Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-17 / 166. szám
1990. JÚLIUS 17., KEDD Totális pszichológián dolgozik egy szentendrei orvos A recepten gyógyfű és regény A Szentendrén élő dr. Oláh Andort eddig természetgyógyász orvosként, csodadoktorként ismertük. Azt csak kevesen tudják róla, hogy ért a hipnózishoz és a szépirodalomhoz is. Ha receptet ad, ő nem szintetikus pirulákat ír fel a betegnek, hanem a páciens életmódjába avatkozik be. Ehhez igénybe veszi a relaxációt is, természetes gyógymódokat, gyógyfüveket ajánl, mindehhez korántsem lényegtelen kiegészítőként értékes szépirodalmi műveket is felír. Most új arcát ismerjük meg, a pedagógusét. — Évtizedek óta érdekel a nevelés. Kellett is foglalkoznom ezzel, mert hat gyermekem van. Ügy próbáltam őket nevelni, hogy az megfeleljen a modern lélektani követelményeknek. Orvosegyetemi hallgató koromtól Karácsony Sándor előadásait hallgattam, a könyveit bújtam, tehát a társaslélektani nevelés módszereinek világában éltem. Valójában ennek köszönhetem, hogy a természetes gyógymódok felé fordult az érdeklődésem. Karácsony Sándor alaptételét mélységesen a magaménak érzem. Szerinte egy nép kultúráját a folklórból, a népi kultúrából kell eredeztetni, mint ahogy Bartók és Kodály a magas szintű műzenét is a népművészetre, a népdalra alapozta. ■ A Pest Megyei Művelődési Központ és a . Magyar Könyvtárosok Egyesülete felkérésére a minap előadást tartott a Karácsony Sándor-féle, valamint a Waldorf—Steiner- féle pedagógiai, lélektani iskola összehasonlításáról. Mire jók ezek a közember számára semmit se mondó iskolák a gyakorlati életben? — Karácsony Sándornak nagyszerű a társaslélektani rendszere, viszont az egyéni lélektan eléggé kiszorul belőle. Sőt. ő egyenesen azt állította, hogy az egyéni lélek nem nevelhető, csak a társas lélek. Tehát csak az egyik embernek a másik felé forduló és azzal együtt megnyilvánuló társas viszonyulásaiba lehet nevelési szándékkal beavatkozni. Steiner pedig az egyéni lélektani módszereket dolgozta ki a neveléstanban. Kettejüknek nagyon sok az érintkezési pontja. Mindketten transzcendens ihletésűek. Karácsony szerint, aki igazán nevelni képes, az nem a színvonalas értelmi tevékenységre képes értelmiségi, hanem a transzcendens ilhetésű hívő ember, akinek emberi viszonylatban legnagyobb a töltése, akinek van mit átadnia a tanítványának. Ezt a hívő ihletésű nevelőt ő szó- fokratának nevezte el. Már Platónnál is szerepelnek ilyesfajta bölcs öregek, ő rájuk bízza az állam vezetését. Karácsony Sándor úgy jellemzi a vezetésre általa alkalmasnak tartott szofokratákat, mint olyan embereket, akik áhítatosan élik meg az életet. Ezek a nagy töltésű, áhítatos, transzcendens egyéniségek hiányoznak ma társadalmunkból. A gyakorlati élet számára-ezeket kéne fölnevelnünk, vagy ha vannak, fölfedeznünk. Waldorf és Steiner gyakorlati hasznával ugyanez a helyzet. ■ Vagyis forduljunk az idealista, hívő embertípus, embereszmény felé? — Marxista terminológia szerint nem lehet helyesen megközelíteni az új emberi Az ember tragédiája Az ember tragédiája volna, ha ezek a gyerkőcök utánozni kívánnák a papát, a mamát, s Madách szobrának ledöntésén fáradoznának (merthogy ennek a bácsinak is bajsza van, mint amannak). Szerencsére az értékes mű — ellentétben az értéktelennel — marad, mindössze arról van szó, hogy a fővárosi Margitszigeten kiránduló lurkók egyelőre így veszik birtokba a kultúrát eszményeket. Azért van szükség ezekre a modern pedagógiai, lélektani iskolákra, embereszményekre, mert egész nevelési rendszerünk válságban van. Az iskolákból kikerülő neveletlen gyerekek nagy száma igazolja a megállapítást. A magyarországi csőd egyik kiindulópontja ugyancsak az iskolarendszer válsága. A marxista nevelés kizárt mindent, ami nyugati ihletésű, idealistának bélyegezve valamennyit, holott onnan számos modern és hatékony nevelési, lélektani mód származik. ■ Lehet, hogy éppenséggel nagyon is ősiek ezek a modern nyugati eszmények, hiszen már az ősemberben is jó adag vágy élt a hit, a transzcendens életfelfogás iránt, amikor mágikus barlangrajzaival akarta foglyul ejteni a valódi bölényt. — Igen. Ezek a modern elméletek valóban ősiek. Szeretném, ha az eddig elzárt és lefojtott irányzatokat fölszabadíthatnánk a lelkileg és nevelésében megnyomorított mai ember számára. Nem is any- nyira az antik görög és római eszményeket ajánlom, hanem például a méltatlanul mellőzött sámánizmust vagy a méltánytalanul sötétnek tartott középkori embereszményt. Rengeteg föltáratlan érték rejlik ezekben. Hogy csak néhány ilyenre hívjam fel a figyelmet: mindkettőben igen erős a hit, az önfegyelem. Olyan hiányzó erények ezek, amelyeket újra kell tanulnia a mai, hitre képtelen és szertelen, fegyelmezetlen embereknek. ■ Ezeknek a gondolatainak csak szóban ad hangot, vagy könyv is lesz belőle? — Totális lélektani rendszer kidolgozásán fáradozom, amely a keleti és a nyugati pszichológiát ötvözi, amely magában foglalja az eddigi lélektani iskolákat. Ezekből próbálok szintézist teremteni. De nemcsak a lélektan, hanem az ember, a művészet és a tudomány szintézisét is meg szeretném fogalmazni. Most új könyvet írok, amely erről szól. A címe Totális pszichológia. Az előbb elmondott gondolataim szintén benne lesznek. Van egy kötetre való versem is. Csökkentenem kéne az orvosi praktizálást, és meg kéne írnom az eddigi tapasztalataimat. Havonta legalább hat-hét cikket adok le különböző lapoknak. Egyszóval dolgozom. Továbbra sem iszom, vegetáriánus vagyok, és látja, egészségesen értem meg a hatvanhetedik születésnapomat. Kocsis Klára Jogi tanácsok Epí • Visszaélés képmással Az illeték alapja •Határidő nélküli kölcsön • Társasház-építkezésbe kezdtek egy baráti kör tagjai. Az egyik házaspár azonban az életközösséget megszakította és emiatt az építkezésben nem tud részt venni. Hiába szólították fel őket arra, hogy rendezzék a dolgaikat, magatartásuk miatt áll az építkezés írja K. S., érdi lakos. Amennyiben épület felépítésére a felek építőközösségi szerződést kötnek, kötelezettséget kell vállalni arra, hogy a tagokat milyen anyagi hozzájárulás terheli, és ezt hogyan kell a közösség rendelkezésére ' bocsátani. Ezenkívül természetesen minden olyan kérdést is a szerződésben rendezni lehet, amely a tulajdonjog gyakorlásához,, vagy az építkezés menetéhez a felek szerint szükséges. Az építőközösségnek azt a tagját, aki írásbeli felszólítás ellenére a szerződés megszegésével vagy magatartásával az építést jelentősen veszélyezteti, a tagok többsége kizárhatja az építőközösségből. A kizárást írásban kell közölni a taggal, aki ez ellen 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A kizárt tag az építés céljára szolgáló telken és a már felépített ingatlanon lévő tulajdoni hányadát az általa kiválasztott, a tagok által is elfogadott új tagra ruházhatja át. Ha ezzel a jogával nem él, akkor a tagok választják meg a vevőt, és az ő számára köteles a kizáráskori értéknek megfelelő vételáron értékesíteni az ingatlant. • „Duna-part” jeligéjű olvasónk barátnője unszolására félmeztelenül napozott a folyóparti strandon. Az eset után nem sokkal megdöbbenéssel észlelte, hogy fotója megjelent az egyik hetilapban. Azóta munkatársai gúnyos megjegyzésének van kitéve. Azt kérdezi, hogyan kaphat védelmet. Ma már senkit nem botrán- koztat meg, ha valaki fürdőruha nélkül strandol. A napimádókat sem zavarja, ha mindezt akár több ezer ember szeme láttára teszik. Ebben a közegben ugyanis ez teljesen természetes viselkedési formaként jelentkezik. Más a helyzet azonban, ha valakiről fényképfelvételt készítenek. A képmást, vagy a hangfelvételt ugyanis csak az érintett személy hozzájárulásával lehet nyilvánosságra hozni. Ez a rendelkezés teljesen indokolt, hiszen mindenki maga dönti el, hogy jelent-e számára bármiféle hátrányt a fénykép megléte vagy nyilvánosságra hozatala. Amennyiben a lap az érdekelt hozzájárulása nélkül jelentette meg a fotót, a személyiségi jogokat ezzel megsértette. Akit személyéhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását. Ezenfelül követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Az olvasónk esetében ez utóbbi nyilvánvalóan nem alkalmazható, hiszen az egyszer megjelent fotó önmagában megvalósította a jogsértést, így az abbahagyás a sértett részére .elégtétellel nem szolgálhat. Követelheti viszont, hogy a jogsértő szerkesztőség nyilatkozattal, vagy más megfelelő módon adjon elégtételt és szükség esetén ehhez biztosítson megfelelő nyilvánosságot és viselje a költségeket. Mindezeken felül természetesen kártérítést is követelhet a jogsértőktől. • Telket vásárolt egy idős há- ziasszony. Igen olcsón jutott a telekhez és ezért nagy volt a meglepetése, hogy majdnem annyi illetéket kellett kifizetnie, mint a vételár. Az illetékhivatal eljárását sérelmesnek tartja, mivel a szerződés a valódi árat tartalmazza. A leírt eset igen gyakori akkor, amikor nem valódi értéken kelnek el az ingatlanok. Az illeték alapjául szolgáló értéket ugyanis a törvény szerint az illeték kiszabásának időpontjában meglévő forgalmi érték figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben tehát a vételár a forgalmi értékkel nem azonos, a hivatal jogszerűen tér el a felek által meghatározott értéktől. Igen fpntos, hogy a szerződést a felek az aláírást követően minél előbb benyújtsák a földhivatalhoz, mivel az ebben az időpontban meglévő forgalmi értéket kell figyelembe venni. Amennyiben az illeték- kiszabásra való bejelentés a hatóság, közbenső,.intézkedése miatt, az illetékkötelezettség keletkezését követően egy éven túl törtér-ik, az illeték- hivatal az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket havi egy százalékkal, legfeljebb azonban ötven százalékkal mérsékli. Ilyen esetben a bejelentéskori forgalmi értéket az illetékkötelezettség keletkezésétől számított hatásági bejelentés napjáig terjedő időszak minden megkezdett naptári hónapjára számított százalékkal kell csökkenteni. • Tíz éve építkezett a barátom és ezért kölcsönadtam neki 50 000,— Ft-ot, azzal, hogy az összeget és a kamatokat akkor kérem vissza, amikor arra nekem szükségem lesz. Szerencsére egy jó ideig nem kellett a pénz, de most szükségem lenne rá. Legnagyobb meglepetésemre azt a választ kaptam, ennyi idő múlva minden tartozás elévül. Az általános szabály szerint a követelések öt év alatt elévülnek, ami azt jelenti, hogy ezen idő elmúltával nem lehet a bíróságnál a visszakövetelés iránt pert indítani. Az elévülés attól a naptól kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a szerződő felek megállapodásukban meghatároznak egy olyan időpontot, amikor teljesíteni kell a vállaltakat. Előfordulhat azonban, hogy a megállapodás nem tartalmaz ilyen kikötést, és ez a későbbiek során félreértésekre adhat alkalmat. Ilyenkor a kölcsönt határidő nélküli szolgáltatásnak kell tekinteni, amely akkor esedékes, amikor a kölcsönbe adó visszakéri azt. Az adós tehát megalapozatlanul hivatkozik az elévülésre. Dr. Sinka Imre § Tíz nap rendeletéi § A Magyar Közlöny 1990. évi 62. száma tartalmazza a 17/1990. (VI. 28.) BM rendeletet a megyei (fővárosi) va- gyonellenőrző bizottságokról. A jogszabály szerint az állami ingatlanok elidegenítését ellenőrző testület tagjainak köztiszteletben álló, gazdasági, valamint jogász szakembereknek kell lenni. Ugyanebben a közlönyben található a 7/1990. (VI. 28.) HM-rendelet is, amely módosította a Magyar Köztársaság fegyveres erőinek szolgálati szabályzatát. A változtatás következtében a katonák között az úr (nőknél asz- szony) megszólítást kell alkalmazni. A földről szóló 1987. évi I. törvényt ismét módosította az Országgyűlés. Ennek következtében az értékesítés céljára épített és vásárolt lakások magánszemélyek részére történő elidegenítését nem kell ellenőrizni a vagyonel- lenőrző bizottságoknak. Az 1990. évi XLIII. törvény rendelkezik a kamatadótörvény alapján már befizetett összegek visszautalásáról. A jogszabály szerint a törvény hatálybalépését követően a befizetett kamatadót 10%-kal növelt összegben kérelem vagy megkeresés nélkül visz- sza kell téríteni az állampolgárnak. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1990. évi 63. számában találhatóak. Lapunk július 3-i számában „Közös költségek saját zsebre” címmel cikk jelent meg, a nagykátai ügyészség vádiratára alapozva, különféle visszaélésekről. Az egyik vádlott, Mester György kérésére közöljük, hogy a nagykátai Napsugár társasház építésénél történt visszaélések elkövetését a rendőrségi eljárás során tagadta, és jelenleg is tagadja. A bíróság ítéletéről tudósítunk. Megverte a faitalankoáé cellatárs Bűntett rabruhában Egyszer már elnapolták azt a tárgyalást, melyet most július 19-re tűzött ki a Pest Megyei Bíróság. Előző alkalommal ugyanis a sértett nem jelent meg, a rendelkezésre álló adatok szerint ismeretlen helyre költözött. Lehet, hogy nem jutott el hozzá az idézés, lehet, hogy beteg, de elképzelhetőnek tűnik az is, hogy fél a vádlottól. Természetesen nem attól, hogy ott, a tárgyaláson — ahol majd megbilincselve, íegyőr kíséretében jelenik meg — rátámad. Ám a rabok egyszer szabadulnak, és a vádlott nem valami finom ember. Ami pedig a sértettet illeti, ő a saját bőrén tapasztalta, hogy még a fegyházban sem volt biztonságban a vádlottól. Már az eddigiekből is kiderül, hogy a sértett sem volt ártatlan bárány, különben aligha került Volna a váci fegyházba. Ám ami a továbbiakat illeti, őt a bíróság annak idején szabadságvesztésre ítélte, nem pedig maradandó fogyatékossággal járó, súlyos egészségromlásra, amit a fegyházban szerzett. Az események színhelye egy cella volt, ahol négy elítélt töltötte napjait. Egyikük a szóban forgó bűncselekmény vádlottja, Horváth Sándor. Már többször volt büntetve, egyebek között hivatalos személy elleni erőszak, valamint súlyos testi sértés elkövetése miatt. Rabruhás rémtörténetünk másik főszereplője az egyik felső ágyat birtokolta, és rossz viszonyba keveredett az alsó ágyban alvó Horváthtal. Állítása szerint azért, mert rendszeresen fajtalankodott egy másik cellatárssal, és ö ezért nem tudott aludni. Jelentette is a dolgot a nevelőtisztnek, mondván, hogy tegyék őt másik cellába, mert köcsögökkel és buzikkal nem akar együtt lakni. De hát a fegyház, ahogy mondani szokás, nem éppen a Hilton, aki odakerült, ne legyen igényes. Más kérdés, hogy egy-egy ilyen bejelentést mégis csak meg kellene vizsgálni, s még ha netán alaptalan is, a haragosokat egymástól elkülöníteni. Itt azonban csak annyi történt, hogy az eddig sem éppen szívélyes lakótársi viszony tovább romlott. Veszekedtek egymással az elítéltek mindenért, legutóbbi esetben például az ablak kinyitása miatt. A sértett szerint Horváth mindig kinyitotta az ablakot — ami éppen a felső ágy mellett van —, úgyhogy ő fázott az amúgy sem jól fűtött cellában. Szólt neki, hogy csukja be az ablakot, mire Horváth rátámadt. A másik cellatársuk, az óriási termetű K. Károly lefogta őt, Horváth pedig lerántotta, és teljes erőből hozzávágta az alsó ágy vasvázához. Bár nagy fájdalmai voltak, több órán keresztül nem szólt senkinek, mert támadója megfenyegette, és a cellatársai azt mondták, hogy hátha magától jobban lesz. Mikor már nem bírta tovább, szólt az őröknek, akik orvost hívtak, és azt követően azonnal kórházba szállították. Ott kiderült, hogy veseszakadást szenvedett, és az egyik veséjét el kellett távolítani. Horváth Sándor ellen, aki egyébként 1992-ben szabadulna, életveszélyt okozó testi sértés miatt indult büntetőeljárás A sértettet hivatalból megidézték, de nem jelentkezett, elképzelhető, hogy fél. Hiszen neki már csak egy veséje van. Ga. J. Ma Is ^11 jj|
