Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-21 / 170. szám

Uiva’àsos ticzfhelyettesd: Nyilvános avató A Magyar Honvédség Hír­adó Kiképző Központjában — amelyet a váciak Sallai Imre laktanyának ismernek még —, július 28-án, jövő szom­baton délelőtt 11 órakor tart­ják a hivatásos tiszthelyette sek avatóünnepségét. Az avatás nyilvános lesz, s a rendezvényre minden ér­deklődőt szeretettel vár a ki képző központ parancsnoksá­ga. Miniszterek tisztelegtek Dr. Brusznyai Árpád emléke A Budapesti Köztemető 301-es parcellájában — ugyanazon sírba, ahol meg­találták tetemét — temették el dr. Brusznyai Árpád 1956 os szabadságharcost, a huma nista embert és tudóst. Felesége, leánya és a csa Iád tagjai, volt váci és veszp rémi tanítványai, valamint a kormány négy minisztere je­lenlétében vettek örök búcsút tőle az emlékezők. Dr. Hor­váth Balázs a kormány nevé­ben, belügyminiszterként és volt tanítványként, dr. So- morjai Gábor a váci, Balogh Elemér író a veszprémi tanít­ványok, dr. husvay Tibor az egykori Eötvös kollégiumi társak nevében emlékezett a tisztelt és szeretett mintakép­re. A gyászszertartást, papi se­gédlettel, dr. Brusznyai Jó­zsef, a kivégzett hős bátyja végezte, aki a testvér hangján emlékezett a közös gyermek- és ifjúkorukra. Az új helyen KDNP-ügyclct Miután — más pártokkal együtt — a Kereszténydemok­rata Néppárt váci szervezete is beköltözött a volt (egy)- pártházba, rendszeresen tart ügyeletét. Keddenként délután 17 óra és 19 óra között kereshető fel irodájuk, szerdánként pedig szintén található itt valaki, ugyanis egyik héten elnöksé­gi ülés, másik héten a szer­vezet összejövetele zajlik, 18 órától. Nem privatizálás, csak privát A türelem drága kincs IVem a kenyér meg a tej az üzlei, hanem amit mellette el lehet ad­ni! Ezt minden újdonsült kereskedő így véli, ezért szereznek be sok import árucikket, különlegessé­get. Azzal együtt, hogy meg kell gondolni a legki­sebb kiadást is, valahogy mindig elfogy a drágább tea, a drágább kávé, sajt, édesség. Nem lehet mindig ugyanazt enni, áldozni kell a különlegességekre. Hiába, jó szimat kell ah­hoz, hogy megérezzék, mi az, ami megy! Jó szolgála­tot tesznek a műholdas té­véadók reklámjai, minden­ki az ott hirdetett csokikat, miegyebet keresi. De hol van itt az alapellátás? Le­het jól csinálni a kettőt együtt is. Több példát ta­lálni rá a városban. És fa­lun? Az igények ott is nö­vekednek, de a legfonto­sabb még mindig a friss napi áru. A rendszeres ke­nyér-, tej- és húsellátás. Egy kereskedő, akinek „tisztességes” iparos szak­mája is van, mesélte, hogy is kell csinálni. Szerinte mindenekelőtt türelmesen. Nem szabad mohónak len­ni; s főleg nem pánikba esni. Az ember először minden lehető kölcsönt föl­vesz, minden kedvezményt kihasznál, aztán hozzálát az üzlet felépítéséhez, jobb esetben bebútorozá­sához. Ha lehet, saját kezű­leg. Rengeteget lehet spó­rolni egy kis ügyességgel és akarattal. Lesz idő, amikor minden kilátástalannak tűnik, a részletek elviszik a teljes hasznot, a vevők otthon maradnak, vagy valamiért elkerülik, de aztán át lehet jutni a holtponton, és el­kezd növekedni a bevétel. És valahogy marad is be­lőle. Persze, mert közben kifizettük az egyik, aztán a többi kölcsönhátralékot, rá- éreztünk a vásárlók szoká­saira, eltaláljuk a szája ízét, ők pedig eltalálnak hozzánk. És ha még modo­runk is van, fél siker! Az idézett történet nem kitalált, az élet szerkesztet­te így. Főszereplőjének az­óta már nemcsak egy ér­dekeltsége van ; több lá­bon áll. Már-már elmond­hatja magáról, hogy igazi vállalkozó lett. Igaz, a kis­ipar és kiskereskedelem szándékos szétrombolása előtt egy-egy kis üzlet nem a meggazdagodás reményét jelentette, hanem a meg­élhetés egyik formája volt. így volt jó vevőnek és ke­reskedőnek egyaránt. D. Z. Rövidebb vakáció Gondolnak az idősekre Aktív kollégáik élvezik a nyári vakáció örömeit, a váci pedagógusklub vezetősége jú­liusban négyszer, s még au­gusztusban is kétszer szakít egy-egy napot arra, hogy meg­látogassa a nyugdíjas tanító­kat, tanítónőket. Sok társuk­nak évekig nem volt állásuk, csak 25-30 évet dolgozhattak, így nagyon csekély a nyugdí­juk. Ahol lehet, ahol tudnak, segítenek. Tóthné Dévánszky Erzsébet klubtitkár tájékozta­tása szerint a 22. évében mű­ködő pedagógusklub létszáma megnövekedett, és eredménye­sen dolgozott a nyarat meg­előző három hónapban: 19 rendezvényüket ez er kétszázan látogatták. Siker volt a Fiata­lok az idősekért című műso­ros délután, a műsor kapcsán az iskolák bebizonyították, hogy mennyi érték rejlik a gyermekekben. Látogatottak voltak a szerdai klubnapok, a vetítések, előadások, ünnepi megemlékezések. Két autó­busszal vitték társaikat Buják­ra és Hollókőre. — A városi tanács, a művelődési központ anyagilag is támogatja őket, így lesz idén is augusztusban üdülés Gyomaendrődön, ismét hívhatnak ősszel neves előadó­kat. A klubtitkár "kész tervét mutat az őszi-téli hónapokra. Szeptemberben rendezik a Hármas kézfogást, a kezdő, a színes diplomások és a nyug­díjba menők köszöntését. Tár- sasutat terveznek Kárpátaljá­ra, Ausztriába, ellátogatnak Nézsára és környékére. Még pori kavarnak a kombájnok Vác környékén Pest megye más tájaihoz képest valamivel később kezdődött az aratás, így míg délben már sok helyütt befejeződött a búza betakarítása, környékünkön még port kavarnak a kombájnok (Erdősi Agnes felvétele) Ha én maszek lennék Ma csak a vállalat érdekelt Kérem, ne írja meg, hogy melyik boltról van szó, kért a helyettes, aki egyébként csak hallgatója volt az üz­letvezetővel folytatott be­szélgetésnek. Tudja, úgy is olyan bizonytalan minden, és nagyon könnyen előfor­dulhat, hogy egyik napról a másikra könyvjutalom­ban részesülünk. Vagyis, jutalmul, megkapjuk a munkakönyvünket... A Vác környéki község bolt­jának vezetőjétől tulajdon­képpen azt szerettem volna megtudni, hogy ha lehetősé­ge lenne rá, megvenné-e a boltot, milyen feltételek mel­lett érné meg neki, hogy „ma­szekká” legyen. A válasz azonban sokrétűbb volt: töb­bek között megtudtam azt is, hogy miért kellene sürgősen változtatni a jelenlegi álla­poton ... — A helyzet már . akkor kezdett lehetetlenné válni, amikor megszüntették a for­galom utáni jutalékot — kezdte az üzletvezető —, s-L VÁCI Kacagnom kell Szimbólumok a falakon Miután az SZDSZ elfog­lalta helyét a volt párt­ós tömegszervezetek váci székházában, megjelentek a jól ismert piros-fehér- zöld színű repülő mada­rak matrica, illetve zászló formájában. Így van rend­jén, gondolhatja bárki, hi­szen többpártrendszer van, vagy mi a csuda? És nem­csak a szabaddemokraták szimbóliumai jelentek meg a házban, itt-ott föltűnik a kereszténydemokraták vagy a demokrata fórum ragasztványa is. Igaz, odáig csak az SZDSZ ment el, hogy a pártok immár közös folyosóján ottfelejteti Kreml-intarzián a csillag helyére is „magukat” tet­ték. Mi az, amin kacagni kell? Hát ez az egész, ez a kicsit gyerekesnek mondható csipkelődés egymáson. Igen, egymáson. Senki ne gon­dolja, hogy az MSZP szó nélkül hagyná a dolgot. Lajtai István, az MSZP helyi ügyvezetője nekem szegezte a kérdést a mi­nap: ön szerint, van-e he­lye pártszimbólumnak köz- intézményen? Természetesen az SZDSZ ablakából lógó zászlóra gondolt, ami másoknak nem igazán szúrt eddig szemet. Tehát a vélemé­nyem: mivel pártházból partok háza lett ez az épü­let, természetesnek tartom, hogy ki-ki közszemlére te­szi ittlétének bizonyítékát. Fölhúzták a zászlót, akár egy nemzetközi versenyen a részt vevő országok. Az ügyvezető ezt a vá­laszt nem fogadhatja el: ez nem lehet pártok háza, hiszen a többi bérlővel szemben kisebbségben van­nak az épületben, amely állami tulajdonú. Így nincs helye pártszimbólumnak sehol az épületben. Ök nem ragasztanának ki ilyet sehová, ahol közszemlén lenne, mondta, pedig meg­van a maguk jól ismert jel­képe, a szekfű. Mégse. Laj­tai István szerint a hom­lokzatra kerülő eligazító táblákon is csak szöveg le­het, szimbólum nem. Jó. tiszteletben tartom ezt a véleményét, példái mutatok, de hogy is helyes valójában? Van erre vala­milyen szabály? Mert ak­kor be kell tartani! — duda — Legközelebb augusztusban A Hortus Musicus remekeli A Zebegényi Nyár közön­sége kellemes élményben ré­szesült a Hortus Musicus ka­marakórus hétvégi hangver­senyén. Á fiatal együttes remek műsorral, gondosan megmun­kált kamarahangzással lepte meg hallgatóit. A kórusiro­dalom ritkán hallható re­mekművei hangzottak el, a régi zene kedvelőinek örö­mére. Cl. le Jéune, Morley, Gesualdo madrigáljai, Palest­rina, Byrd motettái, Schütz zsoltárai muzikális, igényes előadásban szólaltak meg. A kórus hangzása friss, a fiatal hangok szépen, ará­nyosan szóltak. Az ilyen elő­adás aprólékos munkát, el- mélyült felkészülést igényel. A Hortus Musicus kamarakó­rus hallhatóan nagy ügyei­met fordít a finom zenei meg­oldásokra, a színes dinamiká­ra. a stílusos előadásmódra. Tavaly őszi bemutatkozó hangversenyük óta jelentős mértékben fejlődtek, munká­juk jó irányban halad. Galbács Gabriella, Laczhe- gyi Imre és Bogár Imre ve­zetik az énekkart, megosztva egymással a feladatokat. Ma­guk is énekelve, jelzésszerű kézmozdulatokkal irányítot­ták az együttzenélést. Kívánjuk, maradjon meg fiatalos lelkesedésük, zenei igényességük a további mun­kához. Reméljük, Vác városa s a lehetséges mecénások is felfigyelnek a legújabb váci zenei együttesre, és segítsé­get nyújtanak majd további működésükhöz. Végül, álljon itt a Hortus Musicus többi tagjának is a neve: Brenner Judit, D Laczhegyi Zsuzsanna, Maryn­kás Csaba. B. Rada Márta, Szilágyi Gábor, L. Tesnászky Éva. Legközelebb augusztus 4-én, a Görög templomban hallhat­ja őket a váci közönség. B. M. ezzel megszűnt az érdekeltsé­günk abban, hogy többet ad­junk el, hogy jobb legyen az ellátás. De nem vagyunk ér­dekeltek már abban sem, hogy utánamenjünk az árunak, hogy igyekezzünk olcsóbban beszerezni cikkeket... Lehe­tetlen a helyzet azért is, mert vagy háromszor kellett neki­esnem a kályhának, hogy vég­re kicseréljék a szakadt linó­leumot. És akkor is csak egy kis darabot pótoltak, nem kaptam újat az egész irodá­ba... De folytatom: január elsején életbe lépett az új kollektív szerződés, néhány hónappal később értesítettek, hogy megalakult a Vác Ke­reskedelmi Rt., részvényeket kell vásárolnunk, és majd átírják a személyi igazolvá­nyunkat. De tudtommal meg­maradt az ÊKV is, és aki ed­dig volt a vállalat igazgatója, az most a részvénytársaság igazgatója is. — Ha részvényesei lenné­nek ennek a társaságnak, az jobb megoldás lenne, mint mondjuk, ha szerződéses ala­pon üzemeltetnék a boltot? — Nem tudom, erről sem­mi felvilágosítást nem kap­tunk. A szerződéses üzemel­tetés azért nem vált be, mert túl sokat kellett befizetni an­nak a vállalatnak, amelyik kiadta az üzletet... — Mi lenne a kedvező az ön számára? — Az lenne jó, ha bérleti díjat kellene fizetni a he­lyiség és a gépek után. s min­den más az én gondom len­ne ... Rajtuk csattan az ostor A postás azt visz, arait kap A közelmúltban a vámos- mikolaiak csak utólag érte­sülhettek a rádió és a televí­zió műsoráról, ugyanis, az RTV-műsorlapot, reklamáció után, a következő hét köze­pén kapták meg . .. Egy eset miatt ném panaszkodna sen­ki, ám elég sűrűn fordulnak elő hasonló esetek: van, ami­kor a Magyarország, a Ma­gyar Hírlap vagy a Népszava nem érkezik meg. Ilyenkor persze, a megrendelő azt szid­ja. akivel találkozik: a pos­tást. Aki viszont erről nem tehet, s könnyebb volna szá­mára magyarázkodás, helyett a megrendelt újságot átnyúj­tani. Ahogy megtudtam, minden kiszállított postai küldemény szerepel egy kísérőjegyzéken, ám hogy valami hiányzik a küldeményből, az csak utó­lag. az ellenőrzésnél derül ki. Talán a fenti kellemetlensé­gek elkerülhetőek lennének, ha a kiszállítók ellenőriznék a küldeményeket az átvétel­kor, ha a szállításra való elő­készítést végzők felelősebb munkát végeznének. A szidalmakat csak a kéz­besítők, a postások hallják — akik igazán illetékesek, azok nem —, s értelmetlenül raj­tuk csattan az ostor. Koroknál Gábor — De akkor menni kellene az olcsóbb áru után... — Akkor meg is tenném. Most viszont saját kocsival, saját költségen tehetném csak, haszon viszont egy fil­lér sem lenne. — Miért húzódozik attól, hogy teljesen önálló legyen? Vagyis, megvegye az ingatlant, a gépeket is... — Először is, miből ven­ném meg? Több millió fo­rintot kellene előteremtenem. Másodszor is, évek kellené­nek hozzá, hogy megtérülje­nek a befektetéseim. — És ha kedvezményes köl­csönnel segítenék? — Már érdeklődtem, de csak azt tudták mondani, hogy újrakezdési kölcsönben ré­szesülhetek, ha munkanélkü­li vagyok. Vagyis, ha kirúg­nak a vállalattól vagy a rész­vénytársaságtól ... — Látjuk, halljuk, hogy a nagykereskedők, például a füszértek, egyre inkább üzle­telnek. kiskereskedelmet is folytatnak. Tehát, a kelendő árut nem könnyű beszerez­ni, esetleg még anyagi áldo­zatokkal is jár. Arra is szá­mítani lehet, hogy ha „ma­szekká” válik egy bolt, ak­kor a tulajdonoson kérik szá­mon mindazokat, amit ko­rábban a vállalat elmulasztott kijavítani, megcsinálni. És még nyilván sok-sok egyéb nehézség is adódik... Mind­ezek tudatában, ha önnek fel­ajánlanák megvételre ezt az üzletet, igent mondana? — Ha elfogadható feltéte­lekkel kínálnák, gondolkodás nélkül igent mondanék! — Még akkor is1, ha mint mondta, nincs tisztában az­zal. hogy mennyi a tényleges haszon az üzleten a vállalat­nak? — Nézze, ha a vállalat ed­dig még szerződésbe sem ad­ta ezt a boltot, akkor biz­tosan jól Jövedelmez neki. Még így is. hogy senki nem igyekszik olcsóbb árut besze­rezni ... Borgó János

Next

/
Oldalképek
Tartalom