Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-16 / 165. szám

1990. JÚLIUS Ifi., HÉTFŐ 5 Maszek busszal Csömörről a fővárosba Csömörön már régen nagy gondot jelent a helyi közleke­dés. A főváros agglomeráció­jába tartozó településre sem a BKV, sem a Volánbusz nem indít járatokat. Akik a falu túlsó szélén laknak és HÉV-vel utaznak, mennek munkába, azoknak sokszor egy órát, több kilométert is kell gyalogolniuk. így volt ez eddig. A helyzet — ha vajmi keveset is — megváltozott. Egy vállalkozó szellemű ma­szek buszos szállítja az utaso­kat Csömörről a fővárosba és vissza. A buszkérdés már régóta na­pirenden van ezen a települé­sen. A kék autóbuszok — mint említettük — nem járnak ki az agglomerációs területekre, pe­dig az igazi megoldást min­denki szerint ez jelentené. A tanácselnök ma is vérre menő csatákat vív, levelezget az il­letékesekkel. Kérvényt küldtek a Volán gödöllői kirendeltségé­re is, amely továbbította azt a fővárosba. A szakemberek meg is jelentek a községben, felmérték a terepet. Vizsgála­taik alapján kiderült, ha a ter­vezett autóbusz-fordulókat, öb­löket, megállóhelyeket kiala­kítják, akkor körülbelül két­millió forintba kerülne a sár­ga járatok elindítása. Végül nem volt kedvük sem a he­lyieknek, sem pedig a Volán­nak ebbe a vállalkozásba be­lekezdeni. Az elmúlt esztendő végén felmerült: maszekokat, kisipa­rosokat kérnek fel arra, hogy a helyi lakosokat szállítsák a faluból az Örs vezér térre. Akadt is vállalkozó. Egy bu­dapesti fiatalember, aki egy XIV. kerületi „ székhelyű kik­ből jelentkezett a tanácson, és előadta elképzeléseit. Elmond­ta, hogy naponta három jára­tot szeretne forgalomba állíta­ni. Ugyanakkor előadta kéré­sét is, miszerint az autóbu­szoknak egy telephelyre len­ne szükség. Ott a vállalkozó egy műhelyt, meg egy lakást is felépítene. Ezért kérte a ta­nács segítségét. Az elnök ígér­te: mindent megtesz, ám a ta­nácsnak nincsen ilyen célokra szabad területe. Dr. Paulovics Mihály elnök idén februárban kérte a Szi- lasmenti Termelőszövetkezetet, mérje fel a lehetőségeit és se­gítse a kisvállalkozót. A lakos­ság sem ellenezte a dolgot. Egyes hírek szerint még alá­írásokat is gyűjtöttek a maszek busz mellett. Időközben a pár­tok és társadalmi szervezetek helyi képviselői értekeztek az ügyben és ők szintén — a kis­gazdák, igaz, némi fenntartás­sal — a téeszhez fordultak se­gítségért. A földtörvény módosítása miatt azonban a termelőszö­vetkezet sem tudott végleg tel­ket a rendelkezésükre bocsá­tani. Ellenben felajánlotta, hogy telephelyén lehetőség van ideiglenesen a buszok tárolá­sára, javítására, tisztítására. A szükséges engedélyeket megszerezték, a Pest Megyei Tanács illetékesei, a helyi ta­nács, valamint a közlekedési felügyelet dolgozói bejárták a lehetséges útvonalat és kije­lölték a 13 megálló helyét. A maszek buszok most járnak; ideiglenesen szeptember 30-ig szállítják az utasokat 15 fo­rintért, és 15 perc alatt az Örs vezér térre. A helybéliek akár bérletet is vásárolhatnak. Az első járat Csömörről munka­napokon 4 óra 40 perckor in­dul a fővárosba, ahonnan az utolsó autóbusz 20 óra 30 perc­kor indul a községbe. A csömöriek, a vállalkozó, a helyi tanács és termelőszövet­kezet remélik, hogy szeptem­ber végéig a földtörvény is sínre kerül, s megszületik a végleges megoldás. M. I. Sztálinista csökevénynek tartják Három falu vesszőfutása — Ügy másfél évvel ezelőtt az elöljáróknak rendezett to­vábbképzés alkalmával feltet­tem a kérdést a megyei ta­nács elnökének, Balogh úrnak, illetve akkor még elvtárs volt a megszólítása. Szóval, meg­kérdeztem tőle — mondja, Makra Imre, Majosháza elöljá­rója —, hogyan lehet az, hogy Apolkán és az onnan három kilométerre lévő Duna-parti üdülőterületen van egészséges ivóvíz, s a szomszédban, Ma- josházán, ahol több mint ezer ember lakik — nem csak két- három hónapot egy esztendő­ből —, ott még a mai napig is olyan vizet isznak, amelyet igazság szerint már az álla­taiknak sem voina szabad adni. A kérdés, amelyre isteniga­zából nem is várt választ Makra Imre, tulajdonképpen az egész váltásra ítélt rend­szert jellemzi. Az elöljáró ka­pásból sorol féltucatnyi fontos elvtársat, akiknek az áporkai parton volt nyaralójuk. Nem a kis falutól irigyli ő az egészsé­ges vizet. Elhúzott mézesmadzag Jól tudja, hogy annak ide­jén úgy került pecsét az áporkai víztársulat alapítási okiratára, ha a vízvezeték a falutól három kilométerre fek­vő üdülőterületen is végig­Nem mindennapi esemény szemtanúi lehettek azok, akik szombaton délután Dabas központjábpn sétáltak. A csodál­kozó járókelők szeme láttára landolt a tanácsháza előtti füves területen a budaörsi repülőtér egyik amerikai gyártmányú helikoptere. Egy mosolygós menyasszony és vőlegény szállt ki a gépből. Gere Károly repülőműszaki üzemmérnök ugyanis fejébe vette, hogy Felsőpakonyba való menyasszonyát helikopterrel viszi az esküvő színhelyére. A habos Dior-mo- dellbe öltözött Kovács Anna logopédus nem lepődött meg vő­legénye ötletén, de titokban még jobban örült volna, ha a boldogító igent a levegőben, a felhők között mondják ki egy­másnak. megy majd. A majosi Duna- parton azonban nem építkez­tek ilyen nagy ászok. Már tizenhárom esztendeje is elmúlt, hogy a három, egy­mástól meglehetősen távol eső községet — Dunavarsányi, Délegyházát és Majosházát — közös tanácsi irányítás alá vonták. Akkor a majosi ta­nácstestületnek nyújtott mé­zesmadzag az egészséges ivó­víz, a fogorvosi rendelő és a buszkörforgalom megszervezé­se volt. A tizenhárom év alatt az ígéretekből csupán a rende­lő valósult meg, mondja Mak­ra Imre, hozzátéve, hogy az is csak tavaly és teljesen községi összefogással. Az építkezésen a Dunavarsányi Közös Tanács elnöke dolgozott a legtöbbet. — Már tíz évvel ezelőtt zacskós vizet kellett volna osztani, olyan magas volt fe­lénk a víz nitrit- és nitráttar­talma — veszi át a szót Kucse- ra Benő, a közös tanács elnö­ke. — Tulajdonképpen, ha az akkori vezetés betartja a víz­zel kapcsolatos ígéretét, akkor 1976-ban házanként 16 ezerfo­rintos költséggel meg lehetett volna építeni az ivóvízhálóza­tot. De mindig voltak előttünk ,,fontosabb” érdekek. Ennek el­lenére az a tanács, amely szeptemberig dolgozik, nagyon sokat harcolt az egészséges ivóvízért. A közös tanács VII. ötéves tervének legfontosabb pontja volt a vízberuházás. S tettek is érte; 1986-ban mindhárom településre megrendelték a ki­viteli terveket, úgy, hogy az üdülőterület felé bármikor könnyűszerrel bővíthető le­gyen a hálózat. A következő évben csaknem négymilliót ki is fizettek a tervekért. Ezután sorban valamennyi községben megteremtették a vízbázist. Varsányban a két kút közel négymillióba, a majosi és a délegyházi ' több mint ötmil­lióba került. Megszerezték a vízjogi engedélyeket; a társ­községeké már a birtokukban van, a varsányi most készül. A szándék dicséretes — Nemcsak a tanácstagok, hanem számos társadalmi ak­tíva járta a falvakat, hogy a szándéknyilatkozatokat be­gy űjtsék. A lakosság több mint fele szívesen vállalta a költségeket, amelyek az 1976- osnak már közel a dupláját teszik ki, portánként harminc­ezer forintba kerülne a víz. S hogy mennyire akarták az emberek az egészséges ivóvi­zet, arra jó példa, hogy társa­dalmi kezdeményezés is szüle­tett ez ügyben. A Csak tiszta forrásból elnevezésű alapít­vány kulturális rendezvények & e volt kocsigyár ígéretet kaptak a dühöngő lakók Rossz szomszédság török átok — tartja a közmondás, és ezt nagyon jól tudják az izbégiek is. A Szentendré­hez tartozó területen, az Erdészeti Gépgyártó Válla­lat — a volt kocsigyár — szomszédságában élők már több ízben fordultak levél­ben a tanács illetékes osz­tályához, valamint az üzem vezetőjéhez. Szerintük ugyanis óriási a zaj, elvi­selhetetlenül hangosak a gépek. Egy, a Bükkös-parton élő lakó levelében, amelyet a Szentendre és vidéke című laphoz küldött, így fogalma­zott: Annak idején nem mi építettük a házunkat a gyár mellé, hanem az épült a mi házunk közelébe. A türel­münk fogytán, a jó szomszédi viszonyunk kezd megromlani. Az ósdi gyár még ósdibb fel­szerelése iszonyatos zajjal mű­ködik hónapok óta ... A környékbeliek esténként 8 és 10 óra között kétségbe­esetten telefonálnak a gyárba, kérve, könyörögve, hogy a dü­börgő, süvítő kompresszort, ventilátort kapcsolják ki. A gyár portása minden alka­lommal készségesen megígéri, hogy minden tőle telhetőt megtesz, de sokszor még min­dig dolgoznak a vendégmun­kások. A gyár igazgatója is több­ször ígéretet tett a lakosság­nak, hogy odafigyelnek, a gé­peket szigetelik, és időben le­állítják. És elnézést kért. Töb­bek szerint a gépek beszerelé­sénél figyelembe kellett vol­na venni, hogy a patakparton, a völgyben a hang még job­ban felerősödik, a házak és a gyár faláról visszaverődik. A levelezgetés és a vita egy­re élesedett a tanács, a válla­lat vezetői és a lakosság kö­zött. A csendháborításból ki- kerekedett vita sok helyütt kiterjedt az általános iskolá­val szemben felépítendő (vagy csak tervezett?) veszélyeshul- ladék-tároló építésére is. Mind­ezek ellenére a gépek tovább dübörögnek, a lakók pedig kétségbeesetten figyelik a fej­leményeket. A zaj ügyben talán a legil­letékesebb a vállalat igazgató­ja. Barta Gábort arról kérdez­tük, milyen intézkedéseket hoztak és tesznek a közeljövő­ben a hangos gépek lecsende- sítésére. — Igaz, hogy ma még na­gyon hangosak a gépeink, de a helyzet hamarosan megválto­zik. Legkésőbb ez év őszén megszüntetjük. Leszereljük a kompresszorházat, ami a zaj legfőbb forrása. A legzajosabb gépeket ugyanis annak idején itt helyezték el. Sajnos, ez az épület közel van a lakóházak­hoz. Már elkészültek a tervek, fejlesztési elképzeléseink való­ra válásáig már csak hónapok, hetek vannak hátra. Várha­tóan októberben érkezik meg Svédországból két új csavar- kompresszor, s ezek zajtala­nok. Ha felépül az újabb kompresszorház, akkor sem a régi helyére, hanem az üzem egy sokkal távolabbi részébe. Ugyancsak ősszel lesz kész a festőműhely rekonstrukciója. A 150 munkást foglalkoztató vállalat felújítása 60-80 millió forintunkba kerül. Eddig kö­rülbelül 30 milliót költöttünk el például a tópart teljes ren­dezésére, és a légszennyezést sikerült — ha részben is — megállítanunk. Addig, amíg a korszerűtlen, zajos gépeket le nem cserél­jük, addig is gátat szabunk az üzemidőnek. Délután pontosan öt órakor leállítjuk a masiná­kat, addig dolgozhatnak a munkások. Most még egy kis ideig kérjük a lakosság türel­mét — mondta az igazgató. Molnár Ildikó bevételeit ajánlotta föl a mun­kálatok elősegítésére — ma­gyarázza Kucsera Benő. — Két előadást szerveztek, s ezek bevétele csaknem negyven­ezer forint volt. Természetesen a beruházás százötvenmillió forintjához képest ez csupán csepp a ten­gerben, a szándék azonban minden dicséretet megérde­mel. Tulajdonképpen, ha ki­csit megkésve, kicsit keserűen, magyar módra, de happy end lehetne a dunavarsányi víz­beruházás történetének vége. Mert igazából lelkesedni már aligha lehet azon, hogy a hu­szadik század végén kétug- rásnyira a fővárostól, a nagy­szerű idegenforgalmi adottsá­gokkal megáldott települése­ken végre nem lassan betegítő méreg folyik a csapokból. Közületek lennének ? Ám egyelőre az folyik. Hiá­ba a volt környezetvédelmi miniszter levele, amelyben a tárca a beruházás költségei­nek húsz százalékát átvállalja s hiába, hogy a megyei tanács előkelő helyre sorolta Var­sányi és társait a vízprog­ramban. Amíg a megye jövő­beli léte, státusa bizonytalan, aligha vállalhatja a beruházás egy részének finanszírozását. — A megyei tanács illetéke­seitől megtudtuk, hogy azért van megoldás — mondja ki­csit keserűen Kucsera Benő. — Hiszen az élet nem állhat meg. Ha nem a megyei tanács, akkor az utód hivatal vagy a Belügyminisztérium vállalja át ezeket a feladatokat és köte­lezettségeket. Azért vagyok keserű, mert ebben az átme­neti helyzetben nagyon nehéz dolgozni. Nincs bizalom az emberekben, a tanácsi veze­tést, az elöljárót és engem is valamiféle sztálinista csöke­vénynek tartanak. Talán so­kan el sem hiszik, hogy nem választási kortesfogásnak szánjuk a vízberuházást. Ha­nem azért küzdünk az indítá­sért, hogy jövőre már megkez­dett beruházásnak számítson, amelyet befejezni és nem leál­lítani, akadályozni kell. Makra Imre előbb feladta, mint a tanácselnök. Tavaly októberben az elöljáró beadta a felmondását, de a testület nem fogadta el : — Tudja, 1946-ban részt vettem Majosháza villamosítá­sában. Ügy dolgoztunk, mint a megszállottak. Nem hittem, hogy csaknem negyvenöt évet kell várnom az emberi élethez nélkülözhetetlen egészséges vízre. Húsz éve végzek taná­csi munkát. Soha köszönetét nem kaptam érte. De annyi sarat, mocskot két évtized alatt sem dobáltak rám, mint az utolsó félévben. Elhatároz­tam, ezután semmilyen társa­dalmi tisztséget nem vállalok. De azt nagyon szeretném, ha a vízberuházás addig megkez­dődne, amíg még én vagyok az elöljáró. Mőza Katalin Ébred a kemping A hazánkba érkező turisták közül több ezren még mindig az éjszakai szállás legolcsóbb és legromantikusabb módját választják, a kempingezést. Felvételünk Óbudán, a Római Kempingben készült az ébre­dés utáni pillanatokban Csak vetítve ráfizet A budaörsi mozi néhány hónapja nem fogad látogató­kat. Beszélik: szerződéses vál­lalkozókat keresnek, vagy megszűnik a filmszínház és eladják az épületet. A Pest Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóhelyettese, Borhi Károlyné elmondta, hogy nem a budaörsi az egyetlen, hasonló sorsra jutott már a piliscsabai, a zsámbéki és a törökbálinti mozi is. Ennek a vállalat sem örül. Ám kény­szerhelyzetben van : íeleany- nyi költségvetési támogatást kapnak, mint a múlt évben, s szinte csak a szórakoztató filmekre van igény, azokra pedig abszolút nincs dotáció. A budaörsi mozit három­négy éve újították fel, jó kar­ban van az épület. Premier előtti filmeket vetítettek, s a főváros környéki filmszínhá­zaikhoz hasonló műsorpolitikát vezettek be. Ekkor szerződéses viszonyban dolgozni hajlandó vállalkozó­kat kerestek. A vállalat az eszközök bérleti díját kérte, intézni akarta a filmellátást és némi kauciót is kért. A két jelentkező ilyen feltételekkel nem volt hajlandó szerződést kötni. Hogyan tovább? Mint min­den hasonló helyen és esetben, a helyi tanáccsal, valamint a művelődési házzal próbált együttműködni a vállalat. Bu­daörsön nem tudtak meg­egyezni. Sok múlik a leendő önkormányzaton : mi lesz egy­általán az épülettel? Marad a vállalaté? Igényt tart rá á város? Esetleg visszaadják az egykori tulajdonosának? Ami pillanatnyilag bizonyos: mozi egyelőre nem lesz Budaörsön. K. M. Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Me­gyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Karinthy Frigyes út 3.). Telefon: 1852-411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson. Osztrák—magyar vegyes válla­lat ‘női és férfi munkatársakat ke­res betanitott munkára. Betanulási idő egy hónap Ausztriában. Kere­seti lehetőség a műszakszámtól függően 7000-13 000 forintig. Jelent­kezni lehet Pomázon, az ICO író­szer Szövetkezet munkaügyi osz­tályán. Telefonon: 06-26-25166 szá­mon. A MÁV körzeti üzemfőnöksége Rákosrendező (Bp. XIV., Teleki Blanka u. 19—2i. Tel.: 140-2943) felvesz 18. életévüket betöltött, 8 általános iskolai végzettséggel ren­delkező, orvosilag alkalmas fér­fiakat az alábbi munkakörökre: kocsirendező (nettó fizetés 15-16 ezer forint/hő), sarus (nettó 16-18 ezer forint/hő). A kiképzés 6 hét. Ennek idejére 7500 forint/hó alap­bért (átképzési támogatást) bizto­sítanak. Munkarend: 12/24, illetve 12/48 folytonos, 174 óra havi köte­lező munkaidő mellett, vezénylés alapján. Túlórázási lehetőség. Szo­ciális juttatások: kultúrált mun; kásszálló, dolgozóknak és családi tagjaiknak díjmentes utazást bizto­sítanak, egy év után külföldre is. Széles körű üdülési lehetőség, ma­gas színvonalú orvosi ellátás. PENOMAH ceglédi gyára gép­szerelőt, géplakatost, villanyszere­lőt, villamos-berendezés szerelőt, húsipari szak- és betanított mun­kást, hűtőgépkezelőt és kazánfű­tőt keres. Szakmunkástanfolyamot indítanak 8 általánost végzett és a 18. életévet betöltött férfi és női munkavállalók részére. Jelentke­zés Cegléden a Dohány u. 14-ben. A MAVAD Rt. termelési és műs szaki igazgatóságának vecsésl ex­portüzeme felvételre keres húsipa­ri szakmunkásokat. Csoportos je­lentkezés esetén munkába járás (szállítás) megoldható. Jó kereseti lehetőséggel, fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a munkaügyi előadónál. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az Álláskereső című hetilap kedden megjelenő számában további Pest megyei és budapesti mun­kalehetőségekről olvashatnak részletes információkat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom