Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-16 / 140. szám

1998. JŰNIUS 18., SZOMBAT 3 Radioaktív sugár helyett Reménysugár Lapunk már többször beszá­molt arról, hogy megyénk észak-nyugati határának köze­lében, a börzsönyi falvaktól alig harminc kilométerre, a szlovák oldalon atomerőmű épül. Eddig csak aggodalom­mal szólhattunk a nemzetközi gyakorlatban is példátlan eset­ről, most azonban halvány re­ménysugár (a radioaktív su­gár helyett) csillant fel: talán sikerülhet megakadályozni az atomerőmű felépítését. — A Börzsöny vidékén igen sok növény terem, melyek ja­vát hazánk exportálja. Félő. a külföldi piacokon az atomerő­mű árnyékában termelt áruink eladhatatlanok lesznek, füg­getlenül attól, valóban érte-e sugárfertőzés a terményeket — mondja Bogárdi Zoltán, az MDF országos elnökségének tagja, a megye egyes számú választókörzetének ország- gyűlési képviselője. — S en­nél is beláthatatlanabb követ­kezményekkel járna, ha szlo­vákiai szomszédaink atomhul- ladék-lerakó telepet kívánnak a közelben létesíteni. A megoldás csak az lehet, ha nem épül meg a mohi atomerőmű. Ennek megal adá- lyozására a képviselő határo­zott lépésre szánta el magát: a közeljövőben felkeresi a szlo­vákiai oldal képviselőit s egy­séges fellépésre szólítja fel őket. — Talán van némi esélyünk arra, hogy elérjük célunkat — mondja Bogárdi Zoltán. — Ugyanis a szlovákiai oldal la­kóinak éppoly terhes az atom közelsége, mint nekünk, s ők Is igen sok élelmiszert termel­nek abban a körzetben — nem engedhetik meg maguknak, hogy terményeik eladhatatla­nokká váljanak. T. B. E. A Minisztertanács ülése Eltörölték a kamatadót Kedvező híreket hozott a kormány késő éjszakába nyúló, csötörtöki üléséről László Balázs kormányszóvi­vő, aki szokásos csütörtöki szóvivői tájékoztatóját kény­szerűségből ezúttal pénteken tartotta meg. A kormány határozatot ho­zott arról, hogy a kamatadó­ról szóló törvényt annak ha­tályának napjától kezdve he­lyezi hatályon kívül. így tehát azok, akik már befizették a kamatadójukat — ez körülbe­lül 50 millió forintra tehető összességében —, valameny- nyien egy összegben, 10 szá­zalékos kamattal megtoldva kapják vissza pénzüket. Ugyancsak a kedvező hírek közé tartozik, hogy a július 1- jére időzített gyógyszerár- emelést a kormány bizonyta­lan időre elhalasztotta. Az áremelésre az évnek egy ké­sőbbi részében kerül majd sor. Addig áttekintik a gyógy­szerárképzés egész rendsze­rét, s az elkerülhetetlen ár­emelésekhez szociális kom­penzációs intézkedéseket pá­rosítanak. Arról is döntött a kormány, hogy egyelőre nem emelt a búza termelői árát, szemben a Földművelésügyi Minisztérium indítványával. A kormány szerint — mondta László Ba­lázs — a búzatermelés jöve­delmezősége átlagosan 20 szá­zalékos, s ez önmagában is in­dokolatlanná teszi az áreme­lést. A kormány ülésének legfon­tosabb, s több mint hatórás tárgyalást igénybe vevő napi­rendi pontja az önkormányza­tokról, valamint a helyható­sági választásokról szóló tör­vényjavaslatok megvitatása volt. A különböző alternatí­vákról s a kormány álláspont­járól Verebélyi Imre, a Bel­ügyminisztérium közigazgatási államtitkára tájékoztatta a szóvivői értekezlet keretében az újságírókat. A szóvivő bejelentette, hogy személyi döntéseket is hozott a kormány. A külügyminisz­ter előterjesztése alapján újabb nagyköveteket és fő­konzulokat mentett fel. Egyéb személyi döntéseket is hozott a Minisztertanács. Érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette Rátkai Fe­renc művelődési miniszterhe­lyettest. Saját kérésére, érde­mei elismerésével, nyugállo­mányba vonulása miatt június 30-i hatállyal felmentette Rácz Albertet, az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjét.. Ugyanezzel a ha­tállyal a kormány felmentette érdemei elismerése mellett Balassa Ákost, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesét. A kormányszóvivő elmond­ta azt is, hogy — mivel a du­nai vízlépcső kormánybiztosa a napokban lemondott — ideiglenesen Keresztes K. Sán­dor környezetvédelmi minisz­ter vette át szerepkörét. Ha­marosan kormánybizottság alakul, amely megvizsgálja a vízlépcsővel kapcsolatos vala­mennyi kérdést, és jelentést tesz a kormánynak. A Minisztertanács tudomá­sul vette, hogy a Magyar Szo­cialista Párt lemondott a Hírlapkiadó Vállalat alapítói, illetve a vállalati ingatlanok esetében kezelői jogáról. Így a Hírlapkiadó Vállalat ezentúl államigazgatási vállalatként működik, az alapítói jogkört pedig a művelődési és közok­tatási miniszter gyakorolja. A honvédelmi minisztériu­mi államtitkár előterjesztése alapján foglalkozott a kor­mány a szovjet csapatkivoná­sokkal is. Megállapította, hogy a szovjet csapatok kivo­nása az egyezményben előírt ütemezés szerint, fennakadás nélkül folyik. Megalakul az értéktőzsde Negyvenkét év után újra Jövő csütörtökön, június 21-én alakul meg hivatalosan a budapesti értéktőzsde. Az eseményre máris több magas rangú nyugati szaktekintély jelentette be részvételi szán­dékát. Az ünnepélyes alkalom­A hitek után kérdőjelek Pályakezdés helyben járással Igaz, régen volt, de Jól emlékszem elfogódottságomra. Amikor az iskolai bizonyítvánnyal és okmánybélyeggel fölsze­relkezve útnak indultam. Tizegynéhány esztendős tanulás után végre tagja lehetek a felnőtt társadalomnak. Én Is dolgozni fogok! Mindenütt készségesen-kedvesen fogadtak, s egy-két óra múltán kezembe adták az életre szóló dokumentumot: a munkakönyvét. Alighanem hasonlóképpen hitekkel és izgatottan készül­nek ezekre a pillanatokra a most végzett fiatalok is. Pest megye alsó- és középfokú ok­tatási intézményeit az idén 22 ezer 30 diák hagyta el. Közü­lük sokan szeretnének tovább­tanulni, de az már biztos, hogy 6 ezer 355-en munkahe­lyet keresnek. A megyei ta­nács adatai szerint viszont mindössze ezerhatszáznyolc- vanegy állást kínálnak részük­re. Megnyugtatásként hozzá­tesszük gyorsan, hogy ez az arány közel sem tükrözi a valóságot. Hiszen nagyon so­kan a fővárosban, illetve a megye környéki nagyvárosók­ban helyezkednek el. Tény azonban, hogy még ily módon sem talál mindenki állást. Különösen kedvére való ál­lást nem! Mert azok a szeren­csések is meglepő tapasztala­tokat szerezhetnek, akik be­léphetnek egy-egy üzem, in­tézmény dolgozóinak sorába. A Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda átfogó kép­pel rendelkezik a különböző szakmák anyagi megbecsülé­séről. Megállapítható például, hogy a kereskedelemben és a szolgáltatásban — ahol általá­nos iskolát végzetteket is fo­gadnak — a fizetések éppen csak hogy megközelítik az öt­ezer forintot. Továbbra is hiány mutatkozik egészség- ügyi dolgozókból. A ceglédi Toldi Ferenc Kórházban pél­dául tizenhárom ápolónőn kí­vül gyógytornászokat, asszisz­tenseket és természetesen or­vosokat is várnak. Érdekes azonban, hogy amíg egy ápolónő fizetése hat-hétezer forint, addig az általános or­vosé is tiz-tizenötezer forint. Míg egy vérellátó orvos ti­zenöt-húszezer forint fizetéssel kezdheti a pályát. Meghökkentően hatnak azok a munkabérek, amiket a mű­szaki értelmiségieknek ígér­nek. Százhalombattán például egy egyetemet végzett gépész-, illetve vegyészmérnöknek ha­vi kilencezer forintot szán­nak. Ugyanakkor a Mélyépítő Vállalat egy szakmunkáskép­zőt végzett ács-állványozónak tiz-tizennégyçzer forintot jut­tatna. Jól mutatja az arány­talanságokat az is, hogy a Temperáltvizű Halszaporító- ban az egyetemi diplomával rendelkező mezőgazdasági mérnök várhatóan csak öt és fél, hatezer forint közötti első keresetre számíthat! A Halásztelki Tanács vi­szont sokkal többre értékeli a szakmunkásképzőt kijárt me­zőgazdasági gépészt, akinek kezdő fizetését nyolc- és ki- lencezer-hatszáz forint között állapította meg. Ám ugyan­ennyit kereshet itt az egye­temről frissen kikerült közép­iskolai tanár is! Mindezeken túl külön kell szólni arról a visszatérő gond­ról, hogy a nők elhelyezkedési lehetősége igencsak csekély. Nagyobb igény a növényter­mesztő kertész szakmunkások iránt jelentkezik a ráckevei Aranykalásznál. Vácon és Mo- noron húsz-húsz textilkonfek- ció-mun.kakörbe keresnek ál­talános iskolákat végzetteket Most már aligha kell külö­nösképpen bizonygatni azt, hogy az életbe induló ifjú em­berek hitei után — kérdőjelek kerülnek. Ha reményeiket valóra akarják váltani, jóval több kitartásra, keménységre — és jóval magasabb tudás­szintre! — lesz szükségük, mint az előző generációknak. ★ Nehéz körülményeiken je­lenleg a megyei tanács egy­előre nem tud többet enyhí­teni, minthogy szervezi a munkaerő-közvetítést és az át­képző tanfolyamokat. A jövő­ben azonban nem elégszenek meg ennyivel. A Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda és a megyei tanács szakigaz­gatási szerve június 1-jével létrehozza a Pest Megyei Fog­lalkoztatási Központot. Re­mélhetőleg az eddiginél széle­sebb körben és rugalmasab­ban tudnak segíteni a pálya­kezdő fiatalok gondjain. V. A. ra eljön többek között Jeffrey Knight, az Európai Közösség tőzsdeszövetségének egyik ve zetője, Richard Breeden, az USA Értékpapír és Valutáris Bizottságának (SEC) elnöke, és a világ nagy tőzsdéinek számos kiválósága — Hardy Ilona, az Értékpapír-kereske­delmi Titkárság vezetőjének tá­jékoztatása szerint. A tőzsde várhatóan 160 és 200 millió forint közötti alaptőkével, mintegy 35-40 alapító tag rész­vételével fog megalakulni, 42 évi szünet után, hosszú előké­születi munkákat követően. A hivatalos alakulás első­sorban jogi jelentőségű lépés lesz az értéktőzsde megválósí tásának folyamatában. A tőzs­de jogi és szervezeti keretei­nek kialakításával még nem nő meg ugrásszerűen a jelen­legi magyar értékpapírpiac forgalma, de távlatilag az ér téktőzsde megalapozza ennek lehetőségét. Az új társasági törvény le hetőséget ad a magánszemé­lyek számára részvényvásár­lásra, ez azonban csak elvi je­lentőségű. A jelenlegi gyakor­lat szerint ugyanis az osztalék kamatként való megadóztatása és a részvénypiac kialakulat lansága következtében az ár­folyam-növekedés megadózta tása nem teszi érdekeltté a la­kosságot a részvényvásárlás ban. ■■A Hif REPÜLÜNK Fővárosunk volt a színhelye a nemzetközi könyv­tároskonferenciának. © Martonvásáron kétnapos bú­zatermesztési bemutatót rendeztek. ® Békéscsaba fo­gadta a nemzetiségi óvodai napok résztvevőit. ® A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének ülése a szövetkezeti földtulajdonre­formmal foglalkozott. ® Lezajlott a Magyar Népfőis­kolái Társaság közgyűlése. © A hét híre az is, hogy magvolt a belföldi légi személyszállítás nyitánya: Pé­csett leszállt az első utasszállító gép a felújított nem­zetközi repülőtéren. Ha akarna, sem tudná letagadni Pest megye, hogy bölcsője éppúgy volt a hazai repülésnek, mint szilárd osz­lopa. Derék elődeink a toll- koptatásban, feljegyezték pél­dául ... „Közöttünk egy ká­dárember magának igen vé­kony fenyődeszka szárnyakat formálván és azt valami vé­kony vászonnal bevonván a repülést megpróbálta és olyan szerencsés volt benne, hogy el­ső próbájának alkalmatosságá­val is a réteken egy szénabog­lyáról a másikra 15 és 20 ölnyi távolságra számtalan emberek bámulására sas-módra repke­dett; azután pedig a magos fák tetején is hasonló szeren­csével repdesett. Talán na­gyobb tökéletességre is vitte volna ezen tudományát, ha­nem némelyektől »szárnyas ember«-nek tsúfoltatván meg­haragudott és szárnyait öszve rontotta, s felfogadta, hogy többet repülni nem fog.” Tör­tént pedig mindez 1794-ben Dömsödön. Igen, akkor, mert a híradást a Magyar Merku- rius 1794. október 28-i számá­ban olvashatjuk. Távoli a kezdet? Az, de len­ne-e nélküle folytatás? S len­ne-e hagyománya annak, hogy bárki, aki mást tud. másra ké­pes a szokványosnál, ennek- annak „tsúfoltatván”, kedvét veszítse? Kevesen tudják: a magyarok megkülönböztetett szerepet vittek a repülés tör­ténelmi drámájában és komé­diájában. A szereplők pedig? Ott van közöttük Ciprián Jaisge laikus fráter, akinek — mert püspöke megbüntette ér­te — okmányok maradtak fenn repülési kísérleteiről az 1700- as évek elejéről, ott kell len­nie Martin Lajosnak, aki 1893- ban szabadalmaztatta lebegő kerekét és rájött a csűrőkor­mány-felületek alkalmazásá­nak fontosságára. Helyét vi­tathatatlanná tette a szereplők között Richák Sándor, aki 1909-ben Felsödabason építet­te meg repülőgépét, avagy dr. Kutassy Ágoston, aki 1910-ben tulajdonosa lett — a hivata­los vizsgabizottság előtt elmé­leti és gyakorlati tudását bi­zonyítva — az 1. számú ma­gyar pilótaigazolványnak. S akkor még hol vannak a név­sorból az olyanok, mint Cser­mely Károly, Horváth Ernő, Asbóth Oszkár. Svachulay Sándor és a többiek?! Nincsen olyasmi, aminek ne lett volna előzménye. Ha te­hát most azt írom le: megkez­dődött a személyszállítás bel­földön, akkor azt is le kell ír­ni a pontosság kedvéért, hogy ismét... Mert hiszen az 1918. július 4-én Mátyásföldről fel­szállt, egymotoros — ún. Bran­denburgi típusú — biplánnal kezdetét vette a hazai közfor­galmú légi közlekedés, s 1920- ban a Magyar Aeróforgalmi Rt. „már” huszonnyolc utast juttatott el úti céljához. Száll­tak a gépek 1945 után is, egé­szen a hatvanas évek végéig. Akkor — az elöregedett IL 14-esekre hivatkozva, valójá­ban a disszidálási kísérletek megelőzésére gondolva — meg­szüntették a belföldi járato­kat. Kár volt. Amint nagy kár volt veszni hagyni azokat a gazdag ha­gyományokat, amelyeket a ha­zai repülőgépgyártás terem­tett. Az 1914-ben Aszódon megalakult Magyar Lloyd Re­pülőgép- és Motorgyárban a Melczer Tibor, Szalay Ferenc, Tóbiás Béla vezette mérnöki iroda olyan rekonstrukciókat dolgozott ki, amelyek — pél­dául az egyenszilárdságú ré- tegeslemez-borítás — akkor a technikai élvonalat testesítet­ték meg. Aszódon egyébként az első világháború végéig 287 repülőgépet építettek meg. Persze, a háború fogyasztotta is azt, amit a gyárak kibocsá­tottak, a békeévekben — itt­hon — nem mondható kielégí­tetlennek a kereslet. A fizető­képes kereslet... Azért persze 1936-ban — amint az akkori forgalmi engedélyeztetési lis­tából kiolvasható — akadt ti­zenkét olyan család, amely magánrepülőgépet tartha­tott... Jut eszembe: jelenleg ennél több kérelem vár enge­délyeztetésre, igaz, döntően he­likopterre futja a pénztárcák­ból. fi gödöllői cserkész-vi­lágtalálkozón 1933-ban meg­büntették Bánhidi Antalt, mert az erős ellenszélben megállt ( !) a Jamboree dísztribünje fe­lett Gerle 13-as gépével és ez­zel ,,a magas személyiségeket veszélyeztette” ... Holott va­lószínű, csak hitt abban, amit Saint-Exupéry így fogalma­zott meg az Éjszakai repülés lapjain: „A repülőgép megta­nított az egyenes útra. ... Sza­badok vagyunk ...” De azért nem akárkik feje felett lebeg­ve. Mészáros Ottó KORSZAKVÁLTÁS, TANULSÁGOKKAL Jelszó mellé a tartalmat A történelmi korszakváltást jelző június 16-i Nagy Imre- temetés évfordulója kapcsán Király Béla, Vásárhelyi Mik­lós és Zimányi Tibor vála­szoltak a kérdésre: miként látják az azóta eltelt idősza­kot személyes sorsukban, az ország életében. Király Béla, független kép­viselő: — Mindenképpen örülök an­nak, hogy törvényerőre emel­tük: 1956-ban nem népfelke­lés, hanem forradalom volt. Az. hogy mi történt velem, nagyon kevéssé jelentős. Ne­kem az Egyesült Államokban abszolút biztos egzisztenciám volt, s azt otthagytam. Ez az én bizalmi szavazatom is egy­ben. — A tavalyi temetés nagy nemzeti fellobbanás volt. Min­denki elismeri, hogy az ese­mény nagy elismerés a vérta­núk, mindenekelőtt Nagy Im­re számára. Az akkori nap va­laminek a vége, egyszersmind valaminek a kezdete is volt. Nos, ebbe a kezdetbe teljes szívvel és lélekkel vetettem bele magamat. Azonban meg kell, hogy mondjam: egyre jobban kiábrándultam. A de­mokrácia felé való haladásnak ugyanis békésnek, törvényes­nek kell lennie, s örülök an­nak, hogy nincs bosszúállás, közvetlen üldözés. Az viszont fájt, hogy 1956 jelszóvá válik, az emberek mind kevésbé tö­rődnek annak tartalmával. Ép­pen ezért, minden alkalmat megragadok majd arra, hogy felhívjam képviselőtársaim fi­gyelmét a Parlamentben: 1956- ot ne degradáljuk egyszerű jelszóvá, és Nagy Imréről sem­miképpen sem szabad elfeled­keznünk. Vásárhelyi Miklós, az SZDSZ képviselője: — Úgy gondolom, hogy elő­ször az ország sorsának alaku­lásáról kell beszélnünk. Való­ban sorsdöntő fordulat ment végbe Magyarország fejlődé­sében. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Nagy Imrével, mártír­társaival és a forradalomban részt vettekkel szemben ho­zott ítéletek törvénytelenek. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a november 4-i intervenció után hatalomra kerülő kor­mány illegitim volt. Az 1989- ben megkezdődött kerékasz­tal-tárgyalások logikus követ­kezményei voltak ennek a nagy jelentőségű aktusnak, ne­vezetesen Nagy Imre és a töb­bi vértanú temetésének. Zimányi Tibor, a Recski Szö­vetség főtitkára: — A tavalyi temetés, amely voltaképpen egy csodálatos ün­nepség volt, kifejezte azt, hogy 1956 törekvései jogosak voltak. Nagy Imre és mártírtársainak temetése megsokszorozta erőin­ket, további lendületet adott mindahhoz, amit szerettünk volna elérni. Jelenleg az MDF országos listáján parlamenti képviselőként tevékenykedek. A szűkebb területem a tör­vénysértések áldozatául esett emberek sorsának a rendezé­se. Nem a saját sorsom érde­kel, mert végső soron én már nyertem azzal, hogy tehetek másokért. Sem anyagi, sem társadalmi problémám nincs, de látom, hogy az egykori el­ítéltek óriási többsége öt-hat­ezer forintos nyugdíjakból él. Nem akarom részletezni, hogy ez mit jelent... A rehabilitá­lást érintő új törvényben azt szeretnénk elérni, hogy min­denki, akit annak idején el­ítéltek, saját nevére szóló ok­iratot kapjon arról, hogy ár­tatlan volt. A Recski Szövet­ség további feladatokat vál­lalt magára, mert nemcsak az idehaza ártatlanul elítéltek sorsával foglalkozik, hanem például a Szovjetunióba egy­kor internáltakéval is. P. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom