Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-14 / 190. szám
1990. AUGUSZTUS 14., KEDD-ti Csövesek morzsolva Nehezebben és lassabban hat ke szil » v&loss* >Cj írja A szigetcsépi parkban Vecsernyére hív a harang A Kuncsorbáról érkezett szállítmány szemeit vizsgálja Vizl György, a kft. menedzsere (Vimola Károly felvételei) A vecsési Ferihegy Termelő- szövetkezet hűtőházában alig két hete üzemelteti a Dinamyc Kft. azt a gépsort, amelyen az igen keresett csemege kukorica tisztítását, főzését és mor- zsolását végzik. A.mezőgazda- sági terményfeldolgozásra alakult társulás Kuncsorbán termeltette a tengerit, amely az állandó öntözés következtében szép szemeket hozott. A mostani előfeldolgozást követően dobozolják, majd Európa több országában értékesítik a kedvelt köretkukoricát. Az előmosóból ilyen szép kukoricák kerülnek a fagyasztóba, mutatja a lengyel vendég- munkás lány Szociális válságstáb Százezrek sorsa A társadalom leghátrányosabban élő rétegei gondjainak enyhítésére válságstáb felállításának szervezéséhez látott a Népjóléti Minisztérium — nyilatkozta Zám Mária minisztériumi államtitkár-helyettes az MTI-nek, a budaörsi hajléktalanokkal foglalkozó országos tanácskozás alkalmával. — A stáb — mondta az államtitkár-helyettes — átfogó programot dolgoz majd ki. amely a becslések szerint a már 100 ezernyi hajléktalan lakos elhelyezésével, az ingyenkonyhák hálózatának kialakításával, a munkanélküliek és családjaik szociális kérdéseivel, és a más országokból hazánkba érkező menekülteket érintő, jelenleg még tisztázatlan jogi, szociális problémákkal foglalkozik majd. A stáb az elképzelés szerint feltárja majd e feszítő gondok megoldását segítő finanszírozás lehetőségeit. így például külön szociális alap életre hozására tesznek majd javaslatot a kormányzatnak. Ez az alap többi között a szociálpolitikával kapcsolatos vállalkozások anyagi hátterét teremtheti meg. Fontos része a programnak a foglalkoztaMűemlék marad tási rehabilitáció megszervezése, megfelelően szabályozott keretek kidolgozása. A piac- gazdaság felé haladva ugyanis a vállalati szociálpolitika mindinkább meggyengül, a termelőegységek a teljes értékű munkaerő foglalkoztatására rendezkednek be, így pedig a szociálisan hátrányos helyzetűek — a többi között az állami gondozásból kikerült fiatalok, vagy a börtönből szabadult emberek — elhelyezke^ dése - gyakran kilátástalan, nem beszélve az egészségük miatt hátrányos helyzetű százezrekről. Olyan ösztönző rendszer kidolgozására van szükség, amely érdekeltté te szi a vállalatokat, hogy meg felelő munkaalkalmakat teremtsenek e rétegeknek. — A társadalom perifériájára szorult növekvő tömegek megkapaszkodásának elősegítése, a szociális háló kifeszítése természetesen az eddi gieknél nagyobb anyagi áldozatokat követel. Az egész lakosságtól nagyobb türelmet, megértést, toleranciát kíván — szögezte le Zám Mária —, mindezek mellett olyan szakembergárdára is szükség van amely az elesett emberek problémáinak megoldását hi vatásának választja. Erre már vannak biztató lépések. Ösz- szel például több főiskolán indul meg a szociális munkások képzése. Anyagilag független tulajdonával az illető településhez kötődő vállalkozói réteg kialakulása alapvető változásokat hozhat és kedvező folyamatokat indíthat meg azokban a falusi térségekben is, amelyek az elmaradott zónákhoz tartoznak — ezt állítja az Agrár- gazdasági Kutatóintézet egyik felmérése. Az is igaz viszont — állítják az agrárgazdasági kutatók —, hogy ez a folyamat a kedvezőtlen adottságú elmaradott területeken nehezebben indul meg, és számos késleltető tényező hatására valószínűleg lassabban hat majd és kevéssé látványos eredményeket produkál, mint másutt Lövöldözött a részeg őr Mit várnak az új önkormányzattól a szocialisták? — teszi fel a kérdést a Keszi Valóság napokban megjelent augusztusi száma. A lap részletesen ismerteti a Szocialista Párt elképzeléseit a haPrivatizáció a kereskedelemben Féltik a szakma • •• /I jovojet A kereskedelmi vállalatok nem látnak perspektívát a privatizálásban, féltik a szakma jövőjét, hiányolják a kellő tájékoztatást, az érdekegyeztetést, s megpróbálnak még idejében — a privatizációs kormányprogram törvényerőre emelkedése előtt — lépni, azaz részvénytársasággá, vegyes vál- ialatá alakulni — így sommáz- hatók azok a válaszok, amelyeket az MTI kérdésére adtak a megkérdezett vállalatvezetők. Az Aranypóknál elmondták: a 32 üzletből körülbelül 22 kerülne a vagyonügynökséghez, majd pályázat útján árverésre. Több okból nem tartják a vállalat vezetői szerencsésnek az itthon és külföldön is jól ismert . üzlethálózat „szétrob- bantását”: a jelenlegi dolgozók közül szinte senkinek sincs arra pénze, hogy az átlagosan 8 millió forintot érő üzlethelyiségeket megvásárolja; a megmaradó vállalatrészt csődbe viheti a privatizált üzletek felszámolandó árukészlete, s nem utolsósorban 20 ember az utcára kerülne a jelenlegi alkalmazottak közül. Éppen ezért mindent megtesznek, hogy a vállalatot mielőbb részvény- társasággá alakítsák, részben hazai magántőkével, részben külföldi segítséggel. A tárgyalások jó ütemben haladnak osztrák, német és amerikai cégekkel. Az Alkalmi Áruk Háza Vállalatnál szintén úgy látják, hogy a törvényalkotók a kellő körültekintés hiányában figyelmen kívül hagyták az érintett kollektívák érdekeit és véleményeit. Ez a cég Magyar- országon ma az egyetlen, amely kifejezetten olcsó, leértékelt. holmikat árul — másra nincs is jogosítványa —, s ahogy a vásárlók pénztárcája apad, az ő forgalmuk egyre inkább bővül. A cég nyereséges, nincs a bankoknál sorban állók között, a dolgozók — igaz, nem túl magas — jövedelme is biztosított. A legnagyobb gondot számukra az is okozza, hogy még összefogással is olyan anyagi teher lenne egy-egy üzlet megvásárlása, amit a cégnél senki nem tud vállalni. Ha a törvénytervezet jogerőre emelkedik, a 47 alkalmi üzlet közül mindösz- sze 10 maradna a vállalat tulajdonában, s mintegy 300 szakképzett kereskedelmi alkalmazott kereshetne új munkahelyet. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az új tulajdonos igyekszik családi vállalkozássá fejleszteni áz üzletet, s "nem törődik azzal, hogy a korábbi alkalmazottaknak van-e munkájuk. Félő — állítják a korábbi kereskedők —, hogy ilyenformán a szakma jövőjét nem a szakértelem, hanem kizárólag a tőkeerő határozza meg, ami nem valószínű, hogy emeli a kereskedelmi munka és az ellátás színvonalát. talomváltás utáni időszakról. A város másik meghatározó pártja, a Szabad Demokraták Szövetsége, nem mond véleményt erről a kérdésről, közli viszont, hogy a továbbiakban nem óhajtja magát képviselni a városi lap szerkesztőbizottságában. A döntéshez semmiféle magyarázatot nem fűztek. „Nem kell páncélosokkal védeni egy nyülketrecet”, nyilatkozta Ligetvári Tibor, a Mechanikai Laboratórium dunakeszi gyáregysége igazgatója, annak az incidensnek kapcsán, amikor az üzem egyik fegyveres őre részegen lövöldözni kezdett géppisztolyával. Részletesen beszámol a Keszi Valóság a helyi „föld- ügyről”, aminek lényege, hogy a város határában lévő termőföldön — amit a gödi téesz vállalkozóknak eladott — markológéppel irtották ki a fejlődő gabonát. A Kisgazda- párt helyi szervezete minden követ megmozgatott, hogy az ügy hátterét kiderítse. A lap részletesen ismerteti az érintettek véleményét. „Ami késik, nem múlik” címmel tudósít a lap a város új gimnáziumának elkészüléséről. Szeptemberben végre megkezdődhet a tanítás a sok vitát kiváltott intézményben. A városnak most már csak a tengernyi adósságot kell kinyögnie, amit a középiskola építése miatt vállalnia kellett, de ennek fejében végre korszerűbb körülmények között tanulhatnak Dunakeszi gimnazistái. Halmozzák az élvezeteket A tanítás kezdetére befejezik a biatorbágyi kastélyiskola teljes felújítását. A kőműves-, villanyszerelési, vízszerelési és festési munkákat a Zsámbéki Medence Termelőszövetkezet emberei végzik, míg a külső, műemlék jellegű burkolatokat az Antieart Szövetkezet szakemberei faragják (Lrdósi Ágnes felvétele) Hétfőn este rendhagyó ve- csernyét hirdettek a szigetcsépi katolikus templom harangjai, mindenekelőtt azt ünnepelték, hogy két hosszú év után kívül is, belül is eltűntek a templom főjavításával járó kőművesállványok. Az öreg templom megfiatalodott, park, veszi körül, az alig elültetett tuják, fenyők és a sok szép virág éppúgy a társadalmi összefogás bizonyítékai. mint az a kis miniatűr kápolna, amelyben a most felszentelt Szent István-szobor kapott helyet a templom mögötti kiskertben. — Számomra felejthetetlen ez a két év — mondta Horváth József plébános úr, Szigetcsép és Szigetújfalu közös lelkipásztora. Nehéz volt, mert közben szolgálni is kellett az aládúcolt templomban, de szép is volt, mert a hívek összefogása azt bizonyította, hogy a hit iránti bizalom nem halt ki a magyar emberből negyven év után sem. Az 1,3 millió forint nagy részét a lakosság adta össze, de érkezett pénz külföldről is, valamint a székes- fehérvári püspökség részéről. A Máriáshegyi János szobrász által készített Szent István-szobor költségeihez Málya Mihály né egymaga 20 ezer forinttal járult hozzá, noha róla, a templom sekrestyéséről aligha lehet elmondani, hogy dúskál a földi javakban. — Túl ezen, minden szabad idejét az építkezésre és a parkosításra használta fel Aranka, példát mutatva ezzel a többi hívőnek — dicsérte a szigetcsépi asszonyt a lelkész úr. A templom- és szoborszentelés ceremóniáján képviseltette magát a székesfehérvári püspökség, az ünnepségre sok vendég érkezett Pilisszent- ivánról. Tökölről, Szigetújfaluból, és néhanyan jöttek külföldről is. (—gyé—) A különleges architektúrájú, fürdővel egybeépített, háromcsillagos Liget Termál Szálló május közepén nyílt meg Érden, Azóta nem csak szolgáltatásaival, hanem vízimozijával és más kulturális rendezvényeivel is felhívta magára a figyelmet. Augusztus llrikén délután Péliné Emődi Etelka festőművész erdélyi ihletésű képeinek kiállítását pályatársa, Macskássy Izolda nyitotta meg. Ezután a Marosvásárhelyi Állami Népi Együttes adott folklórműsort, amelyet a vendégek a kerthe- iyiségből, vagy akár a medencében lubickolva nézhettek végig
