Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-14 / 190. szám

1990. AUGUSZTUS 14., KEDD-ti Csövesek morzsolva Nehezebben és lassabban hat ke szil » v&loss* >Cj írja A szigetcsépi parkban Vecsernyére hív a harang A Kuncsorbáról érkezett szállítmány szemeit vizsgálja Vizl György, a kft. menedzsere (Vimola Károly felvételei) A vecsési Ferihegy Termelő- szövetkezet hűtőházában alig két hete üzemelteti a Dinamyc Kft. azt a gépsort, amelyen az igen keresett csemege kukori­ca tisztítását, főzését és mor- zsolását végzik. A.mezőgazda- sági terményfeldolgozásra ala­kult társulás Kuncsorbán ter­meltette a tengerit, amely az állandó öntözés következtében szép szemeket hozott. A mos­tani előfeldolgozást követően dobozolják, majd Európa több országában értékesítik a ked­velt köretkukoricát. Az előmosóból ilyen szép ku­koricák kerülnek a fagyasztó­ba, mutatja a lengyel vendég- munkás lány Szociális válságstáb Százezrek sorsa A társadalom leghátrányo­sabban élő rétegei gondjainak enyhítésére válságstáb felállí­tásának szervezéséhez látott a Népjóléti Minisztérium — nyi­latkozta Zám Mária miniszté­riumi államtitkár-helyettes az MTI-nek, a budaörsi hajlék­talanokkal foglalkozó országos tanácskozás alkalmával. — A stáb — mondta az ál­lamtitkár-helyettes — átfogó programot dolgoz majd ki. amely a becslések szerint a már 100 ezernyi hajléktalan lakos elhelyezésével, az in­gyenkonyhák hálózatának ki­alakításával, a munkanélküli­ek és családjaik szociális kér­déseivel, és a más országok­ból hazánkba érkező mene­külteket érintő, jelenleg még tisztázatlan jogi, szociális problémákkal foglalkozik majd. A stáb az elképzelés szerint feltárja majd e feszí­tő gondok megoldását segítő finanszírozás lehetőségeit. így például külön szociális alap életre hozására tesznek majd javaslatot a kormányzatnak. Ez az alap többi között a szo­ciálpolitikával kapcsolatos vállalkozások anyagi hátterét teremtheti meg. Fontos része a programnak a foglalkozta­Műemlék marad tási rehabilitáció megszerve­zése, megfelelően szabályozott keretek kidolgozása. A piac- gazdaság felé haladva ugyan­is a vállalati szociálpolitika mindinkább meggyengül, a termelőegységek a teljes érté­kű munkaerő foglalkoztatásá­ra rendezkednek be, így pedig a szociálisan hátrányos hely­zetűek — a többi között az ál­lami gondozásból kikerült fia­talok, vagy a börtönből sza­badult emberek — elhelyezke^ dése - gyakran kilátástalan, nem beszélve az egészségük miatt hátrányos helyzetű százezrekről. Olyan ösztönző rendszer kidolgozására van szükség, amely érdekeltté te szi a vállalatokat, hogy meg felelő munkaalkalmakat te­remtsenek e rétegeknek. — A társadalom perifériá­jára szorult növekvő tömegek megkapaszkodásának elősegí­tése, a szociális háló kifeszí­tése természetesen az eddi gieknél nagyobb anyagi áldo­zatokat követel. Az egész la­kosságtól nagyobb türelmet, megértést, toleranciát kíván — szögezte le Zám Mária —, mindezek mellett olyan szak­embergárdára is szükség van amely az elesett emberek problémáinak megoldását hi vatásának választja. Erre már vannak biztató lépések. Ösz- szel például több főiskolán indul meg a szociális munká­sok képzése. Anyagilag független tulaj­donával az illető településhez kötődő vállalkozói réteg kiala­kulása alapvető változásokat hozhat és kedvező folyamato­kat indíthat meg azokban a falusi térségekben is, amelyek az elmaradott zónákhoz tar­toznak — ezt állítja az Agrár- gazdasági Kutatóintézet egyik felmérése. Az is igaz viszont — állítják az agrárgazdasági kutatók —, hogy ez a folyamat a kedvezőtlen adottságú el­maradott területeken nehezeb­ben indul meg, és számos kés­leltető tényező hatására való­színűleg lassabban hat majd és kevéssé látványos eredmé­nyeket produkál, mint másutt Lövöldözött a részeg őr Mit várnak az új önkor­mányzattól a szocialisták? — teszi fel a kérdést a Keszi Valóság napokban megjelent augusztusi száma. A lap rész­letesen ismerteti a Szocialis­ta Párt elképzeléseit a ha­Privatizáció a kereskedelemben Féltik a szakma • •• /I jovojet A kereskedelmi vállalatok nem látnak perspektívát a pri­vatizálásban, féltik a szakma jövőjét, hiányolják a kellő tá­jékoztatást, az érdekegyezte­tést, s megpróbálnak még ide­jében — a privatizációs kor­mányprogram törvényerőre emelkedése előtt — lépni, azaz részvénytársasággá, vegyes vál- ialatá alakulni — így sommáz- hatók azok a válaszok, ame­lyeket az MTI kérdésére adtak a megkérdezett vállalatveze­tők. Az Aranypóknál elmondták: a 32 üzletből körülbelül 22 ke­rülne a vagyonügynökséghez, majd pályázat útján árverés­re. Több okból nem tartják a vállalat vezetői szerencsésnek az itthon és külföldön is jól is­mert . üzlethálózat „szétrob- bantását”: a jelenlegi dolgozók közül szinte senkinek sincs ar­ra pénze, hogy az átlagosan 8 millió forintot érő üzlethelyi­ségeket megvásárolja; a meg­maradó vállalatrészt csődbe viheti a privatizált üzletek felszámolandó árukészlete, s nem utolsósorban 20 ember az utcára kerülne a jelenlegi al­kalmazottak közül. Éppen ezért mindent megtesznek, hogy a vállalatot mielőbb részvény- társasággá alakítsák, részben hazai magántőkével, részben külföldi segítséggel. A tárgya­lások jó ütemben haladnak osztrák, német és amerikai cé­gekkel. Az Alkalmi Áruk Háza Vál­lalatnál szintén úgy látják, hogy a törvényalkotók a kellő körültekintés hiányában fi­gyelmen kívül hagyták az érin­tett kollektívák érdekeit és vé­leményeit. Ez a cég Magyar- országon ma az egyetlen, amely kifejezetten olcsó, le­értékelt. holmikat árul — más­ra nincs is jogosítványa —, s ahogy a vásárlók pénztárcája apad, az ő forgalmuk egyre inkább bővül. A cég nyeresé­ges, nincs a bankoknál sorban állók között, a dolgozók — igaz, nem túl magas — jöve­delme is biztosított. A legna­gyobb gondot számukra az is okozza, hogy még összefogás­sal is olyan anyagi teher len­ne egy-egy üzlet megvásárlá­sa, amit a cégnél senki nem tud vállalni. Ha a törvényter­vezet jogerőre emelkedik, a 47 alkalmi üzlet közül mindösz- sze 10 maradna a vállalat tu­lajdonában, s mintegy 300 szakképzett kereskedelmi al­kalmazott kereshetne új mun­kahelyet. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az új tulajdonos igyek­szik családi vállalkozássá fej­leszteni áz üzletet, s "nem tö­rődik azzal, hogy a korábbi al­kalmazottaknak van-e munká­juk. Félő — állítják a korábbi kereskedők —, hogy ilyenfor­mán a szakma jövőjét nem a szakértelem, hanem kizárólag a tőkeerő határozza meg, ami nem valószínű, hogy emeli a kereskedelmi munka és az el­látás színvonalát. talomváltás utáni időszakról. A város másik meghatározó pártja, a Szabad Demokraták Szövetsége, nem mond véle­ményt erről a kérdésről, közli viszont, hogy a továbbiakban nem óhajtja magát képviselni a városi lap szerkesztőbizott­ságában. A döntéshez sem­miféle magyarázatot nem fűz­tek. „Nem kell páncélosokkal védeni egy nyülketrecet”, nyi­latkozta Ligetvári Tibor, a Mechanikai Laboratórium du­nakeszi gyáregysége igazgató­ja, annak az incidensnek kapcsán, amikor az üzem egyik fegyveres őre részegen lövöldözni kezdett géppiszto­lyával. Részletesen beszámol a Ke­szi Valóság a helyi „föld- ügyről”, aminek lényege, hogy a város határában lévő ter­mőföldön — amit a gödi téesz vállalkozóknak eladott — markológéppel irtották ki a fejlődő gabonát. A Kisgazda- párt helyi szervezete minden követ megmozgatott, hogy az ügy hátterét kiderítse. A lap részletesen ismerteti az érin­tettek véleményét. „Ami késik, nem múlik” címmel tudósít a lap a város új gimnáziumának elkészü­léséről. Szeptemberben vég­re megkezdődhet a tanítás a sok vitát kiváltott intézmény­ben. A városnak most már csak a tengernyi adósságot kell kinyögnie, amit a közép­iskola építése miatt vállalnia kellett, de ennek fejében vég­re korszerűbb körülmények között tanulhatnak Dunake­szi gimnazistái. Halmozzák az élvezeteket A tanítás kezdetére befejezik a biatorbágyi kastélyiskola tel­jes felújítását. A kőműves-, villanyszerelési, vízszerelési és festési munkákat a Zsámbéki Medence Termelőszövetkezet emberei végzik, míg a külső, műemlék jellegű burkolatokat az Antieart Szövetkezet szakemberei faragják (Lrdósi Ágnes felvétele) Hétfőn este rendhagyó ve- csernyét hirdettek a szigetcsé­pi katolikus templom harang­jai, mindenekelőtt azt ünne­pelték, hogy két hosszú év után kívül is, belül is eltűntek a templom főjavításával járó kőművesállványok. Az öreg templom megfiata­lodott, park, veszi körül, az alig elültetett tuják, fenyők és a sok szép virág éppúgy a tár­sadalmi összefogás bizonyíté­kai. mint az a kis miniatűr ká­polna, amelyben a most fel­szentelt Szent István-szobor kapott helyet a templom mö­götti kiskertben. — Számomra felejthetetlen ez a két év — mondta Horváth József plébános úr, Szigetcsép és Szigetújfalu közös lelkipász­tora. Nehéz volt, mert közben szolgálni is kellett az aládú­colt templomban, de szép is volt, mert a hívek összefogá­sa azt bizonyította, hogy a hit iránti bizalom nem halt ki a magyar emberből negyven év után sem. Az 1,3 millió forint nagy részét a lakosság adta össze, de érkezett pénz kül­földről is, valamint a székes- fehérvári püspökség részéről. A Máriáshegyi János szob­rász által készített Szent Ist­ván-szobor költségeihez Málya Mihály né egymaga 20 ezer fo­rinttal járult hozzá, noha róla, a templom sekrestyéséről aligha lehet elmondani, hogy dúskál a földi javakban. — Túl ezen, minden szabad idejét az építkezésre és a par­kosításra használta fel Aran­ka, példát mutatva ezzel a töb­bi hívőnek — dicsérte a szi­getcsépi asszonyt a lelkész úr. A templom- és szoborszen­telés ceremóniáján képvisel­tette magát a székesfehérvári püspökség, az ünnepségre sok vendég érkezett Pilisszent- ivánról. Tökölről, Szigetújfalu­ból, és néhanyan jöttek kül­földről is. (—gyé—) A különleges architektúrájú, fürdővel egybeépített, háromcsil­lagos Liget Termál Szálló május közepén nyílt meg Érden, Az­óta nem csak szolgáltatásaival, hanem vízimozijával és más kulturális rendezvényeivel is felhívta magára a figyelmet. Augusztus llrikén délután Péliné Emődi Etelka festőművész erdélyi ihletésű képeinek kiállítását pályatársa, Macskássy Izolda nyitotta meg. Ezután a Marosvásárhelyi Állami Népi Együttes adott folklórműsort, amelyet a vendégek a kerthe- iyiségből, vagy akár a medencében lubickolva nézhettek végig

Next

/
Oldalképek
Tartalom