idő. így a jövőben nem hívják be tartalékos szolgálat­ra azokat, akik korábban már legalább 22 hónapot mundér­ban töltöttek. Végezetül elmondta: az ENSZ illetékes szervei elké­szítettek egy evakuálási ter­vet az iraki—iráni tűzszüne­tet ellenőrző csoport kimene­kítésére arra az esetre, ha a háborús helyzet ezt indokolná. Mint ismeretes, 15 magyar ka­tona is szolgálatot teljesít ENSZ-zászló alatt, méghozzá iraki területen. Megvételre felajánlunk Kvasy 100/25-ös cs Forrao 45/23 A típusú műanyag­fröccsöntő gépeket MÍÍPLASIKSZ Sülysáp, Kodály Zoltán u. 10. Telefon: Sülysáp, 88. Ä csiga­tenyésztés új korszaka kezdődik Magyarországon. Egy rendkívüli akció keretében importált csiga tenyésztésére nyílik lehetőség. A jövedelmezőségi mutatója kiemelkedő. Díjtalan technológia és tanácsadás. Szerződéskötés. Gourmand Kft. francia—magyar vegyes vállalat Cim: Budapest II., Pasaréti út 52B. Telefon: I5S-7S67. Félfogadási idő: hétfőtől péntekig 8-től 15 óráig szerdán 20 óráig, szombaton 9-től 13 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom