Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-16 / 192. szám
4 m 1990. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK MELLŐZIK A HIERARCHIKUS VISZONYOKAT Kizáratnak a kívülállók Hitvány cenk lenne, aki azt merné állítani: az Önkormányzati törvénytervezet körül nem forrtak a viták, s egyöntetű helyeslés fogadta a társadalomban mindenütt, nemkülönben az ország házában. Talán ennyi módosító javaslatot törvény- tervezethez nem is fűztek a honatyák, mint ehhez. Érthető, ha dr. Szabó Lajoshoz, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetőjéhez is elsők.ént azt a kérdést intéztük: • Elégcflett a törvénnyel? — Nem vindikálhatom a jogot, hogy a magaménak minősítsem, a kollégáimé az érdem, ők készítették elő. Én csak két hónapja vagyok a BM-ben. Az eredetileg 85 módosító javaslatnak végül a felét fogadta el az Ország- gyűlés. Ám amikor megszületett a döntés, úgy fogalmaztam meg magamnak: ez történelmi pillanat... Mérföldkő, hiszen megszűnik a négy évtizedes tanácsrendszer, felváltják az önkormányzati képviselő-testületek. 0 Mivel magyarázza a rengeteg módosító indítványt? Szavakon, kifejezéseken, mondatrészek sorrendjén lovagolnak — gondoltam eleinte, s csak végül állt össze bennem: ez a törvényhozás természetes rendje. Még az sem lenne példa nélküli, ha fél évig tartana egy-egy fontosabb javaslat vitája. Ám azt hiszem, nem az előkészítés gyengesége volt a sok módosítás oka. Inkább, hogy az érintett jogintézmények közül sok a politikai töltetű. Lényegesnek tartom, hogy a kormánykoalíció jó néhány ügyben adaptálta a képviselői véleményeket; mint például a vármegye elnevezés, a főispánt intézmény kihagyása, a megyei jogú város 60—100 ezer helyett 50 ezer lakos utáni megállapítása, vagy a kötelező önkormányzati minimumfeladatok rögzítése. Mégis maradt aggályom ... • Éspedig? — Sok magas közigazgatási kultúrájú ország — Svájc, Finnország, az ausztriai Burgenland, Bajorország — hasonló törvényeit s az 1985-ös európai chartát is tanulmányoztuk, de mi Magyarországon élünk, magyar önkormányzati törvényt kellett elfogadni. A fő aggályom az: hogyan fog működni? A házasság sem attól jó, hogy jó a családjogi törvény ... • ön szerint min múlik a siker? — Minden önkormányzatnak előfeltétele a helyi igény, a helyi társadalmi kohézió. A törvény csak azt teszi lehetővé, hogy a települések mindegyike maga alakíthassa jövőjét, kovácsolhassa a sorsát. S persze az is fontos: október végére, az alakuló képviselő-testületi ülések utánra mindenütt legyen meg a hatósági jogkörök helye. Magyarán: tudják, hogy ki, hol, mit intézhet. Mit a jegyző, mit a polgármester, mit a képviselő-testület, mit a dekoncentrá- lódó szakhatóságok. Elvégre a változások nem okozhatnak zűrt az állampolgároknak. O Hogyan alakulnak majd e jogkörök? — Az eddigiekkel ellentétes tendencia indul meg. A korábbi időben sok hatósági jogkör került a községekhez, 98 százalékuk „lent” volt. Most jó néhány ügykört a minisztériumok ismét a városokba fognak telepíteni, például a gyámügyet, a közegészség- és járványügyet, az állategészségügyet. Aggódom én is, hogy emiatt az embereknek többet kell majd utazniuk, aligha tetszésükre. Most azon gondolkodunk, módszertani levélben javasoljuk, hogy a hivatalok utazzanak majd, ne .a polgárok. Tudja, a jegy... A mai 1 ezer 646 tanácsot körülbelül 3 ezer önkormányzat váltja fel. Hogyan tanulják meg, mi a teendőjük? — Mindenfajta hierarchikus viszonyt mellőzni akarunk! A megyei önkormányzat nem fölé, hanem mellérendelt, egyenrangú viszonyban lesz a legkisebb falu önkormányzatával is. A BM közvetlenül az önkormányzatokhoz fordul majd módszertani levelekkel, segítséggel: hogyan kell társulást, körjegyzőséget létrehozni, miként állítsák össze a vagyonleltárt, milyen elveket vegyenek figyelembe a helyi rendeletek meghozatalánál. Közvetítő szervezet a községek és városok között, valamint közöttük és a kormány között nem lesz önkormányzati közügyekben. Azzal, hogy a települések bel- ügyeibe való beleszólásból minden kívülálló kizáratik, megszűnik a jóakaratú — ha úgy tetszik, térségi szemléletű — irányítás lehetősége is. Ez nem zárja ki, sőt inkább kívánatossá teszi, hogy minél gyorsabban fejlődjék a közös érdekek alapján a spontán kapcsolatkeresés. • Nem közvetíthet majd a köztársasági megbízott sem? — Eredetileg megyeire tervezett hatóköre regionális lett, s a jogkörét is erősen megnyirbálta a Parlament. Feladata az önkormányzati képviselő-testületek jegyzőkönyveinek vizsgálata és a törvényességi felügyelet: ha törvénysértést talál, jelzi a bíróságnak. Ezen túl a ritkább, nagyobb szakértelmet kívánó ügyekben — mint például a kisajátítás — első fokon eljár, s a jegyző határozatai elleni fellebbezéseknél a jogorvoslati fórum a polgármester. De csak akkor, ha nem valamelyik szakhatóság, mint a Köjál, a földhivatal vagy a gyámszék az illetékes ... • A köztársaság) megbízott szerepe regionális. Pest megye mellett Nógrád és Jász-Nagy- kun-Szolnok felügyeletét látja majd el. Ezek szerint lesz köz- igazgatási régió? Mi lesz a neve? Mi lesz a megbízott pecsétjén a felirat? — Tisztázzuk: a régiók nem gazdaságiak, még csak nem is politikaiak. Mindössze arról van szó: így lehetett észszerűen elosztani a közigazgatási munkát. A mai tanács- rendszerben évi negyedmillió ügyet fellebbeznek. Ezt valamiképpen kezelni kell, s a megyék ilyen jogkörének azért nincs helye, nehogy az legyen a látszat: ismét rátelepszenek az önkormányzatokra. A köztársasági megbízottnak az ilyen ügyekből kezelhető mennyiség jut a régióban. S hogy mi lesz a pecsétjén? Erről még fogalmam sincs... 0 Csökken-e az államigazgatásiak létszáma? — A megyéknél biztosan. A köztársasági megbízotti hivatal és a megyei önkormányzati hivatal együtt '— becslésem szerint — a mai megyei tanácsi apparátusok fele lesz majd. De az emberek nem vesznek el. Szükség lesz arra, hogy erősítsék szakértelmükkel a helyi önkormányzatokat, a megyei szakhatóságokat, mint az újonnan alakuló gyámszékek vagy a szabálysértési hatóság. Tábor Mátyásról Augusztus 15-től 25-ig Ábrahámhegyen rendez közös tábort a Pest és a Szolnok Megyei Tanács Cigányügyi Koordinációs Bizottsága. A sátrak félszáz általános iskolás korú lakója Mátyás király életével, a reneszánsz korával, szokásokkal, viselettel ismerkedik. A programban jelmezkészítés, zenehallgatás, videoműsor szerepel, s természetesen lesz egész napos természetjárás, korszerű táplálkozási bemutató is —, ez utóbbiakat a Veszprém megyeiek szervezik. A tábor érdekessége: öt-öt külhoni lakója is van; Burgenlandból, Erdélyből, Szlovákiából érkezett cigány tanulók és családsegítők. Középiskolás lökön Szeptemberben 8 ezer 854 tanuló kezdi meg Pest megyében első osztályos középfokú iskolai tanulmányait, felük gimnáziumban és szakközépiskolában, felük szakmunkás- és szakiskolákban. Szigetszent- miklóson 16 termes kísérleti közgazdasági szakközépiskola és kollégium mellett indul 8 osztályos gimnáziumi képzés Dunakeszin pedig új otthonba tágasabb, 12 termesbe költözhet a gimnázium. Ahányban ismét lesz gimná ziumi osztály, a meglevő gyors és gépíró iskolában indul, Törökbálinton pedig a Zsolnaimódszerrel . kísérleti középiskola kezdi tevékenységét. Ke- repestarcsán idén először gimnáziumi és egészségügyi szakközépiskolai osztályok kapnak helyet a volt BM-iskola épületében, Dabason pedig a hetvenes évek óta szünetelő szakmunkásképzést kezdik újra, női szabó, kőműves, fodrász és autószerelő szakmákban. A váci 204-es ipari szak munkásképző iskolában közúti gépjárműszerelő es -vezető szakközépiskolai osztályt nyitnak, ahol a képzési idő négy év lesz, s hasonlót vasúti vontató és vontatottjármű-szerelő szakmával Dunakeszin, a szakmunkásképzőben. Gödöllőn pedig — a posta igényei nyomán — elkezdik a 3 éves telefonszerelő-képzést. A TELKEKEN EMBERMAGAS A GAZ Ha felépül a házunk... Páty népessége gyarapszik. Emögött a semmitmondó kijelentő mondat mögött sorsok vannak persze, a csendes felszín alatt kavarog a mély. A tavasszal kiparcellázták a falu közepén a Zsámbéxi Medence Tsz nyolchektárnyi, rétként nyilvántartott, de legelő jószágot sosem látott földjét. Harmincnégy telket mértek ki — az erdélyi menekülteknek. A helyszínen jártunk. Alkalmas a terület növénytani szemléltetésre: a murva, a murok, a katáng s a többi gaz , embermagasságúra nőtt. Fehér holló, aki építkezik, aki magot vetett... A zöm nem fizetett Előtörténet helyett: az érintett tőidet a tanács jutányos áron — négyszögölenként 400 forintért — már vagy két éve megvette, s földcserékkel (mert magántelkek is voltak rajta) egységesítette. És mert a falubéliekben volt készség is a menekültek befogadására, Páty önként vállalhatta: letelepíti a telket igénylőket. Ötvennyolcán jelentkeztek, s hatan már le is cövekeltek közülük a faluban. Az első Réti Árpád volt a feleségével s két kisgyermekével, ők még albérletben laknak, de állnak már a ház falai — különálló földön, nem az erdélyi kolóniában. Bállá Emil, Durnagy József. Lázár Sándor, Györkös• Pál, Zitzmann György — a többség családos — bár pátyi illetőségű, s megvan a földje is a kolónián, nem foghatott az építkezéshez. S hogy miért? Nem a tanács akadékoskodása, nem a bürokrácia az oka. Inkább az: nincs miből házat emelni, kifogyott a 300 milliós országos letelepedési alap ... Szabó Zoltánné tanácselnök: — Tavaly hatmilliót kaptunk az alapból a telkek közművesítésére,! ebből készült el a villanyhálózat és a kövesút. Most várunk még másfél-két milliót a megyénél megmaradt hétből, a vízvezeték építéséhez, de sajnos ez a vége. Egy hete jártam a Menekültügyi Hivatalban, de semmi biztatót nem mondtak. Hogy miből épülnek fel a házak? Nem tudom. Talán hitelből? Vagy közadakozásból? Persze a menekültek pénze, munkája mellett. Akad közöttük, aki már kifizette a telek árát, de a többség nem. Csömörön, Dunaharasztin, Dunakeszin, Budaörsön, Pesten élnek, rokonoknál vagy albérletben, gyűjtik a forintokat a ma gazos kolónia leendő lakói... Lássuk a kivételt! Doma György telkén áll már egy 5X5 méteres melléképület, sóskúti kőből húzta a falát négy hét A megyék megszűntetéséről nincs szó. Mármint az önkormányzati törvényben. Igaz, arröl sem: mi lesz a térségi szemlélettel. Mert a városok és falvak egymásra utaltsága, a tájegységek jellege — tény. A munkaerő vándorol, az árut „terítik”, a közlekedés, a közüzemi hálózatok, a környezetvédelem, az oktatás, az egészségügy rendszere — mindez körzeti, térségi struktúra. Ha megszűnik — márpedig megszűnik — a megyék pénzelosztó és -ellenőrző (értsd: a gondokat elemző, olcsóbb, közös megoldást kereső) szerepe, akkor odalesz a térségi szem-? lélet is? Még szerepelt az önkormányzati törvény tervezetében a mondat: „A megyei önkormányzat is képviseli és védi a megye településeinek, tájegységeinek, valamint a megye egészének érdekeit.’* * Am az elfogadott törvényből ez ki- .. maradt. Nem kapta meg A a képviselők kétharmados V/ támogatását. Van hát mi^ ről morfondíroznia dr. Erii délyi Lászlónak, a megyeli háza megbízott szervezé7j si és jogi osztályvezetőjéí nek. — Nem vagyok derűlátó ebben az ügyben, fogalmam sincs, miféle, a települések határain túlmutató szemlélet születik így. Való, s igaz, hogy a korábbi — o parlamenti és a nagyobb, Parlamenten kívüli pártok által egyeztetett — elképzelés szerint lett volna térségi feladat, feladatmegosztás, és szemlélet is. EredeMINDENKI MAGÁRA MARAD ? Parlament a tileg a megyei tanácsi szervezet kettéválasztásáról volt szó, arról, hogy az érdekvédelmi teendőket a demokratikusan, alulról választott ön- kormányzat kapja majd, míg az igazgatási hatáskört a köztársasági ' megbízott. (Ez utóbbi lett volna a főispán, de ez az elnevezés sem kapott teret.) A lényeg az: a T. Ház által elfogadott törvény elvette az érdekvédelmi feladatot a megyei önkormányzatoktól, így csupán a helyi önkormányzati érdekek és az országos kormányzati törekvések maradnak lábon... — Félő, hogy nem lesz bábája a térségi, tájegységi, amúgy nehezen születő terveknek, elképzeléseknek. Ezt a hiányt csak fokozza, hogy a köztársasági megbízott sem közvetíthet a helyi önkormányzatok között, hiszen tervezési, költségvetési, adóügyi tájékoztatói jogköre ugyancsak nem kapta meg a honatyák voksainak kétharmadát. S ami ebben a szerintem túlsarkított helyzetben még furcsább: a megbízott így nem adhat érdemi információt, nem lehet közvetítő még az önkormányzatok és a kormány között sem! — Azt hiszem, a demokratikus Parlamentünk most átesett a ló túloldalára: olyan mérvű önállóságot adott a leendő helyi irányításnak, hogy az már-már egyenlőnek tűnik a kiszolgáltatottsággal, nem önállóak lesznek, hanem egyedül maradnak. S, ha maguktól nem kezdenek el ta- pogatódzni a környezetükben, à térségben, amelyben élnek, mindannyian ráfizethetnek. Korántsem csak erkölcsileg, anyagilag is. — Miért? Mert az adók jogcímét és összegét is központilag állapítja meg az Országgyűlés, a kormány pedig a normatívák alapján osztja el. A pénzek központosítottsága ma az ’50-és évekére emlékeztet — minden fillér befolyik a központi kasszába, s onnan osztják újra. Azt pedig az elvonások mai mértéke mellett nem lehet komolyan gondolni, hogy majd a helyi önkormányzatok újabb helyi adókat vessenek ki. A mostaninál többet kiróni — ez közfelháborodást szülne! így csak a központilag megállapított fejlesztési kvótával ügyeskedhetnek, nincs más alapjuk a vállalkozásokhoz. Jelenleg a megye is csupán a pályázati rendszerben odaítélhető céltámogatásokkal érvényesíthet térségi érdeket. Es az elfogadott törvényben már erről a céltámogatásról sem esik szó. — Látok még egy veszély- forrást: a körzeti jellegű közszolgáltatást nyújtó intézményekkel kapcsolatosan. A törvény szerint, ha bizonyíthatóan az intézmény székhelyének lakosságából kerül ki a szolgáltatást kapók többsége, akkor az ottani önkormányzat saját hatáskörébe vonhatja az intézményt. Például, ha a ceglédi kórház több ceglédi, mint környékbeli beteget gyógyít, a város kisajátíthatja az intézményt, mely egyébként közpénzen — nemcsak ceglédin, vagy Cegléd környékin — létesült. Van már élő példa is, riasztó: a verőcei iskola nem engedi be a kisma- rosi gyerekeket, ha Kismaros nem fizet... Hová vezet ez? — Ügy érzem, politikai hangulatkeltés van ma a közéletben a megyék ellen. Egyelőre nem tudni, mi lesz helyettük, lesz-e egyáltalán valami. Egyetlen európai példát sem tudok arra, hogy a demokratizálás során a központosított irányítási rendszer lebontásánál ennyire uralkodtak volna a politikai szempontok, s ennyire mellőzöttek lettek volna a szakmaiak. Spanyol- országban a Franco-diktatúra utáni demokratikus alkotmányt hét tudós dolgozta ki, egy szállodaszobába zárva. Es az ottani parlament nagy szótöbbséggel elfogadta, mint a politikai rendszer alapját, ők voltak olyan szerények: nem vállalkoztak a törvényszövegek parlamenti rögtönzéséAz oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Vasvári G. Pál Fotó: Vimola Károly alatt az apósa, Tild János, aki is úgy mutatkozik be: — Tild y Zoltán a nagybátyám volt. Magam csak besegítek, nyugdíjas vagyok, ráérek. Ha kész minden, megyek vissza Nagyváradra. De addig ... — és körbemutat. Van mit nézni. Sorjázik a kukorica, a paradicsom, kész a kút, halomban az építőanyagok, csak épp egy zöld sátorban laknak még a gyerekek, ha kijönnek, meg ő maga is. Előbb lesz az esküvő — Segít a vejem, hogyne, bár ő inkább az anyagot hordja. Elfoglalt ember, aBKV-nál sofőr, keresi a pénzt, akár a lányom, Ilona, ő franciafordító. Pesten laknak. Nem csekélység: két év alatt 200 ezret spóroltak össze. Persze, mi öregek is hozunk, amit tudunk: csillárt, szerszámot... Szabó Árpád, a telekszomszéd, pátyi polgár immár, Nagyváradról jött el, s az élettársával háromezerért havonta albérletben lakik. így beszél: — A hajógyárban dolgozom 1988 májusa óta, amikor átjöttem. Vendégmunkás vagyok ott, egy kisszövetkezet fizet. Az első évben kocsit vettem. Jó vásárnak ígérkezett a négyéves járgány 50 ezerért, csakhogy többe volt! Még 42 ezret ráfizettem az átíráskor, pedig azt mondták, nem kell... De kellett. így azután később kezdhettem a házra gyűjteni, most 150 ezrem van. Az élettársam is besegít, persze, de még kell vagy félmillió. Most építkezéseken maszekotok szombaton, vasárnap, ünnepeken, így keresek, s tanulom, ami magamnak kell. Mert bejelentettük már az esküvőt, szeptemberre. Jövőre tető alá tesszük a házat. Most? Egy bódé fából, a kerítés hátsó része, meg a kút. Ennyi van. Többre nincs időm, még a telket sem fizettem ki... Segélyek — előlegbe? A tanácselnöknő bólogat: — Ez hát a baj. A pénztelenség. A kolónia ma még csak álom. A zöm még tényleg nem fizetett a telekért sem, nemhogy építeni tudna. Az a helyzet, hogy a tanács a letelepedési segélyt a megyei végrehajtó bizottság jóváhagyásával előlegbe adja — elvben. S ezt — ugyancsak elvben — negyedévente utólag megtérítik az országos alapból. Az első negyedévi visszatérítést azonban csak július közepén kaptuk meg. Nincs miből előlegeznünk 12 milliót. Ennyi lenne ugyanis a 34 telek 58 tulajdonosának a. letelepedési segélye...
