Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-19 / 168. szám
4 &£ûiem 1990. JtLIUS 19., CSÜTÖRTÖK MEGALAKULT A MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI KÖZPONT Segélyezéstől a munkaközvetítésig Májusi ülésén határozott a megyei tanácstestület a Pest Megyei Foglalkoztatási Központ létrehozásáról. A munkaközvetítéssel, a foglalkoztatással kapcsolatos hatósági feladatokat és pénzügyi elszámolásokat eddig három helyen végezték — egyrészt a helyi tanácsok, másrészt a megyei tanács, s bekapcsolódott ebbe a munkába a megyei munkaügyi szolgáltatóiroda is. Az ésszerűség azt diktálta, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos összes kérdés egy helyre kerüljön, hiszen az egységes információ segíti a gyorsabb ügyintézést. A foglalkoztatási központhoz 15 helyi iroda tartozik, a megye 14 városában és Zsámbékon találhatók kirendeltségek. Az irodák alapszolgáltatásokat nyújtanak, míg a szakhatósági feladatok a központhoz kerültek. Itt végzik az újrakezdési kölcsönnel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat. Itt gondoskodnak azok elhelyezéséről, akik lelkiismereti okokból megtagadják a fegyveres katonai szolgálatot. Jelenleg Pest megyében körülbelül 30 fiatal férfi teljesít polgári szolgálatot, ők szociális otthonokban, kórházakban dolgoznak, illetve vak és mozgássérült embereket segítenek. Ugyancsak a. központban intézik a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatos ügyeket. A jelentős létszám- leépítést végrehajtó veszteséges vállalatok kérhetik, hogy dolgozóik korengedményes nyugdíjazásához az állam a központi foglalkoztatási alapból járuljon hozzá. A megyében a Pestvidéki Gépgyár kért segítséget mintegy 130 ember nyugdíjazásához. A 15 kirendeltség tartja nyilván az adott körzetben élő, munka nélkül maradt dolgozókat. A foglalkoztatási központban összesítik a megyei adatokat, s a munkanélkülisegélyek folyósítását is itt intézik. Pénzügyi támogatást nyújtanak az átképzésekhez, egyes tanfolyamok szervezéséhez. Szoros kapcsolatot tartanak a központ munkatársai a megye vállalataival, intézményeivel, s megpróbálják összehozni a dolgozni szándékozókat a munkaadókkal. Kiderült például, hogy Vácon meglehetősen sok az érettségizett, munkát nem találó fiatal, míg a kórháznak ápolónőkre van szüksége. A munkaerő-közvetítés továbbfejlesztéséhez feltétlenül szükséges, hogy szorosabb kapcsolatot tartson a megye a fővárossal, hiszen egy gyáli vagy egy vecsési munkanélküli valószínűleg inkább Pesten szeretne dolgozni, mint Monoron. Egyébként a Pest megyében élők számára a főváros még mindig tud munkát adni, A foglalkoztatási központ feladatai közé tartozik a gyakornoki rendszer megszervezése, bár ezt eddig még senki nem igényelte. Gyakornokok azok a felsőfokú végzettségű fiatalok lehetnek, akik nem találnak végzettségüknek megfelelő állást, de szeretnének — ha kevesebb pénzért is — szakmájukban elhelyezkedni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága júliusi ülésén kinevezte a foglalkoztatási központ igazgatóját is. A beérkezett pályázatok alapján ezt a munkát Peráth Béla végzi. Az új igazgató eredetileg mérnök-közgazdász, de számítógépes rendszerszervezőként is dolgozott. Az Állami Pér- és Munkaügyi Hivatalból került 1985-ben a Pest Megyei Tanácshoz, ahol munkaügyi osztályvezető, majd megyei főtanácsos volt. A VAGYONELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ELSŐ DÖNTÉSE Jóváhagyás, elutasítás hogy a vagyonellenőrző bizottság csak a már megkötött jogügyleteket bírálja felül, s nem feladata az előzetes véleménynyilvánítás. Ennek ellenére néhány esetben kivételt tettek, így például a váci kórház ügyében is. A kórház közös vállalkozásba szeretne kezdeni egy nyugatnémet vállalattal, amely klinikát, műveseállomást és intenzív osztályt építtetne a váci intézmény közelében. Állami — azaz leendő önkormányzati — területen. A döntés egyöntetű volt: a bizottság támogatni fogja ezt a jogügyletei, ha a felek beterjesztik a szerződést és csatolják a szükséges iratokat. Nem járt viszont szerencsével a Váci Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, amely egyik ingatlanát szerette volna értékesíteni, de — állami vállalat lévén — szüksége volt ehhez a bizottság jóváhagyására. Ebben az ügyben meglehetősen hosz- szas vita alakult ki, s a szakemberek sem voltak azonos véleményen. Az üzletet végül is nem engedélyezték, a vállalatnak meg kell várnia az ön- kormányzat létrejöttét. A Dabasi Tanács, a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat és egy magánszemély által létrehozandó kft. — melybe apportként állami tulajdon is kerül — megnyerte a szakemberek jóváhagyását, de a délután már a visszautasításoké volt. A Budaörsi Tanács egy 62 milliós területet kívánna értékesíteni, de — bár konkrét szerződés még nincs — a bizottság nem tanácsolta ezt a lépést. Egy jelenlevő felszólalásából kiderült, hogy a budaörsi pártok egy része sem ért egyet ezzel az eladással. Elutasították a Fóti és a Maglódi Tanács telekeladási szerződését is, és a MAHART-nak is várnia kell az új önkormányzatok megalakulásáig. A vagyonellenőrző bizottsághoz folyamatosan érkeznek az ügyek, ezért előreláthatólag minden héten, szükség esetén Meglepően nagy volt az érdeklődés a megyei vagyonellenőrző bizottság első ülése iránt, amelyre kedden került sor a megyei tanács klubjában. A megjelentek alig fértek el a helyiségben, többen ülőhely nélkül maradtak. Mint lapunkban arról már hírt adtunk, a Parlament június 4-i döntése alapján minden megyében létrejöttek a kormánybizottságok, melyeknek legfőbb feladata a leendő önkormányzatok tulajdonának védelme. A Pest megyei bizottság tagjai a belügyminiszter jóváhagyása alapján: dr. Petrik János, a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára; dr. Székely Csaba tanszékvezető egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense; dr. Kovács Béla szentendrei ügyvéd; dr. Erdélyi Erika, a Pest Megyei Földhivatal osztályvezetője; dr. Grósz Sándor, a Pest Megyei Tanács igazgatási osztályvezető-helyettese és Kuncz Béla, a termelés- és ellátásfelügyeleti osztály vezetője. A hetedik tag. dr. Kenéz Tibor váci ügyvéd nem tudott eljönni az ülésre, de ez a bizottság munkáját nem akadályozta, hiszen a törvény értelmében szótöbbséggel hozzák határozataikat. Az érdeklődők kérdései és hozzászólásai után megkezdődött az érdemi munka. ' Az Abonyi Tanács egy Romániából menekült családnak adott egy házat, amit a bizottság, néhány kérdés után — vita nélkül — egyöntetűen jóváhagyott. Nem egyezett viszont bele a solymári jogügyletbe. Solymáron egy építőközösség szerette volna megvásárolni azt a területet, amelyen az általa kialakított és használt garázsok állnak. A bizottság véleménye szerint'ez az adásvétel nem sürgős, ráér megvárni a majdan megalakuló önkormányzat döntését. Dr. Petrik János felhívta ugyan a jelenlevők figyelmét, hetente kétszer is üléseznek majd. A tárgyalások minden esetben nyilvánosak. Az érintettek értesítést kapnak az időpontokról, de a pártok, az egyesületek, s magánszemélyek is végighallgathatják az üléseket. Rendkívüli vb-ülés Rendkívüli ülésre hívták össze a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjait július 20-án, péntek neggel 9 órára. Napirendi pont: az egyéni választókerületi bizottságok kiegészítése. Az új tagok egyben esküt is tesznek. Ugyancsak esküt kell tenniük azoknak, akiket a pártok delegáltak a bizottságokba. A pártok azon képviselői, akik kedden nem tudtak megjelenni a megyei tanácson, csütörtökön vagy pénteken tehetnek esküt. RUGALMASABB ÜGYINTÉZÉS Másfél éves az iroda Pontosan másfél évvel ezelőtt, 1989. január 1-jén kezdte meg működését a Pest Megyei Tanács épületében az Ügyfélszolgálati- és Tájékoztató Iroda. A főbejáratnál található két helyiséget akkor erre a célra alakították ki, de az egyre növekvő forgalom miatt az iroda tulajdonképpen már „kinőtte" ezt a területet. Hétfőn és szerdán 8—18.30- ig, kedden és csütörtökön 8— 16.30-ig, pénteken pedig 8—16 óráig öt szakember áll az ügyfelek rendelkezésére. Ahogy Rapcsák Árpááné, az iroda vezetője elmondta, naponta nyolcvanan-százan is megfordulnak itt, és az ügyek felét helyben el is tudják intézni. Az iroda feladatai közé tartoznak azonnali, közvetlen szolgáltatások, több kérdésben felvilágosítást adnak és előkészítik a hosszabb intézést igénylő ügyeket. Azonnal kiadnak például munkavállalási engedélyt külföldi állampolgárok részére. Nemcsak Erdélyből, de a Szovjetunióból, Kínából és az arab országokból is érkeznek olyanok, akik valamelyik Pest megyei vállalatnál vagy intézménynél kívánnak munkába állni. Az érdeklődők adatokat kaphatnak ingatlanokról, intézményekről, vállalatokról, szolgáltatásokról — természetesen az adatszolgáltatás különleges szabályai alapján. Felvilágosítást tudnak adni az iroda munkatársai az általános- és középiskolai üres pedagógusi állásokról is. Tanácsokkal segíthetnek lakás- és telekvásárlási, valamint építési kérdésekben. A szakigazgatási szervekhez tartozó esetekben átveszik az irodában az írásos beadványokat és továbbítják azokat. Kaphatnak itt az ügyfelek nyomtatványokat, amelyek kitöltéséhez a munkatársak segítséget nyújtanak és illetékbélyeget. Ugyancsak a feladatok közé tartozik, hogy szükség esetén tájékoztatókat, rendeleteket, jogszabályokat bocsásson az iroda az ügyfelek rendelkezésére, s lehetőség van a gyors sokszorosításra, fénymásolásra is. A munkatársak napi kapcsolatban állnak a megyei tanács különböző osztályaival és a helyi tanácsokkal. Előfordulhat, hogy egy-egy bonyolultabb kérdésben nem tudnak azonnali felvilágosítást, segítséget nyújtani az ügyfélnek. Ilyenkor az illetékes szakigazgatási szerv szakembere segít, gyakran az osztály félfogadási idején kívül is, hogy a vidékről érkezőknek ne kelljen dolguk végezetlenül hazatérni. Közérdekű bejelentések, panaszok, javaslatok’esetén kapcsolatba lép az iroda a községi, városi tanácsokkal. Teszi mindezt az ügyek gyorsabb, rugalmasabb intézése érdekében, ami — valljuk be — időnként még mindig hagy kivetnivalót maga után. Zenélő nyár Idén nyáron is rendeznek hangversenyeket a Pest Megyei Tanács díszudvarán. Képünk a Magyar Virtuózok Kamarazenekar hangversenyén készült, ahol James Brooks Bruzzese amerikai karmester vezényelt Rz oldal a Pest Megyei Tan ács támogatásával készült Irta: Kecskés Ágnes Fotó: Erdősi Ágnes A BALATONNAL LENNE JÓ Kié a napközis tábor? Napközis tábor. Talán nem sokat tévedek, ha azt gondolom: ez a szókapcsolat meglehetősen kellemetlen emléket ébreszt mindenkiben. Nem szeretik a gyerekek, akiknek már volt részük benne. Micsoda vakáció is az, amikor ugyanott kell eltölteni a nyarat — legalábbis egy részét — ahol egész évben tanullak! A napközis táborok többsége ugyanis iskolákban működik. hiszen csak kevés település engedhette meg magának, hogy létrekozzzon vagy megszerezzen egy erre a célra alkalmas területet valahol a zöldben. A gyerekek ezt persze nem tudják, mint ahogy azt sem, hogy a tanárok szintén nem örülnek ennek a nyári programnak. Nem szeretik a napközis táborokat az oda beosztott pedagógusok sem. Nevetségesen alacsony tiszteletdíjért kell az átlagosnál nagyobb felelősséget vállalniuk — hiszen a kirándulások, uszodalátogatások, szabadfoglalkozások során sokkal nagyobb a baleset- veszély, mint amikor az iskolapadban ülnek a gyerekek. Ráadásul ma már egyre kevesebb pedagógus „engedheti meg” magának, hogy a vakáció egy részét is a hivatására áldozza. A tanárok, tanítók között mind többen vannak, akik akár nehéz fizikai munkát is elvállalnak nyaranta, hogy könnyíthessenek megélhetésükön. S végül azt hiszem, nem igazán szeretik ezt a típusú tábort a mamák és a papák sem. Sok szülő szíve belesaj- dul, mikor kora reggel beadja csemetéjét a „gyermek- megőrzőbe” és csak délután, munkaidő végeztével tud érte menni. Ámbár tény, hogy a napközis tábor még mindig jobb, mintha egész nap felügyelet és főtt étel nélkül csellengenének a gyerekek az utcán. Az igazi persze az lenne, ha minden család el tudná küldeni a gyerekeket vízivagy sporttáborba, esetleg német tanfolyamra Ausztriába. Színes és változatos programokat kínálnak a gyerekeknek is a különböző új gazdasági szervezetek, utazási irodák, kft.-k, gmk-k. Csakhogy az árak! Az árak bizony a mai magyar családok döntő többségének megfizethetetlenek. Marad tehát végső megoldásként a napközis tábor. Nemoda István, a Pest Megyei Tanács társadalompolitikai titkára és Abrudbányay János, a megyei pedagógiai intézet szaktanácsadója azért indultak útnak július 16-án, hogy adalékokat gyűjtsenek az idei nyár tapasztalataihoz. A körút első állomása az érdi napközis tábor volt. A város helyzete — már legalábbis elméletileg — irigylésre méltó, hiszen Érdnek saját napközis tábora van. A gyerekek nem valamelyik iskolában kénytelenek a nyári napokat eltölteni, hanem jó levegőn egy városszéli területen, ahol külön ebédlő és — rossz idő esetére — egy felújított villa is rendelkezésükre áll. Itt naponta maximum 35 forintért, azaz a szokásos napközis térítésért kapnak reggelit, ebédet és uzsonnát. Reggelenként a központban lévő úttörőházból autóbusz- szal viszik ki őket a táborba, délután ugyanoda vissza, így a munkából hazatérő szülőknek nem kell kitérőt tenni a gyerekeikért. Ám a tábor veszteséges, fenntartása nagy összegeket emészt fel, s ráadásul kihasználatlan. A tanács 1984-ben építtette a nyári tábort, amely 350 gyereket tudna befogadni. Hat évvel ezelőtt sportpályát és úszómedencét is terveztek ide, ám az eredeti elképzelések — pénz hiányában — nem valósultak meg, sőt sokáig még az ivóvizet is lajtos kocsival kellett hordani. Talán ez vette el a helybéliek kedvét a nyári napközitől, mindenesetre tény, hogy évről évre kevesebben veszik igénybe ezt a lehetőséget. Látogatásunk idején mindössze 32 gyerek volt a táborban, pedig Érden 9 általános iskola található, s ezekben összesen körülbelül 6000 gyerek tanul. Az persze nagyon szép lenne, ha a tábor azért vált volna feleslegessé, mert minden gyerek ennél sokkal jobb helyen vakációzik. Ez azonban csak álom. A nagyobb fiúk és lányok inkább önállóan, kötetlenül akarják eltölteni a nyári napokat. Ami nem is lenne gond. a baj csak az, hogy értelmes elfoglaltság híján csoportokba verődve lődörögnek valahol Érden, esetleg bemennek Budapestre. A fenntartás tetemes költségei miatt a városi tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a területet másképp kellene hasznosítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy jövőre valószínűleg valamelyik iskola udvarán töltik majd a rászoruló érdi gyerekek a vakációt. A Budaörsön élő több mint 2000 általános iskolás számára eredetileg sem volt más lehetőség az iskolaudvaron kívül, ha kénytelen a nyár egy részét napköziben tölteni. Nem egy szülő ilyenkor is igényli, hogy gyermekére szervezetten vigyázzanak, Budaörsnek pedig nincs külön napközis tábora. A nyári foglalkozásokat minden évben más iskolában tartják, idén éppen a Templom téri került sorra. Az ötletesen játszótábornak nevezett napköziben 53 gyereket találtunk, négy pedagógus felügyelete alatt. Látogatásunk délelőttjén épp egy pantomimművész tartott játékos bemutatót. A táborvezető és munkatársai változatos programot szerveztek a gyerekeknek, elvitték őket kirándulni, lementek az állatkertbe, a Planetáriumba, a Citadellához. Ennek ellenére a tervezettnél kevesebbszer tudnak kimozdulni az iskolából. Ingyenbuszt sem könnyű szerezni, a korábbi évektől eltérően idén a budaörsi vállalatok sem támogatták a tábort, s a szülők pénztárcája sem bírja a pluszkiadásokat. Valamivel jobban jártak a budakeszi gyerekek. Az iskola helyett ők az 1. számú óvodában ..táboroznak”, ahol íü- ves udvar és kis medence is várja őket. Budakeszin 6 hétig. június közepétől július végéig vigyáznak a pedagógusok a gyerekekre. Csak az alsó tagozatosok szülei igényelték a nyári napközit, úgy látszik, a nagyobbak itt is jobb szeretik a kötetlenebb vakációt, ami persze nem is csoda. Őszintén szólva nem derített jókedvre ez az utazás. Az anyagi gondok miatt mind a családok, mind az állam egyre kevesebbet tud a gyerekekre költeni, mi több. a gondoskodás már a feltétlenül szükséges mértéket sem éri el. Pedig a szabadság, a kikapcsolódás és a biztonság a gyerekeknek is jár, sőt nekik járna csak igazán!
