Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-13 / 163. szám

4 1990. JÜLIUS 13., PÉNTEK Gyerekkori élmények] falusi emberek Az élet apró emlékművei Programok egész hétre Ezt látni, hallani kell Ilyenkor már csönd honol az iskolák falai közt. Diák és tanár pihen, erőt gyűjt az elkövetkező hónapokra. Orisek Ferenc, a ceglédi 203. számú Bem József szak­munkásképző egyik pedagógusa, városközeli kis tanyá­ján tölti napjait. Nemcsak a természet közelsége miatt szeret itt lenni, hanem mert ez az alkotóműhelye is. Litániára (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A magas, ősz férfi nehezen bírható szóra. Lassan önti sza­vakba gondolatait. ízes beszéd­jében megőrizte szülőföldjét, a Fejér megyei Pázmándot. Ahol nap mint nap figyelhette a pa­rasztemberek küzdelmes éle­tét, viaskodásukat a természet erejével, örömeiket, bánatai­kat. Mégis szép lehetett ez a gye­rekkor. Abban — az évszáza­dok alatt kialakult, formáló­dott és formálódó — közösség­ben, amelynek megtartó ereje mindmáig nem engedi el vilá­got látott fiát. Aki az iparmű­vészeti gimnázium helyett az újpesti faipari technikumban folytathatta tanulmányait. Az­tán pedig ösztöndíjjal került Brassóba, az ottani műszaki egyetem faipari mérnöki kará­ra — ilyen idehaza akkor még nem működött. Egy híján har­minc esztendővel ezelőtt a sze­gedi faipari vállalatnál kapott állást, közben tanított az er­dészeti technikumban. Hogy sikerült őt onnan elcsalni — ő fogalmaz így — Ceglédre, annak oka a nagyobb élettér és az otthonteremtés lehetősé­ge volt. Ám mindenhová elkísérték gyermekkori élményei. A falu­si emberek kenyérre, földre, jószágra vetett tekintetét látta­látja, amikor fát vesz a kezé­be. Odahaza magától értetődő volt, hogy mindenki maga fa­ragta meg a szükséges háztar­tási eszközöket. Mikor feleségével Szegeden albérletbe költöztek, nekilátott bútorokat készíteni. Akkoriban történt, hogy egy tanár ismerő­se ment a gyárba fáért, s mu­tatta szobrait. Ilyet én is tud­nék, gondolta. Megkérte jó is­merősét, Gál István népmű­vészt, hadd próbálkozzon meg műhelyében a mesterséggel. El­ső alkotása édesanyja portréja lett. Aztán vett magának véső­ket. De mint a legtöbb fafara­gó művész, maga készítette szerszámokkal szeret dolgozni; az igazodik legjobban az em­ber kezéhez. Bármelyik fával boldogul, de leginkább vad­körtéhez jut hozzá. S lesz belőle Palóc menyecs­ke, Juhászbojtár, Kaszakala­páló, Litániára igyekvő asz- szony. Vagy éppen karosszék, sarokszekrény. Nagyon sok­szor a ta adja a témát, mond­ja. Ránéz, és szinte kirajzolód­nak rajta a formák. Több mú­zeumban van már szobra, így például Bugacon, a kerespes- tarcsai kórháznak is adott egy portrét a névadóról, úgyszin­Vdrosszépítők országos találkozója Meg sem köszönték Az ország hetven települé­sét képviselő 120 egyesületi tag részvételével tegnap meg­kezdődött Gödöllőn a Város- Község Védő és Szépítő Egye­sületek Szövetségének orszá­gos találkozója. A rendezvény­nek helyt adó Agrártudományi Egyetem 5. sz. előadótermében délelőtt tíz órakor Novák László, a helyi egyesület elnö­ke köszöntötte a megjelente­ket. majd kezdetét vette a ple­náris üilés. A munkaértekezlet jellegű programot a szövetség alelnö- ke, Ráday Mihály vezette len­dületes, határozott stílusban, humorral fűszerezve. Beveze­tőjében — izgalmas helyszín­nek nevezve Gödöllőt — meg­köszönte a város meghívását, ugyanakkor kifogásolta a meg­hívottak hozzáállását: jó né­hány egyesület arra sem vette a fáradságot, hogy reagáljon az invitálásra. A plenáris ülés a tanácsi választások témakörét tárgyal­ta meg. Vitaindítót, gondolat- ébresztőt a Belügyminiszté­rium és Környezetvédelmi Mi­nisztérium egy-egy képviselő­je — dr. Tóth Zoltán és dr. Tompái Géza — tartott az ön- kormányzati és választási tör­vénytervezetről, illetve az épí­tésügyi ágazat kérdéseiről. Az ezt követő vitában az or­szág különböző pontjairól ér­kezett résztvevők szóltak hoz­zá az elhangzottakhoz, vetet­tek fel elvárást, javaslatot, ál­talában települések sajátos helyzetének szemszögéből. A délelőtti ülés második részé­ben Polónyi Péter, a Gödöllői Múzeum nyugalmazott igaz­gatója diaképes előadással mu­tatta be a vendégeknek a vá­ros történetét, nevezetessé­geit. Utóbbiakat a délutáni vá­rosnézés keretében személye­sen is megtekinthették a részt­vevők. Ma délelőtt 9 órakor — té­májuknál és az előadók sze­mélyénél fogva egyaránt — érdekesnek ígérkező szekció­ülésekkel folytatódik a talál­kozó, amelyekre a tagságon kívül minden érdeklődőt szí­vesen látnak a szervezők. Ugyanez vonatkozik az esti kulturális programra is: jegy­váltás ellenében a helybeliek is részt vehetnek a HVDSZ Bihari János táncegyüttes 20 órakor kezdődő jubileumi mű­során a Petőfi Művelődési Köz­pontban. A városszépítők országos ta­lálkozója holnap plenáris ülés­sel, s az iskoláskorúak számá­ra meghirdetett lakóhelyi pá­lyázat eredményhirdetésével zárul. —Pillér— tén a ceglédi kórháznak és a mezőgazdasági szakközépisko­lának. De ezekről nem beszél. Arról sem, hogy a már ha­gyománnyá váló ceglédi fa- és környezeti biennálé ötlete az övé. S nemcsak kezdeményez­te a megvalósítást, hanem a kivitelezésből is kiveszi a ré­szét. Három gyermeke közül egy sem farag, legfeljebb né­ha a lánya. De azért akadnak tanítványai. Fafaragó szakkört vezet az iskolában. Hogy minél többet plántál­hasson át diákjaiba szakma­szeretetből, tudásból, állan­dóan képezi magát. Több alka­lommal vett részt alkotótábo­rokban, ahol sokat tanulnak egymástól az eszmecserék, vi­ták során. Jól alakult az életem szak­mai, művészi szempontból, ál­lítja. S nyugodt hangon hoz­záteszi: tulajdonképpen nem bánom, hogy talán küzdelme­sebb, nehezebb volt a sorsom másokénál. Lehet, éppen emiatt gazda­godott a tehetsége. Alkotásai lelket sugároznak. A falusi élet apró rezzenéseit, mozza­natait megörökítő szobrai, domborművei szinte felma- gasztosítják a nehéz munkát végző embereket. Ünnepi em­lékmű lesz belőlük — hétköz­Egyszer egyik barátomat arra kértem, jöjjön, segítsen egy délelőttnyi betonozásban'. (Ez már akkor volt, amikor csak ilyen, egy délelőttös betonozások maradtak hátra.) Be is termeltük a köbméter­nyi adagot, megittunk rá fe­jenként vagy két üveg sört — japánt, azaz sárga címkéset — s Józsi indulni készült. Aztán beleszagolt a levegő­be, — volt mit — és azt mondta, mégiscsak megeszi az ebédet. (Egészen addig hiába is kapacitáltuk fel­váltva erre.) Ahogy meglátta a májgom­bóclevest, majd a brassói aprópecsenyét, fel is kiáltott, bezzeg, ahol gazdagok a há­ziak, ott csakis ilyen finom falatok kerülhetnek az asz­talra. Feleségemmel egymás­ra néztünk, azt, hogy gazda­gok, nemigen értettük, de a finom falatok megjelölés igen jólesett. Józsi a levesből csak egy tányérral evett — bevallhatom: nem jutott több — ám a brassóiból vagy há­romszor is kért, nem felejtve el mindahányszor hangsú­lyozni a pedagógus és az új­ságírói fizetés közötti különb­séget. (Mint egyébiránt meg­beszéltük, nem sok a kü­lönbség — de az ő javára ...) Amikor megette és a friss kovászos uborkát is elropog­tatta mellé, megkérdeztem tőle, akarja-e tudni, mit evett. — Ugyan, csak nem akarod azt mondani, hogy bárányhúst vagy kecskét? — Nem, azt éppen nem, de hogy nem is húst, az is biztos. — Hát akkor ... ? — hüledezett barátom. — öreg, szóját ettél. — Ez szója volt? — hülede­zett tovább. — Az hát — mondtuk egyszerre feleségem­mel. (Utólag beváltottuk egymásnak, nehéz pillanat volt, Józsi hirtelen természe­A hétvége leglátványosabb csemegéje kétségtelenül a Vi­segrádi palotajátékok lesz. Ezen belül is kiemelt érdek­lődésre tarthat számot az im­már ötödik alkalommal sorra kerülő Toldi Miklós-választás, amelynek most már külföldi résztvevői is vannak, a Cseh­szlovákiából és Olaszország­ból jelentkezett malomkőhají­tó- és rúdtartóbajnok-jelöltek. tét ismerve, rfcásSH. irtfyazat adtak vélekedésünk helyessé­gét illetőén.) Baráfutik az asz­talt csapkodta: — Hát most mondják meg, az én felesé­gem miért nem csinál ilyet? Bizony úristen, ez tisztára olyan, mintha húsból lenne! — Jobb — szólaltam meg óvatosan — ebben nincs mó- csing. Azután megbeszéltük a dolgot, s barátunk táskájában egy doboznyi szójakockával tért haza. Később ugyan pa­naszkodott, nekik nem sike­rült annyira a dolog. Tény, hogy nálunk is a harmadik sütésnél alakult ki a megszo­kott íz. Szerencsére nem ad­tuk fel (s az is szerencse, hogy egyszerre öt csomag szójakockát vettem, tehát nem lehetett arra hivatkozni, már elfogyott: éppen ellenke­zőleg, van még ...) Íme, a sokszorosan kipróbált, bevált szójakocka-brassói receptje, ahogy feleségem gyártja. Mint minden szójakészít- ményt, ezt is sütés-főzés előtt legalább tizenkét órával be kell áztatni. Négy tagú csa­ládnak nagyjából egy doboz­nyi — ez 150 gramm — ele­gendő. Jó sok Vegetával kell megszórni, majd másfél deci­liter vízzel kell leönteni. Másnap kb. féldeci olajba kerül egy-két fejnyi fokhagy­ma, ugyanannyi vöröshagy­ma, bors, s ez üvegesre pirítta- tik. (Ennek állítólag az a cél­ja, hogy a fűszerek illóanya- gai átjárják az olajat.) Ezt követően belekerül a meg­duzzadt és megpuhult szója- kocka, egy gyors átkeverés, mintegy átsütés következik, majd egy deci víz, és fedőt a lábosra. Ha valaki még fű­szeresebben szereti, az kever hozzá, amit akar. A brassói­hoz szükséges kocka alakú krumplit külön edényben, ez­zel együtt süti ki feleségem, törők bevetésével várostrom, majd bajvívás lesz. Gödöllőn, az arborétum a vidámságnak ad otthont. A pé­csi Nyári Színház július 17-én, este 9 órai kezdettel négy Rej­tő-bohózatot mutat be jeles színészek közreműködésével. Bizonyára sok érdeklődőt vonz majd július 13-án. pénteken este nyolctól a gödöllői műve­lődési házba a Bihari János “s^áz'aszfalfsrcrköt fedén^ben kerül a kétfajta „komponens. A tányérra* ^először a sült krumplit, majd erre a szója­kockát teszi, s ki-ki úgy ke­veri, ahogy szereti. A sikerte­len próbálkozók általában ott tévesztenek, hogy nem hasz­nálnak elegendő Vegetát — vagy Delikátot, ki mit szeret — s nem tesznek a párolás­hoz vizet a lábosba. Erre azért van szükség — magya­rázta a feleségem —, hogy a kocka szerkezete teljes egé­szében megpuhuljon. S hát gazdagok vagyunk? Az ebből el nem dönthető, hiszen egy-égy adag ára tíz forint körül van. Igen laktató étel, egészséges is, és aki megszereti, az fittyet hány a hús áremelkedésére. Egyszer kiszámítottam, 150 grammnyi szójakocka — így, feldolgozva — úgy másfél kiíónyi sertés­combot helyettesít, persze ezt teljesen zsírmentes állapot­ban mérve. Annak az ára most 330 forint körül van. azaz, egyetlen adag ára nem sokkal jön ki nyolcvan forint alatt. Próbálják ki — s kísérle­tezzenek az ízekkel is! Ballai Ottó koldusok című anarchista kan­tátáját tűzi műsorára. Vasár­nap délután 6 órakor a zebe- gényi katolikus templomban a Hortus Musicus kórus kon­certjére várják az érdeklődő­ket. Vácott, a Géza téri ference­sek templomában július 15-én este 3/4 7 órakor Elekes Zsu­zsa ad orgonahangversenyt. A műsoron J. S. Bach legszebb művei szerepelnek. A Zsámbéki szombatok ese­ménysorozatának befejezése­ként július 14-én este 9 órakor a romtemplomnál a Független Színpad előadásában Shakes­peare: Rómeó és Júlia című örökszép drámáját adják elő. Dömsödön július 14-én este 8 órai kezdettel Bonanza Ban- zai-koncertet rendeznek a Pe­tőfi Sándor Művelődési Köz­pontban. Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban vasár­nap ismét felvonulnak a mé- zeskalácsosok, a gyékényfo­nók és kuglófsütők, hogy kü­lönleges tudományukkal is­mertessék meg az érdeklődő­ket. A Péter-Pál-templomban július 15-én délután fél 5 óra­kor Ella István orgonamű­vész ad koncertet. A képző­művészet kedvelőinek Balogh László festőművész műveinek retrospektív kiállítása a műve­lődési otthonban nyújt él­ményt. Július 15-én a temp­lomdombon megismétlik a ha­gyományos szentendrei bú­csút. Pomázon július 14-én ju­goszláviai népművészeket lát­nak vendégül. A Teleki-kas­tély kertjében este 7 órai kez­dettel a Paja Zaric együttes fellépése nyújt majd mara­dandó zenei és táncélmén^t. A Pest Megyei Tanéüs^ísz- udvarán (Vár&sház^u, J.jj jú­lius 18-an. szőr da nDO br a Já­nos vezényletével a Tomkins énekegyüttes reneszánsz mad­rigálokat ad elő. K. Z. Pest megyében Vasárnapi vásárok Ezen a héten rendkívül sze­rény a megyei vásárajánlat. Vasárnap mindössze két hely­re vonulnak fel az eladók. Cegléden és Vácott egyaránt rendeznek országos állat- és ki­rakodóvásárt. Mindkét helyen főként a fiatal üszők iránti érdeklődésre számítanak. Vá­cott ezenkívül ugyanezen a napon felsorakoznak azok is, akik használt autójukra kí­vánnak vevőt találni. A vásárnaptárban egy hét­közi esemény is szerepel. Jú­lius 18-án. szerdán Alsónéme- diben tartják meg a hagyomá­nyos nyár közepi országos ál­lat- és kirakodóvásárt. Most végeited a középiskolát, szakmát szeretnél? Eldöntötted, hogyan tovább? Ha még nem, jelentkezz! A metrónál szívesen látunk BKV Gyorsvasán Igazgatóság Budapest, Hungária krt. 46. Telefon: 252-7887 BKV napra. Vennes Aranka Az események sora délelőtt 10 órakor kezdődik a rene­szánsz kori öltözetben felvonu­ló ünneplő sereggel. Jó szóra-' kozásnak ígérkeznek a külföl­di résztvevőkkel tartandó lo­vagi játékok a palotatéren. Délután 4 órakor a Salamon- toronynál kerül sor az újabb látványosságra, amikor a kö­zépkori kőhajító gépek és fal­táncegyüttes jubileumi műso­ra. Zebegényben, hétfőn kezdő­dött meg a Zebegényi nyár sorozat. Pénteken a kálvária­kápolnában a Fiesta Színház társulata lép színpadra este kilenckor. A Misterium Car- nalis című profán misét adják elő. Szombaton ugyancsak a Fiesta-együttes Villon Vidám Próbálja ki, megszereti! Csodálatos ízvilág I ■ ' ? SZÓRAKOZTATÓ HETILAP Az e heti szám tartalmából: Mindszenty József hogyan szökött az amerikai követségre? Bocsássunk meg az ellenünk vétőknek? Exkluzív interjú az olasz Neofasiszta Párt frontemberével Kashoggi képhamisítója Börtönmenyasszony

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom