Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-21 / 195. szám
4 1990. AUGUSZTUS 21., KEDD Valamennyi gyerek önálló egyéniség Jusson fény mindenhová! — Egy régi húsvétra emlékezem. A sötét templomba behozták a nagy lángot, amelyből gyertyával mindertki vett magának egy kicsit. Szétosztották a fényt, hogy mindenhová eljusson. Így terjed a Waldorf-szellem is, amelynek egy kis lángja most Gödöllőre érkezett... Jogi tanácsok —■ Munkahely-felajánlás © Elhelyezkedési kötelezettség © Elkobzás amnesztia esetén Felejthetetlen - kellemetlen utazás Ursula Kemper vezető óvónő szép gondolatával, bensőséges ünnepség keretében nyílt meg a napokban — Solymár után másodikként Magyarországon — a gödöllői Waldorf- óvoda. A Ganz óvoda csodálatos természeti környezetben levő, e célra átadott épületszárnya eltér a megszokottól: kialakítása során csakis természetes anyagokat használhattak fel a kivitelezők. A falakat falambéria borítja, fából készültek a festetten, lekerekített sarkú asztalok s a kicsi székek is, nádból és vászonból a különleges lámpák, a fapolcokon pedig természetes anyagokból készített játékok sorakoznak. Varrógép, szövőszék, fateknő, gyapjúk és kelmék, kis tálkákban termések, tobozok, kagylók, gyümölcsmagok: a jövőbeni alkotómunka kellékei... IGÉNY AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁSRA — A Waldorf-óvoda nem csupán speciális berendezést, tárgyi felszerelést jelent, hanem egy módszert, amelynek lényege: a gyereket nem pusztán fizikai lénynek, hanem egyéniségnek tekinti. Megteremti számukra a lehetőséget, hogy saját képességeik és érdeklődésük szerint kibontakozhassanak. Ez a fajta indíttatás oly erős meghatározó tényező lehet, hogy később, felnőtté válásuk idején is megmarad igényük az önmegvalósításra — magyarázta a Wal- dorf-pedagógia lényegét Ursula Kemper, majd így folytatta: — A másik alapelv: a gyerekek számára érthető, áttekinthető, értelmes tevékenység biztosítása. Az „úgy, mint otthon” elv alapján lényegében háztartást vezetünk az óvodában. A gyerekek bekapcsolódnak az ebédfőzésbe, mosogatásba, takarításba, valamint varrnak és kertészkednek is. Mindemellett természetesen játszásra is bőven nyílik lehetőségük. Játékaik olyan jellegűek, hogy ők fejezhetik be fantáziájuk segítségével. Így alakul ki az a szellemi mozgékonyság, kreativitás, amely már az iskolára készíti fel őket. A tevékenységek bizonyos ritmusban zajlanak, ám ez a ritmus sohasem merev, katonás, hanem élő és természetes, a gyerekekhez alkalmazkodó. KÖZÖSSÉGGÉ KOVÁCSOLÓDVA Mint megtudtuk, a harmadik Waldorf-specialitás az óvónőkre vonatkozik. Mivel ők példaképül szolgálnak a gyerekek számára, állandóan csiszolniuk, tökéletesíteniük kell saját jellemüket is. Nem tekinthetik magukat „befejezett” személyiségeknek, folyamatosan nevelniük kell önmagukat. S ha már az óvónőket említettük : hárman foglalkoznak a 25 fős, háromtól hatévesekig terjedő heterogén csoporttal. A vezető, Ursula Kemper az NSZK-ból hozta magával a módszer ismeretét, amelyet a napi munka során ad át a két fiatal óvónőnek, Erdei Ildikónak és Márai Évának. Magyarul még nem sokat tud, de reméli, a gyerekek s a kolléganők segítenek majd ... A szülők közül Gecse Attilával váltottunk szót, aki a legfiatalabb óvodással, a hároméves Adriennel érkezett a megnyitóra. — Körülbelül két évvel ezelőtt, a művelődési központ előadássorozatán hallottam először a Waldorf-pedagógiá- ról. Már akkor felkeltette érdeklődésemet. Amikor pedig realitássá vált itteni megvalósulása, mi is bekapcsolódtunk az előkészítő tevékenységbe. Rengeteg pozitívuma mellett két dolog gondolkodóba ejtett bennünket a választásnál. Az egyik, hogy itt nagyobb anyagi áldozatot kell vállalni, mint a hagyományos óvodákban, mivel az alapítvány összegéhez mi, szülők is folyamatosan hozzájárulunk. A másik gondot az jelenti, hogy ez félnapos óvoda: 13 órakor bezár. A délutáni elhelyezés, a felügyelet biztosítása nem egyszerű dolog. Bízom abban, hogy mi, szülők egymás közt, egymás segítségét igénybe véve, megtaláljuk majd a megoldást. A szülők csoportja — külön téma! Míg máshol az anyukák, apukák a gyerekek révén ismerik meg — úgy, ahogy — egymást, itt szinte közösséggé kovácsolódva érkeztek a megnyitóra. Miképp lehetséges ez? — Már a gyes alatt összeis- merkedtünk jó néhányan a játszótéren, később pedig többen eljártunk a művelődési központ Waldorf-sorozatára — mondta Lipcsey Ákosné. — Amikor megindult az óvoda szervezése, ismét találkoztunk. Tavasztól minden héten egyszer összejöttünk, s szakmai irányítással játékokat készítettünk a kicsik számára. Volt tehát alkalom bőven, hogy megismerjük egymást. S mivel gyakran magunkkal hoztuk a gyerekeket is, ők sem idegenek egymásnak. OTTHONUKNAK ÉRZIK — Gyönyörű az óvoda berendezése. A famunkák zömét végző Self Org Kft.-n kívül, úgy hírlik, sokat vállaltak a szülők is ... — Valóban, a berendezés nagy része is a mi kezünk munkája. Tény, hogy mindez időigényes volt, ám úgy gondolom, megérte! Bizonyára jobban érzik majd magukat a gyerekek, ha tudják: apu, anyu csinálta a függönyt, a térítőt, a játékokat... A kicsinyek már a megnyitó napján otthonosan érezték magukat. Hol a babasarok rózsaszínű sátra alól bújtak elő, hol a famalackák közé telepedtek a szőnyegre, hol a pamutbárányokat dédelgették. A megnyitó beszédek alatt pedig lelkesen kergetőztek ünnepi ruhájukban a tágas udvar fái alatt. Pillér Éva • G. S. nyárádl raktáros anyagkiadóként dolgozott. Az elmúlt héten azonban felmondtak neki átszervezésre való hivatkozással. Másik munkahelyet nem ajánlottak fel számára, pedig több olyan szakmával Is rendelkezik, amellyel a munkahelyén Is dolgozhatna. A munkáltató a határozatlan időre létesített munkaviszonyt — ha nem állnak fenn a törvényi tilalmak, például betegség — indoklással felmondhatja. A törvény kizárólag azt követeli meg, hogy a felmondás indokolása valós legyen. Ilyen valós indokolás lehet az átszervezés is. Az átszervezésből adódó létszámcsökkentés esetén azonban a munkáltatónak meg kell vizsgálni, nincs-e olyan munkakör, amelyet a dolgozó el tud látná. Abban az esetben ugyanis, ha a dolgozó a felajánlott új munkakört elfogadja, nem szabad a munka- viszonyt felmondani. A munkahely eljárása mindezek miatt jogszabálysértő, így a munkavállaló kérelemmel fordulhat a munkaügyi döntőbizottsághoz és kérheti a felmondás hatálytalanítását, valamint áthelyezését a másik munkakörbe. • Szintén munkahelyt problémája adódott Cs. T. gödi segédmunkásnak. Abban a raktárban, ahol dolgozott, lopás fordult elő, amellyel többek között olvasónkat is gyanúsították, és ezért elbocsátották. A határozatot megfellebbeztem és azt szeretném tudni, mikor kell elhelyezkednem? — kérdezi. Ar elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézhezvételével a dolgozót a törvény reh- delkezése alapján a munkavégzéséből! fel kell függeszteni, és a teljes munkabérét vissza kell tartani. Ilyen esetben a dolgozó választhat: Tudomásul veszd a munkahelyi vezető döntését, és munkakönyvét kivéve új munkahelyre távozik. Természetesen ilyen esetben is jogorvoslatot kérhet a számára sérelmesnek tartott döntés ellen. Az esetben, ha utóbb a munkaügyi vitát eldöntő szerv az elbocsátást hatályon kívül helyezi, a dolgozót — ha ezt az új munkahely is kéri — át kell helyezni az általa választott munkáltatóhoz, és természetesen meg kell téríteni a kárát. A másik lehetőség számára az, hogy nem helyezkedik el mindaddig, amíg keresetét a munkaügyi bíróság jogerősen el nem bírálja. Elhelyezkedési kötelezettség tehát nem, de kárenyhítési kötelezettség terheli a dolgozót. Abban az esetben ugyanis, ha a kérelmét a munkaügyi döntőbizottság elutasítja, feltételezhető, hogy a munkába állás elhúzódik, ezért ajánlatos valamilyen kereset után néznie. Ha ezt nem teszi, utóbb a teljes kiesett munkabért akkor sem követelheti, ha munkaviszonyát helyreállítják. • Szabálysértést követett el „Kerepesi vállalkozó” jeligéjű olvasónk, ezért eljárás indult ellene. A határozat meghozatalát azonban az amnesztia miatt mellőzték, de néhány vagyontárgyat mégis elkoboztak tőle. Nem értem az eljárást — írja. Ha nem büntethetnek a törvény szerint, hogyan okozhatnak hátrányt a számomra? A közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény szerint az 1990. június 1. napja előtt elkövetett szabálysértés miatt nem indítható, illetőleg nem folytatható eljárás. Ez a törvényi rendelkezés azonban a cselekmény miatt kötelezően előírt intézkedések megtétele alól nem mentesíti a hatóságot. Bizonyos esetekben ugyanis azokat a tárgyakat, amelyeket szabálysértés elkövetéséhez eszközül használták, vagy amelyek a szabálysértés útján jöttek létre, mindenkor el kell kobozni, ha annak birtokban tartását a jogszabály tiltja, illetőleg annak az elkövető részéről való birtokban tartása a közrendre vagy a közbiztonságra veszélyes. Levélírónk nem közölte, milyen tárgyakat koboztak el tőle, ezért ha a leírtaknak megfelelnek, a hatóság jogszerűen intézkedett. • ® A görög tengerparton töltött egy hetet egy anya a kis- lányával. A nyaralás azonban negatív értelemben is felejthetetlen lett számukra, mert szinte minden másként alakult* mint az a programban szerepelt. Ilyen esetben mit követelhetünk? — kérdezik. Az utazási iroda és az utas közötti szerződésben az iroda vállalkozóként köteles mindazt szolgáltatni, amire kötelezettséget vállalt. Abban az esetben, ha eltér a szerződésben meghatározott kikötésektől, a megrendelő utas a díj leszállítását, vagy ha kára is keletkezett, ennek megtérítését is követelheti. A díj leszállítás azonban nemcsak az utazási iroda álltai megspórolt költséggel lehet azonos, hiszen égy beígért programpont elmaradása vagy egy gyötrelmes utazás pénzben ki nem fejezhető kellemetlenséget okozhat. Ezért a nagyobb mértékű díj- leszállítás talán kárpótolhatja az utazót. Ha már az elutazás előtt nyilvánvalóvá válik a szerződésszegés, az utazási iroda köteles az utas kívánsága szerint vagy a díjat visszafizetni, vagy az utazást más alkalommal teljesíteni. A szerződésszegéssel okozott károkért az utazási iroda kártérítési felelősséggel tartozik, amely alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződésszerű teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Természetesen az utas is követhet el szerződésszegést. Az utazási iroda nem köteles a díjat leszállítani, ha az utas valamely szolgáltatást saját elhatározásából vagy az érdekkörében felmerült okból nem vett igénybe.. Dr. Sinka Imre Tíz nap g rendelet eS b A belügyminiszter módosította a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló szabályokat. A 20/1990. (VIII. 6.) BM rendeletben tall Amint azt a meteorológia 3 ígérte, a zápor valóban elfu- E tott. De ennyi viz is elég volt I abhoz, hogy Tavas Imre és 3 Grósz Zsuzsa kimásszanak a 3 gödörből. A visegrádi Mátyás = Király Múzeum munkatársai E becézik Így a kutatóárkot. A 3 két restaurátor csöppet sem 3 szívesen hagyja abba a mun- s kát. — Minél előbb szeretnénk fölvinni ezt az ajtót a műhelybe — mutat a lába elé Tavas Imre. Én ugyan semmiféle ajtót nem látok, csak összeszögelt léceket, közötte gipszet, gézdarabokat, amelyeket a két restaurátor óvatos mozdulatokkal simítgat- egyenget. — Ennek a tetejére még műgyanta jön — magyarázza Grósz Zsuzsa. — Amikor megkötött, akkor fölemeljük és átfordítjuk — mivel az ajtó ez alatt van. Tavas Imr.e ötlete volt, hogy foglaljuk fakeretbe, a vasoxid ugyanis annyira fölette a fémet, hogy nincs tartása. Viszont csak a műhelyben tudjuk konzerválni. Hogy a szállításnál ne sérüljön, ahhoz a helyszínen kell rögzíteni. Napok alatt kiterebélyesedtek a kereszt- és hosszirányú kutatóárkok. Az ásatásokban a régésztábor lakói is segítenek. — A Csehszlovákiai Magyar Ifjúsági Szövetség egyik vezetője fölvette a kapcsolatot a magyarországi Kisgazdapárttal — meséli Geönczeöl Zsuzsa pozsonyi diáklány —, ők hirdették meg ezt a tábort. Társai, Léka Zsuzsanna és Vasik János alig akarják abbahagyni a munkát a beszélgetés kedvéért: — fagyon izgalmas — mondják. — Csak az a baj, hogy kincset nem találtunk... Kiderül, hogy nem mindSzent László kolostora volt? Gipszbe-gézbe pólyáivá annyian külhoniak. Windha- ger Károly például a dunakeszi Radnóti-giimnázium tanulója. Az édesapja látta meg a hirdetést a kisgazdák országos elnökségén. Faragó József pedig kereskedelmi szakközépbe jár, levelező tagozatra, s a rendes évi szabadságát tölti Visegrádon. — Miért éppen itt kezdtek ásni? — fordulok a múzeum igazgatójához, Szőke Mátyáshoz — Évek óta folyik a déli palotaszárny feltárása és helyreállítása — kezdi. — Ezen a helyen az ötvenes években Héjj Miklós, az akkori igazgató már kutatott, talált is épületrészeket. Tavaly ismét megkezdtük a feltárásokat, s olyan leletek kerültek elő, amelyek újabb adalékokkal szolgálhatnak a palota építéstörténetéhez. Ám a keresést csak néhány héttel ezelőtt tudták folytatni. Mostanra viszont eljutottak a legalsóbb rétegekbe is. Itt bukkantak a kőkemencére, amelynek ajtajával küszködik a két restaurátor. — Ritka szerencsés lelet! — jelenti ki Búzás Gergely, a múzeum művészettörténésze. — A 64X66-03, X alakú keresztpánttal megerősített ajtót a valamikori tűztérben találtuk meg. A kemencét bizonyíthatóan fémolvasztásra használták, nemcsak az előkerült olvasztótégelyből, hanem a maradványokból is erre következtethetünk. — Milyen célt szolgálhatott az épület? — Alighanem azonos lehetett a Nagy Lajos-kori pénzverővel. — Egy 1356-os oklevél arról tesz említést — egy telek adásvételével kapcsolatosan —, hogy annak szomszédságában állt a királyi kamara épülete. — A királyi kamara épülete nagyobb létesítmény, amelyben pénzt is vernek, de a király szállása is ebben lehet — tájékoztat Szőke Mátyás. — Ma már ismerjük ennek pontos méreteit: 33 méter hosszú és 10 méter széles volt. Egészen közel lép az egyik kőfalhoz. Függőleges bemélyedésre mutat: tökéletesen kivehetők a faszerkezet nyomai. Éppen ezért az egész épület rekonstruálható lehetne. Igen nagy jelentőségű ez a feltárás, mert az eddigi régészeti kutatások során tisztán fából épült létesítményről csak a XVII. századtól tudunk ! ' — Ugyanakkor az itt előkerült cserépanyag azt mondja, hogy az épület XIV. századi volt — veszi át a szót Búzás Gergely. — Nagy Lajos idején Buda várában is létezett ugyanebben az időben hasonló rezidencia, amelyhez kápolna és pénzverő csatlakozott. Tudtunk arról, hogy Visegrádon szintén létesítettek ilyet, s arról is van adatunk, hogy 1366-ban fölszentelték a kápolnát. — Mennyiben módosítják * mostani feltárások a visegrau. vár eddigi történetét? — Közelebb kerültünk valódi születésének időpontjához — állítja Búzás Gergely. — Károly Róbert azért jött ide 1323-ban, mert volt itt egy nagyon erős vár. Az Anjouknál ez hagyománnyá vált. Nagy Lajos ugyan a folyamatos hadjáratok miatt egy időre Budára költözött, de az ötvenes években visszatért ide. Akkor történhetett a palota és a fellegvár bővítése is. A várostörténet számára szintén nagy jelentőségűek ezek az adatok. Ugyanakkor a Szent Lászlő-kolostor azonosításának lehetőségét jelenthetik. — Tudniillik — szólal meg ismét Szőke Mátyás — abból a bizonyos telekeladási oklevélből több mindent megtudhattunk. Például azt, hogy az a telek a királyi kamarával szemben, a Szent László-ko- lostor mögött feküdt. S azt is, hogy egy Szász Gunther nevű pénzverő vette meg. Azok a templom- és épületmaradványok, amelyeket Héjj Miklós talált az ötvenes években, feltételezhetően a Szent László-kolostor romjai voltak ... Vennes Aranka lálhatók meg a járművezetői igazolványra, a forgalmi engedélyre és rendszámtáblára vonatkozó szabályok. A vetőmag- és szaporítóanyag-előállítás ellenőrzéséért, minősítéséért és vizsgálatáért fizetendő díjakat a 2/1990. (VIII. 6.) FM-rendelet határozza meg. Az állampolgárok széles körét érintő j'ogszabályok a Magyar Közlöny 1990. évi 76. számából ismerhetők meg. A hivatalos lap 77. számában jelent meg a saját gépjármű hivatalos célú használatáért járó költségtérítés mértékét megállapító 1/1990. (VIII. 8.) KHM rendelet. A módosítás alapján 1990, július 16. napjától 125 köbcentiméter alatti motorkerékpár tulajdonosa 1 forint 80 fillért, az ennél nagyobb hengerűrtartalmúval közlekedők két forintot, míg a gépkocsival rendelkezők 7 forint 30 fillért számolhatnak el kilométerenként. Amennyiben a saját gépjármű a munkaviszony létesítésének feltétele, a motor- kerékpár 2,80 Ft,.a személy- gépkocsi 7,90 Ft, la tehergépkocsi 9,20 Ft kilométerenkénti elszámolására jogosítja fel a tulajdonost. Hirdessen a Pest Megyei Hírlapban! Ilyen lehetett a visegrádi királyi kamara épülete 1356 körül (Búzás Gergely rekonstrukciós rajza) t r
