Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-02 / 180. szám
4 1990. AUGUSZTUS 2.. CSÜTÖRTÖK NEM MARAD ADÓSSÁG AZ „UTÓDOKRA MM Négy évtized állomásai Augusztus 15-én veszik át a törzsgárda-kitüntetéseket a Pest megyei tanácsok régi dolgozói. Közöttük lesz Fuferen- da Pál, az Erdőkertesi Tanács elnöke, aki már csaknem 40 éve dolgozik az államigazgatásban. — A mezőgazdasági technikum elvégzése után, 1954-ben mint mezőgazdasági gyakornok kerültem a Bács-Kiskun Megyei Tanácshoz. Onnan jöttem vissza 1958-ban, én ugyanis Erdőkertesen születtem és itt is nőttem fel. Először pénzügyi előadóként dolgoztam, 1961-ben lettem vb-titkár, 1966 óta pedig a tanács elnöke vagyok. • Gondolom, azóta sokat változott a falu ... — Az ötvenes években 2400- an laktak itt, ma több mint 4 ezren. Nagyon sok gondunk volt akkoriban. A település 1956-ban lett önálló — korábban Veresegyházhoz tartozott — így aztán gyakorlatilag az alapintézmények is hiányoztak. Egy két tantermes iskolánk volt, semmi más. Erdőkertes rendkívül nagy kiterjedésű, 72 kilométernyi úthálózatunk van, több mint egy városnak. Legelőször a villanyt kellett mindenhol bevezetni, csak ezután kerülhetett sor a továbbiakra. Szükségünk volt óvodára, iskolára, orvosi rendelőre. Az első, 150 férőhelyes óvoda 1971-ben épült fel, a hetvenes évek végén pedig elkészült egy újabb, 50 férőhelyes. Az iskolát 1976-ban építettük, eredetileg nyolc tantermesnek A NÉPSZAVAZÁS KÖLTSÉGEI Mire ment el? Pest megye 23 millió 551 ezer forintot kapott a központi költségvetésből a népszavazás lebonyolítására. Ebből a megye 140 tanácsa eddig 7 millió 600 ezer forintot kapott meg. A 16 választókerületben az egyéni választási bizottságok tagjai fejenként 1000 forintot kaptak. A 928 szavazókörben a jegyzőkönyvvezetőknek 2000, a szavazatszámláló bizottságok tagjainak — egyenként — 1000 forint jár. A dologi kiadásokra a négy nagy város — Nagykörös, Érd, Cegléd, Vác — 70-70 ezer forintot kapott, a másik 12 egyéni választókörzet 60-60 ezer forintot. Az a 48 település, ahol öt szavazókörnél több működött, 10-10 ezer forintot kapott dologi kiadásokra, az öt szavazókörnél kevesebbel dolgozó tanácsok pedig 5-5 ezer forintot kaptak. Külön utaltak pénzt az egész napos munkában részt vevők élelmezésére. A 16 választókerületben az egyéni választási bizottságok tagjainak fejenként 200 forint jutott étkezésre, s az itteni tanácsok 2000 forintot kaptak. Az a 12 település, ahol tíz szavazókörnél több volt, 1000-1000 forintot, az a 112 pedig, ahol tíznél kevesebb működött, 700-700 forintot kapott élelmezésre. Szintén kétszáz forint jutott fejenként azoknak, akik a 928 szavazókörben dolgoztak. A megyei költségekre 305 ezer forintot különítettek el, 300 ezret a dologi, ötezret az élelmezési kiadásokra. A megyei tanácsnál van még tartalékban csaknem 12 millió 700 ezer forint, ebből jutalmazzák o. helyi tanácsok dolgozóit, akik részt vettek a népszavazás lebonyolításában. Fuferenda Pál szántuk, de végül 16 lett belőle. Ugyancsak a hetvenes évek végén készült el az egészségház, négy orvosi rendelővel és három szolgálati lakással. Van a faluban gyermekorvos és fogorvos is. Q Hogyan hatottak Erdőkertesre az utóbbi évek gazdasági nehézségei? — Nekünk szerencsénk volt, ez a falu talán soha nem fejlődött annyit, mint az utóbbi öt évben. Meg tudtuk oldani a vízellátást és megépült a gázvezeték is. Nagy előnyt jelentett a község számára, hogy hatalmas területeink vannak, amit ki tudtunk parcellázni. A hetvenes évektől megnőtt az érdeklődés az üdülőtelkek iránt, sokan vettek egy-egy földdarabot. Jelenleg legalább kétezer hétvégi ház van a faluban, több, mint ahány lakóház. Persze, jelentkezik ennek minden hátránya is. Sok telektulajdonos nem csak nyáron van itt. Az ideköltözők nem tudtak lakást venni gyerekeiknek, így a városi otthonokat otthagyva, nyugdíjasként egész évben itt élnek. Az üdülőterületen nemcsak a közműellátást, hanem az alapellátást is meg kellett oldanunk. # Milyen sajátos gondjai, nehézségei vannak Erdőkertesnek? — Ez a község valamikor az 1910-es évek elején kezdett kialakulni, korábban itt erdő volt. A területei a váci püspökségtől vette meg egy földbirtokos, aki kivágatta a fákat, szőlőt és gyümölcsöst telepített ide. Az első lakók cselédek voltak. A második világháború után néhány év alatt megduplázódott a lakosság száma. Mivel a mezőgazdaság nem biztosított munkalehetőséget, az ország minden részéről az ipari centrumok — elsősorban Budapest — közelébe költöztek az emberek. Mivel mi közel vagyunk a fővároshoz, itt is sokan vettek telket, építettek házat. A falu összetétele rendkívül heterogén, itt nincs egy olyan mag, mint a régi, több száz éves községekben. Erdőkertesen körülbelül nyolcszáz embernek van helyben munkája, kétezren Pestre járnak dolgozni. Ez egy olyan falu, ahol zömében munkások laknak. Az itteniek között sok a betanított és a segédmunkás. Tartunk is attól, hogy a gyárak a rosszul kvalifikált munkaerőt — s közülük is elsősorban az ingázókat — el fogják bocsátani. Ma három munka- nélküli van a faluban. Már egy ideje gondolkodunk azon, hogy egy olyan ipari üzemet kellene itt létrehozni, ahol a betanított munkások is állást találnának. Minden település él tében meghatározó, hogy hogyan tudnak boldogulni az ott élő emberek. • Milyen hatással vannak a gazdasági és politikai változások az erdőkertesiek hangulatára? — Az utóbbi időben egyre inkább befelé fordulnak az émberek. Nem túl jó a hangulatuk, nem nagyon látják a kibontakozás reményét. A községben három párt működik. az MDF, az SZDSZ, és az MSZP. Velük a tanács mindig is igyekezett jó kapcsolatot kiépíteni. A vasárnapi népszavazásra a helybélieknek körülbelül 9 százaléka ment el, ez mutatja, hogy milyen kiábrándultak az emberek. 0 Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, mit tart a legnagyobb eredménynek, illetve kudarcnak? — Talán akkor örültem a legjobban, amikor a vízellátás megoldódott. Korábban óriási összegeket költöttünk kutatófúrásokra, de sehol nem találtunk vízbázist a környéken. Nagy kudarcnak a régi téglagyár ügyét éreztem. Volt egy korszerűtlenné vált téglagyár a községben, s a 15 hektárnyi területet nagyon olcsón meg tudtuk venni. Szerettünk volna itt munkalehetőséget teremteni a helybélieknek. Tárgyaltunk egy kisszövetkezettel, de az üzlet nem jött létre, sőt egy évig tartó pereskedés lett a dolog vége. Anyagi veszteség nem ért minket, mert a területet kiparcellázzuk, s így várhatóan 30 milliót kapunk majd érte. A csalódást az okozta, hogy a helyi ipart nem tudtuk megteremteni. 0 Mik a további tervei? — Szeptember 30-tól nyugdíjba megyek. Egészségügyi okok miatt kértem a korkedvezményes nyugdíjazást, ugyanis mindkét szememet meg kell operálni. Tulajdonképpen már januártól elmehettem volna, de akkor nem volt vb-titkárunk, és nem akartam vezető nélkül hagyni a tanácsot. Legnagyobb örömömre, úgy adhatom át az ügyeket, hogy egy fillér adósságunk sincs, amit kevés település mondhat el magáról. Van néhány millió tartalékunk, s’ vannak még eladható telkeink, így az új ön- kormányzatnak nem kell mindent a nulláról kezdenie. LASSÚ A TANÁCSI ÜGYINTÉZÉS? Hátrányban a városi ügyfelek Nehézkes, bürokratikus és főleg nagyon lassú — ezek a köztudatban a tanácsi ügyintézés szinonimái. A Pest Megyei Tanács Igazgatási osztályának munkatársai már évek óta figyelik és számítógépre viszik a megye ügyiratforgalmával kapcsolatos adatokat. Annyi biztos, hogy az 1 millió Pest megyei lakos bőven ad munkát az államigazgatásnak. 1985-ben összesen 661 ezer ügyirat érkezett a tanácsokhoz, 1986-ban ez a szám már 883 ezer volt. A kétszáz- ezres növekedés nem véletlen, hiszen 1986-ban vezették be a településfejlesztési hozzájárulást, ami ugrásszerűen megemelte az ügyiratok arányát. 1987-ben 817 ezer, 1988-ban 617 ezer, 1989-ben 626 ezer volt a beérkező ügyiratok száma, ám a csökkenés mellett az esetek egyre bonyolultabbak voltak. Külön tartják nyilván a hatósági intézkedéseket — ide tartozik például a munkakönyvek vagy a hatósági bizonyítványok kiadása. Ezek száma az utóbbi öt esztendőben 850 ezer és 1 millió 500 ezer között ingadozott! A közvéleményt persze elsősorban az érdekli, hogy betartják-e a tanácsok az ügyintézési határidőket. Az állam- igazgatási munkával kapcsolatos összesítéseket 1988 óla a megyei tanács készíti el. Minden hónapban összegyűjtik és rendszerezik az adatokat, így a helyi tanácsok már néhány hét múlva megismerkedhetnek a rájuk vonatkozó statisztikákkal. Bonyolult esetekben az ügyintéző engedélyt kérhet az előírt határidő túllépésére. Erről természetesen értesítik az ügyfelet is. Főképpen az engedély nélküli túllépések azok, amelyek a tanács munkájának rossz hírét keltik. A megyében 1985-ben majdnem 6000 alkalommal, azaz az összes eset 5 százalékában lépték túl engedély nélkül az ügyintézési határidőt. Ez a szám három év alatt 960-ra. azaz az összes eset 0,7 százalékára csökkent! A statisztikák szerint főként a másodfokú határozatok — például fellebbezések — intézése hagyott kivetnivalót maga után. 1985-ben az esetek több mint 10 százalékában — 462 alkalommal — engedély nélkül lépték túl az ügyintézési határidőt! Nagyon sokat javult a helyzet az elmúlt öt év alatt, 1989-ben az egész megyében már csak háromszor fordult elő ugyanez. Az ügyintézési határidők túllépését tekintve általában rosszabb a helyzet a városokban, mint a kisebb településeken. A megye 14 városa közül kettőben, Szigetszentmik- lóson és Nagykátán viszont tavaly egyetlen esetben sem lépték túl engedély nélkül a határidőt. ESZTÉTIKA, MINŐSÉG, GAZDASÁGOSSÁG Az év lakóháza 1990 Július 27-én a megyeházán vették át az okleveleket és a pénzjutalmakat az Év lakóháza 1990 megyei díjazottai. Az építési tárca évek óta meghirdeti ezt a pályázatot, amely a magánerőből, magánkezdeményezéssel és -közreműködéssel létrejött példamutató lakóházakat részesíti elismerésben. Az értékelés szempontjai közé tartozik az esztétikum mellett a jó minőség és a gazdaságos Kivitelezés is. A pályázat feltételei szerint nevezni lehet új lakóépülettel, valamint meglévő lakóház bővítésével, korszerűsítésével, felújításával. Az országos megmérettetésen a megyei pályázatokon legjobbnak bizonyult alkotások vesznek részt. Pest megyéoen az idén jóval kevesebben jelentkeztek, SAJÁT ERŐBŐL ALIGHA MEGY A laktanyák sorsa Sok még a kérdőjel a szovjet laktanyák átadása és hasznosítása körül. Előzetes elképzelések szerint a megüresedő objektumoknak elsősorban biztonsági célokat kell szolgálniuk. Egy részüket megkaphatják az önkormányzatok, a tervek szerint ingyen, ha oktatási, illetve egészségügyi célokra használják. Júliusban a Belügyminisztériumból egy tervezet érkezett a megyéhez, amely a felszabaduló ingatlanok hasznosítására vonatkozó irányelveket tartalmazza, s ezek véleményezésére kérték a megyei tanácsokat. A Művelődési és Közoktatási, illetve a Népjóléti Minisztérium ugyancsak tájékoztatást kért a megyében levő szovjet laktanyák sorsával kapcsolatos helyi elképzelésekről. A Pest Megyei Tanács művelődési osztályának előzetes felmérése szerint nyolc település kívánna valamilyen oktatási vagy egészségügyi intézményt kialakítani — ösz- szesen 11 helyen vannak laktanyák. Cegléden gazdaképző iskolát, pedagógus szolgálati lakásokat. és kollégiumot szeretnének létrehozni a laktanyában —, amennyiben megkapják az épületet. Nagykőrösön mezőgazdasági továbbképző bázist alakítanának ki. Pécelen elsősorban egészség- ügyi célokra szeretnék használni az épületet, Kiskunlac- házán pedagógus szolgálati lakásokra lenne szükség. Szentendrén a város a Novotrade részvénytársasággal közösen, vállalkozói középiskolát hozna létre, illetve számítástechnikai szakembereket képeznének. Táborfalván kiépíthetnének a laktanya épületeiben egy megyei gyógypedagógiai intézetet. Tökölön óvoda, általános iskola, kollégium, ifjúsági otthon jöhetne létre a laktanyában, s elképzelhető egészségügyi hasznosítás is. Vecsé- sen oktatási és sportcélokra használnák az épületet. Piliscsaba és Aszód inkább ipari üzemet szeretne kialakítani, Vác szintén, ugyanis az ottani laktanya nem alkalmas oktatási vagy egészségügyi célokra. Ha az önkormányzatok ipari létesítményeket szeretnének kialakítani, akkor valószínűleg fizetniük kell majd — de erről még nem született döntés. Nem lesz könnyű azon települések helyzete sem, akik ingyen kapják az épületeket, egyelőre ugyanis nem tisztázott, hogy mennyibe kerül majd az átalakítás és az üzemeltetés — s főleg, hogy ki segít majd a helyi önkormányzatoknak. Merthogy saját erőből nem tudják megoldani, az biztos. mint a korábbi években — összesen hét épület dokumentációja érkezett be. Ebből választotta ki a szakmai bírálóbizottság a díjazott művet, amely továbbjutott az országos pályázatra, másik három munkát pedig dicséretben részesítettek. A megyei díjat a Nagykovácsi, Kossuth u. 66. szám alatti ház nyerte el. Építtetője Vin- cze Ágnes, a tervező Horváth Sándor, a kivitelező Fábos Lajos volt. A tulajdonos egy régi házat újítíatott fel, melyet megtoldottak egy új épületszárnnyal. A régi és az új rész tökéletesen illik egymáshoz, és összhangban vannak a környezettel is. A ház külső és belső kialakítása választékosán egyszerű. Mindezt példaértékűnek tartották a bíráló szakemberek. Dicséretet és pénzjutalmat kapott a Nagykőrös, Gyopár u. 6194. helyrajzi számú kétlakásos ikerház. Építtetői Kosa István és neje, illetve Kiss János és neje, tervezője Er- dey Pál, kivitelezője a Szentkirályi Egyetértés Mgtsz épít- tetörészlege. Az ikerház mértéktartó építészeti kialakításával, szolid, mégis igényes alaprajzi elrendezésével és gazdaságos kivitelezésével nyerte el a zsűri elismerését. Ugyancsak oklevelet és pénzjutalmat ítélt oda a bizottság a Nagykörös, Arany János utca 21. szám alatti családi ház belső átalakításáért és külső felújításáért. Az építtetők — Túri László es neje —. valamint a tervező — Erdey Pál — az eredeti állapot szerint állították helyre az épületet, amely tükrözi a település régi arculatát. A megyei tanács végrehajtó bizottsága júliusi ülésén a dicséret mellett pénzjutalmat ítélt oda egy negyedik épületnek is. A Szigetszentmiklós, Erkel utca 29. szám alatti hatlakásos sorház építtetői és kivitelezői Miksics István és társai, tervezője Dolinay István. Az épület szép példája a közösségben megvalósuló magánerős lakásépítésnek. Az oldal a Pest Piagyei Tanács támogatásával készül! Irta: Kecskés Agnes Fotó: Vimola Károly