Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-28 / 176. szám

PEST BSE G VEI ivfci XXXIV. ÉVFOLYAM, 176. SZÄM Ára: 7,20 Corini 1990. JŰLIUS 28., SZOMBAT S.: megugrik a rezsikoifség Energiahordozók áremelése A háztartási energiahor­dozók fogyasztói ára átla­gosan 29,7 százalékkal emel­kedik augusztus 1-jétől. A jövő hónap elején életbe lépő áremelések részleteiről az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakemberei adtak tájékoztatást az új­ságíróknak a pénteken meg­tartott szokásos kormány- szóvivői sajtóértekezleten. A tájékoztató szerint a különböző szénfajták fo­gyasztói ára átlagosan 45 százalékkal drágul. így például a berentei mosott, rostált szén mázsájának fo­gyasztói ára a jelenlegi 78 forintról 109,30 forintra emelkedik, a mecseki bri­ketté 118,20-ról 155 forint­ra változik. Egy mázsa, tűzi­fa a mostani 163 forint he­lyett augusztus 1-jétől 218,40-ért vásárolható. Fon­tos tudnivaló: ha a vevő a szilárd, tüzelőanyag teljes vételárát augusztus 1-je előtt' már kifizette, akkor az áremelés után is a régi áron veheti át az árut. A háztartási tüzelőolaj li­tere 9,20-ról 11 forintra emelkedik. A vezetékes gáz átlagosan 26,9 százalékkal drágul. A nappali villamos ener­gia díja Budapesten és né­hány más, kiemelt városban 44.1 százalékkal növekszik, egyéb városokban 19.5 szá­zalékos lesz az emelkedés; a községekben azonban vál­tozatlan marad a díjszabás. (Ezzel pont került a város és a falu eltérő díjszabása miatti áldatlan vita végére. A vidéki lakosok régóta sé­relmezték ugyanis, hogy míg a Budapesten, illetve a kiemelt nagyvárosokban élőknek csupán 1,70 forin­tot kellett fizetniük az áram kilowattórájáért, ad­dig a községekben élőknek 2,45-be került a villamos energia. Most egységesen a falun érvényes díjszabás, a kilowattóránkénti 2,45 fo­rint lesz' érvényben.) Az éj­szakai áram díja országosan egységesen 44,4 százalékkal növekszik, a jelenlegi 0,90 forint/kWh-ról 1,30-ra. Mind a gáz-, mind az áramdíjak emelésére érvé­nyes, hogy — a mérők két­havonkénti leolvasása miatt —• csak az árváltozás idő­pontját két hónappal követő fogyasztást számolják el a felemelt áron. A távhőszolgáltatás és a meleg víz díja azonos mér­tékben, 42 százalékkal nö­vekszik. A szakemberek számításai szerint egy 1,5 szobás buda­pesti lakásban élő háromta­gú család éves rezsiköltsé­gét mintegy 3300 forinttal növelik a mostani árintéz­kedések. Ha jegyet adnak, a gyerek megkapja Tejpénzből szesz is lehet A magyar élelmiszer- és mezőgazdaság érdekképvi­seleti szerveként tavaly ősz­szel alakult meg a Magyar Agrárkamara. A Pest és Nógrád Megyei Mezőgazda- sági Kamara ' vezetője Dob- rovitz József, a vecsési Fe­rihegy Tsz elnöke lett. Legutóbbi gyűlésükön a tejtermelők és -feldolgozók problémáival foglalkoztak. Ismeretes, hogy a hazai fo­gyasztás mérséklődése, az exporttámogatás hiánya miatt a tejipari vállalatok tetemes veszteséggel küsz­ködnek. Dobrovitz József elnök elmondta, hogy a fi­Az OTP első félévi mérlege Kevesebb lakossági betét Az OTP-től kapott tájé­koztatás szerint a pénzin­tézet fiókjainál elhelyezett lakossági betétek összege június 30-án 216,6 milliárd forintot tett ki, ez 12,1 mil­liárd forinttal kevesebb, mint az év elején. A deviza­betét-állomány növekedett. A félév végi összege meg­közelítette a 38,5 milliárd forintot. E növekedés 12,8 milliárd forintnak felel meg. Az elmúlt év első félévében csak 3,7 milliárd Változnak a fajták s a minőség is Mézesmadzag méhészeknek Pest megyében körülbe­lül háromezren méhészked- nek. Közülük egyre több a kis méhész, és mind keve­sebb a százötven családnál többet telepítő gondozó. A változás oka az, hogy az öreg méhészek sorban eltá­voznak, és nincs, aki to­vább vigye a szakmát. Vál­tozóban van a méhészet jel­lege is. Â hajdan apáról fiúra szálló ősi mesterség sokáig hobbinak számított, ma viszont egyre inkább árutermelői, megélhetési forrás, keresetkiegészítés. Az országban és Pest me­gyében a legjelentősebb mézfelvásárlónak számító Hungaronektár igazgatója, dr. Szakmár János szerint idén 30 százalékkal keve­sebb mézre lehet számítani, mint amennyi tavaly volt. Ennek oka, hogy a nektár­képződés időszakában hű­vös volt, s ez nem kedve­zett a méznek. A Hungaronektár idén 33 forinttal emelte a méz fel­vásárlói árát, ami némileg serkentőleg hatott a méhé­szekre, de ez végső soron csak mézesmadzag. Ugyan­csak emelte a felvásárlási árat a megye többi felvá­sárlója, az érdi Buda Kör- • nyéki ÁFÉSZ és a többiek is. A méhészek megkezdték az értékesítést, de sokan várnak, azt remélve, hogy ha a cukor árát emelik, ak­kor azt a méz felvásárlási ' árának reális emelése köve­ti. A Buda Környéki ÁFÉSZ eddig négyvagonnyit vá­sárolt föl, de még legalább tizenegyre számítanak ok­tóberig, a mézszezon végéig. A Hungaronektár tizen­nyolc vagonnal vett eddig. Változóban vannak a mézfajták és a méz minő­sége is Pest megyében. A 10 százalékos arányát to­vábbra is tartja a világhírű akácméz, de sajnos emelke­dik a vegyes és a napra­forgóméz mennyisége is. A vegyes és a napraforgóméz gyors terjedése azzal ma­gyarázható, hogy az utóbbi években nőtt a vegyes te­lepítésű erdők aránya. A tiszta akácmézet adó akác­erdő egyre kevesebb, de több a napraforgó. Éppen ezért a méhészek minden elképzelhető módon szor­galmazzák a tiszta akácer­dők újbóli telepítését. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem jelenleg beha­tóan foglalkozik az akácer­dők újbóli telepítési tervé­vel. A kérdés azért fon­tos, mert a tiszta akácerdő egyrészt segítene megőriz­ni a méltán világhírű, ver­hetetlen, egyeduralkodó ma­gyar akácméz rangját, más­részt az akácfa nemes anyaga a bútorkészítésnek. K. K. forintnyi devizamegtakarí­tást, -növekedést regisztrál­hattak. Az új feltételű — maga­sabb kamatozású — hosszú lejáratú hitelállomány jú­nius 30-án 40.2 milliárd fo­rint, 11,2 milliárd forinttal több, mint az év elején. A régi — kedvezményes ka­matozású — hitelek állo­mánya viszont csökkent, a jelenlegi 215,2 milliárd fo­rint 17,9 milliárd forinttal kevesebb, mint egy fél év­vel ezelőtt. Ez abból adó­dik, hogy a kamatadó be­vezetése előtt nagyon sokan visszafizették tartozásukat. Az OTP az első félévben 0,8 milliárd forintnak meg­felelő szocialista valutát ér­tékesített 319 ezer ügyfél részére. A konvertibilis fi­zetőeszközök értékesítése je­lentős mértékben csökkent a bevezetett korlátozó in­tézkedések miatt. zetőképes keresletet növel­né, ha a Népjóléti Minisz­térium az arra rászoruló gyerekeknek ingyen juttatna tej jegyet, amelyet a tanács­házán lehetne átvenni. Sze­rintük ez jobb megoldás lenne, mintha a szociális keretekből pénzt adnának, mert így nem fordulhatna elő, hogy a tejre szánt fo­rintokon a szülők bort, vagy cigarettát vásárolnak. A ka­mara tagjainak véleménye szerint ' az élvezeti cikkek nemrégiben megemelt adó­jából is finanszírozni lehet­ne a tejjegyakciót. Szeret­nék, ha az iskolákba, óvo­dákba is eljuthatna a gye­rekekhez ez az életfontos­ságú ital. Az ülésen a szarvasmar­ha-tenyésztők gondjaival is foglalkoztak. Nem véletlen, hogy belföldön nagyon ol­csón adják-veszik a marhát. A tartásuk nem rentábilis, ezért a nagyüzemek igye­keznek megszabadulni az állatoktól, a kistermelők többségének viszont nin­csen elegendő tőkéje ahhoz, hogy megvásárolja a szarvasmarhákat. Az Agrár­kamara szakemberei nagy veszélyt látnak abban, ha megvonják az exporttámo­gatást. A fejlett országok­ban — például az NSZK- ban is — a marhatenyésztő farmerek kiviteli támoga­tást kapnak. A kamara szakemberei tartanak attól, ha az állam szubvenciókkal nem segíti az exportot, tönkremehet az egész élel­miszeripar. Elveszíthetjük a szovjet piacot is — éppen akkor, amikor áttérünk a dollárelszámolásra. Elképzeléseiket eljuttat ják a kormányhoz. Dobro vitz József úgy fogalma zott : nem aggályoskodni, se gíteni akarnak. H. Ë. Tovább emelkedett a ko­lerában megbetegedett sze­mélyek száma Romániában: a bukaresti egészségügyi minisztérium pénteki je­lentése szerint eddig 21 ko- Icrá.s megbetegedést rögzí­tettek. A minisztériumi közle­mény adatai jelzik, hogy a Duna-delta vidékén találha­tó Tulcea megyében 18, a szomszédos Galac megyében pedig 2 esetet mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen. Ugyancsak regisztráltak egy megbete­gedést a Duna deltájától tá­volabb eső Prahova megyé­ben is, de ez utóbbi beteg­ről kiderült, hogy korábban ő is az adott térségben járt. A román egészségügyi mi­nisztérium ezért kéri a Du­na-delta vidékének lakóit, valamint az odalátogatókat — magyar turistáknak sem érdektelen a hír —, hogy kizárólag forralt vizet igyanak, és a legártalmat­lanabbnak tűnő gyomorpa­nasszal is forduljanak azon­nal orvoshoz. Az MTI bukaresti értesü­lései szerint a térségben gyakran fordul elő kisebb- nagyobb mérvű kolerajár­vány. Jelentős mértékű megbetegedési hullám leg­utóbb a nyolcvanas évek elején volt a Duna-delta vi­dékén, de az akkori járvány nagyságáról hivatalos he­lyen megbízható adatokat nem közöltek. Egry élet ára Százötezer forint Megdöbbentő bűncselek­mény történt pénteken Sió­fokon: reggel 5 és 6 óra kö­zött agyonlőtték Sándor Ta­más, 32 éves siófoki lakost, a Napfény Szálló portását. A gyilkosságot — amelynek tettese vagy tettesei még is­meretlenek — a szálloda re­cepciójánál követték el, egy még ismeretlen típusú pisz­tollyal. A portás súlyos ko­ponyatörést, agyroncsolódást szenvedett, a helyszínen azonnal meghalt. A gyilkos vagy a gyilkosok 105 ezer forintot raboltak el. A holt­testre a reggel munkába ér­kező dolgozók találtak rá. Az ügyben a rendőrség nagy erőkkel folytatja a nyomo­zást. Jön a digitális telefontechnika A késedelem felér egy öngóllal Az év első felében külkereskedelmünkben már 71 száza­lék volt a konvertibilis, s mindössze 29 százalék a rubel- elszámolású forgalom — mondotta Kádár Béla, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok minisztere. A konvertibilis export jelentős — 17 százalékos — növekedése a piac kényszerítő hatásának tudható be. © Kézhez kapták ok­levelüket a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia végzett tisztjei. Az ünnepségen részt vett dr. Horváth Balázs bel­ügyminiszter, dr. Für Lajos honvédelmi miniszter és dr. Raffay Ernő politikai államtitkár. © Sámsondi-Kiss György, a dunai vízlépcső kormánybiztosa közölte: java­solja a csehszlovákiai kormánymeghatalmazottnak, dönt­senek, mely térségre terjedjen ki az Európai Közösség független szakértőinek vizsgálata. A Telefongyár öt éve megkezdte a teljes magyar hírközlés korszerűsítését. Az a céljuk, hogy a korábbi, korszerűtlen, analóg átvite­li rendszerek helyett digi­tális átviteltechnikai rend­szereket és többcsatornás berendezéseket fejlesszenek ki, s gyártsanak a hazai és külföldi vásárlóik számára. Többek között a Siemens­szel közösen tavaly meg­alapították a Dunatel Kft.-t, amely módot ad e tervek . _.Jra váltására. A gyár budapesti központ­ja számára Bugyi község­ben, a Telefongyár 4-es gyáregységében készítik azokat az átviteltechnikai egységeket és berendezése­ket, amelyeket a főváros­ban szerelnek össze teljes rendszerekké. A bugyi gyáregység az első félévben 120 millió forint értékű árut termelt. A félkész be­rendezések azonban hiába készültek el időre, a buda­pesti központban összesze­relve, szállításra várakoz­nak, ugyanis külföldi kivi­teli engedélyük, a jókora késés ellenére, még mindig nem érkezett meg a mi­nisztériumtól. A gyár pe­dig termékeinek körülbelül 70 százalékát külföldön ér­tékesíti. Legfontosabb part­nere a Szovjetunió és Cseh­szlovákia, de valamennyi KGST-ország. Szállítanak a fejlődő országokba, Dél- és Közép-Keletre, Kuvaitba és Kínába is. Ha világpiacon akar ér­tékesíteni a Telefongyár, akkor szüntelenül keresnie kell az új fejlesztési és kor­szerűsítési lehetőségeket. A Dunatel főleg digitális át­viteltechnikai ' berendezése­ket és egyéb digitális hír­közlő berendezések kialakí­tását, hazai bevezetését és exportját tűzte ki felada­tául. A kft. máris számos ígéretes tervet fogalmazott meg. < - .* > A gyár hazai felvevőpiaca körül egyelőre nincs gond­juk. Továbbra is szállítják berendezéseiket a posta, a MÁV, az OKGT és az Elektromos Művek számára. A hazai és a külföldi piac megtartása jelentős erőpró­bának ígérkezik az elkövet­kezendő két évben, ugyanis a szabad devizás vagy kli- ringes kereskedelem beve­zetésével új áralapokat kell kidolgozniuk eddigi partne­reik számára. Előzetes meg­rendelésekben ugyan to­vábbra sincs hiány, viszont az árviták keménynek ígér­keznek, mert a jövő évtől már a világpiaci színvonal­hoz kell igazodnia a Tele­fongyárnak, és a nyugati árviszonyok versenyében kell megtartania korábbi partnereit. A kiviteli engedélyek ké­sedelme, úgy tűnik, öngól ebben a kemény küzdelem­ben. Kocsis Klára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom