Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-19 / 168. szám
—v> PEST MEG YEl XXXIV. ÉVFOLYAM, 168. SZÄM Áru: 5,iî0 forint 1999. JCLIUS 19., CSÜTÖRTÖK AZ ÁR ELLEN ÚSZVA •o KIDERÜL Vannak házaspárok a Parlamentben, miért ne lehetnének az államszervezet kiemelt helyein? Mi a különlegesség abban, ha a frissiben kinevezett államtitkár asszony férjéről kiderül: senki sem alkalmasabb nála egy nagy súlyú, országos állami szervezet elnöki tisztére? Mi a furcsa abban, ha egy fő- kertészröl meg az derül ki, hogy senki sem láthatná el jobban azt a politikai államtitkári tisztet abban a bizonyos B betűvel kezdődő minisztériumban. amelyről annyi szó esik, mint ő? Mi a meghökkentő abban, ha az Országgyűlés külügyi bizottságának az ülésén az így-úgy felkészült nagykövetjelöltek megkapják a bizalmat. A legfelkészültebb, a profi azonban nem. Azért nem, mert 1988-ban megválasztották a Külügyminisztérium párttitkárának ... Nincsen semmi különleges ezekben az ügyekben, esetekben. Ismerősek. Annak idején is sok, rövid röptű káder feleségéről-férjéről derült ki: többre érdemes. Annak idején (= pártál- lam-állampárt) is sereglettek a „főkertészek” ilyen, olyan, amolyan funkciók betöltésére, annak idején is kitessékelték a profit, ha nem tetszett a (politikai) fizimiskája, tehát semmi új a nap alatt. Volt, van, lesz: sógor-koma, urambátyám, mi kutyánk (pártunk) kölyke, s különben is, „egyébként rendes ember ...” Semmi bajom tehát az említett,, a hasonló esetekkel, ügyekkel, törekvésekkel. Annyi nyavalya rágta, rágja a magyar közéletet, hogy eggyel több vagy kevesebb: nem oszt, nem szoroz. Csak éppen: aggódom. Nem tudom ugyanis, tudom-e majd követni az esetleg felgyorsult, felgyorsított mérlegelünk, döntünk, kinevezünk, felmentünk, leváltunk tempót? Amikor majd MDF- meg Kisgazda-elnökök, titkárok pende- rülnek ki az ajtókon, mivel azok voltak, akik, nem alkalmasak erre sem, arra sem az akkori (új koalíciós) korfnányzat szemében ... S amikor majd az ilyen demokraták helyett az olyan demokraták fér- jeiről-feleségeiről derül ki, csakis ők alkalmasak erre, arra, amarra a tisztségre... akkor sóhajthatok: végre kiderül, kinek mi a demokrácia. (M) B@$$z emlékű ügyek és módszerek Czinegéről és a csendőrségről Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága lezártnak tekinti az egykori honvédelmi miniszter, Czinege Lajos visszaéléseinek ügyében folytatott vizsgálódásokat. A bizottság a jövőben csak olyan esetben javasolja országgyűlési vizsgálatok elrendelését, ha — el nem évülő — népellenes bűncselekményben való részvétel alapos gyanúja merül fel valakivel szemben. Ez a döntés született a tegnapi ülésen. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész felhívta a figyelmet arra, hogy a köztársaság kikiáltása alkalmából kihirdetett közkegyelmi törvény szerint nem is indítható büntetőeljárás 60. életévét betöltött ember ellen, ha a bíróság előreláthatólag nem szabna ki 3 évnél súlyosabb szabadságvesztést. A honvédelmi bizottság a nagy felzúdulás nyomán tűzte napirendjére a nagy vihart kavaró kisgazdapárti körlevél ügyét, amelyben arra instruálják szervezeteiket, hogy küldjenek aktívákat a rendőrség és a hadsereg tiszti állományába. Borz Miklós (FKgP) szerint jelenleg a hadsereg nem dépoli- tizált; lehet, hogy a hivatásosok már megszabadultak párttagkönyveiktől, de semmiféle garancia nincs arra, hogy nem az MSZMP szimAlpek-Adna együttműködés Budapest—Trieszt sztráda0EIPOLIVIKAI KRÓNIKA Antall József miniszterelnök szerdán kora délután a menetrendszerű Malév-járattal hazaérkezett Brüsszelből. Vele együtt jött haza Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium és Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának közigazgatási államtitkára, valamint László Balázs kormányszóvivő. ©Együttműködési megállapodást kötött a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Magyar írószövetség. A dokumentumot szerdán a szövetség székházában látta el kézjegyével Andráss- falvy Bertalan miniszter és Göncz Árpád mint az írószövetség elnöke. Az olasz vállalkozók egyre intezívebben érdeklődnek a magyar beruházási lehetőségek iránt — adja hírül a Világgazdaság című lap. Az elmúlt hónapokban számos olasz—magyar vegyes vállalat alakult, s további tárgyalások is folynak. Gazdasági szakemberek szerint az olaszok minden bizonnyal azt a lélektani pillanatot használják ki, amikor Magyarország tradicionális partnere, Németország, az egyesítéssel van elfoglalva, s beruházási lehetőségei is korlátozottabbak lettek. A fejlett olasz .gazdaság a biotechnológiától a telekommunikációig, az autógyártástól az útépítésig számos iparág közös vállalkozáson történő fejlesztésében lát fantáziát. Különösen érdekesnek látszik az a javaslat, mely szerint olasz közreműködéssel Budapest és Trieszt között épülne autópálya, s ezzel párhuzamosan korszerűsítenék a vasúti közlekedést is. A tervek szerint az első ütemben 80 millió dolláros költséggel az M7-es autópályát hosszabbítanák meg Balatonszemestől Balatonke- resztúrig. Az autópálya mentén szolgáltatóházak, kereskedelmi centrumok épülnének. A második ütemben Le- tenyéig építenék meg a négypályás utat. Ezzel egy időben készülnének a sztráda jugoszláviai szakaszai is. Az olasz kormány állítólag arra készül, hogy a beruházás ösztönzésére jelentős célhitelt ajánl fel az érdekelt országoknak. A korszerű közúti és vasúti közlekedés ugyanis feltétele az Alpok— Adria országok gazdasági kapcsolatai fejlesztésének. Liszt van, de a minősége... Ha drágul a liszt, a kenyér sem lesz olcsóbb Alig tette túl magát a lakosság a legutóbbi áremelés utáni sokkon, máris felkészülhet a következőre, a lisztnek és az abból készített termékeknek az ármódosításaira. Árrendezés, ármódosítás, megannyi kacifántos kifejezés, amelyek a lényegen nem változtatnak : ismét a fogyasztókat és köztük is elsősorban a kispénzűeket sújtja mindez!- A Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalatnál is felkészültek a termékeiket érintő változásokra, de Pol- gárdi Józsefnek, a cég igazgatójának szavait hallgatva, úgy tűnik, hogy az augusztus elsejére meghirdetett 18—21 százalékos lisztáremelés időpontja eltolódik. Szerinte szeptember elseje előtt semmiképpen sem lehet szó erről. Vannak ugyanis hatósági áras termékek, köztük a zsemle, a kifli vagy éppenséggel a 14 forint 80 filléres fehér kenyér, amelyek árának emelését a kormány dönti el. Az ágazatnál úgy számolnak, hogy 10—16 százalék között várható a liszt árának emelése, s ezek négy-öt százalékos fogyasztói áremelkedést vonnak maguk után. Ha hivatalos értesítést még nem is kaptak, de ideiglenes kalkulációt már készítettek, hogy ne az utolsó 24 órában kelljen szembe találni magukat az áremelkedés bejelentésével. A nélkülözhetetlen alapanyag, a ' liszt minden mennyiségben az üzemek rendelkezésére áll, de a minőséggel kapcsolatban panaszkodnak a felhasználók A gyenge sikértartalom is azt jelzi, hogy a termelők elsősorban a mennyiségre törekednek, holott éppen a minőségi kifogások miatt képtelen az ország jelentősebb búzaexportra. A Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalatnál több mint tízféle kenyeret és több tucatnyi darabárut készítenek. Fuvarozásuk nyolcvan gépjármű feladata. Ez a számottevő gépkocsipark teszi lehetővé, hogy a vállalat vonzáskörzetébe tartozó mintegy 400 ezer . ember mindennapi kenyere biztosítva legyen. ' Gy. L. patizánsai. Szerinte a Nép szabadság célja a körlevél nyilvánosságra hozatalával az volt, hogy , „szándékosan zavart keltsen, az ellentéteket szítva bomlassza a koa líciót, s a zavarosban halászva bizonyos sötét érdekeket szolgáljon” — mondta Borz Miklós. Mécs Imre (SZDSZ) a bizottság szabaddemokrata képviselői nevében nyilatkozatot olvasott fel. Eszerint feltételezhető, hogy a levente intézmény, a csendőrség, a paramilitáris nevelés melletti eltúlzott kiállás annak a politikai akciónak. a része amelynek szándékairól t körlevél is árulkodik. Okkal feltételezhető, hogy a Kisgazdapárt az Országgyűlés honvédelmi bizottságát is fel akarta használni arra, hogy a rossz emlékű régi módszerek és intézmények felélesztésével növelje befolyását a hivatalos tisztikarban. A helyi híresztelésekkel ellentétben az ipari és kereskedelmi miniszter nem váltotta le az Oroszlányi Szénbányák vezérigazgatóját, Barabás Mihályt, sőt azt is cáfolja, hogy ez ügyben tárgyai t volna a márkushegyi bányaüzem munkástanácsával. Mindezt telefaxon közölte Bőd Péter Ákos miniszter az Oroszlányi Szénbányák vezetőivel. Mint a■ legfrissebb események igazolják, nem csitulnak a kedélyek, sőt egyre erőteljesebb a „bélháború” Márkushegyen. Az újabb közjáték július 17-én délután kezdődött, amikoris összehívták a vállalati érdekegyeztető tanács ülését. Ezen a keddi tárgyaláson a márkushegyi munkástanács Czakó Ignác elnök vezetésével a feltett kérdéseket személye, illetve a munkás- tanács ellen irányulónak ítélte meg, ezért a megbeszélésről egy kivételével a munkástanács minden tagja kivonult. Fél óra múlva azzal tértek vissza, hogy telefonon beszéltek az ipari miniszterrel, akitől olyan utasítást kaptak,-hogy ne tárgyaljanak tovább a vállalat vezetőivel, hanem vegyék fel a kapcsolatot a minisztériumi szakértő bizottsággal. Ezt követően a munkástanács két tagja úgy tájékoztatta a márkushegyi bányaüzem dolgozóit, hogy a miniszter elmozdította helyéről Barabás Mihály vezér- igazgatót. Tudnak-e újat kezdeni? Diplomás munkanélküliek Napról napra növekszik a munkanélküliek száma a budapesti agglomerációban : Pest megyében jelenleg 1250 lakosnak fizetnek munkanélküli-segélyt. Az idén eddig 3500-an kaptak újrakezdési kölcsönt valamilyen vállalkozás megindításához, s 250-en vállaltak közhasznú munkát. À munkanélküli-segélyben részesülők nagyobb hányada az alacsonyabb képzettségűek körébe tartozik — betanított vagy segédmunkás —, ám mind több a szellemi foglalkozású. Számuk jelenleg meghaladja a 300-at. Nagyobb részük korábban adminisztratív munkát végzett, s a létszámleépítés, a hivatalok, üzemek „karcsúsítása” tette feleslegessé őket. Meglepően sok a diplomás munkanélküli, közöttük legtöbben agráregyetemet végeztek. E pályán mostanában a . főváros közelében igen nehéz az elhelyezkedés. (A kormány felfüggesztette az újrakezdési kölcsön folyósítását. Erről szóló írásunkat a 3. oldalon olvashatják.)' Majd az ónkományzut dönt Vármegyénk címere 1 À címerváltások korát éljük. Még emlékezetes, hogy nemrégiben a Parlament milyen hosz- szas vita után döntött az ország új (régi) címeréről. Aki a vidéket járja, láthatja, hogy lassacskán a fiókok mélyérő' előkerülnek a régi helységcímerek is. A század eleji' monográfiákban még látható Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye címere. Felső részében a kék mezőben álló oroszlán egyik kezében a koronát, a másikban az országalmát tartja. Ez az alkotmányhoz, a jogrendhez való hűséget szimbolizálja. A heral- dikusok véleménye szerint azok a vármegyék választották jelképül az oroszlánt, ahol a legtöbbet szenvedtek a török hódoltságtól. Az , állat a bátorság és merészség szimbóluma. A címer 11876 után kiegészült Kiskun vármegye jelképével, a kivont karddal ábrázolt katona rajzával, amely a vitézségre, az ország védelmére utal. A Pest Megyei Tanácsnál érdeklődtünk, foglal- koznak-e azzal a gondolattal, hogy visszaállítják a régi címert? Dr. Erdélyi László osztályvezető elmondta, hogy néhány hónappal ezelőtt a testület megvitatta ezt a. kérdést, valamint azt is, hogy esetleg a megye a régi nevét is visszavenné. A határozat azonban úgy szólt, ezzel nem foglalkoznak. Címeres névváltoztatási ügyben már nem döntenek. Változtatás csak a helyhatósági választások után lehetséges. A végső szót majd az új önkormányzatok mondják ki. H. É.
