Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-26 / 174. szám

OK ÍRTÁK Intézkedjen?! Amint a Kis Üjságban (90129.) áll, „dr. Zsíros Gé­za, az FKgP országgyűlési képviselője a Sasad Mgtsz helyzetéről szóló jelentést kapott..." Tehát: jelentést. Írói: dr. Lukács József és Hiripi Lajos, ök tudják, miért írtak, mint beosztot­tak szoktak a főnöküknek, jelentést, amint azt is ki­zárólag ők tudhatják, miért a Kisgazdapárt Békés me­gyei elnökét, az ottani me­gyei listás képviselőt vá­lasztották címzettnek egy Pest megyei tsz ügyében. Azt sem tudhatjuk — bár az indítékait persze sejt­jük —, egy jelentés, melyet képviselőnek címeztek, mi­ként jut el a „független politikai hetilap" szer­kesztőségébe, s lesz belőle három teljes hasábot be­töltő cikk. Tele az élet mostanában ilyen és hasonló rejtélyek­kel. Nem töltjük tehát az időnket a kettős jelentés- tartalmak, az ilyen­olyan burkolt meg brutá­lis üzenetek megfejtésével: ebben az esetben is ehhez tartjuk magunkat. Még akkor is, ha a jelentésből (cikkből?) maga a pokol tárul elénk, ahol tort ül­nek az ördögök, mert hi­szen mostanában, ha ter­melőszövetkezetről van szó, némely pártokban-orgánu- v.okban ez így szokás. Ahány ház, annyi szokás, mi sem az ördögöket, sem az angyalokat nem szeret­jük, azaz sem a jelentőket, sem a jelenteiteket, sem a céltáblaként szolgálókat nem védjük, nem támad­juk. Nekünk (szerények va­gyunk) az egész üggyel egyetlen bajunk van. A jelentés (cikk?) végének szavain akadtunk fenn. Azt írták a jelentők „Az FKgP sürgős intézkedését vár­juk ..Tehát: intézkedést. Intézkedjen A PÁRT! Is­merős? De még mennyire az! Intézkedjen például ez a(z új) párt „a legitim szö­vetkezeti vezetés ügyében". Egy párt egy választott tes­tület, egy gazdálkodó szö­vetkezeti vezetés ügyében". Egy párt egy választott tes­tület, egy gazdálkodó szö­vetkezet belső dolga ügyé­ben! Ismerős ugye?! Mint­ha előkerült volna egy ré­gi naptár, mintha nem is 1990-et írnánk, mintha az intézkedő párt(ok) maga lenne — mint volt — a Mindenható... Tehát csak ez az egyetlen szó az, ami meghökkent. Nem az, hogy így gondolták ..., hanem hogy le is írták. KLIENS Mozgalmas nap a Tisztelt Házban Augusztus 1-jétől szociális kompenzációk Szokatlan, de kezdjük megszokni, az Országház a nyári idő­szakban is „nyitva tart”, sőt teljes gőzzel üzemel. A minap az üres széksorokat bíráltuk, a honatyák érdektelenségét. Most emiatt nem vádaskodhatunk, szerdán 241 képviselő szorgosko­dott az országos dolgokban, A szorgalom nyilván összefügg azzal a levéllel, melyben An­tall József miniszterelnök kérte a képviselőket, a soros ülés­napon tárgyalják meg Társadalombiztosítási Alap költségveté­sének, valamint a magánszemélyek jövedelemadójának módo­sításával foglalkozó törvényjavaslatokat. Ugyancsak ennek az ülésnapnak a programjában szerepelt a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőinek ideig­lenes kinevezéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása is. Mindössze két mondattal, de hatásában jelentősen meg­változtatták a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szóló 1989-es évi törvényt. A mó­dosítást az indokolta, hogy a jelenleg hatályos szabályok az 1988—1989. évben megszer­zett jövedelmekre is alkal­mazhatók legyenek, de csak abban az esetben, ha alkal­mazásuk az adózóra nem ked­vezőtlen. A Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló törvény módosítását elsősor­ban az tette'sürgetővé, hogy az áremelések jóval meghaladják az előre tervezett mértéket, elérhetik a 30 százalékot is. Az Országgyűlés döntése ér­telmében az inflálódás kom­penzálására augusztus 1-jétől 300 forinttal emelik a 4700 forint alatt lévő nyugdíjakat, és nyugdíjszerű szociális ellátásokat. Ugyancsak 300 fo­rinttal nő a gyermekgondozá­si segély jövedelempótléka és a gyermekgondozási díj mini­muma is. A kormányzat ez­zel nem tartja befejezettnek az ez évi kompenzációt, még az idén tovább emeli a társa­dalombiztosítási juttatások összegét'. ' •• ", ' . A legnagyobb érdeklődésre számot tartó kérdésben nem született érdemi döntés, illet­ve: az Országgyűlés elvetve mind a módosító javaslatokat, mind pedig a sokszorosan mó­dosított „eredeti” törvényja­vaslatot a pártatlan tájékoz­tatás bizottságának felállítá­sáról, valamint a közszolgála­ti média vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről — úgy döntött, hogy fenntartja az e kérdésekre vonatkozó jelenleg hatályos jogszabályokat. Leg­alábbis így fogalmazott a sza­vazási procedúra végén Antall József miniszterelnök. Ezután kisebb, ám annál élesebb vi­ta kerekedett, mert Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióveze­tője megjegyezte: a kormány­pártok voksoltak így elsősor­ban, tehát ők kívánták fenn­tartani a volt pártállami struktúrát. Ezt természetesen visszautasította Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője, míg Orbán Viktor, a Fidesz frak­cióvezetője sajnálkozását fe­jezte ki a két nagy pártcso­port kompromisszumkészségé­nek hiánya miatt. A szerdai ülésnap záró na­pirendi pontjaként az Ország- gyűlés vita nélkül, óriás szó­többséggel elfogadta Haraszti Miklós (SZDSZ) országgyűlé­si határozattervezetét a rádió- : és, tévésugárzás frekvencia- moratóriumáról. A törvényhozás július 30-án folytatja munkáját. Diplomáciai misszióvezetők itthon Követkonferencia A korszakváltás tanácskozá­sa — így jellemezte Jeszenszky Géza külügyminiszter meg­nyitójában azt a szerdán kez­dődött konferenciát, amelyen a hazánkat a világ minden tá­ján képviselő diplomáciai misszióvezetők ismerkedtek az új kormány politikai irányvo­nalával, az államközi és a nemzetközi gazdasági kapcso­latok alakulásával. A Külügy­minisztérium szervezte kétna­pos találkozóra — amelynek a Honvédelmi Minisztérum Mű­velődési Háza ad otthont — meghívást kaptak a miniszté­rium részlegeinek vezetőit is. A nyitó előadást tartó Antall József miniszterelnök első­sorban a hazánk külpolitiká­jával kapcsolatos kormányzati elképzeléseket vázolta fel. A tanácskozáson Kádár Bé­la, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetője a kialakítandó ma­gyar külgazdasági stratégia néhány összefüggésére muta­tott rá, körvonalazva annak sajátos pillérrendszerét. A tanácskozás csütörtökön konzultációval folytatódik. Európaiság és keresztény értékek ...és Ön miben hisz. pártelnök úr? — Mindenekelőtt Istenben, de még sok más fontos dolog­ban. De elsősorban Istenben és a keresztény értékekben. Meg­győződésem, hogy évezredek óta a kulturált társadalmi kö­zösségek, egyszóval az európai­ság alapját éppen a keresztény értékek hordozzák — aki mindezt rendkívül határozot­tan állítja, az Bartos Ferenc, a Kereszténydemokrata Nép­párt Pest megyei szervezetének egy hónapja megválasztott el­nöke. Népszerűségéhez kétség se fér, döntő szavazattöbbség­gel került pártja megyei szer­vezetének az élére. Nyugodt arcán magabiztosság tükröző­dik, negyvenöt évét megha­zudtoló, fiatalos vonásain nyo­ma sincs eddigi küzdelmes éle­te megpróbáltatásainak. Bartos Ferenc földmérő mér­nök, a Földművelésügyi Mi­nisztériumban dolgozik. Vácott lakik, háromgyerekes, nős fér­fi. Mint mondja, alapvetően kisvárosi alkat, bár húsz éve Budapesthez kötik állásai. A hit erőt adott Egy kiló már csak egy formt Elpirul tőle a papír Július 23-tól a MÉH 3 fo­rintról 1 forintra vitte le a fekete-fehér gyűrtelen maku­latúra újságpapír-hulladék át­vételi árát. Ugyanakkor augusztus 1-jétől a papíripar emeli termékeinek árát. Az összevetés valamiféle értel­metlenül ellentétes mozgást sejtet. A valóság ezzel szem­ben az, hogy a két tény füg­getlen egymástól. Mányi László, a Budapest és Környéke MÉH Vállalat vegyeskereskedelmi osztályve­zető-helyettese elmondta, hogy a piaci kényszer vitte rá őket az átvételi ár radikális csök­kentésére. A kényszer bel- és külkereskedelmi okokkal ma­gyarázható. A belkereskede­lemben ez azt jelenti, hogy a Papíripari Vállalat néhány hó­napja nem vásárol a MÉH-től fekete-fehér újsághulladékot. A külkereskedelmi kényszer- helyzet pedig abból fakad, hogy eddigi jelentős nyugat­európai felvásárlóik is vissza­lépnek az üzlettől, mivel kö­rülbelül egy évvel ezelőtt az ottani piacot elárasztotta a magyarnál olcsóbb amerikai újságpapír-hulladék, és kiszo­rította a miénket. Ennek a hulladékfajtának mostanában meglehetősen nyomott a világ­piaci ára. A fekete-fehér újsághulladé­kot csak szűk körben lehet új­ra felhasználni, mert előzete­sen meg kell tisztítani a nyomdafestéktől. Ilyen álla­potban lehet belőle például bizonyos fajta kartondobozo­kat készíteni. Tisztítatlanul vi­szont kizárólag tojástálcák gyártására alkalmas. A MÉH mostani intézkedése, miként Mányi László mondta, csak átmeneti. Mivel a folyton vál­tozó, hullámzó hulladékárak várhatóan egy idő múlva is­mét emelkednek, elképzelhető, sőt valószínű, hogy megint visszaáll az eredeti felvásár­lási ár. A Magyar Papíripari Válla­lat kereskedelmi igazgatóhe­lyettese, dr. Vermes László vi­szont azzal egészítette ki mindezt, hogy nincs értelme összevetni a MÉH átvételi árának csökkentését a papír­ipari árak emelkedésével, mert az nem a hulladékpapír, hanem a cellulóz áremelkedé­sével függ össze. A fekete-fe­hér újságpapírt nem érinti, csak az ennél értékesebb, cel­lulóz tartalmú famentes fehér, fatartalmú fehér, író-, illet­ve brosúra minőségű papír­fajtákat. A fekete-fehér újságpapír­hulladékból jelenleg csak to­jástálcákat készíthetnek, a WC-papírt nem hulladékból gyártják. Készíthetnék ugyan ez utóbbit is fekete-fehér új­sághulladékból, de ehhez azt előbb meg kéne tisztítaniuk a nyomdafestéktől. Erre alkal­mas berendezés azonban Ma­gyarországon ez idő szerint egyetlen cég tulajdonában sincs, és előreláthatóan egy­hamar a Papíripari Vállalat sem vásárolhat, mert az rend­kívül drága, több milliárdba kerül. Ráadásul, ha be is sze­rezték a gépet, akkor kell még hozzá a teljes gyártósor és technológia. Az viszont új energiai bázis nélkül nem ké­pes üzemelni. Mindez együtt csillagászati összegekre rúg. A MÉH pillanatnyilag új külföldi felvásárlók után ku­tat, nehogy a nyakán marad­jon a feleslegesen sok újság- hulladék. A papíripar pedig ugyancsak döngeti a MÉH ka­puját, hogy a jelenleginél több hullámpapírt adjon, mert ab­ból viszont többre van szük­ség. Ismét levitték tehát a fekete­fehér újsághulladék árát, s így várhatóan egyre keveseb­ben viszik majd azt a MÉH- be. Ez az intézkedés a MÉH piaci terveivel és az ország kereskedelmi elképzeléseivel egybevág. K. K. — Mélyről indultam, per­sze nem olyan szemszögből, ahogy ezt a kifejezést a Kár­pát-medencében sokáig hasz­nálták — vallja önmagáról. — Építészettel, földrajzzal, térké­pészettel szerettem volna fog­lalkozni, de nem vettek föl az építészeti technikumba, ezért két húgommal együtt Szent­endrére, a ferencesek gimná­ziumába írattak be a szü­leim. Ez egy életre megszabta későbbi látásmódomat, maga­tartásomat, de sajnos egyúttal megszabta pályám, vagyis ér­vényesülésem lehetőségeit is. Olyan korlátok közé szorított, amelyeknek a hátrányait a rá­következő húsz esztendőben nyögtem — avat be élete ke­serves időszakába. Attól fogva továbbtanulás­kor, felvételiken és az állásba jutáskor, az előléptetéskor, sőt még a szakmai elismerésben is igen gyakran hangzott el ve­lem kapcsolatban a tiltó, hát­rébb rendelő nem. Szerencsére keresztény hitem akkora erőt adott, hogy ezekkel a pofonok­kal alig törődtem, amint látja, nem kötöttem kötelet a nya­kamba. A sokféle gát és sorompó el­lenére mégiscsak eljutott a többszörös műszaki egyetemi végzettségig, sőt a pártvezetői poszt g. Családot alapított, két­szer fogott házépítésbe. — Elé­gedett vagyok az életemmel — szögezi le —, mindent elértem, amit akartam. A legfontosabb, hogy szabadnak érzem és tar­tom magam, nyíltan politizál­hatok, gyakorolhatom állam- polgári, vallási jogaimat, meg­valósíthatom közösségi és ma­gánéleti elképzeléseimet. Mindezt a keresztény demok­rácia eszméjének köszönhetem, amely az egyén jogait vala­mennyi párténál jobban a ma­gáénak vallja — teszi hozzá magyarázatképp. Ennyire egyértelmű lenne a boldogság képlete? — tamás- kodom. Már tízezer — A keresztény neveltetés hogy fér meg a közéleti sze­repvállalással? — szól ki belő­lem a kisördög. — Igaz, a keresztény vallás a politikától való elhatároló­dást erősíti, viszont mindenna­pi életem úgy hozta, hogy sem­miképpen nem vonhattam ki magam a köznapi csatározá­sokból. Évekig munkásokkal és hasonszőrűekkel utaztam, vonatoztam Vác és Pest között, így akaratlanul politizálni kezdtem. Felismertem, hogy ha hű akarok maradni kereszté­nyi elveimhez, be kell kapcso­lódnom a közéletbe. A vég­eredmény az lett, hogy egy szép napon, alig fél éve, egy vonatbeli ismerősöm unszolá­sára bekopogtattam a keresz­ténydemokrata párt országos székházába, és kértem a fel­vételem. Ezzel párhuzamosan a pártom azonnal váci helyi je­löltként indított a képviselő- választáson. Jóleső érzés volt, hogy idén márciusban, az első fordulóban öt nap alatt ezer­ötszáz kopogtatócédulát kap­tam. Végül más lett a képvi­selő, de a megyei keresztény- demokrata pártvezetővé még­iscsak engem választottak. — Ezzel nyilván a nyakába szakadt egy sor megoldásra váró megyei pártfeladat? — Pest megyében is erőtel* jesen előretört a pártunk. A semmiből országszerte egy csa­pásra négyezer tagot szerez­tünk, s ez mára tízezerre nőtt. Pest megye ennek a létszám­nak a tizedét mondhatja a magáénak. Bár alapelvünk és a gyakorlatban is így cselek­szünk, hogy természetes de­mokrata parti szövetségeseink­kel, vagyis például a Kisgaz­dapárttal és az MDF-íel igazi keresztényként és igazi de­mokrataként együtt kell mű­ködnünk a rendszerváltás fo­lyamatának zavartalansaga ér­cekében. Természetes az is, hogy a megyei önkormányzati szervezetekbe elsősorban a sa­ját képviselőinket szeretnénk beválasztani. Ezért a nyár hát­ralevő részében megyeszerte fórumokat szervezünk a szá­munkra legfontosabb teendők­ről. Például az egészségügy helyzetéről, az oktatás és a hit­oktatás kérdéseiről. Szeretnénk visszakapni hajdani keresztény egészségügyi, karitatív és okta­tási intézményeinket, mert meggyőződésünk, hogy a ke­resztény hitben nevelkedett ve­zetők, egészségügyisek, taná­rok mástélszer nagyobb hatás­fokkal képesek működtetni ezeket, mint korábban, a párt­állam képviselői. Pénzt csak plakátokra kap­tunk külföldi testvérszerve­zeteinktől, például az olasztól, a svédtől és az amerikai ma­gyar emigránsoktól. Mivel Bu­dapest nem lehet a közpon­tunk, a megyei párthelyiséget '■Vácott és Gödöllőn helyi szer* vezeteink tartják fönn. A te­lefon nélküli egy-egy szobát a tanácstól béreljük, s a tagdí­jakból fizetjük. Egyszóval eny- nyi vagyonunk van, vagyis va­lójában semmi pénze nincs a pártnak. — Hisz ön a keresztény kur­zusban is? — Mostanában farkast em­legetnek ott is, ahol még pász­torra sem futja ... Meggyőző­désem, hogy akik keresztény kurzussal riogatják a népet, csak a zűrzavart erősítik. Et­től a butaságtól még Paskai bíboros és Schöner főrabbi is elhatárolta magát. Amiben'vi­szont mániákusan hiszek; a mértéktartó, kiegyensúlyozó szerepű keresztény értékek diadala. Nemes versengés A kereszténydemokraták Pest megyében eddig 14 körzetben vetették meg a lábukat. Most Cegléd, Nagykőrös és Sziget- szentmiklós környékét próbál­ják bevenni. Érthető okokból arrafelé igen erős a Kisgazda- párt befolyása. Bartos Ferencék a nemes versengésben, fóru­mok szervezésével, a meggyő­zés eszközével, de ott is dia­dalt szeretnének aratni. Kocsis Klára Budssörsi berendezés Gödöllőnek Sótalanítóavató Jövő hét első felében fon­tos állomásához érkezik Gö­döllőn az új Biotechnológiai Kutató. Működésbe lép az in­tézet egyik fontos berendezé­se, a vízsótalanító-rendszer. A korszerű berendezés a bu­daörsi Vízgéptervből tavaly svájci—magyar közös vállalat­tá alakult a Ministil Hungary munkáját dicséri. A svájci partner nem először juttatja kifejezésre elégedettségét a Ministil tevékenységével kap­csolatban. Különösen jó hírnevet sze­reztek maguknak a budaörsiek az úgynevezett ioncserélő pat­ronok karbantartásával. Ezek a patronok, legfőképpen az egészségügyi intézményekben tesznek jó szolgálatot, ahol a gyógyításban nélkülözhetetlen a desztillált, sótalanított víz. Jól mutatja, hogy a svájci partner értékeli a budaörsiek munkáját, mert az Európa 17 országában működő fiókválla­latait jelentős mennyiségben a Budaörsön előállított regene­ráló gyantával látja el. A gyors fejlődést jelzi, hogy a tavaly felavatott üzem már kinőtte kereteit. Most újabb üzemrész épül, amit, a tervek szerint, szeptemberben he­lyeznek üzembe. K. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom