Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-13 / 189. szám
4 rrvr « mem 1990. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ Valami tovább él, valami elkezdődik Az évszázados % boltívek alatt Mátyás aranyforintot veret Legendává varázsolt valódi lét Cs. Kovács László éremsorozatának eg^yik tanulmányrajza, amely Mátyás pénzverőjéhez készült jc Valami tovább él, valami el- K kezdődik. Ezzel a gondolattal S vezette be mondandóját a szó- ^ nők. Dr. Seheer Béla müvelő- N dési minisztériumi főosztály- X vezetőnek talán eszébe sem ju- § tott; hogy ez a megállapítása ^ kétszeresen is igaz. Hiszen egy eseménnyel — antikvárium S megnyitásával — kapcsolatban S fogalmazott így. Ezzel az indítással kezdetét veszi tán egy folyamat. Valódi -kulturális értékkel gazdagodik ugyanis Szentendre kereskedelmi hálózata a régiségüzlet és antikvárium révén, amelyet Szuromi Imre helybeli építőművész tervezett. Az Igantovity utca 2. számú ház boltozatos, fehérre meszelt pincéjében kötetek százai várják — immáron múlt hét szombattól — a könyvbarátokat. Mint múzeumi tárgyat — oly tisztelettel — vesz le egy- egy példányt az ember a matt, sötétzöld falpolcokról. Amiatt is, hogy múlt évszázadok elevenednek meg lapjainkon. Az egyikben — 1675- ből való — nagy hadvezérek ■történeteit örökíti meg a latin nyelvű írás. Egy másikban pedig építészeti értékek és tárgyi emlékek találhatók. Ez pedig 1927-ben látott napvilágot, s első lapján mindjárt a tápióiszentmártoni szkíta aranyszarvas képe ötlik szemünkbe. Valami tehát tovább él a különös hangulatú könyv- szentélyben. Pontosabban fogalmazva — inkább valaki. Pastinszky Miklós régész és művészettörténész szellemisége. A magyarországi műkincsek kormánybiztosságán dolgozott a háború előtt. Ö volt az, aki megakadályozta a natgy értékek külföldre vitelét. Először a német, majd pedig a szovjet csapatok elől menekítette. A tudóst emiatt — más váddal ugyan — börtönbe csukták, s szabadulása után, élete végéig nem jutott megfelelő álláshoz. Ám nemcsak a hazai műkincseket óvta meg, hanem régi könyvgyűjteményét is. Ebből került most jó néhány az újonnan megnyílt antikváriumba. Mégpedig úgy, hogy az üzletet leánya, Pastinszky Krisztina művészettörténész nyitotta. Ezáltal valami kezdetét veszi az ő életében is. S tovább bővül, teljesedik mozgástere. Talán megütköznek e szó- használaton, azok, akik tudják, hogy a fiatal nő százszázalékos mozgássérült. Harmadikos gimnazista volt, amikor lovaglás közben balesetet szenvedett. Olyan szerencsétlenül esett, hogy eltörött egy csigolyája. Hiába volt a műtét, a hatesztendős kórházi ápolás, csak tolószékkel tud közlekedni. Minden testi szenvedés mellett azonban erőt adott neki a hit és a szeretet. Édesanyja hetenként utazott hozzá Miskolcra, ahol ápolták. Rengeteget beszélgettek, s sokat olvasott. Mindazok, akik ilyen hosszú betegségre ítéltettek, szinte úgy összeszoktak, mintha családtagok lennének. Segítették, biztatták egymást. Ha valaki rádöbben, hogy elesettként is tud segíteni másokon, az újabb erőt ad a léthez. Hogy leérettségizhetett, azt a Patrona Hungáriáé rend apácáinak köszönheti — egyedül őket nem oszlatták föl. Pestről utaztak hozzá tanítani, vizsgáztatni. Amikor- végre hazakerült, meleg családi légkör fogadta. Az addig eltelt esztendők alatt azt is megtanulta, hogy az ember számára a lelki egészség a legfontosabb. S erre tudatosan nevelte önmagát. Kijárt az emberek közé, hikomattal, tolószékkel, ment az egyetemre, két diplomát is szerzett. Megismerkedett Kecskés András lantművészszel, s házasságot kötöttek.. Kisfiúk hamarosan iskolába megy. Ám ahhoz, hogy ezt az antikváriumot megnyithassák, ők is tanultak! Sikerrel végezték el az antikváriusi és becsüs! tanfolyamot. Hiszen Krisztina nemcsak elad, vásárol is régi értékeket, amelyek között lesznek majd hanglemezek, kották is. A tervek pedig tovább szövődnek az évszádos boltívek alatt. A könyv (Zöld rapszódia, Bp. Aqua Kiadó, 1990) hátlapján maga a zöld igás, Baráti Szabolcs néz szigorúan, nagy teljesítményű látcsővel a világra és az olvasóra. A szerző a „zöld vetések” réme, szépasszonyok bálványa tudja, mivégre keletkezett a zöld sors. Nem hobbiból, nem nagyúri kedvtelésből, vadászást-horgá- szást pótló, újsütetű passzióból, hanem, — önvédelemből. Az emberiség zöme amúgy is ön- sorsrontó, a környezetkárosítás, -csonkítás, -szennyezés pedig egy sajátos internacio- náléba tömöríti a renyhéket, a felelőtleneket, a közömbösöket, a tudatlanokat, akik egyaránt ellenségei önmaguknak és persze — nekünk. A könyv címlapját régi szász mester lázálmodta. A tablóképen a józanság és az őrület különben nem is any- nyira különös násza zajlik. Az élővilág táncra perdül önmaSe szeri, se száma azoknak a tanácskozásoknak, kiállításoknak. pályázatoknak és legkülönfélébb rendezvényeknek, amelyeknek indítékát Mátyás király halálának 500. évfordulója adja. A visegrádi Mátyás Király Múzeum is kitesz magáért ebből az alkalomból. Éppen csak bezárult a nagy uralkodó utóéletét reprezentáló kiállítás, tegnap máris megnyílt a következő. A tárlaton a kortárs képzőművészek alkotásait láthatjuk, amelyek szintén a legendás királyra emlékeztetnek. A gazdag anyagot Ratka Ida művészettörténész válogatta és rendezte. Ez a kiállítás ugyanis a Műcsarnok és a visegrádi múzeum együttes munkája révén jött létre. A főfalon Melocco Miklós tizenhét tanulmány rajzát helyezték el. Ezeket a művész a székesfehérvári Mátyás-emlékműhöz készítette. Az emlékműterv két makettjét is látgával, valami hihetetlenül lenyűgöző demokráciát idézve. Élet, élet van itt — ameddig van, ameddig lehet. Baráti Szabolcs az élet elkötelezettje, húszesztendei kutakodását, tapasztalathalmazát dolgozta bele ebbe a könyvbe. Ha kis hazánkban környezetvédelemről esik szó, mindenki a nagy támpontokra gondol. A környezet ügyében — ezt Baróti Szabolcstól kell megtanulnunk — nincs helye a sorrendiségnek. Meg kei! tenni, amit éppen lehet, javasolni pedig muszáj, ami éppen megadatik. Élni kell a lehetőségekkel, bármilyen minicsep- pekben is ejtegeti elénk a sors. A természet könyörtelenül szelektál. Figyelnünk kell, nehogy — nemtörődömségükkel, én- és közveszélyes ténykedéseinkkel — a szelektáltak közé kerüljünk. Baróti rapszódiája ilyesmire int. Krajczár Imre hatjuk itt. Érdekes és tanulságos a kívülálló számára, mi mindent kellett figyelembe vennie a szobrásznak ahhoz, hogy a huszonkét méter magas alkotás tÖKéletesen illeszkedjen környezetébe. Cs. Kovács László hét egyedi tusrajza mellett háromdarabos érem sorozata szintén idekerült. A szokatlanul nagy méretű munkák a Homage Mathias Rex címet viselik. Az aprólékos gonddal megmunkált gellérthegyi palába vésett alakokat és formákat különlegessé teszik az aprócska aranybetétek. Az egyik azt jeleníti meg, amint az uralkodó aranyforintot veret. A másikon művészei rályt, aki a harmadikon visz- szaszerzi Sopron önállóságát. Sok névvel találkozunk még ezen a kiállításon. Veszprémi Imre pécsi pályázatra küldött Mátyás-szobrának gipszmakett- jével; Hadik Gyula, Záhorszik Nándor, Kenéz László érmein kívül Kiss Nagy András több művével is szerepel. Jó érzékkel helyezték el kisplasztikáját — a királyról készült lovasszobrát. —, amely fényes és matt felületeivel fokozza a látvány hatását. Szinte tiszteletet parancsoló — ám megfoghatatlan — légkör veszi körül a fenséges uralkodót. Dobrányi Ildikó iparművész alkotásának eredetije a szegedi Hungária Szállodát díszíti. A négy méter hosszú, Mátyást és Beatrixot megörökítő gobelin tervei és színmintája, valamint a teljes fonalskála került a kiállításra, de még így is lenyűgöző látvány a gobelin- terv. Úgy hat a nézőre, mint egy többdimenziós —egymásra épített — kép. A királyról szóló népmesék és legendák jelenetei elevenednek meg a visegrádi dombok közt. A két főalak ugyanakkor középütt áll, s a háttér hegyeihez magasodik. Áttetsző sziluettjük íe- gendává varázsolja egykoron volt létüket. Igaz, a visegrádi alsó vár Salamon-tornyában kiállított munkák legtöbbje csupán tanulmány, ám érdemes meg- megállni előttük. Hiszen imigyen mindannyian végigjárhat juik azt az utat — a küszködés, a töprengés, a próbálgatás és a rátalálás kínjainak útját —, amelyet az alkotó megtesz a mû megszületésé.g. V. A. Bronz Leopárd Szovjet film, Szvetlána Proszkurina „Véletlen keringő” című alkotása nyerte el az idei, 43. locarnói filmfesztivál első díját, az Arany Leopárdot. A második díjat megosztva egy brit és egy amerikai filmnek ítélték oda, a harmadik helyre egy svájci mű került. A legjobb operatőri munkáért járó Bronz Leopárdot Gurban Miklós nyerte el, aki Fehér György „Szürkület” című filmjét fényképezte. Versenyen kívül nagy sikerrel mutatták be a fesztiválon a szovjet—magyar koprodukcióban késült „Homo novus” című filmet. Aa * jb*r dik Idén nevem- 12-én negye- oftokmmol (tïîv’ÎÂ: nyújtják át az Erzsébet-cMjat. Ezúttal i> — az alapszabálynak megfelelően - az elmúlt tzirdévod kiemelkedő művészi teljesítményeiből válogattak a zsűritagok, ki-ki a »óját kategóriájában ötöt. Közülük mindegyik dijat érdemelne, de nyertes kategóriámként csak egy tehet. A közönség - vagyis most On — dönti ef: a legjobbak között ki tegyen az első, azzal, hagy az ő neve elé tesz X jelet (Minden kategóriában.) A szavazólapét (az újságból kivágva) 1990. október 15-Mg küldheti be a következő címre: Erxsébet-dlJ, Budapest 13. Pf.: 42. 1253. On is nyerhet, nemcsak a művészekI A szavazatok számítógépes, hitet es földolgozása utón a szavazók között 25 érté, kos jutóimat, technikát újdonságot sorsolnak ki. SZÍNHÁZ (Vámos László ojánlotoi) Szavazólap J A. SZÍNÉSZ BALKAI GÉZA GABOR MIKLÓS GALFFI LÁSZLÓ HUSZTI PÉTER REVICZKY GÁBOR' B. SZÍNÉSZNŐ Q] ESZ EN YI ENIKŐ 0 KEREKES ÉVA • 0 MARGITAI ÁGI 0] OSZVALD MARIKA [5) PSOTA IRÉN FILM (Veress Jóizsef ajánlatai) C. SZÍNÉSZ BAN JÁNOS QJ CSERHALMI QYÖRGY 0 EPERJES KAROLY 0 GÁSPÁR SÁNDOR 0] KOVÁCS LAJOS [S D. SZÍNÉSZNŐ BÁNSÁGI ILDIKÓ BÁSTI JULI HEGYI BARBARA POGÁNY JUDIT TÖRÖCSIK MARI RÁDIÓ-TELEVÍZIÓ {Vmkó József ojóniotai) E. SZÍNÉSZ BEZERÉDI ZOLTÁN QJ DORNER GYÖRGY 0 KASZAS GERGELY 0 MATE GABOR 0) MENSAROS LÁSZLÓ IS F. SZÍNÉSZNŐ BODNAR ERIKA KÁLDI NÓRA NAGY-KAIÔZY ESZTER PATKÓS IRMA RÁCKEVEI ANNA G. OPERA (Gregor József ajónlatni) ÉNEKES H. ÉNEKESNŐ BEDE FAZEKAS CSABA GYIMESI KALMAN KELEN PÉTER KALMANDY MIHÁLY SÓLYOM NAGY SÁNDOR I. színműíró (Tarján Tamás ajánlatai) EÖRSI ISTVÁN KOCSIS ISTVÁN KORNIS MIHÁLY MARTON LÁSZLÓ SPIRÔ GYÖRGY K. HUMORISTA (Antal Imre ajánlatai) GALVÜLGYI JANOS HOFI GÉZA NAGY BANDÔ ANDRAS MIKÔ ISTVÁN SÁNDOR GYÖRGY A BEKÜLDŐ NEVE ÉS CIME: CSAVLEK ETELKA KINCSES VERONIKA KOMIÓSI ILDIKÓ MISURA ZSUZSA ZEMPLÉNI MARIA J. RENDEZŐ (Kálloi Ferenc ajánlatai) QJ ASCHER TAMAS 0 CSISZÁR IMRE MARTON LÁSZLÓ TAUB JANOS VÁMOS LÁSZLÓ QJ 0 0 0! 0 BJ 0 és tudósai között találjuk a kiElbagyott szavak INSTÁLOM Keserű az, amit könyörgéssel kell megnyerni. Megszenvedtek e szólás bölcsességéért eleink. Életük, sorsuk volt a demonstrációs tábla, amelyen tetszésük, kedvük szerint oszthattak, szorozhattak, rajzolhattak, törölhettek a hatalmasok. Egy EMBERszívű hatalmas, Lippay György esztergomi érsek így írt Eszterházy Miklós nádornak, 1641. július 30-án kelt levelében: a német miniszterek „A mi bőrünkben járó dolgokban csak véleményt sem kérnek a magyaroktól... és a nép hiába instál nyomorú sorsát viselve, süket fülekben hal el jaja.” Instál. Latinok ajándéka a magyar szókincsnek. Akkor mondták, írták, amikor azt kívánták kifejezni, hogy már könyörögve, esedezve, magát megalázva kér valaki valamit, kérnek valakik valamit. S lett társa is sf szónak, lett belőle szólás,, az instálom alássan, azaz alázatosan esedezem, alázatosan könyörgök, rimánkodva és nagyon-nagyon szépen kérem, méltóz- tassék... Helyben vagyunk. Aki instál: a felsőbbséghez folyamodik. A hatalomhoz, a hatalmasságokhoz, ahol már a kegy és a kedv, a leereszkedő jót tevés lakik, ahol az instálót akár pornak is tekinthetik, amit kitöröl az úr a szeméből, s máris elfelejti. Kurucok beharapott szája széle sejlik a közmondás mögött: minél alázatosabb, annál gyalázatosabb. S mi sejlik a másik közmondás mögött? A keserűen köznapi belátás? Mert az meg éppen az ellenkezőjét tudatja: alázatosság nem gyalázatosság. Ahogyan a két közmondás felelget egymásnak, úgy felelgetett mindenkori történelmünk is az akkor élőknek. Az 1719-es esztendőből maradt reánk az a szomorú krónika, amelyben ezt olvashatjuk: .......törökbúza torsájából, berkenyefának g yümölcsibül sült máiéval kételeníttetnek magokat tartani” a nincstelenek, „ ... kiknek serege az Egek Urához instál, legalább ezt adandja meg nekik”. S e z t valóban megadták a népnek a földi hatalmasok, hiszen ők voltak az Egek is, az Urak is... A rettenetes ínség miatt a 19. század elején — főként papokból — sorra érkeztek a vármegyei hatóságokhoz a panaszok: a maroknyi liszthez tarack, moha, szalma, megőrölt kukoricacsutka, tölgymakk, s fűrészpor(i) társul, úgy lesz belőle — ha annak nevezhető — kenyér. Az 1863. éyi rettenetes aszálykor azt jegyezték fel Nagy-Kőrös elöljáróinak krónikájába, hogy a környékbeli falvakban „ ... ami megehetö, az belekerül a kenyérbe, fenyő szárított kérgének őrlete, a rozs konkolyos öcs úja, miként a lenbuga, a bükköny is”. Hiteles krónikás, Érkövy Adolf írta le — Az 18S3. évi aszályosság a Magyar Alföldön című, Pesten még abban az évben megjelent munkájában —, hogy „... az egek tízezrek keserves instá- lomjára sem küldtek enyhülést” a szomjas földekre. Nincs savanyúbb az alamizsnakenyérnél. Megint századok kikalapálta közmondás. S ma bizony ismét felvirradóban az instálom napja, amint a savanyú alamizsna kenyéré is. .. Ferencz király 1820 szeptemberében a fővárosba látogatva, szeptember 8-án Pest vármegye üdvözlő küldöttségének ezeket mondotta: „Az egész világ eszelősködik, és mellékczélokból ábrándos alkotmányokat instál. Szerencsések ti, kiknek őseitektől öröklött alkotmányotok van, melyet, hogy szeressetek, akarom, mert én is szeretem azt, és valamint eddig megtartottam, úgy ezentúl is meg- őrzendem, s a maga épségében szállítan- dom maradékaimra.’ Mily felemelő szavak! Csak éppen majd Kossuthot kellett kérdeni, Széchenyi Istvánt, s később Deák Ferencet. Esetleg „maradékaim” elsőjét. Ferenc Józsefet s Haynaut...?! A világ csak-csak megteremtette sok országban az instált ábrándos alkotmányokat, miközben itthon ... Nekünk mindig a porból kellett felkelnünk, s uraink elvárták, instálommal („alássan”!) tápászkodjunk fel, mert hisz az a világ rendje, hogy vannak, akik megengednek, s vannak, akik instálnak ... Mészáros Ottó Vennes Aranka A zöld igás Látcsővel a világra t
