Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-16 / 192. szám

PEST MEG VEI ina ■ • -V . ' * • a •. ‘■ k. • ., « h r -gr- '• r'**% V' :< v >4'- v 'w., POLITIKAI NAPILAP ëmmm XXXIV. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM Ára: 5,00 forint 1990. AUGUSZTUS IS., CSÜTÖRTÖK AZ ÁR ELUN ÚSZVA PROGRAMPONT Tisztelem azokat, akik lelkes képviselői pártjuk­nak a községben, a városban. Nem egyszerű tár­sadalmi munka ez. Sokféle támadást, még több bi­zalmatlanságot kell elviselniük ezeknek az embe­reknek. Minél többet ismerek meg közülük, a tisz­telet mellé annál inkább társul némi rossz érzés. Beszélgetések, viták közepette ugyanis valami fur­csára derül fény. Arra derül fény, hogy ezeknek az embereknek a döntő része — tisztelet a kivételnek — ugyan lel­kes híve és aktívája a pártjának, ám nem sok fo­galma van arról, a párt programja mit tartalmaz. Illetve: elhangzanak egyforma általánosságok. A demokrácia, a szabadság, a függetlenség, a piac- gazdaság ... A részleteket tekintve azonban elfogy a tudomány! Semmi meglepőt nem találok benne. Annak idején is gazdag tapasztalatokat szerezhet­tem arról, mennyire nem ismerik az MSZMP tagjai a meghirdetett programokat, kongresszusi (közpon­ti bizottsági) határozatokat, azaz ahogyan most a sok párt tagsága, annak idején annak az egy párt­nak a tagsága sem tartotta fontosnak (érdemesnek?) a részletekben való elmélyedést. Sokféle válasz adható a miértre. A részokok kö­zött bizonyára ott van a kényelmesség, a felületes­ség is némelyeknél, a formális választás a párttag­ság vagy a pártonkívüliség között szintén egyike lehet a magyarázatoknak, ám úgy hiszem, a tény­leges, a döntő ok más. Valószínűleg arról van szó, hogy a sokpártiság lehetősége, mert új volt, mert nem lehetett benne gyakorlatot, tapasztalatot sze­rezni, készületlenül érte azokat, akik érdeklődnek a politika iránt. A készületlenség miatt a pártok közötti választás sokkal inkább érzelmi töltetű volt, azaz szimpátiára hagyatkozó, mintsem tudati, azaz észérvekre támaszkodó. S ennek az alaphelyzetnek a következményeként ma sokkal inkább személyek hadakoznak egy-egy településen, mintsem progra­mok, pártirányok. Ezért talán bővülhetnének egy ponttal a pártprogramok. A tagok ismereteinek fo­kozásával. (M) Megteremteni a feltételeket Rögös út vezet s magánegyetemhez A kormány hamarosan tárgyalja azt a rendeletter­vezetet, amely a magánegye­temek alapításának mód­jára tesz javaslatot. A sza­bályozás eltérne a nyugat­európai gyakorlattól : ott ugyanis a rendeletek a dip­lomák elismerését rendezik, Magyarországon pedig az intézmények* létesítése a kulcskérdés — adott felvi­lágosítást az MTI kérésére szerdán Háry Miklós, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tisztviselője. A kormányrendelet terve­zete rögzíti azokat a felté­teleket, amelyeket az uni- versitasok alapítóinak meg kell teremteniük. Az intéz­mények több tudományterü­leten és több szakon foly­tassanak alapképzést — nem lehetne például bölcsész­egyetemet alapítani —, és foglalkozzanak a továbbkép­zéssel, valamint a tudomá­nyos kutatómunkával is — szól a javaslat. A vállalkozóknak szigorú személyi és anyagi feltéte­leknek kell megfelelniük. Az oktatói kar egyharma- dát, ezen belül az egyetemi tanárok és docensek két­harmadát csak főállásban lehet alkalmazni. A tanári kar egyharmada a tudomá­nyos fokozatot szerzett szakemberek közül kerül­jön ki. Elengedhetetlen a tagolt intézményi struktúra (karok, tanszékek) kialakí­tása. Az alapítók feladata, hogy biztosítsák a megfele­lő épületet, tárgyi feltétele­ket. Számot kell adniuk ar­ról is: rendelkeznek-e az egy naptári évre elegendő pénzügyi fedezettel, s a tel­jes képzéshez szükséges anyagi garanciákkal. A kü­lönböző szakok esetében természetesen eltérő a pénz­igény is, a megítélés alap­ja ezért a párhuzamos álla­mi képzés költségvetése lesz. Az egyetemet gründolók a miniszterhez fordulhat­nak kérelmükkel, amelynek már a tervezett intézmény oktatói névsorát is tartal­maznia kell. A különböző konzultációk — szakértők, rektori konferencia, társmi­niszterek, MTA, parlamenti bizottság — után az Or­szággyűlés dönt majd az új intézmények létrehozásáról. A SZÁNTÓFÖLD KATASZTRÓFA SÚJTOTTA ÖVEZET LETT Keserű számvetés a gazdaságokban A hír kegyetlenül igaz — mint közöltük —: megkö­zelítette a 20 milliárd forintot a magyar mezőgazdasá­got ért veszteség. Az aszály, a már-már afrikai száraz­ság szinte kivétel nélkül sújtja a növényi kultúrákat. Esőért zokognak a kukoricatáblák. A legfrissebb infor­mációk szerint a tengerit ért aszálykár minimálisan 40 százalékos. Mivel a meteorológiái előrejelzések szerint az elkövetkezendő öt napban különösebb időjárás-vál­tozásra nemigen számíthatnak a gazdák, akár katasztró­fa sújtotta övezetként is tekinthetők a szántóföldek. A magyar kormány sür­gősen kialakítja álláspontját azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a. sorsa hazánk és az NDK között jelenleg ér­vényben levő 95 állam-, kor­mány-, illetve tárcaközi szerződésnek. Ezt a Külügy­minisztérium illetékese kö­zölte az MTI kérdésére, az­zal kapcsolatban, hogy az NDK külügyminisztériuma átadta a szerződések jövőjére vonatkozó javaslatait. Sár­közi Péter, a nemzetközi jo­gi osztály munkatársa hang­súlyozta: a kétoldalú nem­zetközi szerződések sorsá­nak rendezését a magyar fél már többször is sürgette, te­kintettel a két német állam közelgő egyesülésére. Az NDK javaslata szerint a 95 egyezmény közül 68-at jegyzékváltás útján határidő előtt kellene megszüntetni, illetve az év végén automa­tikusan hatályon kívül he­lyezni. Ehhez tartozik pél­dául a Barátsági, Együttmű­ködési és Kölcsönös Segít­ségnyújtási Szerződés, illet­ve számos gazdasági jellegű megállapodás is. Ez utób­biak egy része minden bi­zonnyal államközi szintről átkerül a piaci szférába, a vállalatok hatáskörébe. Más egyezmények további érvé­nyességét később vizsgálnák felül. Továbbra is fenntarta­nák a főiskolák közötti cse­rére, valamint a budapesti és a berlini kulturális köz­pontok tevékenységére vo­natkozó megállapodásokat. Pest megye már hetedik esztendeje kényszerül hoz­zászokni az égi áldás rap­szodikusságához. A mező- gazdasági nagyüzemek és állami gazdaságok a mai ka­tasztrofális körülmények közepette kényszerülnek ta­pasztalni azt, hogy milyen átkon könnyelműség volt az állam részéről elhanya­golni az öntözőberendezések telepítését, a csatornaháló­zat szélesítését. Amíg az aszályos térségekben alig négy-öt tonnás hektáron­kénti kukoricahozamokra van kilátás, az öntözött tér­ségekben, így egyebek kö­zött Alsónémedin, 110—120 mázsás hozamokkal számol­hatnak. A Mezőgazdasági Szövet­kezetek Pest Megyei Terü­leti Szövetségének titkára, dr. Gyovai Pál éppen a na­pokban panaszkodott arról, hogy sorra érkeznek a gaz­daságoktól a becsült kárér­tékek. Ennek értelmében már eddig a megyében el­érte a 800 millió forintot a mezőgazdaságot ért ter­ményveszteség. Érthetően a veszteséges termények listá­ját a kukorica vezeti. Sport­nyelven szólva, a dobogó második fokára felkapasz­kodott a napraforgó, s nem várt módon bronzérmessé lépett elő az alma. Nagysá­ga, beltartalmi értéke erős minőségromlást jelez. Az aszállyal párhuzamo­san növekszik a mezőgazda- sági nagyüzemek tagságá­nak és vezetőségének aggo­dalma. Felütötte a fejét a bizonytalanság. Az egyes gazdaságoknál lezajlott, s érthetően a vezetőségben végrehajtott személycserék sem tettek jót a rossz han­gulat feloldódásának. A na­gyobb bajt mégis az jelzi, hogy egyszerűen nincsenek .......................-..................... P est megyében csekket sem kaptak a szülők Tanszervásár pedig nincsen A diákok még a vakáció örömeit élvezik, de a gondos szülők már a következő tan­évre készülődnek, s a tolon­gást elkerülendő megveszik a füzeteket, tanszereket. Manapság ez nemcsak sok fáradsággal, hanem anyagi megerőltetéssel is jár. Az idén nyáron a papír­írószer boltok kirakataiból már eltűntek a 20—30 szá­zalékos árleszállítást hirdető reklámtáblák. A kedvezmé­nyes akció érthető okokból megszűnt. Tanév végén a budapesti iskolásgyerekek szülei ugyanis egy 240 forin­tos tanszercsekket vehettek át nebulónként. A költsége­ket a Fővárosi Tanács és az Apisz állta. A főváros egyes kerületeiben a szülők arra is számíthatnak, hogy általá­nos iskolás csemetéjük a tankönyvet is ingyen kapja meg szeptember első napjai­ban. A többgyermekes csa­ládoknak ezek a kis segítsé­gek is sokat jelenthetnek. A Budapest határán kívül lakók joggal kérdezhetik, a vidékiek milyen pénztárca­kímélő támogatásra számít­hatnak? A Pest Megyei Ta­nács művelődési és sportosz­tályán elmondták, hogy kü­lön anyagi támogatást — a fővárosihoz hasonló csekket —nem tudnak adni a szü­lőknek. Jogszabály intézke­dik arról, hogy az általános iskola első osztályába lépő gyerekek ingyen kapják meg a könyveket és füzete­ket. Hogy a nagyobbak kap- nak-e valamit, az a helyi ta­nácsoktól függ. A jelek sze­rint azonban az ő anyagi lehetőségeik is szűkösek, ezért általános segítségnyúj­tásra nem lesz lehetőségük, csak arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek szüleinek adjanak némi szociális se­gélyt. Az Apisz és a Piért köz­pontjában megérdeklődtük, vidéken lesz-e tanszervásár. A válasz mindkét helyen nem volt. Foton már önál­lóan működik a Pest Megyei Piért Kereskedelmi Vállalat. Itt megtudtuk, hogy csak egy kis saját boltjuk van, egyébként nagykereskedők, a viszonteladóikat látják el áruval. Tanszervásárt nem rendeztek ők sem, csak is­kolatáskákat kínáltak negy­ven százalékkal olcsóbban. Nem tudják, hogy ez a ked­vezmény végül is eljutott-e a vevőkhöz vagy sem, hiszen a tőlük vásárló cégek saját hatáskörükben döntenek ar­ról. hogy mennyiért adják a náluk vásárolt portékát. Nem látják tehát sok értel­mét annak, hogy különböző akciókat szervezzenek, hi­szen elképzelhető, hogy a kedvezménnyel nem a gye­rekes szülőket segítenék a kereskedők, hanem a hasz­not más fölözné le. H. É. BEimmMM múmm A határőrség alakulatainál szerdán ünnepélyes keretek között búcsúztatták el a leszerelő sorkatonákat, 22 ezer 400 fiatal került vissza most a polgári életbe. ® Nyilvá­nosan értékesítik két állami gazdaság, a nyírlugosi és a bácsszőlősi vagyonát — jelentette be a felszámoló sza­nálószervezet. ® A Munkástanácsok Országos Szövetsé­gének Szövetségi Tanácsa szerint a munkavállalók érde­keit és jogait sérti, hogy a vállalati tanácsok újraválasz­tására, a vezérigazgatók megerősítésére vonatkozó mi­nisztertanácsi rendeletet életbeléptetése előtt nem vitat­ták meg a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteivel. © Az egészségügyben és az oktatásban a költségvetés biz­tosítja az új, 5 ezer 600 forintos minimálbérek fedezetét. Órái is kapali & kcssiiika Az impulzus Frankfurtból jön Azt már sokan tudják, hogy augusztus 20-án ünne­pélyesén felavatják az NSZK-ból ajándékként érke­zett kilencvenmázsás Szent István-harangot a budapesti bazilikában. Most viszont az is kiderült, hogy más aján­dék is rejlik a németek tar­solyában. A müncheni ér­sekség a harangadományozó német egyházi lap ötletén fölbuzdulva maga is megtol­dotta egy értékes toronyórá­val az ajándékot. Az órát ugyanaz a passaui Ferner cég szerelte be augusztus 1- jére. amelyik a nagyharan­got fogja augusztus 20-án. Egyelőre a bazilika északi tornyába építették be a négy világtáj felé néző számlapos órát, a déli toronyba később szerelik fel. A kör alakú, modern, mindössze torta nagyságú, fekete számlapo­kon . aranyozott római szá­mok és aranyozott mutatók jelzik az időt. Az órát a frankfurti atomidöközpont- ba kapcsolják be, a bazilika tornyához hosszú rádióhul­lámokon érkezik az impul­zus a messzi német városból. Az elmés és korszerű szerke­zetet oly módon építették meg, hogy ha valami csoda vagy az időjárási viszontag­ságok folytán elromlana a rádióvevő vagy az adó, a to­ronyóra automatikusan át­váltson kvarcóraműködésre. A hiba kijavítása után pe­dig ismét visszaálljon az atomóra hullámhosszára. Mivel nem hagyományos óraszerkezetről van szó, igen nagy pontossággal mutatja az időt. Az ajándékozók sze­rint egy évezredben mind­össze egy másodpercei kés­het. K. K. piaci előrejelzések arra vo­natkozóan, hogy a termé­keket hol értékesíthetik. A földtörvénnyel kapcsolatos viták s a privatizáció egy helyben topogása tovább mélyíti azt a szakadékot, ahova sajnálatos módon egyaránt belezuhant a jól és a rosszul működő gazda­ságok mindegyike, vagyis a teljes agrárszektor. A perzselő nyár, a tik­kasztó meleg keserű szám­vetésre készteti a gazdasá­gokat, de az egyénileg szor­goskodó kistermelőket is. Egykoron a gazdák akkor készítettek számvetést, ami­kor végeztek az őszi mun­kákkal és már a téli pihe- . nésrc gondoltak. Sajnálatos , módon mostanság elég ko­rán kell szembenézni a sze- ; gényes eredményekkel. Csak ■ nehogy egy elkerülhetetlen , ágazati összeomlás jeleit hordozza magában ez a nyár. (gyócsi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom