Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-24 / 172. szám
1990. JÚLIUS 24., KEDD fHf MK.YE Százhalombatta is támogatást kért A lakosság egészségéért Levélben tájékoztatták Százhalombatta és Ercsi tanácselnökei a két település környezetszennyezésé nvk csökkentésére irányuló erőfeszítéseiről Antall József miniszterelnököt, akitől egyben kormányzati támogatást is kértek a gondok megoldásához. Mint írják, a két százhalombattai energiaipari létesítmény — a Kőolají’inqmító és a Hőerőmű — a 60-as években létesült, s ma nélkülözhetetlen szerepet játszanak a hazai kőolaj-feldolgozásban és villamosenergia-termelésben. A két vállalat köré épült, kezdetben készenlétinek tekintett lakótelep később várossá fejlődött, s a finomító fejlődésével egyes termelőüzemek Ercsi nagyközségbe kerültek. Ilyen közelségben az iparvállalatoknál keletkező kén- és hitrogén-oxidok, valamint az ülepedő nehézfémeket tartalmazó por egészségkárosító hatása fokozottan jelentkezik. A pénzügyi elvonásokkal terhelt két . nagyvállalat az elmúlt évtizedben már igen jelentős erőfeszítéseket tett a környezetszennyezés és hatásai mérséklésére, ám az újabb és mielőbb végrehajtandó környezetvédelmi. beruházások fedezetének előteremtésére a két vállalat még akkor sem lenne képes, ha a költségvetési elvonások a mostanihoz képest jelentősen csökkennének. A lakosság egészségvédelme érdekében ezért kéri Szekeres József, a Százhalombattai Városi Tanács elnöke és Szabó Tamás, az Ercsi Nagyközségi Tanács elnöke az illetékes minisztériumok közreműködését és a kormányzat segítségét. i A világon a legnépesebb Nemzetközi Duna-túra Tábort bontottak az újpesti Tungsram vízi telepén és továbbindultak Budapestről a 35. nemzetközi Duna-túra résztvevői. A több mint 800 evezős kedden érkezett Magyarországra Esztergomnál, és csütörtökön Mohácsnál lépi át távoztában a határt. A Duna menti országok képviselőin kí- gül angol, amerikai, holland, lengyel és svájci evezősök is vannak közöttük. A túrát 1956-ban a-szlovákok kezdeményezték, akkor még Pozsony—Budapest útvonalon. A következő évben már Pozsony—Belgrad között rendezték meg. 1959-ben a bécsi világiíjúsági találkozóról indult a nemzetközi túra. évek óta pedig az. NSZK-beli In- golstadtból indulnak a bulgáriai Silistra céllal a vízi élet kedvelői több mint 2000 kilométert evezve. . Ezt tartják a világ legho«7.abb távú és legnépesebb vízi túrájának. A régi értékekbe kell bevinni a jövő századot Panelben tárolt lakók Irigylésre méltók azok a házaspárok, akiket az érzelmi kötelékek mellett még a közös érdeklődés, a közös munka is egymáshoz kapcsol. Maros Tamás Ybl-díjas építész- mérnök, és felesége Hámori Judit belsőépítész például közösen tervezték többek között a szentendrei lottózót, az esztergomi technika házát, és a perbáli lakótelepet, amely egyben jelenlegi otthonuk is. — Különösnek találom, hogy, lakótelep tervezésit is vállalták, hiszen eddigi beszélgetéseinkből úgy éreztem, nem tartják nagyfa èzt a műfajt. Mennyiben más tehát a perbáli lakótelep, mint az ismert, megszokott, például óbudai-betonházak? — kérdezem Maros Tamást. — A lakótelepeket nem tekintem sem művészeti, de még csak ipari alkotásnak sem, hiszen rendkívül korszerűtlenek. A panelben található lakások pedig nem lakások, hanem tárolóhelyiségek, éspedig emberek legkisebb helyen leggazdaságosabban történő „raktározására”. A gazdaságosságát is meg kell kérdőjelezni”, hiszen a modern lakótelepek . pazarlóan épültek, sok helyütt egész városrészeket pusztítottak el azért, hogy ezeket a primitív épületéket felhúzzák. Szerkezetük idegen a város- szerkezettől, s ezzel magukat a városokat is tönkreteszik, a városrendezési törvényszerűségeket felrúgják. Technikai kivitelezésük tökéletlen. — A perbáli — veszi át a szót Hámori Judit — nem hagyományos lakótelep, hanem egy pár lakás, gazdaságos, tömör formában. Húsz évvel ezelőtt készült, egy 200x200 méteres területen helyeztünk el 60 lakást, amelynek belmagassága 2,50-től 6 méterig terjed egy-egy lakáson belül, tehát igen változatos a kialakítása. Ez volt egyébként Magyarországon az első lakótelep Vidéken. Kidolgoztunk , egy távfűtési rendszert, amely a fővárosit mintegy 25 évvel előzte meg. A lakások négyzetméterárát 3000 forintra szorítottuk le, 70 ezer forint készpénzzel már építkezésbe , lehetett ., ift kezdeni. §okan már félkész..állapo t tűm, be-„ költöztek, és kétkezi munkájukkal vettek részt a kivitelezésben. A lakók között a filmrendezőktől az iparosig, a képzőművészektől a tsz-dolgo- zókig mindenféle társadalmi réteg megtalálható. Ez a gyerekek szempontjából hasznos nevelő tényező, csakúgy mint a szép otthon, a kulturált- környezet. Az innen kikerülő, következő generáció igénye, ízlése, kultúrszintje már magasabb lesz, mint. elődeiké. — Milyen volt az az építészeti környezet. amelyhez munkájuk során itt alkalmazkodniuk kellett? — A perbáli gyönyörű népi klasszicista főutcát nemhogy nem védték meg, hanem egyenesen lebontották, pedig ezek a házak még mind bővíthetők, modernizálhatok lettek volna. Helyette kockaházakat .építettek. A legszebbet, a falu fő helyén pedig éppen a tanács bontotta le, és helyébe egy betonbunker formájú postaépület került, mégpedig a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat rendezési terve alapján. Magyarországon a falvaknak határozott, karakteres volt a fejlődésük, a városiasodás irányába, ugyanúgy, ahogyan az Németországban, vagy Ausztriában is megfigyelhető, vagy akár nálunk Kecskeméten, amely egyébként egy régi tanyaközpontból alakult várossá■ Ennek menete az volt, hogy a szálkás beépítésből a házak bővítése során az utca felé zárt sorú, városias front alakult 'ki. Ezt a fejlődést nálunk a háború kerékbetörte, később pedig felülről jövő intézkedésekkel nyúltak bele. Szerencsére ez a nagyfokú ..m.ííejnLék.- és egyéb értékrombolás már megszűnőben van, elfogyott a pénz, Mert a közhiedelemmel ellentétben a bontás is rengetegbe kerül. Igaz, bizonyos vonatkozásokban nehezebb a meglévő értékeket modernizálni, átalakítani, mint újat építeni, ugyanakkor könnyebb és olcsóbb is, mert rengeteg meglévő adottságot jól ki lehet használni. Végeredményben tehát a leggazdaságosabb megoldás a régi értékeket áttenni egy XXI. századi színvonalra. Sz. K, Mindenkinek jó üzlet? Szemétnyelő bányagödör Budapest évente négy-öt millió köbméter hulladékot produkál, ennek felét a lakossági, az úgyevezett kommunális szemét teszi ki. Évtizedekig nem volt gond az elhelyezés, rengeteg feltölthető gödör akadt. Azonban lassan mind betelt, és ma már látszik, hogy előbb-utóbb ez ügyben rendkívüli feszültségek várhatók. A fővárosi és a megyei tanács pár éve együttműködési megállapodást kötött, aminek fontos része a hulladékelhelyezésben való közreműködés. Konkrétan: a megye helyet biztosít a fővárosi szemétnek, cserébe nem kell beruháznia, de az érintett környékbeli települések ingyenes lerakodási lehetőséget kapnak. Pest megyében három nagyobb szemétgyűjtő ismert. A csomádi, a kerespestarcsai és a dunakeszi. Ez utóbbi egykor a Budavidéki Erdő- és Vad- gazdaság bányája volt. A kitermelést befejezték, maradt a rekultivációs kötelezettség. Az pedig gond, hiszen pénz kell az ilyesmihez, és honnan lenne? Dunakeszi hulladékát addig Csornádra hordták, de közelebb olcsóbb lenne. Ám az erdőgazdaság nem ingyen kínálta a bányagödröt, és a helyi költségvetésben nem volt rá- való. Információnk szerint végül is 40 millió forint körüli összegért kelt el a rekultiváció, s egyben a hulladéklerakás lehetősége. Ennyit fizetett a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat még 1988-ban. A szemétszállítási és -elhelyezési főosztály vezetője, Siklósi Mihály nem cáfolta az értesülést. Elmondta, az egykor több mint egymillió köbméteres gödröt a múlt év második felétől töltik. Kommunális, szilárd szeméttel, szigorú hatósági szabályozók betartásával. - A rákospalotai szemétégetőből ugyan valóban szállítanak oda salakot, és azt főként réteges terítésre használják, de abban nincs veszélyes anyag. Az égetőműben majdnem kohóhőmérsékleten porlik el a hulladék. A Köjál két éven keresztül vizsgálta az égésterméket, és abban semmilyen kárt okozó anyagot nem talált. Tehát Dunakeszi határába csakis szilárd szemét kerül, az talajvízzel nem találkózhat. Még 700-750 ezer köbméter feltölthető tér van, némi szerencsével talán az ezredfordulóig elegendő ennyi hely. A Dunakeszi Tanács műszaki osztályának vezetője, Ge- rőné Ladányi Anna megerősítette az eddig hallottakat. Itt mindenféle szakhatósági engedéllyel rendelkező fővárosi hulladéklerakó van, a környék gondját egy ideig megszüntetve. Azért egy hulladékválogató és -feldolgozó gépsor nem ártana, meri annak üzembe állításával tovább tartana a gondtalanság. Egyelőre tehát jó üzletnek látszik ez a megoldás. Mindenkinek. A Budavidéki Erdő- és Vadgazdasagnak, pontosabban jogutódjának, a Pilisi Parkerdőgazdaságnak le van tudva a rekultivációs kötelezettsége, és még jó pénzt is kaptak. Bár a volt bánya Dunakeszi közigazgatási területén van, maradt erdőgazdasági tulajdonban. Csak a kezelő a főváros, aminek ez kényszerüzlet. Dunakeszi sem járt rosszul. Beruházni nem kellett — nem is tudott volna —, mégis olcsón elhelyezheti a szemetet. Ki gondol ma arra, hogy mi lesz, mi lehet tíz év múlva? (kántor) Szakdolgozat idegenforgalomból Megírják a hollandusok A Dunatours Pest megyei idegenforgalmi vállalat, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola meghívására, idén novemberben egy hónapos szakmai tapasztalatcserére harmincöt holland egyetemista érkezik Magyarországra. A hallgatók, akik vendéglátóipari és idegenforgalmi kapron végeznek a jövő esztendőben, tanulmányozzák a megye idegenforgalmát. Dr. Jenkei László, a Dunatours igazgatója elmondta, hogy a leendő szakemberek, az általuk megszabott szakmai témákban, a magyar főiskolásokkal együttműködve, egyrészt kutatómunkával foglalkoznak majd, valamint itt készítik el szakdolgozataikat -. u,r!asz is nulasri A végzős idegenforgalmi szakemberek négy témával foglalkoznak —r tudtuk' meg az igazgatótól. A Dunatours körkép kialakítása arra szolgál, hogy kiderüljön, a holland utazni vágyóknak milyen igényeik vannak a vendéglátó országgal szemben. A második kutatási téma a Pest megyei idegenforgalmi értékek jobb hasznosítására, illetve kihasználására vonatkozik. A holland és magyar egyetemisták és főiskolások megvizsgálják, milyen fejlesztési programokat kell kidolgozni ahhoz, hogy a jelenlegi kínálatot, bővíteni,lehessen. Végül a holland piac ismeretében melyek azok a kínálati elemek Pest megyében, amelyek jól kihasználhatók. Felkutatják a sport- és szabadidős lehetőségeket, s végiglátogatják a megye szinte valamennyi szálláshelyét és éttermét. Az egy hónapos tanulmányúton lévő külföldi diákok elhelyezéséről és utaztatásáról a Dunatours gondoskodik. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolások kísérik majd a vendégeket, így módjuk lesz új ismeretek szerzésére, tapasztalatcserére és nyelvta- a is. ni. i. Üzletet nyitnának Fanyilason A telkek benépesülnek Az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés a ráckevei üdülőterületek iránt. A nagyobb környékbeli településekről és a fővárosból többen azzal a kéréssel fordultak a városi tanácshoz, hogy telket szeretnének vásárolni. A tanács és a helyi Aranykalász Termelőszövetkezet felmérte a lehetőségeket és úgy döntött, hogy a Duna partján lévő, úgynevezett fanyilasi területet üdülőövezetté alakítja át. A tsz szántóterületére rövid időn belül 250 üdülőtelket varázsoltak. Mint Stáhly István vb-tit- kár tájékoztatásából kiderült, a telkek egy részét már eladták. Ma körülbelül 1000-1200 ember pihenheti ki a munka fáradalmait, kertészkedhet a Fanyilas területén. Viszont az ott élők sérelmezték, hogy nagyon messzire kell menni ahhoz, hogy a legszükségesebb élelmiszereket megvásárolhassák. A környékbeliek éppen ezért kérték a tanácsot, hogy amint az lehetséges, egy kisebb üzletet építsenek a Duna Kiskun- lacháza felőli oldalán, a fanyilasi területen. A tanács és a termelőszövetkezet rövid időn belül döntött. A tsz felajánlotta, hogy ötmillió forinttal járul hozzá az építkezéshez, sőt a terveket is elkészítteti. 'Ugyancsak ők ajánlották fel, hogy , a felparcellázott telkekből a szükséges területet “is biztosítják. Stáhly István azt is elmondta, hogy a tanács pályázatot hirdetett. Olyan vállalkozókat keresnek, akik egy pék- és tejtermékeket árusító kisebb bevásárlóhelyet építenének. M, I. A szép juhászlány Horváth Piroska legelteti nyáját a szadal legelőn. Vannak mesterségek, amelyekről el sem tudtam volna képzelni, hogy a szebbik nem képviselői is művelhetik. Ilyen volt a juhászat. Előttem mindig a subájában legeltető pásztor képe lebegett addig, amíg meg nem láttam a szép Piroskát, amint Bojtár nevű kutyájával és kedvenc kecskéje segítségével terelgette nyáját a júliusi napfényben (Hancsovszki János felvétele) A vállalkozó Texelektro Levegő és vízkontroll A budaörsi Textil és Elektronika Ipari Szövetkezet a belső gazdálkodási átszervezések időszakát éli. Néhány hónapja a cégen belül megalakult, NSZK-beli partnerek bevonásával az Anatex és a Schafetronik Kft. Előbbi a környezetvédelmet hivatott szolgálni. Olyan víz- és levegőszennyezettséget mérő műszereket készítenek, amelyekkel gyorsan és nagy pontossággal mutathatók ki a károsító anyagok. Erre a tevékenységre a kft. komoly szakmai erőket mozgósított, s mivel tisztában vannak azzal, hogy a környezetvédelem bevonult a hétköznapok kritizált területei közé, érthetően gazdasági hasznot remélnek, méghozzá nem is akármennyit. Bíznak abban, hogy a vásárlók nagy számban igénylik termékeiket, annál is inkább, mert a környezetvédelmi célokra könnyű hitelekhez jutniuk a fogyasztóknak. A Schafetronik Kft. a jármüvekhez szándékozik biztonság- technikai berendezéseket előállítani. A nyugatnémet partner által kifejlesztett berendezések gyártását rövidesen megkezdik. Lengyel János, a Texelektro marketingosztályának vezetője tájékoztatásul elmondta, hogy az elektromos biztonság- technikai eszközök iránt érdeklődik a piac, s ezért a kft. tagjai itthon és külföldön bizton hozzáláthatnak a termékek terítéséhez. Mivel a Texelektrónál kiválóan működik a bőröndkészítő részleg is, s a termékek iránt hosszú évek óta adott a tőkés piaci kereslet, könnyen elképzelhető, hogy a jövőben ezen a területen is szárnyat bont valamilyen vegyes vállalat. Gy. L.
