Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-12 / 162. szám

XXXIV. ÉVFOLYAM, 162. SZÄM Ara: 5,80 forint 1930. JÜLIUS 12., CSÜTÖRTÖK PEST MEG Y El OMHATAUMÚ ÁREMELÉSRE KÉSZÜL A KORMÁNY A kormány által beterjesztett programcsomag feletti általános vitában elhang­zott éles ellenzéki képviselői véleményekre reagálva Rabár Ferenc bejelentette, hogy a kormány visszavonja azt az országgyűlési határozattervezetet, amely magában fog­lalja az áremeléseket, a lakosságot érintő intézkedéseket. Ezeket a kormány — vál­lalva a felelősséget — saját hatáskörében fogja végrehajtani. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormány semmiképpen sem akarja a lakosságot súlyosan terhelő in­tézkedésekkel kapcsolatban a felelősséget a Parlamentre hárítani. Tölgyessy Péter (SZDSZ) bejelentette, hogy amennyiben a kormány a költség- vetési törvénnyel ellentétesen fogja a költségvetést végrehajtani, akkor ezt alkot­mányellenes lépésnek minősítik a szabaddemokraták, és ez ügyben az Alkotmány­bírósághoz fordulnak. A Magyar Köztársaság alkotmánya szerint ugyanis minden olyan esetben, amikor a költségvetés előirányzatai valamilyen téren változnak, akkor szükség van az ezt szabályozó törvény parlamenti módosítására is. Az ember várt volna min­dent, csak ezt nem. Főképp arra tippeltünk, hogy ma reggeltől horribilis összege­kért tankolhatunk, főzhe­tünk, világíthatunk, füstö­löghetünk és ölhetjük bána­tunkat az italba. Hiszen olyan még nem volt nálunk, hogyha valaki áremelésre szánta el magát, azt bárki megakadályozta volna. Ez többpárti viszonyok kö­zött sem okozna különösebb gondot, hiszen a koalíciós pártok rendelkeznek azzal a parlamenti többséggel, amellyel a kormány első, ko­molyabb próbálkozásának szabad utat engedhetnének. 'Nem is volt kétséges, hogy az ellenzéki pártok csak hajtogatják a magukét, jól odamondogatnak a kor­mánypártiaknak, fölhábo­rodnak, tiltakoznak, számon kérnek és számokat kérdez­nek, de végül is a szavazás kimenetele nem múlik raj­tuk. Nos, az áremeléseket tar­talmazó „fogalmazvány”, „esszégyűjtemény", „rejt- vénytár” el sem jutott a sza­vazásig. Az ellenzéki szakér­tők, és néhány józanabb koalíciós képviselő érveinek hatására a kormány nem merte tovább erőltetni az or­szág nyilvánossága előtt zajló vitát, s visszakozott. Sajnos, a hír nem arról szól, hogy hozzáértésről ta­núskodó, megalapozott, a költségvetést teljes egészé­ben figyelő javaslat kimun­kálására vonult vissza a Magyar Demokrata Fórum kormánya. A hír szerint életbe léptetik a kritikát nem tűrő elképzeléseiket — a törvényhozó hatalom meg­kerülésével. Kérdéses per­sze, hogyha a kritikát ennyi­re nem bírja a kormány, va­jon mennyire meri vállalni azt a felelősséget, hogy kiáll- jon az Alkotmánybíróság elé magyarázkodni arról a tör­vénysértésről, amire készül. Napokon belül döntenie kell az Antall-kabinetnek: végrehajtja-e alkotmányelle­nes áremelését, vagy betart­va az általuk kivívott jogál­lami utakat, előáll egy sza­lonképesebb javaslattal. Sür­gős a dolog, mert az ellenzék nemcsak kritikával és konst­ruktív javaslatokkal szóra­koztatja a többpárti többsé­get, hanem erőteljesen szo­rongatja is őket. Az SZDSZ már a hét elején benyújtot­ta „ellen-törvényjavaslatát” az ugyancsak fércműnek ti­tulált önkormányzati kor­mányelképzelés mellé, s nem volna meglepetés tőlük egy vitaképes költségvetés, egy világosan megfogalmazott kormányprogram. A hivata­los bejelentés ugyan még nem hangzott el, de beszélik már, hogy árnyékkormány alakítására készülnek a sza­baddemokraták. S ha igaz a pletyka, az MDF-nek nincs sok ideje ar­ra, hogy »kezébe vegye a dol­gokat. Hacsak nem akarja átengedni máris másnak. (jakubavits) ★ Lapzártakor érkezett: Az Országgyűlés plenáris ülésé­nek befejezése után, szerdán együttes ülést tartott a kor­mánykoalíciót alkotó három párt parlamenti csoportja. Az ülésen egyhangú határo­zattal egyetértésüket nyilvá­nították ki a kormánynak a költségvetési egyensúly ja­vítására tett kényszerű lépé­seivel. « (Az Országgyűlés egyéb eseményeiről a 2. oldalon tu­dósítunk.) Egyszemélyes adminisztráció Ilii cég, maxi hasion Volt időszak, amikor az egyik hazai mamutcégként ismerték a Tszker-t, s aztán az új társasági és át­alakulási törvény megjelené­sét követően, kártyavárként omlott össze a Termelőszö­vetkezetek Értékesítő, Be­szerző és Szolgáltató Közös Vállalkozása. Sorra alakul­tak meg az egykori területi központokból az önálló gaz­dálkodóegységek. A ceglé­diek esete is példázza, hogy a belső osztódásnak ezzel nem lett vége, hiszen belő­lük is kivált egy csoport és megalakította az Álforg Kft.-t, amely húsos üzleti vállalkozás ; élőállat-, még pontosabban sertésfelvásár­lással és -értékesítéssel fog­lalkozik. Belföldre és export­ra egyaránt szállítanak. A fehér hússertés a szovjet piacon keresett, míg a tarka kocákat a Győrött lévő hús­kombinát dolgozza fel. Erdélyi Gyula, a három­személyes kft. ügyvezető igazgatója elégedetten szól­hatott arról, hogy az első félévben 20 ezer sertést vásá­roltak fel, s irányították az árut rendeltetési helyére. A zömében fehér hússertések 90 százaléka kerül szovjet piacra. Az Álforg Kft., mint meg­tudtuk, nem törekszik mo­nopolhelyzetre, de eddigi eredményei arra utalnak, hogy mellettük más cégek nemigen tudnak tért hódíta­ni. Az ügyvezető igazgató szólt arról, hogy 50-80 kilo­méteres körzetben mozog­nak, s bármily meglepő, de a sertésfelvásárlással kap­csolatos munkát telefonon és egy személyben maga Erdé­lyi Gyula végzi el. A másfél­két millió forintos haszon, amely még az adólevonások után is megnyugtatóan ala­kul a kft. számára, jelzi, hogy nagy fantázia és gazda­sági haszon rejtőzik ebben a vállalkozásban. Az esztendő második fél­évében azonban már vala­melyest visszaeshet a sertés- felvásárlás. Ennek alapvető oka a méregdrága takar­mány- és tápárakban kere­sendő. Csökken a gazdák ál­lattartási kedve, s a vállal­kozóknak nyújtott hitelek és azok kamatai sem bizonyul­nak nagy kedvcsinálónak. A kft. szerencséjére nyolc-tíz mezőgazdasági nagyüzemmel állnak partneri kapcsolat ban, s ezekből a gazdaságok­ból azért még jócskán ke­rülnek ki a fogyasztásra szánt sertések. Gy. L. Akik tegnap a borongás­nak, hűvösnek ígérkező idő láttán úgy döntöttek, hogy nem, érdemes a meleg ágyi- kóból fölkelni, azok, ha tud­ták, ha nem, a népesedési vi­lágnapot töltötték stílsze­rűen. Ne tessenek semmi pi­kánsra gondolni, történhe­tett ez egyedül is. Az ENSZ Népesedési Alapjának vég­rehajtó igazgatója, Nafisz Szadik ugyanis kétértelmű üzenetet küldött a világ or­szágainak abból az alkalom­ból, hogy a szervezet július 11-ét nevezte ki népesedési világnappá. Az üzenet sze­rint az ágyikók gyakori, s nem pusztán alvásra való igénybevétele mindenféle gondot okoz az egész vilá­gon, nem csak a legszapo­rább afrikai, ázsiai és latin­amerikai földrészeken. ’„A probléma valamennyiünk életét érinti”, így az üzenet, amiből nem derül ki egész világosan, hogy a végrehajtó igazgató üdvözli-e a népese­déstj ünnepnappal is kitün­tetve a szürke hétköznapi szaporodást, vagy éppen ar­ra gondolt, hogy untig elég lenne ezen az egy napon. Mert ugye, kinek mi a problémája. Kémek, terroristák lefűlelője Fenyeget a nemzetközi terrorizmus, de már a kisdiák is bombával fenyegeti iskoláját. Kémek ólálkodnak a gyár­kapuk mentpn, s sok, nagyon sok az idegen az éjszakában. Robbantgatóktól kell védeni fontos létesítményeket. Egy nehéz kor súlyos kérdései ezek, ám van hivatal, ahol mind­erre választ lehet kapni. Igaz: kimért, sokszor átgondolt választ, hiszen minden szó mögött államtitkok, nemzeti ér­dekek rejlenek. Hazánk életének legszélsőségesebb jelen­ségeit kísérik figyelemmel a Nemzetbiztonsági Hivatalbók s lapunknak talán az első „tűzvónalban” dolgozó titkos­rendőr nyilatkozik: dr. Sipos István ezredes, a Nemzetbiz­tonsági Hivatal Pest megyei kirendeltségének vezetője. (írásunk a 3. oldalon.) A CSAP A SZOVJETUNIÓBAN VAN Csikksuki Még a Parlament tegnapi ülésének berekesztését meg­előzően Antall József minisz­terelnök tájékoztatta a Tisz­telt Ház tagjait: kedden 9 órakor a Szovjetunióból le­állították a kőolajszállításo­kat Magyarországra. A kor­mány még kedden több al­kalommal fölvilágosítást kért ennek okáról, ám vá­laszt nem kapott. Szerdán azonban délelőtt 11 órakor — ugyancsak előzetes beje­lentés nélkül — megindult a kőolajszállítás. A kormány érdeklődésére a szovjet fél válasza: műszaki okokból, karbantartás miatt állt le a szállítás. A helyzet tisztázá­sára küldöttség indult a Szovjetunióba. w­sí«. BEÍPÓtlTIKAS KRÓNIKA Még nem tudni, hogy vadsztrájk volt-e a márkushegyi, mert a Munkaügyi Bíróság elhalasztotta a sztrájk minő­sítéséről a döntését. ® A szovjet csapatok Magyarország­ról való kivonulásáról és hazánk Varsói Szerződéshez va­ló viszonyáról is tárgyalt Antall József miniszterelnök Gerhard Stoltenberg nyugatnémet védelmi miniszterrel. # Hivatalosan is átnyújtották az illetékes francia hatósá­goknak a kiadatási kérelmet a porschés gyilkos ügyében. • Antall József a közeli napokban Brüsszelbe látogat, ahol találkozik az Európa Parlament elnökével és látoga­tást tesz I. Baldvin belga királynál. Talán nem profánság Händel 109. zsoltárá­nak a címét kölcsön­be vennem. Dixit Domi­nus: Megmondta az Ür. Megmondta, a békesség és a békétlenség, az össze­tartozás és a megosztott­ság a lelkekben lakozik, s nem csupán az ördög mű­ve, ha a rossz kerekedik felül. S ott A hegyi be­széd intelme: „Imé, én elbocsátlak titeket, mint a juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelí­dek, mint a galambok,” Okosak, szelídek? Hol vannak? S ha vannak, szólnak-e? S ha szólnak, hallatszik-e hangjuk? Zeng az ország. Nincsen olyan panasz, mely el ne hangzana, nincsen olyan vélemény, mely ne találna hallgatóságra. Ma minden igaznak látszik, és min­dennek az ellenkezője is annak, amint hamisnak látszhat minden és annak a fonákja is. Igazodási pont, összetartozást szer­vező erő? Közös asztal? Ha valamikor, akkor most szükség lenne a nemzet, az egész nemzet erejére. Ezzel szemben volt,1 van: törvényjavaslatok, már el­fogadott törvények olyan sokasodó hada, amilye­DIXIT DOMINUS nek pengeként választják el a társadalom egyik, másik, harmadik, vala­mennyi csoportját. Csipetnyi ezekből. Az 1947-es földtulajdoni álla­potok visszaállítása. Abor­tusz. Hitoktatás. Címer. Közkegyelmi törvény. Al­kotmánymódosítás. El­nökválasztási ide-oea. Kormányelőterjesztések, képviselői indítványok... őröl a pai lamenti gépe­zet. Örül, s közben: egy­másnak esik szövetkezet­ben maradni akaró és a földjét visszakérő, a hívő és az ateista, a katolikus és az evangélikus: a „ko­ronásat” meg a „kossu- thosat” szembesítők, a börtönből kiengedettek cs az alvilágtól amúgy is fé- lők, a szülést legszentebb magánügyüknek tartqk és a gyilkosokat emlegetők, az elnököt így, az elnököt úgy választók ... Folytathatom a minisz­teri szózato..kal — pél­dául a minden vállalatve­zetőt, a két hónapja meg- választottát is, pályázatra utasítással —, a pártok nyilatkozataival, az ügy­vivői, szóvivői, elnökségi tagi karikás ostorok dur- rogtatásával... Már-már mindenre elszántan keres­sük azt, ami megoszt; ami szétválaszt, ami lehetet­lenné teszi a közös asztal mellé telepedést. Holott: közös asztal mellett ülünk. Az asztal: az Or­szág. Ha szebben hang­zik igy: a haza. Diktatúrával riogatnak tegnapi és mai kisdiktá- torok, a demokrácia ve­szélyeztetésével a demok­ráciakisajátítók, az or­szágvezetés ellehetetlenü­lésével a tehetetlenkedők, a káosszal a káoszcsiná- lók. Egv nép nem lehet önmaga ellenrége! De rá- vehctő-rászorítható a megosztottságra, ha az válik hangsúlyossá, ami elkülönít, s nem az, ami összeköt. Fogynak a hó­napok, fogynak a türe­lemtartalékok. S mégis, újabb és' még újabb el­képzelések arra, mit kel­lene olyasmit törvényként kimondani, ami megoszt, ami szembeállít. Már-már a> valaha volt üzemi ötlet­börzékhez hasonlatos a 1 T. Ház némely ülése, ki 1 tud még valamit kitalál­ni, s még inkább igaz ez a bizottsági ülésekre. Jól időzített politikaibotrány- bombák robbannak fel, kicsinyes személyeskedé­sek terepére tévednek azok, akik a történelem- csinálást vállalták fel nagy hangon... Keressük önmagunkat. Csak túlságosan sok a tévút, a melléfo­gás, a biztosnak kikiál­tóit, de semmire sem jó recept. Túlságosan sok a lesajnálás, a kiátkozás, és túlságosan kevés a másik iránti tisztelet, megértés, a vele való összefogás tiszta szándéka. Straté­giák, taktikák? Talán. Pártstratégiák, párttakti­kák. De a pártok : nem az ország, nem a nemzet, még csak nem is a lakos­ság. Hanem egy-egy párt annyi, amennyi szavaza­tot i.npott. S- ’ több, sem kevesebb. Egyik sem — talán-talán í. Fidesz kivé­telével — hiszi el ezt. Majd megmutatják! S ömlik ránk mindaz, ami tovább osztja a felszab­dalt társadalmat, ami ök­löket rázat, torkokat nyit tágra... Dixit Dominus. „ ... mint a kígyók ..., mint a yalambok”. S ha közben a farkas felfalja a bárányt, akkor, Uram, mi lesz?! Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom