Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-02 / 153. szám

PEST MEG Y El XXXIV. ÉVFOLYAM, 15á SZÁM Ára: 5,1(0 forint 1990. JÚLIUS 2., HÉTFŐ Az 54 ország keresztényde­mokrata jártjait tömörítő szervezet/'a Keresztényde­mokrata Internacionálé csúcsépekezletének témája­ként aKelet- és Közép-Euró- pa jejŐje, valamint a keresz- tényfemokráeia szerepe a tért'gden végbemenő válto­zó,ókban gondolatkört jelöl- léí meg a szervezők. A ta- icskozásra Budapestre jöt- k négy kontinens vezető Mitikusai: államfők, alel- >kök, kormányfők. A részt- vők között üdvözölhette a gyár főváros Helmut hl nyugatnémet kancel- Giulio Andreotti olasz, (fried Martens belga, Fe­li Adami máltai, Jacques iter luxemburgi, Ruud bbers holland miniszterel- )köt, valamint 27 ország ereszténydemokrata párt­áinak vezetőit. A Magyar demokrata Fórumon kívül a ülágkonferencia házigazdá­ja volt a Kereszténydemok­rata' Néppárt, valamint a Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt. A Kereszténydemokrata Internacionálé döntése, mi­szerint Budapesten tartja csúcstalálkozóját, igen nagy megtiszteltetés számunkra — mondta Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, a Magyar Köztársa­ság miniszterelnöke, aki há­zigazdaként köszöntötte a megjelenteket. Elismerése ez annak . a küzdelemnek, amit a világ e térs'égének né­pei függetlenségükért, egy­úttal a keresztényi értéke­vei tartott sajtóértekezletén Eduardo Fernandez, a Ke­reszténydemokrata Interna- ' cionálé venezuelai elnöke, égy kérdésre válaszolva el­mondta: a tanácskozás jóvá­hagyta javaslatát, s eldön­tötte, hogy az egyes pártok lépéseket tesznek annak ér­dekében, hogy országaik a leszerelés útján megtakarí­tott pénzből bizonyos száza­lékot egy Nemzetközi Szociá­lis Alapra fizessenek be. Az alap célja, hogy a demokra­tizálás irányába mutató kedvező változásokkal együttjáró, az egyes embe­rek számára gyakran fájdal­mas következményeket eny­hítsék. (A tanácskozáson elfoga­dott üzenetet lapunk máso­dik oldalán közöljükJ A Medárd környéki esőzé­sek hozzásegítették a kalá­szosokat, hogy jó termést hozzanak. Most Péter-Pálkor van mit aratni. Tomasovszki Andrástól, a Rákos Mezeje Termelőszö­vetkezet főmezőgazdászától az iránt érdeklődtünk, hogy bírja-e gépparkjuk a tenni­valókat, illetve tudják-e cse­rélni a hibás alkatrészeket. Ahogy a szakember tájé­koztatott bennünket, az ecs,e- ri központú téeszben meg­tartották a gépszemlét. A gazdaság ezeregyszázhar- minc hektáron fogja betaka­rítani a búzát. Előzetes fel­mérések szerint hektáron­ként 6 tonnás hozamra szá­mítanak. Erre a feladatra öt 106-os és egy 108-as Claas dominátor, két John Deer, négy Rába-aratógép, vala­mint megfelelő számú kisegí­tő MTZ áll rendelkezésükre. A learatott kenyérnekva- lót a tsz takarmánygyártó kft.-je fogja felvásárolni. A szemle során megállapítot­ták, hogy a géppark állapo­ta jó, és úgy tűnik, az alkat­részellátás is zavartalan. Tomasovszki András be­szélt arról is, hogy az ara­tással párhuzamosan, illetve a munkák befejeztével meg­kezdik az őszi vetés előké­szítését, a műtrágyák beszer­zését. Bár a téeszek jogi helyzete még zavaros, de egyetlen szövetkezet sem en­gedheti meg magának, hogy a jövő évi kenyér ne legyen biztosított. Vasárnap ünnepi szentmi­sét celebrált Paskai László bíboros, esztergomi érsek Budajenőn, a Péter-Pál ka­tolikus templomban. Egyút­tal ismét felszentelte az idén kifestett, új padokkal felsze­relt templom újjáépített fő­oltárát. A restaurálás költsé­geit a hívők adományaiból fedezték. . Az avatóünnepség része volt annak a Budajenőn és a szomszédos Telkiben meg­tartott nemzetközi kulturá­lis találkozónak, avielyen a két községből egykoron kite­lepített svábok, illetve leszár­mazottaik az NSZK-ból ha­zalátogatva találkozhattak itthon maradt németajkú ro­konaikkal, barátaikkal, és a helyi székely kör tagjaival. A második világháború után ugyanis az ö helyükre érkez­tek a Székelyföldről kitelepí­tettek, akiket most szintén meglátogattak a szülőfalu­juk, Gyetgyóremete és Ditró község otthon maradt roko­nai, ismerősei. A találkozó alkalmával térzenét adtak az NSZK-ból és az Erdélyből érkezett együttesek. AZ IDŐ IS ELLENÜNK DOLGOZIK Az ország legtisztább forrásai Mint már hírül adtuk, egy július 15-én hatályba lé­pő rendelet alapján az ország egyik legszebb dombvidéke, a Gödöllő környék tájvédel­mi körzetté válik. Nem egy­perces döntés után, az előké- készítő egyeztetések, a kidol­gozás több évig tartott. A Pest Megyei Tanács kör­nyezetvédelmi titkára, Meleg Zoltán e folyamatban végig részt vett. Elmondta, hogy az ötlet már 1981-ben megszüle­tett, de akkor még kormány­vadászterület volt ezen a vi­déken. Azután eredészeti ér­dekeket is sértett az elgondo­lás, hiszen rengeteg erdőt i BELPOLITIKAI KRÓNIKA A Magyar Néppárt országos gyűlése az elnökség megvá­lasztása mellett névváltozásról is döntött. Szervezetüket ezentúl Magyar Néppárt Nemzeti Parasztpárt néven jegy­zik. 0 Rainer Eppelmann, az NDK leszerelési és védelmi minisztere katonai küldöttség élén Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására vasárnap hivatalos látogatásra érke­zett hazánkba. O A kolozsvári református teológián Tőkés László nagyváradi református püspök tegnap felszentelte az ez évben végzett növendékeket, és így újabb tíz igehir­detővel gazdagodott az erdélyi református közösség. 0 Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter bemutatkozó, tisztelgő látogatáson fogadta a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a budapesti izraelita hitközség vezetőit, Zol- nai Gusztáv ügyvezető igazgatót, dr. Schöner Alfréd fő­rabbit, az országos rabbitanács elnökét, valamint Zala Tamást és Lazarovits Ernőt. 0 A Nemzeti Kisgazdapárt el­ítéli az MDF—SZDSZ paktumot, s a szombaton Szegeden megtartott országos nagyválasztmányi ülésen kinyilvání­totta azt is, hogy a kormány meghirdetett programjának nincsenek meg a tárgyi alapjai, és a megvalósítás eszközei. 0 Minél előbb alakítsanak a cigányok önkormányzatot, hogy képviselőiket beválaszthassák a helyi hatóságokba — fogalmazták meg a cigány önkormányzatok szombaton Sze­geden megtartott tanácskozásán négy megye — Békés, Szolnok, Bács-Kiskun és Csongrád cigány önkormányza­tának képviselői. 0 Harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendeltek el a karcagi 1. számú főcsatornán a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ság. tarvágásra ítéltek a gazdál­kodók tervei. Végre megszü­letett a rendelet, amivel a titkár nagyobbrészt elége­dett. Amit kifogásol: nagyon szigorú a behatárolás. Olyan értékes részek maradtak ki, mint a Gyömő menti Há­ny osrét vagy az Alsó-Tápió forrásvidéke. Ez utóbbi érin­tetlen vidék, szakemberek szerint az ország legtisztább forrásai közül van itt jó né­hány. Mányosrét a szépségén túl pedig arról nevezetes, hogy a kuruc időkben itt tartotta II. Rákóczi Ferenc a gyömrői beszédét. És a Men­de környéki, avar kori tele­pülésnyomokról, vagy a bil­iéi, török korban elpusztult faluról még nem is beszél­tünk. Mit jelent a konkrét véde­lem? Például művelési köte­lezettséget. Az érintett er­dőkben tarvágás nem lehet Szálalás, egyéb feljítású igen, de kötelező az újratelepítés mégpedig honos fajokkal. A szántókat meghatározott mértékig szabad csak vegy szerezni, de műtrágyázni is. A madarak költőhelyeit szi­gorúan óvni kell, és a vadvé­delem épp akkora hangsúlyt kap, mint a vad elleni véde­lem. Budapest közelsége miatt különös jelentőségű lehet ez a tájvédelmi körzet. A fővá­rosi gyermekek sajnálatosan elszakadtak a természettől, sokan a vaddisznót sem tud­ják megkülönböztetni az őz­től. A természetszeretetre oktatás nagyszerű helyszíne lehet a Gödöllő környéki dombság, mindemellett a történelmi, néprajzi értékek megőrzésében helyi és orszá­gos érdekeket egyaránt szol­gálhat. Mint minden hason­ló helyen, ide is terveznek tájházati . jellegzetességek gyűjteményének bemutatá­sára, oktatóközpont létreho­zására. Ez valószínűleg Ré­céién lesz. Hogy a most hatósági vé­delem alá helyezett terüle­tekhez csatolható-e még ké­sőbb más is, az majd elválik. Ennek első lépése a megyei védetté nyilvánítás, s talán majd a második lépcsőben. Ám addig múlnak az évek, és félő, hogy egy idő után nem lesz mit, vagy miért védeni. — kántor — A selejtes haszon a portán A Duna minden nyáron szedi áldozatait Tizenkét óra Eleméren Aki csak tehette, a vasárnapi kánikulában a vízpartokon keresett menedéket. Sokan töltöt­ték a hétvégét a Dunánál, jóllehet a legtöbb helyen tilos a fürdőzés, s ahol szabad, ott sem veszélytelen. A hűvös habok minden évben megszedik áldozatukat. Három napja keresi a rendőrség azt a 11 éves fiút, aki a kertjük végénél merült örökre el. s a 19 esztendős, váci illetőségű D. G. sem sejtette, hogy élete utolsó fejesét ugorja tegnap a Nagymaros és Kismaros közötti homokzátonyok egyikéről... (Folytatás a 3. oldalon.) Búzaaratás előtt Már ez őszre készülnek Kereszténydemkrutu csúcstalálkozó Budapesten Elismerés a magyaroknak Budapestéi záróüzenet elfogadásával fejeződött be a Kereszténydemokrata Internacionálé első csúcsértekezle­te. A konferencia érdemi munkája lényegében egyetlen napra, szombatra koncentrálódott, de a már pénteken Budapestre érkezett magas rangú politikusoknak alkal­mat kínált négyszemközti megbeszélésekre is a tanács­kozás. E tárgyalások egyik figyelemre méltó mozzanata a Mazowiecki—Antall—Kohl hármas találkozó volt. kért folytattak. Mintegy tör­ténelmi visszatekintésként méltatta'a keresztény alapo­kon nyugvó európai civilizá­ciót, amely a modern kor meghatározó tényezője. A kereszténydemokráciának az a formája, amely a II. vi­lágháború után kialakult, szintézise a keresztényi, a li­berális és a szociális elemek­nek, s nem véletlen, hogy ez volt az az irányzat, amely a nácizmus bukása után képes volt újrateremteni Európát. A tanácskozás befejezté­Tetra csirkék tartására rendezkedtek be a Pilisi Ál­lami Gazdaság pilishegyi ke­rületében. A bábolnai rend­szerű telep immár tizenkét éve bizonyítja, hogy érdemes ezekkel a szárnyasokkal fog­lalkozni. Az állatok, tudtuk meg a kerületvezetőtől, már 22 hetesen tojnak. A tojás elsődleges felvásárlója a Ta­tai ÁFÉSZ. Ugyan a haszon csak fillérekben mérhető, de a termelőknek így is megéri, mert nincs telítve a hazai és nemzetközi piac. Ami viszont- megkérdőjelezheti a jövőben a tartási kedvet, az kétségte­lenül a méregdrága táp. Semmivel sem kedvezőbb a helyzet a különböző vita­minok esetében sem. Mahol­nap ezek folyamatos beszer­zése már-már akkora pénzt emészt fel, hogy az nem ki­fizetődő. Azután jelentkezik a telep amortizációs és ener­giaköltsége. Ennyi költség mellett ért­hetően nemigen nyílhat al­kalom a dolgozók munkabé­rének az emelésére. Jószeri­vel azt hinné az ember, hogy a felsoroltak után nincs egyetlen olyan gazdaságossá­gi mutató sem, amely bizta­tást adna a baromfitartás­hoz. És mégis van remény, mert mindig akad az eszten­dőnek két-három hónapja, amikor emelkedik a tojás ára, több az export. Jóval kiegyenlítettebb a haszon a kisgazdaságokban, a háztáji portákon. Az élel­mes gazdák megvásárolják a leselejtezett baromfikat, amelyeknek darabja 45 fo­rint. Azokat vedletik és az eredmény: nyolc hét múlva már tojnak. (gyócsi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom