Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-09 / 159. szám

1990. JÚLIUS 9., HÉTFŐ Építőtáborok átalakulóban A Hanság lecsapolásával kezdődött. Ez volt a KISZ épí­tőtábori mozgalmának első állomása. Azután sorra nőttek ki a sátorvárosok a különféle mezőgazdasági nagyüzemek szomszédságában, s a nagybe­ruházások környékén. A kö­zépiskolás és egyetemista fiúk ott voltak Vácott a cementmű építésénél, új vasútvonalak, utak alakultak munkájuk nyomán. A lányokat pedig ,,felfedezte” a mezőgazdaság. Üdülőből szociális otthon A főváros környéki agglo­meráció nagy gazdaságai is tárt karokkal várták az alkal­mi munkaerőt, akik betakarí­tották a termést, tartották az iramot, amit a konzervgyárak feldolgozókapacitása diktált. Az évek folyamán egyre kom­fortosabb körülmények közé érkeztek a fiatalok. Ahogy ve­szített az építőtáböri mozga­lom „hurrá optimista”, politi­kai jellegéből, úgy javultak a munkára érkező szünidős diá­kok elhelyezési körülményei. A termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok nem kis anyagi áldozatot vállalva, színvonalas táborokat építettek, kényelmes üdülőket, minden komforttal ellátott faházakat. Az idő az­után több helyen bebizonyítot­ta, hogy kissé elhamarkodott volt a beruházás, mert mire a szép tábor elkészült kiderült, nem tudnak megfelelő munkát adni a fiataloknak. Így az idők folyamán sok intézmény bezárt, átalakult. A szentmár- tonkátai Ferenc-tanyán pél­dául az eredetileg diákmunká­soknak épült szép üdülőben ma szociális otthon működik. A főváros körül, a hatalmas gyümölcsösökben nem küzde­nek ilyen gondokkal. Cseresz­nyét, meggyet, kajszi- és őszi­barackot szednek az építőtábo- rozók, de kiveszik részüket a konzervgyári kampányfelada­tokból is. Érdekes módon ez a mozgalom nem került vál­ságba a KISZ megszűnésével, mert már előbb átalakult. A politikai, országépítő jelleg helyébe a vállalkozáscentrikus- ság lépett. Az építötáborozás soha nem volt valamiféle tömegmozga­lom. Legföljebb a középisko­lások 5-8 százaléka vett részt benne. S hogy mennyire nem csökkent a népszerűsége, bi­zonyítja az a tény, hogy Pest megye 20 ezer középiskolása közül, idén nyáron ezerhétszá- zan jelentkeztek a különféle építőtáborokba. Mupkájuk egyenértékű a felnőttekével, három hét alatt például gyü­mölcsszedéssel tíz-tizenkétezer forintot keresnek. Fő szempont: az ismerkedés Igaz, kényes kérdés ez, hi­szen hazánk csatlakozott az ENSZ Gyermekjogi Konven­ciójához, amely többek között tiltja azt, hogy a középisko­lás korosztályt teljes munka­időben foglalkoztassák. A mai építőtáborok szinte semmiben nem hasonlítanak a hőskorban szervezettekhez. A diákok napjainkban ott van­nak a frekventált idegenfor­galmi területeken — a Duna­kanyarban és a Balatonon — a szolgáltatásban, a kereskede­lemben és a vendéglátásban. S egyre gyakoribb, hogy kör­nyezetvédelmi táborokban dol­goznak. Takarítják a Buda környéki erdőket, régészeti feltárásoknál segédkeznek, Öcsán, Visegrádon. Egyre több település rendel­kezik nemzetközi diákkapcso­latokkal. Gödtől Zsámbékig, Aszódtól Szentendréig francia, Balaton-pótlék Érdtől Galgamácsáíg, Vecséstől Vácrátótig minden bizonnyal jó híre van a veresegyházi strandnak. Legalábbis ez derült ki abból a rövidke felmérésből, amelyet a napokban folytattunk a tó partján pihenők között. Kinek hétvégi háza található a közelben, ki pedig csak úgy fürödni látogatott ide, afféle ben­zintakarékos Balaton-pótlásként. Mindenesetre jól érzik itt magukat a betérők. A part vastagon felszórva homokkal, az óvatosabbaknak előre kitett napernyő, a tisztaság csábító. Míg a férfiak jobbára szemüket legeltetik, hideg Halóként állnak sorba, a hölgyek napozgatnak. a gyerekek labdáznak, vagy éppen homokvárat építenek. Tény, időtöltésnek kellemes a strand. Erről, s no meg a népszerűségről árulkodnak az el­adott jegyek is. Hétköznap, még borús időben is 500—700 ven­dég érkezik, hétvégén ennél lényegesen több. Július elsején például, s ez az idei csúcs, több mint 1000 belépőt adtak el. A népszerűségre jellemző, hogy mint azt képeink igazolják, a leglelkesebbek még este is csak nehezen válnak meg e helytől (Kép é$ szöveg: Győri András) angol, olasz fiatalok számán szerveznek építőtábort. Igaz itt már nem elsősorban a; elvégzett munka a fontos, ha­nem a kapcsolatteremtés. A külföldi fiatalokkal együt dolgoznak a helybeli középis kolások. Gyakorolhatják a ta nult idegen nyelvet, barátsá­gokat köthetnek, jobban megismerhetik egymást. Például a lengyelek Természetesen továbbra is, nyilván még nagyon sokáig a gazdasági jelleg dominál majd az építőtáborokban. Mert a mezőgazdasági üzemeknek létkérdése lesz a nyári beta­karítás idején a megfelelő számú, jól dolgozó munkás­kéz. És még sokáig lesznek olyan külföldi diákok — pél­dául a lengyelek —, akik szá­mára elsősorban gazdasági kérdés lesz a külföldi építőtá­borozás. M. K. Egy kúria reneszánsza Joggal aggódnak öt „lánytól” kaptam meghívást: ha Dabason járok, látogas­sak el hozzájuk. A szíves invitálásnak nehéz ellenállni, kivált ha könyvek közé, könyvet nézni hívják az embert, mindezt az egykori Dinnyés-kúriába, melynek felújítása és könyvtárrá va­ló átalakítása a közelmúltban fejeződött be. Nem rangos, nem hivalkodó, stílusából ítélve a múlt század második felében épült ez a kúria, bár lehet, hogy tévedek. Egy amatőr helytörténész szerint fiatalabb, néhány szecessziós elem utólag lett hozzáragasztva, amikor egy történelmi filmet forgat­tak a környéken. Hajdan • a Dinnyés család lakta, többnyire nyáron, itt gyerekeskedett Dinnyés Lajos, a kiváló tudós, a felszabadulás utáni magyar miniszterelnök. Akit érdemeire való tekintet­tel még Rákosi is eltűrt, ám a Kádár-korszak lexikonszer­kesztői még a lexikonokból is „kifelejtettek”. Az államosítás után sok célt és sok gazdát szolgált a Diny- nyés-kúria, s talán pont azért, mert sokat, a sok gazda közül egyik sem fektetett súlyt az ál­lagára, sem kívül, sem belül. Pedig nemzeti kincsünk minden ilyen épület, hisz mű­emlék. Van bennük valami tiszteletet parancsoló, valami patriarkális. Az ember maga Szerencsére támadnak a katicák Biokertészek sima Kevés olyan rovar örül ak­kora népszerűségnek, mint a katicabogár, hiszen még a gyermekversikékben és -da­lokban is róla szólnak a rig­musok. Ezek a pettyes hátúak ádáz ellenségei a levéltetvek- nek. Akik gyakran tartózkod­nak a szabadban, azoknak feltűnhet mostanában, hogy a megszokottnál is nagyobb számban rajzanak, s szállnak levélről levélre. A Pest Megyei Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Állo­máson dr. Magyari lstvánné adott magyarázatot a katica­bogár-invázióra. Elmondta, az ökológiai körülmények függ­vénye mindenkor, hogy a kár­tevőket pusztító rovarok mi­lyen intenzitással jelennek meg. A levegő magas páratar­talma különösen kedvez a le- véltetvek elterjedésének. A kiskertekben, mezőkön, erdő­ségekben mindenütt fellelhe­tők ezeknek a kártevőknek a pusztításai. Az összezsugoro­dott levelek, s az őszi búza ka­lászát vagy éppenséggel a ku­korica levelét nyomorító ha­tásuk miatt érthetően felgyor­sult a növényi kártevők elleni hatékony védekezés. Szeren­csére már jócskán akadnak olyan növényvédő szerek, ame­lyek nem pusztítják el az olyan hasznos rovarokat, mint például a katica. Mind gyak­rabban hallani arról, hogy a kutatók, a táplálkozástudomá­nyi szakemberek szorgalmaz­zák a biokertészetek telepíté­sét, mintegy reménykedve ab­ban, hogy ismét visszaállhat a természet egykori, vegyszer- mentes harmóniája. Napjaink­ban az agrárszakemberek a megmondhatói leginkább an­nak, hogy bizony áldás a kör­nyezetben a katicabogár. Gy. L. elé képzeli az ámbituson pi- pázgató egykori gazdát, az ala­csony szobákban érezni véli a levendula és alma illatát, s a sarokba odaképzeli a bieder­meier pohárszéket, melyen meisseni porcelántányérok és fekete-erdői kristály poharak sorjáznak. Ma a kandallók helyén gáz- konvektorok állnak, s a pohár­szék helyett könyvállványok. Az öt szobából négyben a vá­rosi gyermekkönyvtár üzemel, az ötödikben egy százéves sza­longarnitúra, mely a Dinnyés­hagyatékból származik, s ezen a jogcímen ezt a helyiséget Dinnyés-emlékszobának neve­zik. A felújítási költségek 300 ezer forintba kerültek. Erről van költségvetés, számla, ki­mutatás, tételszerűen le van könyvelve. Arról viszont senki nem vezetett nyilvántartást, hogy hány órát dolgozott ma­gánszorgalomból, társadalmi munkában az öt könyvtáros — az öt „lány” —, amíg minden könyv, szőnyeg, váza, terítő, mütyürke a helyére került, me­lyek közt nem is egy könyvtár­ban, hanem egy hangulatos la­kásban érzi magát az ember. A városi könyvtárnak össze­sen 54 ezer kötete van, ebből 25 ezer a gyermekkönyvtáré. Ez utóbbiakhoz helyszűke miatt hosszú évekig nem lehe­tett hozzáférni, dobozokban, ládákban kallódtak. — Sajnos egy részük menthe­tetlenül tönkrement — mondja Gardáné Sólymos Dalma szo­morúan. — Végzett velük a nedvesség és a penész. A meg? maradt könyvek értéke 700 ezer forint. A rajtuk feltüntetett régi ár szerint. Valójában a mai könyvárak mellett ennél jóval nagyobb az értékük, ar­ról nem is beszélve, hogy jó né­hány olyan is akad köztük, amelyik könyvritkaságnak számít, egyedi példányok. Olvasó nélkül egy könyvtár szellemi holt tőke, sajnos egy­Az elfúrészelt vízvezeték „ára rr Képtelenek egy polgárral megegyezni? Lipcsik Márton szentendrei állampolgár, aki arról híres, hogy évtizedes perben áll a legkülönfélébb hatóságokkal, most panasszal fordult a Pest Megyei Hírlap szerkesztőségé­hez. A családjának ugyanis immár június 22-e óta nincs ivóvize, mert a szomszédja, Palotai Ferenc elzárta a régi vezetéket. Lipcsikék azóta na­pi 800 forintért bérelnek fa­házat, s a költségét a szándé­kaik szerint a helyi városgaz­dálkodási vállalattal kívánják fedeztetni. Mi történt tulajdonképpen, hiszen az igazán ritka eset, hogy valakinek az ivóvizét „elvegyék”. A legilletékesebb a dologban a kárvallott Lipcsik. — A hibás egyrészt a VGV, mert fordított sorrendben vé­gezte a munkát. A régi veze­tékről mi kaptunk vizet a konyhánkba, ők azonban újat építettek, ám mielőtt az elju­tott volna hozzánk, a régit Pa­lotai Ferenc elfűrészelte. Így aztán mi víz nélkül marad­tunk. — A VGV az új csövet nyil­ván elvezeti az önök bérlemé­nyének a konyhájáig. — Ezt csak nagy nehézsé­gek árán teheti meg, a falon kívüli szereléssel, ami elíagy és csúnya, mert útjában áll az a vitás épületrész, amelyet én emeltem. — S Palotai Ferenc nem tudta, hogy a fűrésze nyomán önök víz nélkül maradnak? — Dehogynem. Hiszen Va­ezó József, a VGV-házkezelés vezetőhelyettese közölte ve­lem: Palotai Ferencnének megmondta, hogy addig nem köthetik le a régi vezetéket, amíg az új el nem jut hoz­zánk. — Ám az is igaz, hogy ön a szerelésben megakadályozta < VGV embereit. — Falon kívül vezetni a vi­zet ostobaság. De azóta meg­gondoltam magam. Közöltem a VGV-vel, hogy vigye a csö­vet a falon kívül. Július 3-ára ígérték a szerelést, de nem jöttek. — Most mit csináljak víz nélkül? — Egyrészt a Papszigeten lakunk napi 800 forintért, másrészt a VGV-t és Palotai Ferencet feljelentettem bir­tokháborításért. Az immár másfél évtizede húzódó hercehurca újabb pe­rekkel gyarapszik. Szinte kép­telenség: mialatt egy rendszer változik meg — Szentendrén a tanács és a Vízgazdálkodási Vállalat képtelen megegyezni egy polgárral. V. M. re több könyvtár bezár, egy­részt, mert nincs pénz a fenn­tartásukra, másrészt mert nincs igény a könyv iránt. — A gyerekekre ez nem vo­natkozik — mondja Ferenczl Margit, a könyvtár igazgatója, majd hozzáteszi: nálunk leg­alábbis nem. Ez viszont min­denekelőtt a Dalma érdeme. Tud beszélni a gyerekek nyel­vén, végtelen a türelme. No meg a fantáziája. Még mi is csodáljuk, mi mindent kitalál. Vetélkedőket, szakköröket, já­tékokat szervez, melyek témá­jukban kapcsolódnak a könyv­höz, az olvasáshoz. A gyere­kek játékosan szoknak az ol­vasáshoz, Dalma nem rákény­szeríti, hanem rávezeti őket az olvasás örömeire. A nyilvántartásban 1300 gye­rek szerepel, a napi látogatott­ság 150-200 fő. Gardánét munkájában Valentér Anna, Balázs Margit és Zsitváné Bor­si Anna is segítik, ha túl nagy a „rumli”, ha sok a srác, át­ugranak a szomszédból. A könyvtárnak a szülők is örül­nek, kivált most, vakációban. A kúriának szép, gondozott kertje van, ahol két fejezet közt lazításként nagyokat le­het játszani. — Van olyan szülő, aki úgy hívja a könyvtárat, hogy gyermekmegőrző. Nyugodtab- ban megy el reggel dolgozni, mert tudja, a gyerek a nap na­gyobbik felét nálunk és hasz­nosan tölti el. Joliot-Curie mondta az in­díttatásról: az ember egyénisé­gét, a passzióit, a jó és rossz szokásait az a környezet ha­tározza meg, amelyikből fel­cseperedik, amelyben gyerek­ként élt. Ha ez igaz — és miért ne lenne igaz? —, Gardáné gyerekei a könyv iránti szere- tetet kapják útravalóul, s a dabasj könyvtárt még nagyon sokáig nem fenyegeti a bezá­rás veszélye csupán azért, mert nincs elég látogatója. Gardáné gondoskodik az után­pótlásról. Van egy dolog, ami mégis aggaszt: mi lesz, ha tényleg visszaállítják az 1947-es tu­lajdonviszonyokat, ha egy szép nap megjelenik egy Diny- nyés-örökös és igényt formál a kúriára? (Dinnyés Lajos öz­vegye él még, a városi tanács­nak vele kellene rendezni ezt a kérdést, lévén, hogy per pil­lanat az ő nevükre van az in­gatlan bejegyezve, másrészt az ő hatáskörükbe tartozik a könyvtár.) Ferenczi Margit már a gon­dolatától is berzenkedik a fel­vetett kérdésnek, Gardáné el­gondolkodik, töpreng. Akarat­lanul is bolhát tettem a fülük­be, bár az sincs kizárva, én csupán szavakba foglaltam azokat a homályos sejtéseket, melyek a lelkűk mélyén már ott voltak, s joggal aggasztja őket is: meddig lesz az övék az a hófehér, tömzsi kis épület a Bajcsy-Zsilinszky utcában? Matula Gy. Oszkár kaidő mellett, vezénylés alapján. Túlórázási lehetőség. Szociális juttatásolt: kulturált munkásszál­ló, a dolgozóknak és a családtag­jainak díjmentes utazás, egy év után külföldre is. Széles körű üdülési lehetőség. Magas színvo­nalú orvosi ellátás. A Penomah ceglédi gyára fel­vételt hirdet az alábbi szakmák­ban: gépszerelő, géplakatos, vil­lanyszerelő. villamosberendezés- szerelő, húsipari szak- és betaní­tott munkás, hütögépkezeiő. ka­zánfűtő. Ezenkívül szakmunkás- tanfolyamot indit a 8 általános is­kolát végzett és 16. életévet betöl­tött férfi és női munkavállalók ré­szére. Cím: Cegléd, Dohány u. 14. Az Általános Építőipari SKV fel­vételre keres festő-mázolót, vil­lanyszerelőt, kőművest változó munkahelyekre. Cím: Bp. X., Má­zsa u. 18. ★ Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az Álláskereső című hetilap kedden megjelenő számában to­vábbi Pest megyei és budapesti munkalehetőségekről olvashatnak részletes információkat. Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest, XI., Ka­rinthy Frigyes út A.). Telefon: 185-2411, a 149-es és a 191-es m olltálzóllA m ó con A Pest Megyei Munkaügyi Szol­gáltató Iroda felhívja a munkál­tatók figyelmét, hogy akik nyá­ri szünidős tanulókat tudnának foglalkoztatni Budapesten, vagy Pest megyében, azok jelentkezze­nek a következő telefonszámon : 185-0238 vagy a 185-2411/149, 191 melléken. Osztrák—magyar vegyes vállalat női és férfi munkatársakat keres betanított munkára. Tanulási idő 1 hónap Ausztriában. Kereseti le­hetőség a műszakszámtól függően 7000-től 13 000 Ft-ig. Jelentkezés: Pomázon, ICO írószer Szövetke­zet munkaügyi osztály. Telefon : 06-26-25166. A MÁV körzeti üzemfőnöksé­ge. Rákosrendező (Bp. XIV., Te­leki Blanka u. 19—21., tel.: 140- 2943) felvesz: 18. életévüket betöl­tött, 8 ált. isk. végzettséggel ren­delkező. orvosilag alkalmas fér­fiakat az alábbi munkakörökre: kocsirendező nettó: 15—16 000 Ft/ hó, sarus nettó : 16—18 000 Ft/hó. A kiképzési idő 6 hét. melynek idejére 7500 Ft/hó alapbért (átkép­zési támogatást) biztosítanak. Munkarend: 12/24. ill. 12 48 folyto­nos, 174 óra havi kötelező mun-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom